Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

2 Csütörtök, 1981. december 3." Varsói Szerződés Bukarestben befejeződött a külügyminiszteri bizottság ülése KözéletiÁ román 9"daság M Bukarest (MTI) Szerdán befejezte kétnapos ülését Bukarestben a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Az ülés munkájában Petr Mladenov bolgár, Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Józef Czyrek lengyel. Púja Frigyes magyar Oskar Fischer NDK-beli, Stefan Andrei román és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vett részt. A kétnapos ülésen a résztvevők kölcsönös tájékoztatás és véleménycsere keretében áttekintették a fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások helyzetét valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Madridban folyó találkozójának menetét Az ülés közleményét a részt vevő külügyminiszterek egyhangúlag elfogadták. Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Román Kommunista Párt főtitkára az ülés befejezése után, szerdán fogadta a külügyminisztereket. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén részt vett külügyminiszterek szerdán este hazaindultak. Andrej Gromiko még Bukarestben maradt. A román fővárosban bejelentették: az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere december 2—3-án hivatalos látogatást tesz Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára meghívására. Közlemény a tárgyalásokról A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külgyminlszteri bizottsága 1981. december 1—2-án Bukarestben megtartotta soron következő ülését Az ülés résztvevői kölcsönös tájékoztatás és véleménycsere keretében áttekintették a fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások helyzetét, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának menetét | A miniszterek áHamaik nevében megállapították, hogv az események alakulása teljes mértékben alátámasztja a nemzetközi helyzet fejlődésének irányzatairól. a Politikai Tanácskozó Testület 1980. májusi varsói ülésén és a Varsói Szerződés tagállamai /^vezetőinek 1980. decemberi moszkvai találkozóján adott értékelések és következtetések időszerűségét valamint az emiitett államok által előterjesztett, a béke megszilárdítására. az enyhülésre, a fegyverkezési hajsza felszámolására és a leszerelésre. valamint a nemzetközi együttműködés elmélyítésére Irányuló programok és javaslatok nagy jelentőségét. 2

Az ülés résztvevői • ugyanakkor megállapították. hogy az enyhülés ellen fellépő imperialista, reakciós erök politikája a békeszerető államoknak. az Imperialistaellenes. haladó erőknek és a társadalom legszélesebb köreinek növekvő ellenállásába ütközik Európában és a világ más térségeinek országaiban. A békéért, a leszerelésért az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért. az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep 1ut a szocialista országoknak. Ebben a harcban ugyancsak fontos tényező az el nem kötelezett országok fellépése aháború megelőzéséért a béke megszilárdításáért. az enyhülési folyamat világméretű kiszélesítéséért. O Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződéBüket, hogy a katonai és a politikai konfrontáció, valamint a háborús veszély felszámolásához, az enyhülési folyamat megőrzéséhez és folytatásához, az országok együttműködésének fejlesztéséhez napjainkban inkább, mint korábban bármikor, égetően szükség van a fegyverkezési verseny haladéktalan beszüntetésére, érdemi leszerelésre, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekre. Megerősítették, hogy országaik változatlanul készek igazságos és kölcsönös alapon megállapodni bármely fegyverfalta korlátozásáról, csökkentéséről vagy betiltásáról. Ez egyaránt vonatkozik a nukleáris és a tömegpusztító fegyverek valamenynyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az államok fegyveres erői létszámának csökkentésére is. A Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hogv államaik kedvezően értékelik a szovjet— amerikai tárgyalások felújítását az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök problémájáról. E tárgyalások kérdéseivel összefüggésben. olyan jelentős eseményként méltatták a közelmúltban megtartott szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozót. mint amely hozzájárul az említett tárgyalások feltételeinek javításához. C Az ülésen képviselt " államok egyhangúlag fellépnek a hadászati fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások mielőbbi felújításáért. Szükségesnek tartiák, hogy ezek a tárgyalások, támaszkodva mindarra, amit már elértek, a felek egyenlőségének és azonos bjztpnságának elvét szigorúan betartva vezessenek el a hadászati fegyverzet korlátozás sához és csökkentéséhez. Ez nagy jelentőségű lenne a •nemzetközi bizionság megszilárdítása szempontjából. í Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a fegvveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésérői Közép-Európában és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folytatott bécsi tárgyalásokat ki kell mozdítani a holtpontról. Meggyőződésük, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országoknak 1978— 1981-ben az álláspontok közelítése céljából előterjesztett javaslatai olyan alapot teremtenek, amely lehetővé teszi, hogy megkezdjék a gyakorlati tevékenységet az első szakaszra vonatkozó megállapodás szövegezésére. T Az ülésen képviselt ' • államok kiállnak az atomfegyver-mentes- és békeövezetek létrehozása mellett az európai kontinens különböző részeiben, beleértve Európa északi részét és a Balkánt, valamint a béke és az együttműködés övezetének létrehozását a Földközi-tenger térségében. O Az ülés résztvevői határozottan állást foglallak minden olyan nemzetközi fórum — különösen a genfi leszerelési bizottság — munkájának hatékonyabbá tétele mellett, amelyeken a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéseiről tárgyalások folvnak vagv folyniuk kellene. Kinyilvánították, hoev államaik érdekeltek mindazon tárgva'.ások felújításában, amelyek az utóbbi időben megszakadtak, s hogv készek elősegíteni azok sikeres befejezésé t. 9

Az ülés résztvevői • megerősítették államaik elhatározását, hogy továbbra is részt vállalnak az ENSZ-közgyűlés 1982-re előirányzott 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítésében. Kifejezték érdekeltségüket az ülésszak sikeres lebonyolításában, abban, hogy az ülésszakot olyan határozatok elfogadására ösztönözzék, amelyek tényleges fordulathoz vezetnének a fegyverkezési hajsza felszámolásában és a leszerelésben, új lendületet adnának az e kérdésekről folytatott tárgyalásoknak. Ifi Az Európai biztonsági ,w* és együttműködési értekezlet résztvevő államai képviselőinek madridi találkozója menetéről folytatott véleménycsere során a miniszterek kiemelték, hogy e találkozó sikeres befejezése további előrehaladást tenne lehetővé a helsinki záróokmány végrehajtásában, hozzájárulna az enyhülési folyamat fenntartásához, elősegítené az államközi kapcsolatok megjavítását Ez különösen nagy jelentőségű lenne a mostani nemzetközi helyzetben. || Az ülés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a madridi találkozón intézkedéseket fogadjanak el az államok közötti kapcsolatoknak a záróokmányban megfogalmazott eivei további erősítése céljából, valamint annak is, hogy az összeurópai értekezleten résztvevő összes állam maradéktalanul tartsa be ezeket, egymás közötti és más államokkal való kapcsolataiban. |0 Kiemelték annak elvi jelentőségét, hogy a nemzetközi helyzet további súlyosbodásának megelőzése érdekében ne kerüljön sor új katonai-politikai szövetségek létrehozására és a meglevők kiszélesítésére, azok tevékenységének új térségekre való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői megerősítették államaik korábban már többször előterjesztett javaslatait is, hogy egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t. és eiső lépésként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezdjenek. | O Az ülésen képviselt ál**'• lamok meggyőződése, hogy Európa — társadalmj berendezkedésüktől függetlenül — valamennyi európai nép otthona, amely soha többé nem válhat hadszíntérré és amelyben mindanynyiuknak részesülniük kell a béke, a függetlenség, a ha- | ladás és a boldogulás gyümölcseiben. 1A Az üléseken képviselt államok úgy vélik, hogy a mostani nemzetközi helyzetben még fontosabb közös tevékenységük egymással és együttműködésük más államokkal a békéért és a biztonságért folytatott harcban. A külügyminiszteri bizottság ülése az ilyen együttműködés és közös cselekvés szellemében folyt le. napló HAZAÉRKEZETT AZ MSZBT KÜLDÖTTSÉGE Szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból a Magyar— Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely Király Andrásnénak, az MSZMP budapesti bizottsága titkárának vezetésével részt vett AlmaAtában a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége által rendezett nemzetközi tanácskozáson. CSEHSZLOVÁK MINISZTER HAZÁNKBAN Méhes Lajos ipari miniszter meghívására Budapestre látogatott Milán Kubát csehszlovák elektrotechnikai ipar! miniszter. A miniszterek a két ország elektrotechnikai és elektronikai ipari együttműködésének időszerű kérdéseiről tárgyaltaké s foglalkoztak a mikroelektronikai ipari és számítástechnikai együttműködés lehetőségeivel is. MAGYARKAMBODZSAI MEGÁLLAPODÁS Veress Péter és Tang Sárim külkereskedelmi miniszterek szerdán, Budapesten aláírták az 1982. évre szóló magyar—kambodzsai árucsere-forgalmi és -fizetési jegyzőkönyvet. Ez az okmány az első egy évre szóló megállapodás a két ország viszonylag rövid időszakra visszanyúló kereskedelmi kapcsolataiban. MAGYARKANADAI KONZULTÁCIÓ November 30—december 2. kögött-, roagJVSr^kánaflat kprmáíjykössj kereskedelmi konzultációkra került sor Budapesten. Megállapították, hogy a kétoldalú árucsere még elmarad a lehetőségektől. 1980-ban a Kanadába irányuló magyar export 24 millió dollár, az onnan származó import 18 millió dollár értékű volt. Előre lépés a vállalatok közötti hoszszú távú együttműködések kiépítésével lehetséges. GANTIN BÍBOROS LÁTOGATÁSA Bernardin Gantin bíboros, az Iustitia et Pax (Igazsáságossag és Béke) pápai bizottság elnöke, aki dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek meghívására néhány napig hazánkban tartózkodik. szerdán találkozott Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével. A kohászat gondjai 0 Románia Ipari termeléíi se tíz év alatt megháromszorozódott. különösen nagy iramban fejlődött a kohászat, amely napjainkban már Románia alapvető ipari ágazatává nőtt. Tíz évvel ezelőtt az ország 6,5 millió tonna acél előállítására volt képes, ma 17 millió tonna acél gyártására van kapacitása. (Csak öszszehasonlításul: hazánk ennek a negyedét állítja elő.) A fejlesztést annak ellenére határozták el, s valósították meg, hogy Romániának nincsenek kiemelkedő vasérclelőhelyei. A hazai termelés mindössze 450 ezer tonna évente, s ez messze nem fedezi a szükségletet. Kokszolható feketeszénből sincs elég, ebből szintén importálni kell. A vasérc és a szén a behozatali listán jelentős tétel: tavaly 16 millió tonna vasércet, 3 millió tonna kokszot és 2 millió 400 ezer tonna kokszolható feketeszenet importáltak. A román kohászatnak három nagy körzete van: Galac, Resica és Vajdahunyad, s mindegyikhez több kohászati üzem tartozik. Az elmúlt években új, hatalmas kohászati üzemekkel rendelkező városok jelentek meg a térképeken: Calaras, Zimnicea. Zilah, Becleanu és Tirgoviste. A berendezéseket a Szovjetuniótól, Japántól, az NSZK-tól és Franciaországtól vásárolták, ám Romániában sok esetben nem termelnek olyan jól e korszerű gépek, mint máshol. Rom(rfteban jelenlfc 'kilőtte konverteres acélmű működik, s az összes acélmenynyiség 19 százalékát folyamatosan öntőberendezéseken állítják elö. (1985-re szeretnék 43 százalékra föltornázni ezt az arányt.) A nagyolvasztókkal, acélművekkel párhuzamosan a feldolgozókapacitást is bővítették, óriási hengerműveket, gépgyárakat építettek. Az acéltermelés 11 százalékát a. csőgyártásban használják fel. Ezt a rendkívül magas arányt (a világátlag 8—8,5 százalék) az magyarázza, hogy Románia döntően saját erőből állítja elő a kiterjedt kőolajmezők kiaknázásához szükséges fúróberendezéseket. A 250 ezer embert foglalkoztató kohászatot az idén kezdődött ötéves tervidőszakban az előzőnél nagyobb ütemben fejlesztik. Merész elképzelés ez a nyersvas- és acéltermelés világméretű válsága idején. Am Popescu Eleodor, a kohászati minisztérium igazgatója, nem aggódik: „A regresszió időszakában megnyilvánuló merészségünket megmagyarázza az, hogy korábban csak féltermékeinkkel tudtunk megjelenni a piacokon. Változtattunk termékeink szerkezetén, korszerűsítettük a gyártást, ennek eredményeként most magasan feldolgozott termékeket gyártunk, s tudunk értékesíteni. Különösen az autógyártás, a hajóépítés és a kőolajbányászathoz szükséges berendezések gyártása terén látunk nagy lehetőségeket A „miből" kérdésre Ovanez Arabagian, a bányászati minisztérium igazgatója csak mosolyog: „A mo6tüzemelő bányáink közül néhány egy pór év múlva kimerül. De rábukkantunk a Fekete-tenger partján egy nagy mélységben, különleges hidrológiai körülmények között levő vasérclelőhelyre. Most még csak a geológiai kutatómunkákat végezzük, így a palaziamarei készlet nagyságát egyelőre nehéz lenne fölbecsülni. Azt elmondhatom, hogy az első mérések után bizakodóak vagyunk. Még ebben az ötéves tervidőszakban feltárjuk a bányát, és megkezdjük kiaknázását. Ami a kokszot illeti, kísérleteket folytatunk, milyen eljárósokkal lehetne más szeneket, például barnaszenet kokszolásra alkalmassá tenni. A kutatóintézetek feladatúi kapták annak kidolgozását is, milyen területekről lehetne kiiktatni, s más anyaggal pótolni a kokszot". Hogy a derűlátásra a román szakembereknek menynyire van okuk, azt nehéz lenne megítélni. Kétségtelen, hogy jelentkeztek néhány kivételesen jó gyártmánnyal (traktorokkal, vasúti járművekkel, kőolajipari berendezésekkel — ez utóbbiak exportjával az Egyesült Államok után, a második helyen állnak), de a hatalmas méretű kohászaton alapuló feldolgozóipar jobbára ugyanazt a tömegárut küldi a piacra, mint amit mindenki más. A hitelezők és kereskedelmi partnerek kényes igényét tehát valami kapósabb és értékesebb termékkel kellene kielégíteni. Jakab Klára December 11—13. Schmidt az NDK-ba látogat Bonn (MTI) Erich Honeckernek, az NDK Államtanácsa elnöké. nek meghívására Helmut Schmidt. az NSZK kancellária december 11-től 13-ig a Német Demokratikus Köztársaságba látogat — jelentette b« Kurt Becker nyu. gatnémet kormányszóvivő szerda délutáni bonnj sajtóértekezletén. A találkozóra a két fél egybehangzó kívánságára kerül most. közvetlenül Leonyid Brezsnvev NSZK-beli látogatása után sor — mondotta Becker. A találkozónak nincs hivatalos tárgyalási menetrendie, nem tárgyalások. hanem olyan megbeszélések zajlanak maid le. amelyeken mindkét fél kötetlenül kifeitheti az általa fontosnak tartott témákat. Ennek megfelelően — közölte Becker — nem várható megállapodás megkötése. Helmut Schmidt a bonni kabinet szerdai ülésén nagv jelentőségűnek nevezte a találkozót a kelet—nyugati párbeszéd folytatása szempontjából. de egyúttal óvott a túlzott várakozásoktól. Erich Honecker és Helmut Schmidt több négyszemközti megbeszélést folytat maid. s ezeken megvitatja a kelet —nyugati viszony alakulását. az európai helyzetet és természetesen a két német állam együttműködését, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra. Megbeszéléseikről várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, a Szabad Demokrata Part elnöke „nagy jelentőségű eseménynek" nevezte a találkozót mind a két állam kapcsolatai, mind az európai béke s együttműködés szempontjából. Genscher szerint „fontos", hogy a találkozó megtartását egyik fél sem kötötte előfeltételekhez, mert így a megbeszélések hatása csak „pozitívabb" lehet az NSZK és az NDK viszonyára. Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti csoportjának elnöke „fenntartás nélküli örömét" fejezte ki a találkozóról szóló megállapodás kapcsán. Az idő megérett erre a magas szintű eszmecserére, amelynek célja az álláspontok és a távlatok tisztítása — mondta Mischnick. A szociáldemokrata pórt parlamenti frakcióin ls üdvözölte a csúcstalálkozót. Az SPD állásfoglalása szerint mindkét német államnak ..alapvető létérdeke és érdekazonossága" a nemzetközi feszültség ,csökkentése. és a béke biztosítása Az SPD azért száll síkra, hogv a találkozót ne terheljék meg előfeltételek. Ezzel a pozitív megközelítéssel szemben az ellenzéki keresztény uniópártok nyíltan követelik, hogv a kancellár a megbeszéléseken vesse fel az NDK-ba utazók számára kötelező átváltási összeg nagyságának kérdését