Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

3 Csütörtök, 1981. december 3." Merre tart Latin-Amerika? Tudományos szeminárium Szegeden A nemzeti f elszabadító küz­delem és a társadalmi hala­dás időszerű kérdései Latin­Amerikában címmel tudo­mányos szemináriumot ren­dezett tegnap, szerdán az Országos Béketanács fejlő­dési bizottsága és a József Attila Tudományegyetem Szegeden, az egyetemek köz­ponti épületének aulájában. Az antiimperialista és szoli­daritási akciósorozat prog­ramjaként jeles hazai társa­dalomkutatók elemezték nap­jaink egyik súlyos gondját, a fejlődő világ, ezen belül is Latin-Amerika társadalmi, politikai, gazdasági viszo­nyait és lehetőségeit, vették számba a szubkontinens kö­zelmúltjának történetét. A tudományos szeminárium el­nöki tisztét Bíró József nyu­galmazott miniszter, az Or­szágos Béketanács fejlődési bizottságának elnöke töltötte be. Az elnökségben ott volt dr. Kovács Béla, az Orszá­gos Béketanács főtitkára, dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára, Antónia Tamayo, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak tagja. Nyitóelőadást dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegye­tem rektora mondott Merre tart Latin-Amerika? címmel. Elemezte a „fejlődésben el­maradt", „fejlődés útjára lé­pett", vagy „harmadik világ" néven emlegetett kontinen­sek és országok sajátosságait. Szólt az elmaradás, a felzár­kózáshoz elengedhetetlen fej­lődés. az úgynevezett eme­lioráció, valamint az elszige­teltség' és függetlenség kér­déseiről. A fejlődő világgaz­dasági és politikai problé­máinak vizsgálata során be­szélt Latin-Amerika speciá­lis kérdéseiről, a szegénység, az alacsony nemzeti jövede­lem. az élelmezési és egész­ségügyi gondok, a magas de­mográfiai értékek, az iparo­sodás és kereskedelem ala­csony színvonala, a hiányos kulturális ellátottság jellem­ző motívumairól. A párt és a kormány irányelveit kö­vetve ez a tudományos ülés is hozzájárult a harmadik világ népeit segítő politi­kánk megvalósításához, kife­jezi függetlenségükért, gaz­dasági fejlődésükért, társa­dalmi haladásukért tett cse­lekedeteinket, reprezentálja szolidaritásunkat. Hazánk és a fejlődő országok közötti gazdasági, diplomáciai, kul­turális és egyéb kapcsolatok továbbfejlesztéséhez is len­dítő erőt ad. Arról is szólt az előadó, hogy a béke és fejlődés egymástól elválaszt­hatatlan fogalmak, s a kö­zelmúlt történetének számba vétele, a társadalmi, gazda­sági és politikai kérdések elemzése jó alapot szolgál­tat a békemozgalom számára és segítheti a nemzeti fel­szabadítási mozgalmak har­cát. A tudományos szeminári­um programjában nyolc elő­adás hangzott el. Király Já­nos, a Külügyi Intézet mun­katársa Latin-Amerika a vi­lágpolitikában: Béla Imre, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának munkatársa A kom­munista pártok stratégiája Latin-Amerikaban a 80-as évek elején; Gyenge Sándor, az MSZMP Politikai Főisko­lájának munkatársa A latin­amerikai reakciós diktatúrák sajátosságai; Kerekes György, az MSZMP Társa­dalomtudományi Intézetének munkatársa A katolicizmus és a nemzeti felszabadító mozgalmak Latin-Ameriká­ban címmel tartott előadást a délelőtti programban. Dél­után hangzott el Jósé A. Ta­bares del Real, a Kubai Köztársaság nagykövetének A kubai forradalom és a szocialista építék néhány kér­dése; Kollár Zoltánnak (Marx- Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem) Gazda­ságfejlesztési koncepciók és alternatívák Latin-Ameriká­ban; Anderle Ádámnak (Jó­zsef Attila Tudományegye­tem) A Szocialista Interna­cionálé Latin-Amerikában, valamint a Szegeden tartóz­kodó haladó latin-amerikai pártok és politikai menekül­tek csoportja uruguayi tag­jának előadása országa hely­zetéről és kommunista párt­juk harcáról. A szegedi egyetem nem véletlenül kapta a jogot e konferencia megszervezésére, hisz két évtizede a latin­amerikai kutatások intézmé­nyes bázisa. A tegnapi fó­rumon elhangzott előadások anyaga magyar és spanyol nyelven is megjelenik. T. I.. Mit hozott Szegednek 1981? Az üzemek gazda TOT-téjékoztató Előkészületek a kongresszusra A termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb gazda­sági körülmények között tevékenykedtek az elmúlt években, ennek ellenére fej­lődésük nem tört meg. Va­lamit ugyan lassult a fejlő­dés üteme, a népgazdasági igényeket azonban összessé­gében sikerült kielégíteniük. Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöke szerdán a Parlamentben a IV. kong­resszusukra készülő közös gazdaságok helyzetéről tá­jékoztatta az újságírókat. örvendetes, hogy a társa­dalom érdeklődése — a ter­melőszövetkezeti mozgalom eredményeinek láttán, és a fejlődés ismeretében — a téeszek felé fordult. A tár­sadalom elismeréssel fogad­ta a téeszek és a háztá ji ter­melők harmonikus együtt­működését, és azt. hogy a termelőszövetkezetek jogilag tisztázott körülmények kö­zött bővítették tevékenységi körüket. A közös gazdaságok tevé­kenységéről szólva Szabó István elmondotta: több mint 1400 szövetkezet dol­gozik az országban, és a háztáji gazdaságok területé­vel együtt csaknem hatmil­lió hektár földterületen gaz­dálkodnak. Az együttes ter­melési értékük az elmúlt évben 195 milliárd forint volt. az idén várhatóan en­nél valamivel több lesz. A téeszek átlagos földterülete 4200 hektár, és az egy kö­zös gazdaságra jutó termelő­eszközök értéke meghaladja a 190 millió forintot. A mezőgazdasági szövet­kezetek és háztáji gazdasá­gaik az elmúlt öt évben az átlagosnál nagyobb mérték­ben fokozták az állatte­nyésztés termelését; a meztó­gazdaságnak ebben az ága­zatában is dinamikussá vált a fejlődés. A növénytermesz­tésben most már a tartalé­kok erőteljesebb mozgósítá­sa van hatra. A gazdaságok tevékenysé­gi köre bővült. Az ipari, építőipari és szolgáltatótevé­kenység több mint kétszere­sére nőtt az elmúlt öt év­ben. Az V. öíeves terv idő­szakában saját erőből, hi­tellel és állami támogatás­sal 84 milliárd forint érté­kű beruházást valósítottak meg a gazdaságok. A téeszek mintegy 30 százaléka alacsony haté­konysággal gazdálkodik, és nehézségekkel küzd. Az elmúlt években a szö­vetkezetek taglétszáma je­lentősen nem változott. A szövetkezeti demokrácia és az önkormányzat, intéz­ményei. gyakorlásának for­mái számos ú j vonással gaz­dagodtak, igazodtak a meg­változott üzemi méretekhez és a gazdálkodás új körül­ményeihez. Postások nemzetközi konferenciája Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás kezdődött szer­dán a SZOT székházában a technikai fejlesztésnek a postás dolgozók élet- és mun­kakörülményeire gyakorolt hatásáról. A kétnapos meg­beszélésen. melyet a közal­kalmazottak és rokonszak­érvényesíteni a dolgozók ér­dekeit. Ezután Csáki Lászió­né, a postások szakszerveze­tének főtitkára vázolta a magyar szervezet állásfogla­lását. a hazai postás dolgo­zók helyzetét. Elmondta: a posta a világon mindenütt, így hazánkban is a technikai mabeli dolgozók nemzetközi vívmányok hasznosításának szövetsége megbízásából a Magyar Postások Szakszer­vezete rendezett, 22 ország­ból 25 szakszervezet képvi­selői vesznek részt­A konferencián % elsőként Louis Viannet, a nemzetkö­zi szövetség posta- és táv­közlési tagozatának elnöke kért szót Hangsúlyozta: a szakszervezetek mindenütt a világon támogatják a mű­szaki fejlesztést, a technikai haladást, de törekednek ar­ra. hogy ennek negatív mo­tívumai a lehető legkevésbé ereztessék hatásukat. A szak­szervezeteknek el kell ér­niük, hogy már az új tech­nika megszületésekor von­ják be őket a tervezés fo­lyamatába, csak így tudják Végül .javasolta a főtitkár, hogy a közös gondok meg­oldására olyan irányelveket dolgozzanak ki, amelyek erő­sítik a szakszervezetek egy­séges állásfoglalását és segí­tik erre irányuló további munkájukat. Közeleg az esztendővég, 6 si forrásaikat. A termékek vállalatok keresik a gazda­ilvenkor szokásunk vissza- így jobb minőségűek és ez- ságos és ésszerű fuvarozási nézni, mit csináltunk. ho- zel együtt javul a konver- módokat. A MÁV közvetlen, gyan dolgoztunk. Kudarcokat tálható export növelésének gyorsjáratokat indított. a vagy sikereket könyvelhetünk lehetősége. A nyomdában Volán — figyelembe véve az el ? Végeznek ilyen számve- fényszedő berendezést és igényeket — kis- és közepes tést. az egyes családok is, nagy teljesítményű ofszetgé- teherbírású gépkocsikat vá­hogyne termék hát a gazdái- pet állítottak üzembe. Foly- súrol. Az utasok kiszolgálá­kodó közösségek, amelvek az tatódott a kábelgyár rekons- sát új autóbuszjáratok beál­országos és a helyi határoza- trukciója. és ugyanez elkez- litá6ával, az igényekhez iga­tok megvalósítását ígérték a dődott a szalámigyár Maros zitott menetrenddel sikerült januári nekigyűrkőzéskor. utCai üzemében is. Az anyag- javítani. Ü j vonalszakasszal Tüzetes fölmérés szerint mozgatás korszerűsítésére a bővült a troli hálózat. Terv­— a minőség fokozatos ia- KSZV 15 millió forintért da- szerűen halad a Szeged— vulasa mellett — nott a va- rukat ^ szállítóeszközöket Kiskunfélegyháza vasút víl­ros ipari termelese. kiveve az vásánát. Szegeden a legna- lamosítása és a jövő év első építőiparét. A termelekenv- gyobb termelői beruházás felében valószínűleg befeje­seg novekedese meghaladta változatlanul az NKFV sze- ződik. A postai forgalom — a termeleset. Tobb helyen gedl üzemében folyik: idén az év eleji áremelések miatt szepen gyümölcsözött az 570 milltó forintot fordítat csökkent. Az 1. számú fi.'" tak eszközök beszerzésére. postahivatal rekonstrukciója Tíz százalékkal nőtt idén a változatlanul lassan halad. váios exportja, s mg több. Az év folyamán közel 600 tás érdekélten kifejtett erő­feszítés. Többet exportál­tunk'. A mezőgazdaság átla­gos évet zárt, termelése — a terveknek megfelelően — differenciáltabb a múlt évi­nél. A szállítási igényeket mint 7 ezer millió forint ér- lakás telefonnal és 6 új nyil­tékű. Ezen belül a nyugati vános állomás fölszerelésével kivitel részaránya elérte a javult a város távbeszélő el­60 százalékot. Keresettek látása. Tervszerűen halad a Zdvormiasabban aiterött fruink a KGST-tagországok- telefonközpont bővítése így elégíteni, mint a korábbi is a fa szall.tas viszont 1982-ben lehetosegnyfhk_az években a szállítók rugal- kulonfele nehezsegekbe ut- igenyek további kielegiUsé­kozik. re. masabban mazkodtak gyorsan alkal­a megváltozott Javult a vállalatok egymás A szegedi termelőszöoet­körü 1-ménvekhez. A kereske- fco2(>»' kapcsolata s reszten kezetek muben áHalában delmi áruforgalmat szintén ennek is koszonheto. hogy 2_3 százalékkal termelnefc a megoszlottság jellemzi, az korábbinál egyenletesebb az -bb ú( ^^ árukínálat általában megfc- anya^ellatas. Vesztejegesvai- • A Uászosok és a lelo volt. laiat. üzem. szövetkezet nem Ha a fentleket részlete- lesz" az idén- ^edem Az sebben vizsgáljuk, a követ- ipQr VFf*e0e' várhatóan, kező képet kapjuk: nagyobb lesz a tervezettnek üzemi pártbizottságok Ez részben áremelkedés. és pártszervezetek rendsze- Tész.ben resen foglalkoztak az idösze- következmenye. Az epUo­ríi tennivalókkal. A KSZV- 'parban a beruházások visz­nél. a ruhagyárban, t.extilmű- fogottsága ellenére sem vekben, kábelgyárnál, a Tau- csökkent a feszültség. A ter­rus-nál. a szalámigyárban és vek ütemes megvalósítását a konzervgyárban főleg a év közben szerződéses prob­napraforgó hozama némileg csökkent, a paprika és a ku­korica terméseredményei vi­szont lényegesen meghalad­költségctökkentS iák aZ előz» évit » szarvasmarha- es a tehénál­lomány, de csökkenés mutat­kozik a juh- és a baromfi­ágazatban. A termelőszövet­kezetek 700 hektár szántó­föld minőségét javították meg. átadtak 215 hektárnyi termelés korszerűsítésere lémák, anyagellátási és lét- halaitavat zDÍtettek 800 fé­^ * asswasffijt dődött két 6,5 hektáros üveg­ház üzemeltetése. Háztáji és kisegítő tfez­kommunisták szervezetei hez járultak még a belső gyakrabban foglalkoztak az munkaszervezési hibák. To­, érdekeltségi rendszer prob- vábbra is szűkös az úgyne­íémaival. az egységek önál- vezett befejező kapacitás, lóságának növelésével, ezzel nem javult a kézi munka daságokban jól alakult a jelentősen hozzájárultak a gépesítése. Az viszont örven- zöldség- és gyümöcstermelés, feszültségek csökkentéséhez, detes. hogy a lakóhaz-felújí- amit a bőségés piaci felhora­Ilven tapasztalatok vannak a tási terv valószínűleg telje- tal is bizonyít. Még mindig DÉLEP-nél, a Volánnál. a sül, mert valamelyest javult gond azonban a termékek tanácsi szolgáltató és az előkészítés, ütemesebb lett fölvásárlása, s ez korántsem kommunális vállalatoknál, a munka. ösztönzi a munkaigényes A közlekedési vállalatok kultúrák fokozottabb terme­teljesítményp jobban alakult lését. A sertéshizlalási kedv a tervezettnél. Tovább nőtt jónak ítélhető a háztáji gaz­az utasok száma. A belföldi daságokban. az úgynevezett áruszállításban a MÁV 12. a kocakihelyezési akciók sike­Volán 8 százalékkal teljesí- rések. A hízósertés-eladás a tett többet, mint tavaly. A múlt évihez hasonlft. a Nagyalföldi Kőola.j­és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében. a pince­gazdaságban. Aktívan részt vettek a párt- és tömegszer­vezetek az ötnapos munka­hét bevezetésének előkészí­tésében is. Itt az a probléma, hogy az új munkarenddel járó több szabad idő élet­színvonal-javító. műveltség­gyarapító jelentőségéről, le­hetőségeiről alig esett szó. Sikerült tcrcább növelni a korszerű, piacképes termé­kek arányát. A textilmü­vekben a szövőgépek folya­matos átalakításával több 160 centiméter széles szöve­tet gyártanak. A ruhagyár­ban a tiszta pamuttermékek földolgozására, a DEFAG­nál az enyvezett lemezáruk nagyobb mennyiségű gyártá­sára került sor. A tejipari vállalatnál megszüntették a nem keresett sajtfélék ter­melését. ugyanakkor többet állítanak elő a jól exportál­ható krémfehérsajtból. A konzervgyár és a pincegaz­daság együttműködésének eredménye a rostos gyü­mölcslevek folyamatos gyár­tása. Ebben a~ évben a vállala­tok. szövetkezetek főleg gép­vásárlásra, rekonstrukcióra fordították szűkös beruházd­Gyógyintézetek bővítése, felújítása élvonalában áll. A szakszer­vezet nagy figyelmet fordít arra, hogy a dolgozók része­sei, tudatos alakítói legye­nek a fejlődés folyamatá­nak. Az új technika beveze­tése óhatatlanul együttjár egyes szakmák, foglalkozá­sok elavulásával, újak kelet­kezésével. s ezzel párhuza­mosan munkahelyek meg­szűnésével, újabbak létreho­zásával. Ez egyelőre nálunk még csak postán belüli át­csoportosítást tesz szükséges­sé. de a jövőben az egyes ágazatok közötti átcsoporto­sítással is számolni kell. A szakszervezet arra törekszik. • hogy ezek a változások a dolgozók érdekeinek megsér­tése nélkül menjenek wégbe. A környezetvédelemről UNESCO környezet,védel- évek eleje óta folyik kör­mi oktatási szeminárium kezdődött szerdán Salgótar­jánban, a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolán, a magyar UNESCO-bizottság, a Mű­velődési Minisztérium es az Országos Pedagógiai In­tézett rendezésében. A há­romnapos programon két­száz középiskolai és szak­munkásképző intézeti tanár vesz részt. Mint megnyitó beszédében Hanga Mária művelődési miniszterhelyet­tes elmondta, a magyar is­kolákban mar a hetvenes nyezetvédelmi nevelés. Az országgyűlés által az idén elfogadott környezetvédelmi törvény végrehajtásának el­engedhetetlen feltétele az új generációk iskolai nevelése a természet és környezetük védeimére. Ehhez ad segít­séget az UNESCO-szem mé­ri um. amelynek résztvevői megismerik a környezetbio­lógia alapjait, s gyakorlati útmutatásokat ls kapnak a sajátos iskolai nevelesi cé­lok eléréséhez. Hamarosan újabb épüle­tek készülnek el az egész­ségügyi intézmények re­konstrukciója során. Ez év végén adják át a békéscsa­bai kórház 310 ágyas ú.i pa­vilonját, központi konyhá­ját. mosodáját. A következő három-négy évben számos, hasonló jellegű épület befe­jezése várható. Az ország több gyógyintézetében műtő­blokkokat, vizsgáló és gyógykezelő osztályokat, la­boratóriumokat. valamint kiszolgáló részlegeket létesí­tenek. A tanácsok jelenleg 14 kórházat bövitenek. újíta­nak fel. Az egri kórház te­rületén 200 ágyas pavilon, a szülészet és nőgyógyászat úi otthona épül Elkészülte után — előreláthatólag 1982-től — a megyei kórház­ban mintegy 1500 beteget kezelhetnek. A következő évben adják át rendelteté­sének a szolnoki kórház te­rületén létesülő 400 ágyas pavilont, és a fiatal — az előző ötéves tervidőszakban épített — kerepestarcsai kórház hasonló méretű pa­vilonját is. Elkészül a du­naújvárosi kórház új szár­nya is. ahol 330 beteget lát­nak el. A dél-pesti kórház 450 ágyas pavilonnal bővül 1983-ban. Győrött a megyei kórház ú j részlegei: a 300 ágyas pavilon, a műtőblokk, a röntgen- és terápiás osz­tályok. a konyha, a mosoda 1984-től „üzemelnek". Ez időtől a megyei kórházban 1800 ágyat helyezhetnek el. A' terv szerint ugyancsak 1984-től fogadják a betege­ket a tatabányai kórház 250 ágyas új pavilonjában. a nyíregyházi megyei kórház műtőjében, röntgen- és más osztályain, laboratóri urná­ban. Szombathelyen, a me­gyei kórházban megkezdték a 300 ágyas pavilon építé­sét. Ugyanilyen nagyságú pavilont emelnek a veszpré­mi megyei kórházban is, Zalaegerszegen és Balassa­gyarmaton diagnosztikai tömb. a fővárosi I-Ieim Pá! Kórházban rendelőintézet építését kezdték meg. Központi beruházással is több egészségügyi intéz­ményben végzik a rekonst­rukciót. A legnagyobb ará­nyú a traumatológiai inté­zetben. itt ez évben kezdő­dött és 1983 végén fejező­dik be az épület korszerűsí­tése, baleseti műtőblokk énj­tése. Az Országos Mentő­szolgálat új közpon^a a kö­vetkező év végétől műkö­dik; gyorsul a mentés, jobb feltételek közt láthatják el a sürgős betegeket, mert pél­dául rádiókapcsolatban lesz­nek az ország mentőállomá­saival. A mentőautódat job­ban karbantarthat4 »k. télen fűtött helyiségekből indít­hatják. A Debreceni és a Szegedi Orvostudományi Egyetem és az Orvostovább­képző Intézet is kap úi kli­nikai. illetve szo'gáltatóéuü­leteket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents