Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

2 Vasárnap, 1981. december 20. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tünk feleslegesnek, elhagy­hatónak. A tanulság az. hogv pén­zünket elsősorban a terme­lést — gvárrtnónvban és technológiában egyaránt — megújító, úgynevezett lnno­»atív fejlesztésekre fordít­suk. Előtérben o kezdeményező­készség Arról Is szólt a miniszter: • vállalati törvény ez évi módosításának egvlk fő vo­nása ugyancsak az. hogv szélesed lék a vállalatok gaz­dálkodási lehetősége. To­vábbra ls közvetlenül vizs­Sáljuk — mondta — a leg­nagyobb vállalatokat hogv méreteik, szervezeti felépí­tésük valóban a termelő­erők és termelési viszonyok legkedvezőbb összhanglát fejezik-e ki. Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazda­ságszervező munkáidban, gazdasági atratéglá iának alakításában már kifejezés­re jut a rugalmas, az adott feltételekhez igazodő. haté­konyságra törő magatartás, a belső szervezet és érde­keltségi rendszer korszerűsí­tése. a fejlesztés, termelés és értékesítés egységes fo­lyamattá szervezése. Annál Inkább elégedétlennek kell lennünk azokkal szemben — akik — az ellenőrzés ta­núsága szerint — alacsony jövedelmezőség. visszaesés vagv veszteséges voltuk el­lenére nem törekednek te­vékenységük megújítására, akiknek magatartására a ..sült galamb" várása a jellemző. Az államtól azon­ban ..verebet" ls csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni, azt ls csak a * saját erőfeszítés kiegészíté­seként Az említett intézkedések kiegészítői a szocialista szektorhoz kapcsolt, és a magántermelők összefogásá­ra épülő kisvállalkozás fel­lődését segítő új intézkedé­seink. Az új vállalkozási formáktól azt várluk. hogv ahol eddig a lakossági ellá­tás — vagv éppen a nagy­vállalatok ellátása — hiá­nyos. vagv csak veszteség­gel volt fenntartható, job­ban elégítsék kl a fogyasz­tói igényeket. A törvényes keretek között segítjük és bátorítjuk ezt a tevékeny­séget. Nem osztluk azon gazdasági vezetők aggodal­mát. hogv ezek a kisebb vállalatok ártanak a szocia­lista építésnek. Elgondol­kodtató. hogv müven gaz­dálkodási színvonal lehet .,. ©tt„ ahol a kjsüzem kon­kuiTenclá iától ts ígv félnek. Az állam őrködni fog azon. hogv ez a tevékenység Is csak munkán alapuló, a tellesítménnyei arányos jö­vedelmeket nvúltson. A vállalkozó-, a kezdemé­nvezőkész.ség után a másik kiemelt kérdés az energia­gazdálkodás. Az energiata­karékosság sikerének döntő feltétele, hogv a vállalatok érezzék ennek szükségessé­gét. Ehhez hozzásegít, hogy ma a vállalatok költségei közt már megfelelő súllval érvényesül az energiakölt­ség. Ar életlőrü'ményelt alakulása Expozélát ezután ígv foly­tatta Heténvi István: — A költségvetés tervezé­sekor azzal számolhattunk, - hogv folvó árakon a népgaz­daság jövedelme 19R2-ben körülbelül 4.5 százalékkal emelkedik. A jövő évben ber"há»*sra kevesebbet költhe"'-k mint tdén. Az á'Iarnl herultó»á«aVra folyó­sított. kiadások lobban. a vál'a'aM ráfordítások ke­vésbé fognak csökkenni. A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal nő. a fogyasztói árszínvonal pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogv a nem­zet! Iövedelelemnek az. öt­éves tervben tervezettnél lassúbb növel v-se mellett kis mértékben növekedjék tovább a lakosság reáljöve­delme. és megőrizzük a re­álbérek 1980. évi színvona­lát. Az átlagot meghaladó­an. körülbelül 7 százalék­kal emelkednek a oénzbeni társadalmi juttatások. Jövő­re már lanuártól érvénye­sül a nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Eme'.jük a fel­sőoktatási intézmények hallgatói számára nvúltható ösztőndíl összegét Kiterjed­tebb lesz a kisiparosok és kiskereskedők társadalom­biztosítása. A költségvetési szervek kiadásai 8 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget ad arra. hogy továbbra ls megőrizzük társadalompoli­tikai vívmányainkat, és sze­rény mértékben tovább ja­vítsuk az életkörülménye­ket. Mindez azonban csak akkor lesz lehetséges. ha rendkívül takarékos gaz­dálkodást valósítunk meg. A lakosságot szolgáló in­tézmények nagvobb része tanácsi intézmény. 1982-ben a tanácsok kereken 110 mil­liárd forinttal gazdálkod­hatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmények működtetésére, és a tanácsi vállalatok támogatására. 35 milliárd pedig új létesítmé­nyek építésére. Tovább nő a felújítások előirányzata. A tanácsok rendelkezésére ál­ló előirányzat kereken 70 százaléka a kiemelt fej­lesztések megvalósítását, il­letve az alapellátást nyújtó Intézmények fenntartását szolgálja. Az életkörülményeit javí­tásában továbbra is nagy szerepe van a kórházfellesz­tésnek, az általános iskolai tanteremépítésnek. 1982-ben 1300 új általános iskolai tanterem létesül. Az általá­nos iskolák fejlesztését az élet szorító gondjai meg­gyorsították. 1981—82-ben, két év alatt megvalósul az ötéves tantereméoítési elő­irányzatnak legalabb a fele. Köszönetet kell mondani mindazoknak. akik ezt megszervezték. megépítet­ték. Kérjük, hogv továbbra is viseljék szivükön az álta­lános iskolai oktatás ügvét — mondta a miniszter, maid az egészségügyről szóit. 1982-ben mintegv 1200 új kórházi ágv létesüf. Je­lentősebb fejlesztés valósul meg többek között a szol­noki megyei kórházban. Folyamatosan gondosko­dunk az ország védelmi ere­jének fenntartásáról. fej­lesztéséről. Az e célra for­dított kiadások mintegy 4 százalékkal nőnek. Takarékosabb gazdálkodást A gazdálkodás mai felté­telei — hangsúlyozta Heté­nvi {stván — a közkiadá­sokban ésszerűbb. takaré­kosabb gazdálkodást köve­telnek. A kormánv nemrég erre vonatkozó feladatokat szabott meg a minisztériu­mok és tanácsok számára, ahol a végrehajtásra cselek­vési programokat dolgoztak ki. Ezekben az öntevékeny­ség kiemelt szerepet kell. hogv kanton. Keressük a gazdálkodást kötöttségek további enyhí­tésének. feloldásának, a be­vételi érdekeltség erősítésé­nek a lehetőségeit ls. A már meglevő intézmények szín­vonalának megőrzése rend­kívül fontos feladat, s ezért a költségvetési szervek a felújítási forrásokat — vé­leményünk szerint — nem csoportosíthatják át új in­tézmények létesítésére. E! kell kerülni a párhuzamos feüesztéseket. A takarékosságot úgv kell nvakorolni. hogv tudjuk: •ársadalmunkban ez nem vxro<lz*e-»»-etl lárcttn'otido­lüikai célja'nkat. De a ra­cionális gazdálkodás ma mindenütt alapvető erköl­csi kötelesség. Ami a bevételeket illeti: a költségvetés bevételeire döntő hatást a vállalatok és szövetkezetek jövedelmének alakulása gyakorol. A vál­lalatok nveresége 1932-ben előreláthatólag az idei szín­ien marad. Ez persze átlag. A jól gazdálkodó vállala­tok nveresége bizonyára nő­ni fog. a gyen gébbeké csökken, és lehetnek olya­nok is. amelyek komoly gondba kerülnek. A válla­latoknak alapjában saját erőfeszítésükkel kell úrrá lenni ezeken a problémá­kon. Csak ígv gazdagodhat az egész társadalom. A bevételeket és a kiadá­sokat összegezve 1982-re a költségvetés 491.5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit. 4,4 száza­lékkal haladia meg. kiadá­sai ugyanakkor 506.5 mil­liárd forintot, az ideinél 5,5 százalékkal többet jelente­nek. A költségvetés terve­zett hlánva tehát 15 milli­árd forint. Ez a hiánv az ideinél sai­nos nagvobb. Növekedéséi, nek fő oka az, hogv miköz­ben a külgazdasági egyen­súly javítását a népgazda­ság jövedelmének a koráb­binál jóval lassúbb növeke­dése mellett lehet megva­lósítani. addig az életszín­vonal stabilitása a költség­vetési kiadások növekedésé­nek csak az előzőnél ki­sebb arányú lassítását teszi lehetővé. A hiánv nem lebecsülen­dő. de fedezhető a népgaz­daságban tartósan lekötött vállalati források biztonsá­gos átcsoportosítása útján. A továbbiakban a pénz­ügyminiszter kifejtette: a jövő évj költségvetés akkor válhat reálissá, ha miként az elmúlt időszakban tör­tént. 1982-ben is a fejlődést Intézkedéssel is megalapoz­zuk. Célok, feladatok Tisztelt országgyűlés! A kormány jövő évi fel­adatának mindenekelőtt a terv megvalósításának meg­szervezését. folyamatos, ak- . tív figyelemmel kísérését, a gazdaságpolitika fő céljai­nak megvalósítását tekinti — hangsúlyozta Heténvi Ist­ván. majd kiemelt néhány, várhatóan nagv jelentőségű, aktuális feladatot. — A társadalom érdeklő­désének középpontjában áll — mindenki tudja. hogv nem ok nélkül — a lakás­kérdés. A lakásgazdálkodás­sal kapcsolatos elképzelése­ket társadalmi vitákon érté­kelik. s jövőre egyik legna­gyobb feladatunk lesz a ki­alakított elvek és a társa­dalmi viták tapasztalatai alapján meghozni a szüksé­ges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabá­lyozási és a szervezetfejlesz­tési munkán túl. 1982-ben konkrét léoéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás te­rén. Az irányító szervezetek és a vállalatok kapcsolatá­ban újítani keli több kér­désben. Meg kell szüntetni a már elavult kötöttségeket: indokolt érdemibb szerepet adni a felügyelő bizottsá­goknak. Megkülönböztetett figyel­met fogunk fordítani az életkörülmények javítását szolgáló feladatok megoldá­sára, köztük az ötnaoos munkahét zökkenőmentes, általános bevezetésére. Befejezésül a miniszter utalt arrat az utóbbi idő­ben sokszor mondjuk, hogv kihívással kel; szembenéz­nünk. többet kell teljesíte­nünk már ahhoz ls. hogv a már elért szinten maradhas­sunk. Ha pedig ennél több­re vágyunk, magasabbra szeretnénk 1utnt. vállalnunk kell. hogv a nagyobb fel­adatra felkészülve. annak nagyságához igazítsuk erő­feszítéseinket Azt szeret­nénk — mondotta —. ha ezt mindenki tudatosan vállalná. s mozgósítható energiáit nem a kihívás előli kitérésre, hanem a nagvobb teljesítményre való felkészülésre fordítaná. Ezt tükrözi a Magvar Népköz­társaság 1982. évre összeál­lított költségvetése ls — zárta expozéját Heténvi Ist­ván. és kérte az ország­gyűlést, hogv mindezeket mérlegelve vitassa mea és fogadja el a beteri' törvényjavaslatot. Marjai József beszéde Egyetértek a költségvetés tervezetével és a pénzügymi­niszter által elmondottakkal — kezdte hozzászólását a Minisztertanács elnökhelyet­tese. — A magyar nép pártunk politikáját támogatva, az­zal egyezően, meggyőződés­sel vallja, hogy a szo­cializmus előnyei, értékei teljes kibontakozásának nél­külözhetetlen feltétele az enyhülés, a feszültség csök­kentése. Népünk — mondot­ta — nagyra értékeli <j> megbecsüli azt a történelmi jelentőségű változást, amely felszabadulásunk óta, a szo­cializmus építésének évti­zedeiben következett be. Tör­ténelmünkben több évszá­zadra visszatekintve először mondhatjuk, hogy nemzeti létünket, békénket és bizton­ságunkat olyan szövetségi rendszer garantálja, amely­nek egyenrangú és megbe­csült tagjai vagyunk, s ami békénket és létünket fenye­geti, az nem a magyarság ellen, az egész emberiség el­len irányul. > Erősödtek pozícióink Gazdasági fejlettségünk je­lenlegi szintjén — és termé­szeti adottságaink miatt — előrehaladásunknak a koráb­binál is fontosabb feltételé­vé vált széles körű, növekvő és minőségileg is fejlődő be­kapcsolódásunk a nemzetkö­zi munkamegosztásba, a le­hető legszélesebb gazdasági kapcsolatok kiépítése a köl­csönösség alapján együttmű­ködésre kész országokkal. Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevé­kenységünk alapja a szocia­lista Integráció — és ezen belül együttmunkálkodás mindenekelőtt a Szovjetunió­val — amely meghatározott tényező a ma és a jövő szempontjából is. A világ minden más részével erre az alapra támaszkodva foly­tatjuk gazdasági kontaktu­saink fejlesztését. A világ­helyzet változásai folyama­tos feladatunkká teszik a számunkra kedvezőtlen ele­mek ellensúlyozását, és a lehetőségek maximális ki­használását. Közös munkánk eredményeként lényegesen nőtt szerepünk. Nőttek le­hetőségeink mind a nemzet­közi politika, mind a nem­zetközi gazdaság viszonyaira való ráhatásban és az abból eredő lehetőségek kihaszná­lásában. Különösen nagy nemzeti, politikai és gazdasági ér­ték, hogy történelmünkben soha ilyen jó hírünk, tekin­télyünk és megbecsülésünk nem volt, mint most. Sok tény bizonyítja, hogy az utolsó 25 év a magyar nemzeti történelem legki­emelkedőbb, igazán mara­drt, dó teljesítményeket te­remtő korszaka. Ez alapoz­ta meg tekintélyünket a vi­lágban. Biztató, hogy kedve­ző megítélésünk az utolsó években nem gyengült, ha­nem erősödött. Politikánk és politikai gya­korlatunk helyességét — be­leértve gazdaságpolitikánk­nak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sán megerősített irányvona­lát —. az ország stabilitását, szocialista társadalmunk és gazdaságunk teljesítőképessé­gét, igazolták a tények, és a nagy megpróbáltatások mér­céjével értékelték fel az1 el­múlt évet. Most nyugodt lel­kiismerettel mondhatjuk, hogy a szocialista Magyar­ország minden összehasonlí­tásban — nemcsak az öt kö­rülvevő világhoz mérve — erősítette helyzetét, pozíció­it, megbecsülését és hite­lét, az iránta érzett, tanú­sított bizalmat, hanem sa­ját magához mérten ls fej­lődött. előrelépett. Eddig nemzetközileg is el­ismert módon teljesítettük két fő gazdaságpolitikai cél­kitűzésünket: az ország kül­gazdasági egyensúlya javult, külkereskedelmi mérlegünk gyakorlatilag egyensúlyba került, és megteremtettük a feltételeit annak, hogy a kö­vetkező években fokozatosan többletet biztosítsunk. Lénye­gesen javult nemzetközi fi­zetési mérlegünk, hitelké­pességünk erősödött. A fo­rintnak nemzetközi megbe­csülése van. Ezek olyan té­nyek, amelyek a gazdaság­politika helyességét igazol­ják. Az 1978. decemberi KB­határozat a megújulási ké­pességet újra bizonyította, az azóta eltelt idő pedig té­nyekkel ismét igazolta. Gaz­daságpolitikai irányvonalunk és gyakorlatunk következetes érvényesítése, annak aktív támogatása egyidejűleg a bevált politika védelmét, erő­sítését is jelenti. Következetes gazdaságpolitika A költségvetés 1982. évi tervünk ezt a gazdaságpoli­tikát, ezt a gyakorlatot foly­tatja és fejleszti tovább. Eh­hez a szilárd alapokat, a szükséges önbizalmat a kong­resszusi határozat végrehaj­tásának eredményei adják. A terv- és a költségvetés azt a szilárd elhatározást fe­jezi ki, hogy folytatjuk ed­digi gazdaságpolitikánkat, folytatjuk a reformot. Foly­tatjuk az egész társadalom, és ezen belül mindenekelőtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszerítését nagyobb teljesítmények el­érésére. Folytatjuk az al­kotó erők lehetőségeinek szélesítését, ennek érdekében minden gót és korlát folya­matos és fokozatos felszaba­dítását. Folytatjuk társadal­munk és gazdaságunk szo­cialista jellegének erősíté­sét, a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyök gyakorlatias, jobb kihasz­nálását. A terv- és a költ­ségvetés kiindulási alap a jö­vő évi gazdálkodásra, ab­ból azt kell megvalósíta­nunk, amely gazdaságpoliti­kánk fő céljának elérését biztosítja. A növekedés a magyar gazdaságban csak olyan mér­tékben engedhető meg, ami­lyen mértékben az minőségi előrelépést és fejlődést je­lent. A növekedést jelző ab­szolút mutatóknak még a stagnálása is előrelépést ta­karhat, ha azok mögött ér­demi, minőségi átalakulás van. A régi módon értel­mezett. leegyszerűsített nö­vekedés erőltetése értelmet­len, óriást társadalmi mé­retű veszteségeket okozna. A növekedésnek viszont nincs korlátja, ha megfelel a ma és a holnap szigorú nem­zetközi mércéinek, ha mö­götte ténylegesen értékesít­hető, Jövedelmezően elad­ható termelés van. Szabályo­zásunk, a folyamatos gazda­ságirányítás és gazdaságter­vezés éppen arra törekszik, hogy csak ilyen növekedés lehetőségét biztosítsák. Jól­lehet, az utóbbi években so­kat tettünk ennek érdeké­tjen, de erre sem mondhat­tuk, hogy amit létrehoztunk, iz befejezett és tökéletes, fgy 1982-ben is folytatjuk, folytatnunk kell a refor­mot! A reform folytatása azonban csak ennek a meg­fogalmazott követelmény­rendszernek a nagyon gya­korlatias érvényesítésével történhet, előrelépéseinknek gazdaságpolitikai céljainkat közvetlenül kell szolgálniuk, a realitásokhoz ragaszkod­nunk, kell. Nem térhetünk vissza sem­miféle direktirányítási elem­hez, de nem mehetünk vala­milyen elvont, ideális, nem létező, csak elképzelt felté­telek között működtethető megoldás irányába sem. To­vábbra is menteseknek kell maradnunk mindenfajta gaz­daságpolitikai dogmától és divattól. Késedelem nélkül kell viszont lépnünk, amikor kell, úgy hogy az a társa­dalmi teljesítmény fokozását segítse elő. A kormány erre törekszik, amint számos ren­delkezés is mutatja. Igaz, a kormány, a kor­mányszervek munkájának javításában még sok a te­endő. Az államigazgatási munkában még mindig nagy a bürokrácia, adódik tehe­tetlenség, gyakori a dönté­sekkel kapcsolatos' huzavona, naponta meg kell küzdeni a régi beidegződöttségek, a régi, rossz szokások újrater­melődésével. Minden kor­mányzati szervnél a munka tartalmában, a szemléletijén, a magatartásban, a döntési és cselekvési rendszerben ugyanazokat a követelmé­nyeket kell érvényesítenünk, amiket a gazdaságtól igény­lünk. Tovább kell javítanunk a tervezés, a szabályozás rendszerét. Sok tennivalónk van még árrendszerünk tö­kéletesítésében, a bér- és jö­vedelemszabályozásban. meg­oldatlan a társadalmi tőke­mozeásnak mai körülmények között nélkülözhetetlen mód­ja és formája. Erősítjük azt az irányvo­nalunkat. hogy a vállalatok, a termelőegységek önállósá­ga növekedjék, bővüljenek, gazdagodjanak tényleges le­hetőségeik is arra, hogy az önállósággal éljenek. Az irányítás, a tervezés, a sza­bályozás és a gazdaság szer­vezésének együttes feladata, hogy a vállalati vállalkozás lehetőségeit olyan irányban bővítse, amilyen irányban ezt a gazdaságpolitikai kö­vetelmények, az ország ér­deke igényli, állítson haté­kony korlátokat minden olvan vállalati tevékenység elé, amely ezzel ellentétes. Mezőgazdaság, ipar Mezőgazdaságunk és élel­miszar-termelésünk színvo­nala joggal sorolható nagy nemzeti teljesítményeink kö­zé. Jól bizonyította ezt a ta­valyi, és az idei év is, ami­kor az időjárási viszonyok igazán nem voltak kedvező­ek. A mezőgazdaságtól 1982­ben újabb nagy teljesít­ményt várunk. Nemcsak nö­velnie kell a termelést — így például a gabonater­mesztésben magyar rekordot kell elérnie, tovább javítva helyezésünket a világ első néhány országa között — de egyidejűleg előbbre kell lép­ni a gazdaságosságban, a faj­lagos ráfordítások csökken­tésében, az energiatakarékos­ságban és meg kell őriznie azt a lendületet, amely a vi­lágviszonylatban is elisrr.' rt eredményekhez vezetett. Eh­hez elongcdh"totlen Jól be­vált agrárpolitikánk folyta­tása, egységes értelmezése és alkalmazása. Nem kisebb feladatok vár­nak az iparra. Keveset be­széltünk az ipar eddigi tel­jesítményéről, pedig az ipar sok vonatkozásban nem nyúj­tott kevesebbet, mint más ágazatok. Nem értékeljük eléggé bányászaink áldoza­tos és eredményes erőfeszí­téseit. Ha a mezőgazdaság r

Next

/
Thumbnails
Contents