Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

2 Vasárnap, 1981. december 20. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tünk feleslegesnek, elhagyhatónak. A tanulság az. hogv pénzünket elsősorban a termelést — gvárrtnónvban és technológiában egyaránt — megújító, úgynevezett lnno»atív fejlesztésekre fordítsuk. Előtérben o kezdeményezőkészség Arról Is szólt a miniszter: • vállalati törvény ez évi módosításának egvlk fő vonása ugyancsak az. hogv szélesed lék a vállalatok gazdálkodási lehetősége. Továbbra ls közvetlenül vizsSáljuk — mondta — a legnagyobb vállalatokat hogv méreteik, szervezeti felépítésük valóban a termelőerők és termelési viszonyok legkedvezőbb összhanglát fejezik-e ki. Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazdaságszervező munkáidban, gazdasági atratéglá iának alakításában már kifejezésre jut a rugalmas, az adott feltételekhez igazodő. hatékonyságra törő magatartás, a belső szervezet és érdekeltségi rendszer korszerűsítése. a fejlesztés, termelés és értékesítés egységes folyamattá szervezése. Annál Inkább elégedétlennek kell lennünk azokkal szemben — akik — az ellenőrzés tanúsága szerint — alacsony jövedelmezőség. visszaesés vagv veszteséges voltuk ellenére nem törekednek tevékenységük megújítására, akiknek magatartására a ..sült galamb" várása a jellemző. Az államtól azonban ..verebet" ls csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni, azt ls csak a * saját erőfeszítés kiegészítéseként Az említett intézkedések kiegészítői a szocialista szektorhoz kapcsolt, és a magántermelők összefogására épülő kisvállalkozás fellődését segítő új intézkedéseink. Az új vállalkozási formáktól azt várluk. hogv ahol eddig a lakossági ellátás — vagv éppen a nagyvállalatok ellátása — hiányos. vagv csak veszteséggel volt fenntartható, jobban elégítsék kl a fogyasztói igényeket. A törvényes keretek között segítjük és bátorítjuk ezt a tevékenységet. Nem osztluk azon gazdasági vezetők aggodalmát. hogv ezek a kisebb vállalatok ártanak a szocialista építésnek. Elgondolkodtató. hogv müven gazdálkodási színvonal lehet .,. ©tt„ ahol a kjsüzem konkuiTenclá iától ts ígv félnek. Az állam őrködni fog azon. hogv ez a tevékenység Is csak munkán alapuló, a tellesítménnyei arányos jövedelmeket nvúltson. A vállalkozó-, a kezdeménvezőkész.ség után a másik kiemelt kérdés az energiagazdálkodás. Az energiatakarékosság sikerének döntő feltétele, hogv a vállalatok érezzék ennek szükségességét. Ehhez hozzásegít, hogy ma a vállalatok költségei közt már megfelelő súllval érvényesül az energiaköltség. Ar életlőrü'ményelt alakulása Expozélát ezután ígv folytatta Heténvi István: — A költségvetés tervezésekor azzal számolhattunk, - hogv folvó árakon a népgazdaság jövedelme 19R2-ben körülbelül 4.5 százalékkal emelkedik. A jövő évben ber"há»*sra kevesebbet költhe"'-k mint tdén. Az á'Iarnl herultó»á«aVra folyósított. kiadások lobban. a vál'a'aM ráfordítások kevésbé fognak csökkenni. A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal nő. a fogyasztói árszínvonal pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogv a nemzet! Iövedelelemnek az. ötéves tervben tervezettnél lassúbb növel v-se mellett kis mértékben növekedjék tovább a lakosság reáljövedelme. és megőrizzük a reálbérek 1980. évi színvonalát. Az átlagot meghaladóan. körülbelül 7 százalékkal emelkednek a oénzbeni társadalmi juttatások. Jövőre már lanuártól érvényesül a nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Eme'.jük a felsőoktatási intézmények hallgatói számára nvúltható ösztőndíl összegét Kiterjedtebb lesz a kisiparosok és kiskereskedők társadalombiztosítása. A költségvetési szervek kiadásai 8 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget ad arra. hogy továbbra ls megőrizzük társadalompolitikai vívmányainkat, és szerény mértékben tovább javítsuk az életkörülményeket. Mindez azonban csak akkor lesz lehetséges. ha rendkívül takarékos gazdálkodást valósítunk meg. A lakosságot szolgáló intézmények nagvobb része tanácsi intézmény. 1982-ben a tanácsok kereken 110 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmények működtetésére, és a tanácsi vállalatok támogatására. 35 milliárd pedig új létesítmények építésére. Tovább nő a felújítások előirányzata. A tanácsok rendelkezésére álló előirányzat kereken 70 százaléka a kiemelt fejlesztések megvalósítását, illetve az alapellátást nyújtó Intézmények fenntartását szolgálja. Az életkörülményeit javításában továbbra is nagy szerepe van a kórházfellesztésnek, az általános iskolai tanteremépítésnek. 1982-ben 1300 új általános iskolai tanterem létesül. Az általános iskolák fejlesztését az élet szorító gondjai meggyorsították. 1981—82-ben, két év alatt megvalósul az ötéves tantereméoítési előirányzatnak legalabb a fele. Köszönetet kell mondani mindazoknak. akik ezt megszervezték. megépítették. Kérjük, hogv továbbra is viseljék szivükön az általános iskolai oktatás ügvét — mondta a miniszter, maid az egészségügyről szóit. 1982-ben mintegv 1200 új kórházi ágv létesüf. Jelentősebb fejlesztés valósul meg többek között a szolnoki megyei kórházban. Folyamatosan gondoskodunk az ország védelmi erejének fenntartásáról. fejlesztéséről. Az e célra fordított kiadások mintegy 4 százalékkal nőnek. Takarékosabb gazdálkodást A gazdálkodás mai feltételei — hangsúlyozta Heténvi {stván — a közkiadásokban ésszerűbb. takarékosabb gazdálkodást követelnek. A kormánv nemrég erre vonatkozó feladatokat szabott meg a minisztériumok és tanácsok számára, ahol a végrehajtásra cselekvési programokat dolgoztak ki. Ezekben az öntevékenység kiemelt szerepet kell. hogv kanton. Keressük a gazdálkodást kötöttségek további enyhítésének. feloldásának, a bevételi érdekeltség erősítésének a lehetőségeit ls. A már meglevő intézmények színvonalának megőrzése rendkívül fontos feladat, s ezért a költségvetési szervek a felújítási forrásokat — véleményünk szerint — nem csoportosíthatják át új intézmények létesítésére. E! kell kerülni a párhuzamos feüesztéseket. A takarékosságot úgv kell nvakorolni. hogv tudjuk: •ársadalmunkban ez nem vxro<lz*e-»»-etl lárcttn'otidolüikai célja'nkat. De a racionális gazdálkodás ma mindenütt alapvető erkölcsi kötelesség. Ami a bevételeket illeti: a költségvetés bevételeire döntő hatást a vállalatok és szövetkezetek jövedelmének alakulása gyakorol. A vállalatok nveresége 1932-ben előreláthatólag az idei színien marad. Ez persze átlag. A jól gazdálkodó vállalatok nveresége bizonyára nőni fog. a gyen gébbeké csökken, és lehetnek olyanok is. amelyek komoly gondba kerülnek. A vállalatoknak alapjában saját erőfeszítésükkel kell úrrá lenni ezeken a problémákon. Csak ígv gazdagodhat az egész társadalom. A bevételeket és a kiadásokat összegezve 1982-re a költségvetés 491.5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit. 4,4 százalékkal haladia meg. kiadásai ugyanakkor 506.5 milliárd forintot, az ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés tervezett hlánva tehát 15 milliárd forint. Ez a hiánv az ideinél sainos nagvobb. Növekedéséi, nek fő oka az, hogv miközben a külgazdasági egyensúly javítását a népgazdaság jövedelmének a korábbinál jóval lassúbb növekedése mellett lehet megvalósítani. addig az életszínvonal stabilitása a költségvetési kiadások növekedésének csak az előzőnél kisebb arányú lassítását teszi lehetővé. A hiánv nem lebecsülendő. de fedezhető a népgazdaságban tartósan lekötött vállalati források biztonságos átcsoportosítása útján. A továbbiakban a pénzügyminiszter kifejtette: a jövő évj költségvetés akkor válhat reálissá, ha miként az elmúlt időszakban történt. 1982-ben is a fejlődést Intézkedéssel is megalapozzuk. Célok, feladatok Tisztelt országgyűlés! A kormány jövő évi feladatának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszervezését. folyamatos, ak- . tív figyelemmel kísérését, a gazdaságpolitika fő céljainak megvalósítását tekinti — hangsúlyozta Heténvi István. majd kiemelt néhány, várhatóan nagv jelentőségű, aktuális feladatot. — A társadalom érdeklődésének középpontjában áll — mindenki tudja. hogv nem ok nélkül — a lakáskérdés. A lakásgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket társadalmi vitákon értékelik. s jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított elvek és a társadalmi viták tapasztalatai alapján meghozni a szükséges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályozási és a szervezetfejlesztési munkán túl. 1982-ben konkrét léoéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Az irányító szervezetek és a vállalatok kapcsolatában újítani keli több kérdésben. Meg kell szüntetni a már elavult kötöttségeket: indokolt érdemibb szerepet adni a felügyelő bizottságoknak. Megkülönböztetett figyelmet fogunk fordítani az életkörülmények javítását szolgáló feladatok megoldására, köztük az ötnaoos munkahét zökkenőmentes, általános bevezetésére. Befejezésül a miniszter utalt arrat az utóbbi időben sokszor mondjuk, hogv kihívással kel; szembenéznünk. többet kell teljesítenünk már ahhoz ls. hogv a már elért szinten maradhassunk. Ha pedig ennél többre vágyunk, magasabbra szeretnénk 1utnt. vállalnunk kell. hogv a nagyobb feladatra felkészülve. annak nagyságához igazítsuk erőfeszítéseinket Azt szeretnénk — mondotta —. ha ezt mindenki tudatosan vállalná. s mozgósítható energiáit nem a kihívás előli kitérésre, hanem a nagvobb teljesítményre való felkészülésre fordítaná. Ezt tükrözi a Magvar Népköztársaság 1982. évre összeállított költségvetése ls — zárta expozéját Heténvi István. és kérte az országgyűlést, hogv mindezeket mérlegelve vitassa mea és fogadja el a beteri' törvényjavaslatot. Marjai József beszéde Egyetértek a költségvetés tervezetével és a pénzügyminiszter által elmondottakkal — kezdte hozzászólását a Minisztertanács elnökhelyettese. — A magyar nép pártunk politikáját támogatva, azzal egyezően, meggyőződéssel vallja, hogy a szocializmus előnyei, értékei teljes kibontakozásának nélkülözhetetlen feltétele az enyhülés, a feszültség csökkentése. Népünk — mondotta — nagyra értékeli <j> megbecsüli azt a történelmi jelentőségű változást, amely felszabadulásunk óta, a szocializmus építésének évtizedeiben következett be. Történelmünkben több évszázadra visszatekintve először mondhatjuk, hogy nemzeti létünket, békénket és biztonságunkat olyan szövetségi rendszer garantálja, amelynek egyenrangú és megbecsült tagjai vagyunk, s ami békénket és létünket fenyegeti, az nem a magyarság ellen, az egész emberiség ellen irányul. > Erősödtek pozícióink Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén — és természeti adottságaink miatt — előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált széles körű, növekvő és minőségileg is fejlődő bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatok kiépítése a kölcsönösség alapján együttműködésre kész országokkal. Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevékenységünk alapja a szocialista Integráció — és ezen belül együttmunkálkodás mindenekelőtt a Szovjetunióval — amely meghatározott tényező a ma és a jövő szempontjából is. A világ minden más részével erre az alapra támaszkodva folytatjuk gazdasági kontaktusaink fejlesztését. A világhelyzet változásai folyamatos feladatunkká teszik a számunkra kedvezőtlen elemek ellensúlyozását, és a lehetőségek maximális kihasználását. Közös munkánk eredményeként lényegesen nőtt szerepünk. Nőttek lehetőségeink mind a nemzetközi politika, mind a nemzetközi gazdaság viszonyaira való ráhatásban és az abból eredő lehetőségek kihasználásában. Különösen nagy nemzeti, politikai és gazdasági érték, hogy történelmünkben soha ilyen jó hírünk, tekintélyünk és megbecsülésünk nem volt, mint most. Sok tény bizonyítja, hogy az utolsó 25 év a magyar nemzeti történelem legkiemelkedőbb, igazán maradrt, dó teljesítményeket teremtő korszaka. Ez alapozta meg tekintélyünket a világban. Biztató, hogy kedvező megítélésünk az utolsó években nem gyengült, hanem erősödött. Politikánk és politikai gyakorlatunk helyességét — beleértve gazdaságpolitikánknak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített irányvonalát —. az ország stabilitását, szocialista társadalmunk és gazdaságunk teljesítőképességét, igazolták a tények, és a nagy megpróbáltatások mércéjével értékelték fel az1 elmúlt évet. Most nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a szocialista Magyarország minden összehasonlításban — nemcsak az öt körülvevő világhoz mérve — erősítette helyzetét, pozícióit, megbecsülését és hitelét, az iránta érzett, tanúsított bizalmat, hanem saját magához mérten ls fejlődött. előrelépett. Eddig nemzetközileg is elismert módon teljesítettük két fő gazdaságpolitikai célkitűzésünket: az ország külgazdasági egyensúlya javult, külkereskedelmi mérlegünk gyakorlatilag egyensúlyba került, és megteremtettük a feltételeit annak, hogy a következő években fokozatosan többletet biztosítsunk. Lényegesen javult nemzetközi fizetési mérlegünk, hitelképességünk erősödött. A forintnak nemzetközi megbecsülése van. Ezek olyan tények, amelyek a gazdaságpolitika helyességét igazolják. Az 1978. decemberi KBhatározat a megújulási képességet újra bizonyította, az azóta eltelt idő pedig tényekkel ismét igazolta. Gazdaságpolitikai irányvonalunk és gyakorlatunk következetes érvényesítése, annak aktív támogatása egyidejűleg a bevált politika védelmét, erősítését is jelenti. Következetes gazdaságpolitika A költségvetés 1982. évi tervünk ezt a gazdaságpolitikát, ezt a gyakorlatot folytatja és fejleszti tovább. Ehhez a szilárd alapokat, a szükséges önbizalmat a kongresszusi határozat végrehajtásának eredményei adják. A terv- és a költségvetés azt a szilárd elhatározást fejezi ki, hogy folytatjuk eddigi gazdaságpolitikánkat, folytatjuk a reformot. Folytatjuk az egész társadalom, és ezen belül mindenekelőtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszerítését nagyobb teljesítmények elérésére. Folytatjuk az alkotó erők lehetőségeinek szélesítését, ennek érdekében minden gót és korlát folyamatos és fokozatos felszabadítását. Folytatjuk társadalmunk és gazdaságunk szocialista jellegének erősítését, a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyök gyakorlatias, jobb kihasználását. A terv- és a költségvetés kiindulási alap a jövő évi gazdálkodásra, abból azt kell megvalósítanunk, amely gazdaságpolitikánk fő céljának elérését biztosítja. A növekedés a magyar gazdaságban csak olyan mértékben engedhető meg, amilyen mértékben az minőségi előrelépést és fejlődést jelent. A növekedést jelző abszolút mutatóknak még a stagnálása is előrelépést takarhat, ha azok mögött érdemi, minőségi átalakulás van. A régi módon értelmezett. leegyszerűsített növekedés erőltetése értelmetlen, óriást társadalmi méretű veszteségeket okozna. A növekedésnek viszont nincs korlátja, ha megfelel a ma és a holnap szigorú nemzetközi mércéinek, ha mögötte ténylegesen értékesíthető, Jövedelmezően eladható termelés van. Szabályozásunk, a folyamatos gazdaságirányítás és gazdaságtervezés éppen arra törekszik, hogy csak ilyen növekedés lehetőségét biztosítsák. Jóllehet, az utóbbi években sokat tettünk ennek érdekétjen, de erre sem mondhattuk, hogy amit létrehoztunk, iz befejezett és tökéletes, fgy 1982-ben is folytatjuk, folytatnunk kell a reformot! A reform folytatása azonban csak ennek a megfogalmazott követelményrendszernek a nagyon gyakorlatias érvényesítésével történhet, előrelépéseinknek gazdaságpolitikai céljainkat közvetlenül kell szolgálniuk, a realitásokhoz ragaszkodnunk, kell. Nem térhetünk vissza semmiféle direktirányítási elemhez, de nem mehetünk valamilyen elvont, ideális, nem létező, csak elképzelt feltételek között működtethető megoldás irányába sem. Továbbra is menteseknek kell maradnunk mindenfajta gazdaságpolitikai dogmától és divattól. Késedelem nélkül kell viszont lépnünk, amikor kell, úgy hogy az a társadalmi teljesítmény fokozását segítse elő. A kormány erre törekszik, amint számos rendelkezés is mutatja. Igaz, a kormány, a kormányszervek munkájának javításában még sok a teendő. Az államigazgatási munkában még mindig nagy a bürokrácia, adódik tehetetlenség, gyakori a döntésekkel kapcsolatos' huzavona, naponta meg kell küzdeni a régi beidegződöttségek, a régi, rossz szokások újratermelődésével. Minden kormányzati szervnél a munka tartalmában, a szemléletijén, a magatartásban, a döntési és cselekvési rendszerben ugyanazokat a követelményeket kell érvényesítenünk, amiket a gazdaságtól igénylünk. Tovább kell javítanunk a tervezés, a szabályozás rendszerét. Sok tennivalónk van még árrendszerünk tökéletesítésében, a bér- és jövedelemszabályozásban. megoldatlan a társadalmi tőkemozeásnak mai körülmények között nélkülözhetetlen módja és formája. Erősítjük azt az irányvonalunkat. hogy a vállalatok, a termelőegységek önállósága növekedjék, bővüljenek, gazdagodjanak tényleges lehetőségeik is arra, hogy az önállósággal éljenek. Az irányítás, a tervezés, a szabályozás és a gazdaság szervezésének együttes feladata, hogy a vállalati vállalkozás lehetőségeit olyan irányban bővítse, amilyen irányban ezt a gazdaságpolitikai követelmények, az ország érdeke igényli, állítson hatékony korlátokat minden olvan vállalati tevékenység elé, amely ezzel ellentétes. Mezőgazdaság, ipar Mezőgazdaságunk és élelmiszar-termelésünk színvonala joggal sorolható nagy nemzeti teljesítményeink közé. Jól bizonyította ezt a tavalyi, és az idei év is, amikor az időjárási viszonyok igazán nem voltak kedvezőek. A mezőgazdaságtól 1982ben újabb nagy teljesítményt várunk. Nemcsak növelnie kell a termelést — így például a gabonatermesztésben magyar rekordot kell elérnie, tovább javítva helyezésünket a világ első néhány országa között — de egyidejűleg előbbre kell lépni a gazdaságosságban, a fajlagos ráfordítások csökkentésében, az energiatakarékosságban és meg kell őriznie azt a lendületet, amely a világviszonylatban is elisrr.' rt eredményekhez vezetett. Ehhez elongcdh"totlen Jól bevált agrárpolitikánk folytatása, egységes értelmezése és alkalmazása. Nem kisebb feladatok várnak az iparra. Keveset beszéltünk az ipar eddigi teljesítményéről, pedig az ipar sok vonatkozásban nem nyújtott kevesebbet, mint más ágazatok. Nem értékeljük eléggé bányászaink áldozatos és eredményes erőfeszítéseit. Ha a mezőgazdaság r