Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

Péntek, 1981. cíecemfier 18. 3 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka nagy eredményeiről beszélünk. akkor azt is meg kell fogalmaznunk, hogy ezekben a nagy eredményekben az ipar teljesítménye is benne van, mint ahogy a társadalom gyakorlatilag minden rétege részt vesz a mezőgazdaság és élelmiszer-termelésben. Az ipartól, mindenekelőtt a gépipartól gyorsabb minőségi előrelépést várunk, azoknak a nagy központi fejlesztési programoknak a mai követelményeknek megfelelő végrehajtását, amelyek fontos szerepet töltenek be a gazdaságos termékstruktúra kialakításában. Kiemelkedő jelentőségűek az utóbbi évek programjai, így az energiagazdálkodási program, az annak meggyorsítására vonatkozó határozatok. a fatakarékosság, valamint a másodlagos nyersanyagok hasznosításának programja. Azért, hogy a káderhelyzetet és az ebben rejlő óriási erőt hasznosítsuk, erőteljesebben kell támaszkodnunk a fiatal, a középkorosztályhoz tartozó műszaki, közgazdasági értelmiségre. Vállalkozóbb szellemben Az ipar gyorsabb előrelépese a mai lehetőségeink között — és szűkre szabható beruházási eszközeink miatt is — elsősorban káderkérdés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ' önmagában a vállalatokon belüli irányítás, és vezetés javítása, a technológiai fegyelem megszilárdítása, a munkafegyelem erősítése, a belső vállalati szervezet korszerűsítése, a vállalaton belüli megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása, az alkotókészség és -képesség felszínre juttatása, megfelelő erkölcsi, politikai és anyagi elismerési rendszer érvényesítése minden beruházás nélkül 20—30 százalékkal növelheti az egyes gazdálkodó egységek teljesítményét Piaci pozícióink javításának egyik fontos gátja például termékeink minősége. A gyártmányról viszont csak akkor mondhatjuk. hogy megfelel a minőségi követelményeknek, ha az versenyképes áron értékesíthető. A vizsgálatok azt mutatják. hogy a minőségi hibák mintegy háromnegyedrészben vezetési és irányítási gyengeségek következményei és a vállalatoknál nem általában a munkamorál az. ami a minőségi követelmények értékesítését akadályozza, hanem a vezetési kultúra hiánya. Vétek az országgal és a néppel szemben, ha nem éíünk ennek a tartaléknak a gyors mozgósításával. Tisztelt, országgyűlés! Sok szó esik mostanában azokról a rendelkezésekről, amelyek kiterjesztik és gazdagítják a vállalkozási formákat. Mindenekelőtt azt kell nagyon világosan látnunk, hogy itt nincs másról szó, mint olyan alkotó erők érvényesítéséről, felszínre hozásáról, olyan többletteljesítmények lehetővé tételéről, amelyekre eddig nem fordítottunk kellő gondot. Helytelen lenne, ha a vita olyan téveszméket keltene. miszerint a vállalkozói kedv. a vállalkozói szellem, a vállalkozói tevékenység és magatartás ezeknek az új formáknak a kiváltsága vagy sajátossága. Mi ezeket a tulajdonságokat mindenekelőtt saját érdekükben, ac. egész gazdaság és a nép érdekében a szocialista nagyüzemektől várjuk és igényeljük. Azt várjuk tőlük, hogy ilyen erényekben is érvényesítsék meglevő jelentős erőforrásaikat, előnyeiket. Tisztelt országgyűlés! Az eddig elhangzottak — es mindaz, ami ma előrelátható — világossá teszi, hogy az 1982-es év sem le6z könynyebb, mint az 1981-es volt, 1982-re se mondhatjuk azt, hogy csak az erőgyűjtés éve lesz. s majd később gyorsabban fogunk haladni. • A külső feltételek további romlása. de gazdaságunk átalakításának nehézségei miatt is 1982 a kiélezett és nehezedő versenyfutás éve lesz. Érvényesítenünk kell mindazt az erőt, értéket és képességei. amelyet eddig munkánkkal felhalmoztunk, n verseny közepette is. Tisztelt országgyűlés! Mozgalmas világban élünk, érdekes és lelkesítő munka az, amit végzünk. Tisztességre, jószándékra, képzelőerőre, válialkozókedvre. alkotó es teremtő akaratra sókkal inkább szükség van, mint eddig, és ezeknek az igazi emberi erényeknek a kibontakoztatására több lehetőség is nyílik ma. nemcsak egyéni, hanem csoport- és tömegméretekben is. Amit emberi tényezőnek nevezünk, annak kibontakoztatása, maximális érvényesítése igazi nagy nerpzeti ügy, igazi nagy népi feladat. Ez sorskérdése a nemzetnek, ebben mindenkire számítunk. Ehhez hazánkban erősödő egység és cselekvő egyetértés van. Most a nép, a nemzet ér"deke azt követeli, hogy aki velünk van, annak a magatartásában. cselekvésében a közös nagy nemzeti célok mind tudatosabban és erőteljesebben testesüljenek meg, hogy a nemzeti egységet, az emberi alkotókészséget a tudást és a tenniakarást, a leleményességet szervezett és fegyelmezett formában an*»gi értékké változtassuk. Ez a mi dolgunk, és nem is kevés. Dobi Ferenc felszólalása Parlamenti jegyzet Az. ülésterem sajtópáholyábol figyeltem a képviselőket, próbáltam leolvasni arcukról, vajon mire gondolhatnak, amikor a pénzügyminiszter fölsorolja a jövő évi költségvetés néhány fontos számadatát. Mindenki többet szeretne, de csak annyival lehet gazdálkodni, amennyink van. A miniszter sem kecsegtetett mással: 1982-ben is fő gazdaságpolitikai célkitűzésünk a külgazdasági egyensúly rendben tartása és az életszínvonal meglevő eredményeinek megőrzése. Természetesen ez sem megy magatól. javítani szükséges versenyképességünkét, a felelősséget és a vállalkozási készséget. Már eleve 15 milliárdos hiánynyal számol • a jövő évi költségvetés- Természetesen a legszükségesebb dolgokra jut pénz, ez is kitűnt a beszámolóból, hiszen a következő évben legalabb 77 ezer lakás! kell fölépíteni. 1300 általános iskolai tantermet. 1200 kisgyermeknek óvodákat és sok más fontos beruházás is megvalósul. A szünetben legalább olyan érdekes eszmecseréknek lehel tanúja az ember, mint amikor a folszólalásokat hallgatja. Mag Pál képviselő, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója nem repes az örömtől, amikor megkérdezem tőle. hogy „mit tippel" a jövő évre saját vállalatának. hiszen trösztjük is megszűnik. — Az önállóság nagyobb felelősséget, jelent, alkalmazkodni szükséges több új gazdasági szabályozókhoz. Befejeződött a 300 milliónál nagyobb értékű rekonstrukciónk. korszerűsítettük a gyárat, bővítettük a kapacitást. Igazodnunk kell az érdekeltségi szabályozás preferenciáihoz. Jövőre az export értékesítésben disztingválnak a termékek között. Szóval nem lesz könnyű ... Takács Imréné, a szegedi textilművek pártbizottságának a titkára szívesen válaszol kérdéseimre. — A tizenkét gyárat öszszeíogó nagyvállalaton belül hogyan lehet megkülönböztetni az eredményesebbet a gyengébbtől? — A szegedi textilművek nyilvánvalóan nem válhat teljesen önállóvá, hiszen végterméke nem késztermék. De nagyvállalaton belül is lehet növelni az önálló cselekvesek, döntések körét. Ennek a „szele" már fújdogál, hamarosan talán érezhetővé is válik. Nagyobb hatáskört kap a szegedi gyár. néhány területen, különösen olyan vonalon, ahol mi tudjuk jobban eldönteni mi a helyes, ott nagyobb lesz a gyár vezetőinek a lehetősége. Példát is mondott: korábban még akkor is a nagyvállalat illetékesétől kellett engedélyt kérni, ha egy írógépet vásároltak. Jövő esztendőben elképzelhető. hogy milliós nagyságrendű döntésben is „szabad kezet" kapnak a szegediek. — Természetesen jobban kell majd figyelnünk is. hogv mire fizetjük ki a beruházásokra, fölújításokra rendelkezésre álló pénzt. Tetszett nekem a pénzügyminiszter beszámolójából, hogy a kormanyzat is arra törekszik. hogy nagyobb megbecsülésben részesüljenek azok. akik többet és jobbat nyújtottak a nemzetgazdaságnak. kávéját kavargatta az országgyűlés egyik legfiatalabb képviselője. Tóth Edit. aki a szegedi gumigyárban dolgozik. Régi ismerőseivel beszélgetett. akik gratulállak férjhezmeneteléhez. E jegyzetemben azt is elmondhatom. hogy a képviselő jelölések idején ott voltam a rókusi pártszervezet klubjában, s akkor megütötte a fülemet egy idősebb férfi megjegyzése: — Nagyon fiatal ez a mi jelöltünk. Mi ragadta meg a figyelmét, a költségvetési törvényjavaslatból. ennek a valóban irigylésre méltó fiatalnak? — Nagyon is odafigyeltem, s érdekelt minden adat. — Említsen meg néhányat, a választókerületének lakóit is érdekli majd. — Legutóbb éppen egy nyugdíjas néni keresett meg. s érdeklődött menynyit javítanak szerény nyugdiján. Hat örömmel vettem tudomásul a törvénytervezetből. hogy jövőre a minimalis emelés nem lehet kevesebb száz forintnál. Megnyugtatom majd a nénit is, ha legközelebb találkozunk. Mivel a jövő évi költségvetésben kiemelt szerepet kapott az iskolai tantermek építése, az egészségügy további javítása, valószínű megnyugvás lesz választókörzetem lakói számara. hogy iskola épül a rókusi városrészben. Ennek az országgyűlési képviselő is örül. még akkor is, ha fiatal és családjának gondjai között még nem a tantermek es nyugdíjak játszák a főszerepet. A szünet is véget ér gyorsan, s az első fölszólaló — bár a szakszervezetek nevében beszél — mégis Csongrád megyet képviseli. Figyeljük mit is mond szűkebb hazánkról. Ga/dagh István Tisztelt országgvüles! Kedves képviselő elvtársak ! Az 1982 évi népgazdasági terv és állami költségvetés céljaival a szakszervezetek egyetértenek. A terv társadalmi erőket mozgósító tennivalók sokaságát tartalmazza. A szakszervezetek eddig is hozzájárultak a népgazdaság előtt álló feladatok kimunkálásához, és a szervezett dolgozókra a társadalom a tervfeladatok végrehajtásában is számíthat. A jövő évi népgazdasági célok szerényebbek, elérésük mégsem jelen! könnvű feladató! Eredményeink megőrzéséhez, az előrelépéshez minden ed.diginél, nagvobb erőfeszítésre van szükség. A tervben megielölt célok — bármennyire is számolnak a realitással — önmagukban még nem ielentenek garanciát a fejlődéshez. Valóraváltásuk csak akkor lehetséges, ha minden munkahelyen felelősen gondolkodva. a meglevő adottságokhoz és a helvi viszonyokhoz igazodva alakítjuk a tennivalókat. Közös döntésekkel A dolgozók megkülönböztetett figyelemmel kísérik az életszínvonallal, az életkörülményekkel kapcsolatos jövő évi elképzeléseket. Jóleső érzés, hogy terveik változatlanul tartalmazzák az életszínvonal megőrzésének biztosítékait. Fontos feladatnak tekintjük — még a nehezebbé váló körülmények között is —. hogy a fogyasztói árak és a bérek változása mindig összhangban legyen az életszínvonal-politikával, Kétségtelen. hogv az árak es a bérek szerepe meghatározó. Az életszínvonalnak ennél jóval több összetevője van. Hogy miként élnek az emberek, az nemcsak a fizetésüktől, az árak szintjétől is függ. Az életszínvonal meghatározásánál figyelembe kell venni mindazokat a szellemi és anyagi tarsadalmi juttatásokat. a munka, az élet biztonságát: a lakáskörülmények változását, egyént törekvéseink, vágvaink érvényesülésének lehetőségeit, továbbá a tanulást. az előbbre jutást, békénk, biztonságunk védelmét. amelyek közvetve vagv közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket Ügy érezzük, hogy a dolgozók — a mai körülmények között — kellőképpen értékelik ezt a helyes törekvést. Mégis meg kell említeni. hogy az élelszj'nvonal megőrzését ielző. reális átlagszámok mögött meghúzódnak egvének, családok es talán rétegek is. a maguk helyzetét kedvezőtlenül t'agv súlvosan érintő gondokkal. Mit lehet tenni? A szakszervezeteknek es a munkahelyi gazdasáei vezetőknek együttes feladaluk. hogv ezeket a dolgozókat. — kéozettségnöveléssel. a munkához való feltételek még iobb megteremtésével, esetleg más munkahelyre irányítással — olvan helyzetbe kel! hozni, hogv többet tudjanak termelni és keresni. Másrészt. ha szükséges, meg kel! találni a lehetőséget a szociális segítésre is. Külön figyelmet érdemel az idősek, a többgyermekes csaladok és a családot alapító fiatalok helyzete. A dolgozók életkörülményeinek javításában egyre nagyobb szerepe lesz a munkahelyeknek. A vállalatok keressek mindazokat a lehetőségeket. amelyekkel javíthatnak a dolgozók életés munkakörülményein. A szakszervezet törődik azzal, hogv milvenek a munkavégzés személyi, tárgvi feltételei és milyen az üzemi légkör. E körülmények javítása nem mindig anvagi kérdés. Sokkal emberibb, emberközoontúbb. vezetői szemléletre van szükség A dolgozók őszinte véleményének. szándékának Ismerete és hasznosítása nélkül ma már nem lehet eredményes a gazdasági tevékenység egyetlen munkahelyen sem! Ennek demokratikus fórumrendszere kiépült. tehát tartalmas működését kell segíteni. A munkahelyi demokrácia kulcskérdése: mi történik a döntések előtt. Bevonják-e a dolgozókat a célok. a feladatok meghatározásába. kimunkálásába, a megvalósítás módszereinek kidolgozásába, vagy csak a kész tényeket közlik velük. Az üzemekben most. készítik az 1982 évi terveket, antelv ió alkalom ahhoz, hogv úiabb lépéssel erősítsük a szakszervezeti vezető testületek, bizalmiak és valamennyi dolgozó részvételét a vállalati gazdálkodás megtervezésében, a vállalati szociálpolitika alakításában. A dolgozók készek arra. hogv érdemben részt vegyenek a termelés, a gazdálkodás javításában, az anyaggal és energiával való észszerű takarékosságban, amelv további fejlődésünk alapfeltétele. Bizonyítják ezt a munkaversenvben. a szocialista brigádmozgalomban, az újítómozgalomban elért eredmények. Élni a lehetőségekkel Csongrád megve országosan is figyelemre méltó adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia hasznosítása terén. Az országos hévízkészlet egvötöde a megyében található. viszonylag kis mélységből 90 Celsius-fok körüli hévíz nverhetö. A készletek — az alkalmazott technológiától függően — kb. 100 évre biztosítják az energia kitermelését. A megyében mintegy 100 termálkút üzemel, melyek kb. 40 ezer tonna olai fűtőértékével egvenlő hőmennyiséget szolgáltatnak évente: hozzávetőlegesen ennek értéke 360 millió forint. A termálenergiát hasznosító megvei létesítmények kb. egvmílliárd forintnvi értéket képvise'nek. Ezt az öszszeee* tovább növeli az olaibanvászat által lefúrt meddő. illetve a leművelést követően meddővé vált kútallománv értéke Ennek a jelentős esz-közállománvnak a megfelelő kihasználása fontos népgazdasági érdek, ami továbbra is szükségessé teszi a központi segítségnyújtást és a hélvj kezdeményezések felkarolását. A geotermikus energia közvetett módon hozzá iárul a megve termelőerőinek, természeti adottságainak intenzívebb hasznosításához. Kötelességünk ezeknek az adottságoknak még magasabb fokú hasznosításáról gondoskodni a népgazdasági és területi feilódés érdekében. A geotermikus energia hasznosításának szélesítésével elvileg minden fórumon egyetértenek. Az illetékes szervek konkrét lépéseket is tesznek gyakorlati megvalósítása érdekében, dp sok problémával találkoznak azok a gazdálkodó szervek amelyek az alkalmazás kérdéseivel foglalkoznak. A geotermikus energiával való gazdalkodás saiatotssága más energiaféleségekkel szemben, hogy nem rendelkezik országos szervezettél, amelv a termelést és a félhasználást kézben tarthatná. Ugvanakkor több központi szerv is foglalkozik vele. A különböző szervek — szakterületük szempontjai alapján — esetenként eltérően vélekednek. Szükség van az eltérő nézetek összehangolására. és az egvörttetű cselekvés biztosítására. A koordinációt elsősorban az Ipari Minisztériumtól várjuk Csongrád megvében az idén összesen csaknem 25 km közterületi gázelosztó vezeték épül meg lakossági erőforrásból (16.5 km fővezeték és 8.5 km bekötővezeték). mely mintegv 1500 fogyasztó bekapcsolását eredményezte. A tervidőszak további éveiben a megvében — becslések szerint — évente 30—35 km közterületi vezetéket lehet megépíteni, mely mintegy 2200 úiabb fogyasztó bekapcsolódását teszi lehetővé. A meglevő gázellátó hálózatok fejlesztésével jelentői- ola ^megtakarítási lehetőség jelentkezik a megvében. elsősorban a mezőgazdaság területén. A fejmérések szerint a következő l<ét évben — főleg energiaracionalizálási pálvázatok útján — évente több mint 10 ezer tonna olai helyettesíthető földgázzal. A szocialista kollektívák erejével A szocialista kollektívák már eddig is sok helyen se. gi tettek a termékszerkezetváltásból. munkaerő-átcsoportosításból adódó feladatok megvalósításaban. ;A dolgozók többsége fel ismerte. hogy az u,i;,követelmények másfajta gondolkodást és hozzáállást igényelnek A magyar szakszervezetek rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel és módszerekkel. amelvek segítségével összefogásra és alkotásra mozgósíthat iák a dolgozókat. A szakszervezetek optimizmusát is ez ad ia. A magyar munkások, dolgozók ereiére, akaratára, tudására minden sikerére, mely a népgazdaságot mindig átsegítette a megpróbáltatásokon. ezután is számíthat az ország. Tisztelt képviselőtársak! A szakszervezetek tapasztalatai azt ielzik. hogv a ió munkának, az aUuúó Gondolatoknak. az úi. hasznos kezdeményezéseknek megfelelő becsülete. rangja van társadalmunkban, de — sainos — még nem mindenütt. Határozott álláspontunk: az részesüljön nagyobb anyagi elismerésben, aki iobban és hatékonyabban dolgozik. A bérfejlesztésre — a vállalati szintű döntéstől függőén — olvan időpontban kerül iön sor. amikor a dolgozókoUektíva munkáia eredményesebbé válik. Azt becsülték, azt tekintsék példaképnek a munkahelyen. a lakóhelven. aki példásan él és dolgozik. A dolgozók rendszeresen szóvá teszik a munkahelyi demokrácia érvényesülésének még meglevő hiányosságait.. a gazdálkodás helvi hibáit mindazt, ami akadályozza őket a munkában. A hiányosságok megszántetősére. a dolgozók iogn'nak fokozott védelme érdekében a szakszervezeti szerveknek bátran és következetesebben kell fellépniük! A szakszervezeti mozgalom minden ereiéve; segíti az 1982. évi terv valóraváltását. Azzal a meggyőződéssel támogatiuk a népgazdasagi tervet és az állami Költségvetést hogv annak végrehajtása nv csak jobb munkát igényel valamenynviunktől hanem — ha szerényen is — de boldogulást, soko'dnlü gondoskodást igér a becsületesen dolgozó embereknek.