Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

Csütörtök, 1981. december T7. A 3 Sscskszervezeli megbeszélések Szerdán több ágazati szakszervezet központi vezetősége értékelte az 1981. évi terv várható teljesítését, és megtárgyalta a jövő évi munka eV/készületeit. A Boripari Dolgozók Szakszervezeténék központi vezetőségi ülésén Szabó Imre ipari miniszterhelyettes kiemelte, hogy az iparág nyeresége várhatóan mintegy 30 százalékkal haladja meg a múlt évit, a termelés terv szerinti, mérsékelt ütemű mennyiségi növekedése mellett. A vállalatok teljesítik a szocialista országokba irányuló exportkötelezettségeiket. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségét Kelényi Gábor ipari minisztériumi főtanácsos tájékoztatta az idei tervek várható végrehajtásáról. A vállalatok kereskedelmi munkája javult, jobb áron értékesítették termékeikét, s növelték a magasabb kikészítésű, igényesebb cikkek arányát. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szakszervezet vezető, irányító munkájának. módszerének, munkastílusának továbbfejlesztéséről tanácskozott. Megállapították, hogy az üzemi demokrácia intézményrendszerének kialakítása, a bizalmi rendszer általánossá válása, az új alapszervézéti rendszer megteremtése mellett, a megváltozott magasabb követelmények teljesítéséhez szükséges a vezető-irányító munka továbbfejlesztése. Új kokszolómű épül A földmunkákkal és az üzemek alapozásával Dunaújvárosban megkezdték a Dunai Vasmű új kokszolóművének építését. A kombinát elöregedett kokszolója helyett 10 milliárd forintértékű beruházással, szovjet tervek alapján, korszerű kokszolóblokk épül. A nagyobb kamratérfogatú, teljesen gépesített óriásblokk a jelenleginél félmillió tonnával többett, évente 1,3 millió tonna kohó- és háztartási kokszot állit majd elő. A művel jelentős importot takarítanak meg és a gazdaságos gyártás révén a befektetés négy év alatt megtérül. (MTI) Folyamatos betegellátás Az egészségügy ötnapos munkarendjéről Januártól az egészségügyben is bevezetik az ötnapos munkarendet. Mit jelent ez? Jó lesz vigyázni a megbetegedéssel? Vagy csak hétfőtől péntekig szabad? Minden félreértést elkerülendő: egyetlen, az új egészségügyi munkarend kidolgozásán fáradozó szakembertől sem hallottunk ilyen felszólítást. Éppen ellenkezőleg. Az ötnapos munkahétre történő áttérés — amelynek előkészítő munkáját az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete nagy körültekintéssel, minden részletre kiterjedően kezdte el — az egészségügyi dolgozók munkarendjén változtat, s nem -•a- betegellátásra vonatkozik. Növekednek ugvan az egészségügyre háruló feladatok, de a külföldi tapasztalatok •— elsősorban a Csehszlovákiában. az NDK-ban szerzettek — alapján elmondható, végeredményben az egészségügyi dolgozók megelégedését fogja kiváltani. A fö kérdések: hogyan alakul az egészségügyi dolgozók munkarendje január 1-tól. s hogyan befolyásolja ez a beteg- és gyógyszerellátást? A minisztérium csak irányelveket adott az átállás megszervezéséhez, hogy a helyi sajátságok figyelembevételével rugalmas megoldásokat találjanak) az intézmények vezetői. A felkészítés során Csongrád megyében már augusztusban járási-városi főorvosi értekezletet tartottak, amelyeken megfogalmazták a leglényegesebb alapelveket. E szerint' január 1-től az. eddigi heti 44 órás munkaidő 4Í! órára csökken, a folyamatosan működő egészségügyi és szociális intézmények három műszakos dolgozói pedig (ápolónők, ápolók, szülésznők, gondozónők, a mentőszolgálat doígózój) heti 40 órát dolgoznak öt, nap alatt. A törvényesnél rik• videbb munkaidőben foglalkoztatottak. valamint az eddigi 36. 40. 42 órában dolgozók (nyugdíjasok. mellékfoglalkozást ellátók) munkaideje változatlan marad. Bitihez kapcsolódik a munkaközi szünet, amelv napi 20 percnél rövidebb nem lehet. Ezt az egy műszakos munkahelyeken a napi munkaidő megszakításával adiák maid ki, a két és három műszakos munkahelyeken a műszak megkezdése ' előtt, vagv befejezése után biztosítják. A szabadnapokat hetente, illetve összevontan 30 vagy 180 napon belül minden egészségügyi dolgozó megkapja. A beosztások elkészítésekor ügyelni kell arra. hogy a három műszakos dolgozók havonta legalább két szabadnapot szombaton kapjanak meg. s azok ily módon kapcsolódjanak a hétvégi pihenőnaphoz, a vasárnaphoz. Egybehangzóak a vélemények abban, hogy az ötnapos munkarend gördülékenysége 'a ió alapellátáson, az alapszinten befejezett Orvosi beavatkozáson áll vagy bukik. Ezért a körzetorvosok munkaidejét a rendelési idő meghosszabbítására kell felhasználni. Az egységes állásfoglalás szerint napi öt órát kell rendelniük két részletben, délelőtt és délután. A rendelési időnek alkalmazkodnia kell a helyi szokásokhoz, a lakosság egészségügyi ellátását egyenletesen kell biztosítania. A hétvégi biztonságos betegellátás érdekében a kórházakban felvételi részlegeket szerveznek, amelyekhez igazodik a laboratóriumok, a röntgenosztályok "kiszolgáló tevékenysége. Így a tervek szerint szombaton és vasárnap felgyorsul, nonstoppá válik az orvosi ellátás. Kórházainkban, klinikáinkon ügyelnek arra. hogy a betegek ne érezzék hátrányát az ötnapos munkahétnek. A mostani, hagyományos gyakorlat tapasztalatai biztatóak, hiszen a beutalások 90 százaléka eddig is a megfelelő osztályra történt. A klinikák dolgozóira ugyanolyan feladatok várnak mint a többi fekvőbeteg-ellátó intézmények szakembereire. A hétvégi központi ügijeletek úi rendszerének kialakítása jövőre fejeződik be. Szegeden, Kisteleken, Mórahalmon. Szentesen, Hódmezővásárhelyen. Csongrádon és Makón lesz központi ügyelet. Korszerű felszereléssel. terepjáró gépkocsikkal. rádiótelefonokkal látják el az ügyeleteket, amelyek ellátási területe kibővül, s várhatóan alkalmasak lesznek arra. hogy minél több betegnek biztosítsák a gyógyulást hozó ellátást. Amíg ez a rendszer nem funkcionál, addig január l-t ól is a jól bevált szombat. vasárnapi ügveleti rend lesz érvényben, péntek estétől hétfő reggelig. A gyógyszertárak természetesen igazodnak az új követelményekhez. " Hétvégeken Szegeden továbbra is legalabb öt gyógyszertár — az SZTK. a Dugonics téri. a tarjánk a Kossuth Lajos sugárúti és a Kígyó utcai — tart nyitva, illetve ügyeletet. Vasárnap a községekben zárva lesznek a gyógyszertárak. csakúgy mint eddig. Az akut. sürgős ellátást igénylő gyógyszereket a körzeti orvosaknak kell biztosítani. A' tanácsi egészségügyi intézményekben 8234. az egyetem klinikáin és intézeteiben 2954 dolgozót érint, az ötnapos munkahét. Az érdekükben nekünk, kívülállóknak is akad azért tennivalónk. Igazából nincs más dolgunk, minthogy megértően. türelmesen fogadjuk az esetleges zökkenőket, s egy Icicsit jobban alkalmazkodjunk egészségünk őreihez. * Az ötnapos munkarendre való áttérésről is szó esett azon az egészségügyi aktívaülésen, amelyet • tegnap, szerdán tartottak Újszegeden, a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetének nagytermében. A Csongrád megyei pártbizottság, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága és a megyei tanács vb egészségügyi osztálya által rendezett ülésen. dr. Szilárd János egyetemi tanár, a SZOTE rektorhelyettese, a megyei etikai bizottság elnöke vitaindító előadásában más. időszerű egészségpolitikai kérdésekkel. mint a területi elv érvényesítése. a-/. integráció szükségessége, a demográfiai helyzet főbb jellemzői — is foglalkozott. Az ülésen felszólalt dr. Ribári Ottó, a SZOTE professzora. Gyovai Lajosné. a szentesi városi tanács képviseletében. dr. Kassai Sliklós. a vásárhelyi kórház Igazgató-főorvosa, dr. Szél Éva. a szegedi egészségügyi főiskolai kar igazgatóia. dr. Bod Péter, a szentesi kórház igazgató-főorvosa. Dr. Csehák Judit, a SZOT titkára felszólalásába^ az egészségügy társadalompolitikai jelentőségét hangsúlyozta, majd a további fejlesztések lehetőségeit vázolta. Szólt az egészségügyi fejlesztéssel, a rehabilitációval, a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos tervekről is. Szót kért Rákos Gyula, a megyei gyógyszertári központ igazgatója és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. * Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában dr. Komócsin Mihály, az M&ZMP KB tagia. a megyei pártbizottság első titkára fogadta dr. Csehák Juditot. A fogadáson részt vett dr. Koncz János és dr. Dobóczky Karóimé, az SZMT titkára is. Dr. Csehák Judit ellátogatott az OTKT Egészségügyi Főiskolai Kar vedőnőképző szakának szegedi tagozatára, ahol dr. Szél Éva a képzési feladatokról tájékoztatta a vendéget. A pezsdii M

ondtuk, éveken át hajtogattuk: meg- változtak a cserearányok a világpiacon, megváltoztak külpiaci feltételeink. Az egyre dráguló energia- és nyersanyagárak időszakában leértékelődött a magyar munka a világpiacon, s ennek hatását, óhatatlan, hogv hosszabb távon ne érezzük meg életszínvonalunkban is. Mondtuk, éveken át hajtogattuk, hogy jobb, céltudatosabb, rugalmasabb munkára van szükségünk ahhoz, hogy helyzetünk, feltételeink ne romolj ahak tovább, hogv a kialakult tendenciákat megfordíthassuk. Mondtuk/mondogattuk, sikerült is sokszor valamelyest előbbre is lépnünk, de valahogyan mindig is hiányoztak az igazi megoldás feltételei. Hiányoztak, mert sem a vállalatok, sem az egyének nem voltak igazán érdekeltek a jobb, rugalmasabb munkában. A vállalatok nem. mert nent működött igazán a gazdasági kényszer, mert szükség esetén — ilyen-olyan módon — a közösség rendbe hozta a gyöngélkedők szénáját, éppen a legjobbaktól elvont nyereség fölhasználásával. A legrosszabbak e segítséget azonban legtöbbször csak „fölélték", s csak ritkán voltak képesek úgy fölhasználni, hogy hosszabb távra kimásszanak a ká-s tyuból. A legjobbak pedig — éppen a fokozott elvonás következtében — nem voltak képesek — nem érdemük, hanem — a társadalmi szükségletek és igények szerinti fejlődésre. De nem működött igazán a gazdasági kényszer és érdekeltség az egyén esetében sem. Hiszen a vezetők számíthattak arra, hogv baj esetén a vállalatot úgyis megsegítik, s anyagilag sem voltak túlságosan érdekeltek abban. hogy vállalatuk valóban prosperáljon. Az ehhez szükséges rengeteg többlet-erőfeszítést ugyanis csak meglehetősen kevés többletjuttatással lehet honorálni. S ebből a szempontból a beosztottak sem voltak jobb helyzetben. A jövedelmek kiáramlásának pontos ellenőrzését és kézben tartását — az inflációs ráta kontrollját — szolgáló, szociális szempontokból táplálkozó egalitarizmusunk szinte lehetetlenné tette, hogy valaki alapvetően módosítson anyagi helyzetén. Erre legföljebb munkaidőn kívül végzett. kevésbé hatékony többletmunkával nyílt lehetősége. Időközben azonban kezdtünk rájönni, hogy az inflációs ráta növekedésének nemcsak a jövedelemkiáramlás szigorú kontrolljával vethetünk gátat, hanem a termelékenyseg, a hatékonyság javításával is. Azzal, ha a rendelkezésre álló munkaerő több árut és szolgáltatást tesz le a közösség asztalára. Ügy, hogy ez lehetőleg ne járjon több anyag és energia importjával. Vagy ha igen. hát e többletimport ellentételezésére is bőven fussa a többlettermékből. Mindehhez azonban arra is szükség volt. hogy valóban fölszabadítsuk az em- • berekben rejlő energiákat, hogy a többletteljesítményben érdekeltté tegyük őket a többletjövedelem lehetőségével, s azáltal is. hogy a korábbinál inkább hagyjuk érvényre jutni egyén és vállalat cselekvéseinek meghatározó feltételrendszerében a gazdasági kényszert is. Üj szabályozók, új intézkedések születtek tehát. Üj szabályozók, amelyek a korábbinál keményebb feltételeket támasztottak a vállalatokkal szemben, s amelyek csak a valóban hatékony, a népgazdaság egészének értékrendszerét figyelembe vevő munka esetén biztosítanak jelentősebb nyereséget. És új intézkedések. amelyek lehetővé tették például kisvállalkozások alakítását, a vállalaton belül végzett plusz munkát. Mindez végül is fölszámolja lassanként az egvenlősdi szellemét. Igaz, tán irigységek szülője is lesz. ha jövedelmeink között nőnek majd a különbségek. De e •különbségek valószínűleg mindenekelőtt a munkának és a vállalkozókedvnek szereznek majd becsületet Hiszen eddig is voltak sokan, akik — féllegálisan — jól kereshettek borravalóból, hálapénzből, hétvégi munkákból stb. Most szerencsére azoknak nő majd a száma, akik legális, ellenőrzött körülmények között végzett, társadalmilag hasznos munkával juthatnak nagyobb jövedelemhez. S nem is csak azzal, hogy többet dolgoznak, hogy vállalkoznak. hanem azáltal, hogy kockáztatnak is. a közösség javára. Természetesen mekkérdezhetnénk: akkor mi lesz a többiekkel? Azokkal, akik vagy nem eléggé vállalkozó kedvűek, vagv nem rendelkeznek az ehhez szükséges tőkével, szakismeretekkel? Józan számítás szerint ők sem járnak rosszul. Hiszen a vállalatoknál is egyre értékesebb lesz a jó szakember, s nyilván anyagiakban is mindent megtesznek majd azért, hogy megtartsák legszükségesebb szakembereiket. Legföljebb a félig-meddig fölösleges emberek kárára differenciálnak majd a vállalatok. Ha pedig félig-meddig fölösleges embereiket emiatt elveszítik? Hát akkor hiányukat kénytelenek lesznek technológiai fejlesztéssel vagv jobb üzem- és munkaszervezéssel pótolni, amihez megint csak jó szakemberekre lesz szükség. E folyamatok eredményeként pedig várhatóan nemcsak a termelékenység javul majd. hanem megnő a valóban jó szakemberek ázsiója is, ami talán segít deformált értékrendünk helyreállításában, s az oly annyira szükséges, a jövőnket szolgáló utánpótlás biztosításában is. S

hogy mi lesz azokkal, akik nem ké-' pesek, vagy nem tudnak lépést tar-' tani sem szakmai képzettségükben,' sem vállalkozókedvben? Nyilván náluk érvényesülnek majd azok a szociális szempontok, amelyek eddig egész bérrendszerünket áthatották. Áthatották, mert kevés elosztanivalónk volt ahhoz, hogy mindenki számára biztosítsuk a jövedelmek kielégítő minimumát, s közben jelentős mértékben differenciálni is tudjunk. Ám a nagyobb vállalkozókedvvel, jobb szakmai megalapozottsággal végzett munka szükségszerűen javítja majd gazdaságunk termelékenységét. bővíti elosztható javainkat. Több lehetőség lesz tehát a najn obb mértékű, valóban hatásos differenciálásra a végzett munka mennyisége, minősége, értéke szerint úgy. hogv közben biztosítsuk a jövedelmek kielégítő minimumát is. S differenciálni tudunk végre a bérekben vállalatok között is, hogy a legjobb szakemberek oda menjenek, ahol a legértékesebb munkát végezhetik a népgazdaság számára. A pezsdülés idejét éljük. igaz. egvre nehezebb külgazdasági feltételek között. Gvors és nagymértékű javulást éppen ezért aligha várhatunk az új modellektől, s az általuk biztosított úi lehetőségektől. De várhatjuk azt. hogy ez is hozzásegít bennünket életszínvonalunk megőrzéséhez. Ahhoz, hogv rugalmasabb és kielégítőbb módon reagálhassunk a világgazdaság által szinte nanonta támasztott új követelményekre. Hiszen mindez elsősorban az embereken múlik. Mi pedig énpen az emberi tényezőt igyekszünk egvre fontosabbá tenni, kitágítva mozgásterének határait. Szávay István Bővíti szolgáltatásait az autóklub A maga tízezres tagságával a Magvar Autóklub eddig szegedinek. 1982. ianuár elsejétől Csongrád megveinek nevezett szervezete ielentős erőket mozgathat meg a kulturáltabb közlekedés megteremtésében. Ennek feltételei 1981-ben különösen sokat iavultak: a Szegeden 7600. a meg ve városaiban és községeiben 2600 klubtagot összefogó szervezet 18 csoportja a szolgáltatási színvonal és az oktatás-toÁz ezredik irányvonat Ünnepélyes külsőségek között indították el szerdán Tatabánya-felső vasútállomásról az idei ezredik szénnel megrakott irányvonalot. A harmincnégy kocsiból álló szerelvény teljes terheléssel 1500 tonna szenet vitt a bányászvárosból Szolnokra. A vasúti teherszállításnak ez a leggazdaságosabb módszere, mert ezek a szerelvények kevesebb munkával, a vagonok átrendezése nélkül jutnak el a feladástól a végcélig. A tatabányai vasútállomáson másfél évtizede állítanak össze irányvonatokat. s ezek számát évről évre növelik. Az idén a bányákból felszínre küldött szén három neg.v ed részét irány vonatok vitték az ország különböző vidékeire. vábbképzés. valamint a - turizmus támogatass terén újabb eredményekkel büszkélkedhet — állapította meg az autóklub elnöksége lesutóbbi. az 1981-es esztendő munkáiát értékelő ülésén. A szervezet önfenntartóönellátó gazdálkodásában már az idén is az a cél érvényesült. hogv a szegedihez hasonló színvonalú szolgáltatásokkal segítsék a ..vidéki" autósokai és motorosokat. Ehhez hozzáíárult a megvei tanács 1.2 millió forintos támogatása. s ígv az idén Szentesen. jövőre pedig Hódmezővásárhelyen műszaki állomás építése vált lehetővé. A községekben működő csoportok sem „mostohagyerekek". Zsombón már kialakították, a mini műszaki állomást, s jövőre tíz községben szeretnék a zsornI bői tapasztalatokat hasznosítani. Az idén Kisteleken segélyszolgálati műszaki állomást. Csongrádon autós barkácsműhelyt és űi klubirodát nyitottak a szegedi állomáson pedig az ügyfélforgalom növekedése miatt új — s bekerített — autóparkolót alakítottak ki. Az autóklub műszaki szolgáltatásait változatlanul önköltségi áron vehetik igénybe a klubtagok — nyilvánvalóan ez is kedveltté tette a szervezetet az alvázvédelmet. a hatósági műszaki vizsgáztatást, az alsó és felső mosást, zsírzást és olaicserét igénylők körében. (Jövőre eavébként autókozmetikai szalont i.s nvjtnak a klub szegedi állomásán.) Az oktatási díiak emelkedése ellenére sem csökkent a tanfolyamokra ielentkezők száma — az idén elkészült úi oktatókabinetnek, a felkészülést megkönnyítő .elektromos tanár"-nak is része lehet ebben. Az elnökség íagiaj — tekintettel a növekvő taglétszámra — a szervezeti élet kereteit meghatározó új működési szabályzatot fogadtak el. melv a k'ubtagság társadalmi vezetőségének és ..hivatásos" ügyintézőinek. alkalmazottainak fe'adatait határozza meg.