Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

Csütörtök, 1981. december T7. A 3 Sscskszervezeli megbeszélések Szerdán több ágazati szak­szervezet központi vezetősé­ge értékelte az 1981. évi terv várható teljesítését, és meg­tárgyalta a jövő évi munka eV/készületeit. A Boripari Dolgozók Szak­szervezeténék központi veze­tőségi ülésén Szabó Imre ipari miniszterhelyettes ki­emelte, hogy az iparág nye­resége várhatóan mintegy 30 százalékkal haladja meg a múlt évit, a termelés terv szerinti, mérsékelt ütemű mennyiségi növekedése mel­lett. A vállalatok teljesítik a szocialista országokba irá­nyuló exportkötelezettségei­ket. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségét Kelényi Gábor ipari minisztériumi főtaná­csos tájékoztatta az idei ter­vek várható végrehajtásáról. A vállalatok kereskedelmi munkája javult, jobb áron értékesítették termékeikét, s növelték a magasabb kiké­szítésű, igényesebb cikkek arányát. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szakszervezet vezető, irányító munkájá­nak. módszerének, munka­stílusának továbbfejlesztésé­ről tanácskozott. Megálla­pították, hogy az üzemi de­mokrácia intézményrendsze­rének kialakítása, a bizalmi rendszer általánossá válása, az új alapszervézéti rend­szer megteremtése mellett, a megváltozott magasabb kö­vetelmények teljesítéséhez szükséges a vezető-irányító munka továbbfejlesztése. Új kokszolómű épül A földmunkákkal és az üzemek alapozásával Duna­újvárosban megkezdték a Dunai Vasmű új kokszoló­művének építését. A kombi­nát elöregedett kokszolója helyett 10 milliárd forintér­tékű beruházással, szovjet tervek alapján, korszerű kokszolóblokk épül. A na­gyobb kamratérfogatú, tel­jesen gépesített óriásblokk a jelenleginél félmillió tonná­val többett, évente 1,3 mil­lió tonna kohó- és háztar­tási kokszot állit majd elő. A művel jelentős importot takarítanak meg és a gazda­ságos gyártás révén a be­fektetés négy év alatt meg­térül. (MTI) Folyamatos betegellátás Az egészségügy ötnapos munkarendjéről Januártól az egészségügy­ben is bevezetik az ötnapos munkarendet. Mit jelent ez? Jó lesz vigyázni a megbete­gedéssel? Vagy csak hétfő­től péntekig szabad? Min­den félreértést elkerülendő: egyetlen, az új egészségügyi munkarend kidolgozásán fá­radozó szakembertől sem hallottunk ilyen felszólítást. Éppen ellenkezőleg. Az öt­napos munkahétre történő áttérés — amelynek előké­szítő munkáját az Egészség­ügyi Minisztérium és az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete nagy körültekin­téssel, minden részletre ki­terjedően kezdte el — az egészségügyi dolgozók mun­karendjén változtat, s nem -•a- betegellátásra vonatkozik. Növekednek ugvan az egész­ségügyre háruló feladatok, de a külföldi tapasztalatok •— elsősorban a Csehszlová­kiában. az NDK-ban szerzet­tek — alapján elmondható, végeredményben az egész­ségügyi dolgozók megelége­dését fogja kiváltani. A fö kérdések: hogyan alakul az egészségügyi dol­gozók munkarendje január 1-tól. s hogyan befolyásolja ez a beteg- és gyógyszerel­látást? A minisztérium csak irányelveket adott az átál­lás megszervezéséhez, hogy a helyi sajátságok figyelem­bevételével rugalmas meg­oldásokat találjanak) az in­tézmények vezetői. A felké­szítés során Csongrád me­gyében már augusztusban járási-városi főorvosi érte­kezletet tartottak, amelye­ken megfogalmazták a leg­lényegesebb alapelveket. E szerint' január 1-től az. ed­digi heti 44 órás munkaidő 4Í! órára csökken, a folya­matosan működő egészség­ügyi és szociális intézmé­nyek három műszakos dol­gozói pedig (ápolónők, ápo­lók, szülésznők, gondozónők, a mentőszolgálat doígózój) heti 40 órát dolgoznak öt, nap alatt. A törvényesnél rik­• videbb munkaidőben foglal­koztatottak. valamint az ed­digi 36. 40. 42 órában dolgo­zók (nyugdíjasok. mellék­foglalkozást ellátók) munka­ideje változatlan marad. Biti­hez kapcsolódik a munkakö­zi szünet, amelv napi 20 percnél rövidebb nem lehet. Ezt az egy műszakos mun­kahelyeken a napi munka­idő megszakításával adiák maid ki, a két és három műszakos munkahelyeken a műszak megkezdése ' előtt, vagv befejezése után bizto­sítják. A szabadnapokat hetente, illetve összevontan 30 vagy 180 napon belül minden egészségügyi dolgo­zó megkapja. A beosztások elkészítésekor ügyelni kell arra. hogy a három műsza­kos dolgozók havonta leg­alább két szabadnapot szom­baton kapjanak meg. s azok ily módon kapcsolódjanak a hétvégi pihenőnaphoz, a va­sárnaphoz. Egybehangzóak a vélemé­nyek abban, hogy az ötna­pos munkarend gördülé­kenysége 'a ió alapellátáson, az alapszinten befejezett Or­vosi beavatkozáson áll vagy bukik. Ezért a körzetorvo­sok munkaidejét a rendelési idő meghosszabbítására kell felhasználni. Az egységes ál­lásfoglalás szerint napi öt órát kell rendelniük két részletben, délelőtt és dél­után. A rendelési időnek alkalmazkodnia kell a he­lyi szokásokhoz, a lakosság egészségügyi ellátását egyen­letesen kell biztosítania. A hétvégi biztonságos be­tegellátás érdekében a kór­házakban felvételi részlege­ket szerveznek, amelyekhez igazodik a laboratóriumok, a röntgenosztályok "kiszolgá­ló tevékenysége. Így a ter­vek szerint szombaton és vasárnap felgyorsul, non­stoppá válik az orvosi ellá­tás. Kórházainkban, kliniká­inkon ügyelnek arra. hogy a betegek ne érezzék hátrá­nyát az ötnapos munkahét­nek. A mostani, hagyomá­nyos gyakorlat tapasztalatai biztatóak, hiszen a beutalá­sok 90 százaléka eddig is a megfelelő osztályra történt. A klinikák dolgozóira ugyanolyan feladatok vár­nak mint a többi fekvőbe­teg-ellátó intézmények szak­embereire. A hétvégi központi ügije­letek úi rendszerének kiala­kítása jövőre fejeződik be. Szegeden, Kisteleken, Móra­halmon. Szentesen, Hódme­zővásárhelyen. Csongrádon és Makón lesz központi ügyelet. Korszerű felszere­léssel. terepjáró gépkocsik­kal. rádiótelefonokkal lát­ják el az ügyeleteket, ame­lyek ellátási területe kibő­vül, s várhatóan alkalmasak lesznek arra. hogy minél több betegnek biztosítsák a gyógyulást hozó ellátást. Amíg ez a rendszer nem funkcionál, addig január l-t ól is a jól bevált szom­bat. vasárnapi ügveleti rend lesz érvényben, péntek esté­től hétfő reggelig. A gyógyszertárak termé­szetesen igazodnak az új követelményekhez. " Hétvége­ken Szegeden továbbra is legalabb öt gyógyszertár — az SZTK. a Dugonics téri. a tarjánk a Kossuth Lajos sugárúti és a Kígyó utcai — tart nyitva, illetve ügye­letet. Vasárnap a községek­ben zárva lesznek a gyógy­szertárak. csakúgy mint ed­dig. Az akut. sürgős ellá­tást igénylő gyógyszereket a körzeti orvosaknak kell biz­tosítani. A' tanácsi egészségügyi in­tézményekben 8234. az egye­tem klinikáin és intézetei­ben 2954 dolgozót érint, az ötnapos munkahét. Az érde­kükben nekünk, kívülállók­nak is akad azért tenniva­lónk. Igazából nincs más dolgunk, minthogy megér­tően. türelmesen fogadjuk az esetleges zökkenőket, s egy Icicsit jobban alkalmaz­kodjunk egészségünk őrei­hez. * Az ötnapos munkarendre való áttérésről is szó esett azon az egészségügyi aktí­vaülésen, amelyet • tegnap, szerdán tartottak Újszege­den, a megyei tanács okta­tási és továbbképzési inté­zetének nagytermében. A Csongrád megyei pártbizott­ság, az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének me­gyei bizottsága és a megyei tanács vb egészségügyi osz­tálya által rendezett ülésen. dr. Szilárd János egyetemi tanár, a SZOTE rektorhe­lyettese, a megyei etikai bi­zottság elnöke vitaindító előadásában más. időszerű egészségpolitikai kérdések­kel. mint a területi elv ér­vényesítése. a-/. integráció szükségessége, a demográ­fiai helyzet főbb jellemzői — is foglalkozott. Az ülésen felszólalt dr. Ribári Ottó, a SZOTE pro­fesszora. Gyovai Lajosné. a szentesi városi tanács kép­viseletében. dr. Kassai Slik­lós. a vásárhelyi kórház Igazgató-főorvosa, dr. Szél Éva. a szegedi egészségügyi főiskolai kar igazgatóia. dr. Bod Péter, a szentesi kórház igazgató-főorvosa. Dr. Cse­hák Judit, a SZOT titkára felszólalásába^ az egészség­ügy társadalompolitikai je­lentőségét hangsúlyozta, majd a további fejlesztések lehetőségeit vázolta. Szólt az egészségügyi fejlesztéssel, a rehabilitációval, a nyugdíja­sok foglalkoztatásával kap­csolatos tervekről is. Szót kért Rákos Gyula, a megyei gyógyszertári központ igaz­gatója és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság tit­kára. * Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában dr. Komócsin Mihály, az M&ZMP KB tagia. a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta dr. Csehák Juditot. A fogadáson részt vett dr. Koncz János és dr. Do­bóczky Karóimé, az SZMT titkára is. Dr. Csehák Judit ellátogatott az OTKT Egész­ségügyi Főiskolai Kar vedő­nőképző szakának szegedi tagozatára, ahol dr. Szél Éva a képzési feladatokról tájé­koztatta a vendéget. A pezsdii M ondtuk, éveken át hajtogattuk: meg- ­változtak a cserearányok a világ­piacon, megváltoztak külpiaci fel­tételeink. Az egyre dráguló energia- és nyersanyagárak időszakában leértékelődött a magyar munka a világpiacon, s ennek hatását, óhatatlan, hogv hosszabb távon ne érezzük meg életszínvonalunkban is. Mondtuk, éveken át hajtogattuk, hogy jobb, céltudatosabb, rugalmasabb munkára van szükségünk ahhoz, hogy helyzetünk, feltételeink ne romolj ahak tovább, hogv a kialakult tendenciákat megfordíthassuk. Mondtuk/mondogattuk, sikerült is sokszor valamelyest előbbre is lépnünk, de vala­hogyan mindig is hiányoztak az igazi meg­oldás feltételei. Hiányoztak, mert sem a vállalatok, sem az egyének nem voltak igazán érdekeltek a jobb, rugalmasabb munkában. A válla­latok nem. mert nent működött igazán a gazdasági kényszer, mert szükség esetén — ilyen-olyan módon — a közösség rend­be hozta a gyöngélkedők szénáját, éppen a legjobbaktól elvont nyereség fölhaszná­lásával. A legrosszabbak e segítséget azon­ban legtöbbször csak „fölélték", s csak ritkán voltak képesek úgy fölhasználni, hogy hosszabb távra kimásszanak a ká-s tyuból. A legjobbak pedig — éppen a fo­kozott elvonás következtében — nem vol­tak képesek — nem érdemük, hanem — a társadalmi szükségletek és igények sze­rinti fejlődésre. De nem működött igazán a gazdasági kényszer és érdekeltség az egyén esetében sem. Hiszen a vezetők számíthattak arra, hogv baj esetén a vál­lalatot úgyis megsegítik, s anyagilag sem voltak túlságosan érdekeltek abban. hogy vállalatuk valóban prosperáljon. Az ehhez szükséges rengeteg többlet-erőfeszítést ugyanis csak meglehetősen kevés többlet­juttatással lehet honorálni. S ebből a szempontból a beosztottak sem voltak jobb helyzetben. A jövedelmek kiáramlá­sának pontos ellenőrzését és kézben tar­tását — az inflációs ráta kontrollját — szolgáló, szociális szempontokból táplálko­zó egalitarizmusunk szinte lehetetlenné tette, hogy valaki alapvetően módosítson anyagi helyzetén. Erre legföljebb munka­időn kívül végzett. kevésbé hatékony többletmunkával nyílt lehetősége. Időközben azonban kezdtünk rájönni, hogy az inflációs ráta növekedésének nem­csak a jövedelemkiáramlás szigorú kont­rolljával vethetünk gátat, hanem a terme­lékenyseg, a hatékonyság javításával is. Azzal, ha a rendelkezésre álló munkaerő több árut és szolgáltatást tesz le a közös­ség asztalára. Ügy, hogy ez lehetőleg ne járjon több anyag és energia importjával. Vagy ha igen. hát e többletimport ellenté­telezésére is bőven fussa a többlettermék­ből. Mindehhez azonban arra is szükség volt. hogy valóban fölszabadítsuk az em- • berekben rejlő energiákat, hogy a több­letteljesítményben érdekeltté tegyük őket a többletjövedelem lehetőségével, s azáltal is. hogy a korábbinál inkább hagyjuk ér­vényre jutni egyén és vállalat cselekvései­nek meghatározó feltételrendszerében a gazdasági kényszert is. Üj szabályozók, új intézkedések szület­tek tehát. Üj szabályozók, amelyek a ko­rábbinál keményebb feltételeket támasz­tottak a vállalatokkal szemben, s amelyek csak a valóban hatékony, a népgazdaság egészének értékrendszerét figyelembe ve­vő munka esetén biztosítanak jelentősebb nyereséget. És új intézkedések. amelyek lehetővé tették például kisvállalkozások alakítását, a vállalaton belül végzett plusz munkát. Mindez végül is fölszámolja las­sanként az egvenlősdi szellemét. Igaz, tán irigységek szülője is lesz. ha jövedelmeink között nőnek majd a különbségek. De e •különbségek valószínűleg mindenekelőtt a munkának és a vállalkozókedvnek szerez­nek majd becsületet Hiszen eddig is vol­tak sokan, akik — féllegálisan — jól ke­reshettek borravalóból, hálapénzből, hét­végi munkákból stb. Most szerencsére azoknak nő majd a száma, akik legális, ellenőrzött körülmények között végzett, társadalmilag hasznos munkával juthatnak nagyobb jövedelemhez. S nem is csak az­zal, hogy többet dolgoznak, hogy vállal­koznak. hanem azáltal, hogy kockáztatnak is. a közösség javára. Természetesen mekkérdezhetnénk: ak­kor mi lesz a többiekkel? Azokkal, akik vagy nem eléggé vállalkozó kedvűek, vagv nem rendelkeznek az ehhez szüksé­ges tőkével, szakismeretekkel? Józan szá­mítás szerint ők sem járnak rosszul. Hi­szen a vállalatoknál is egyre értékesebb lesz a jó szakember, s nyilván anyagiak­ban is mindent megtesznek majd azért, hogy megtartsák legszükségesebb szakem­bereiket. Legföljebb a félig-meddig fölös­leges emberek kárára differenciálnak majd a vállalatok. Ha pedig félig-meddig fölös­leges embereiket emiatt elveszítik? Hát akkor hiányukat kénytelenek lesznek tech­nológiai fejlesztéssel vagv jobb üzem- és munkaszervezéssel pótolni, amihez megint csak jó szakemberekre lesz szükség. E folyamatok eredményeként pedig várha­tóan nemcsak a termelékenység javul majd. hanem megnő a valóban jó szakem­berek ázsiója is, ami talán segít deformált értékrendünk helyreállításában, s az oly annyira szükséges, a jövőnket szolgáló utánpótlás biztosításában is. S hogy mi lesz azokkal, akik nem ké-' pesek, vagy nem tudnak lépést tar-' tani sem szakmai képzettségükben,' sem vállalkozókedvben? Nyilván náluk ér­vényesülnek majd azok a szociális szem­pontok, amelyek eddig egész bérrendsze­rünket áthatották. Áthatották, mert kevés elosztanivalónk volt ahhoz, hogy mindenki számára biztosítsuk a jövedelmek kielégítő minimumát, s közben jelentős mértékben differenciálni is tudjunk. Ám a nagyobb vállalkozókedvvel, jobb szakmai megalapo­zottsággal végzett munka szükségszerűen javítja majd gazdaságunk termelékenysé­gét. bővíti elosztható javainkat. Több le­hetőség lesz tehát a najn obb mértékű, va­lóban hatásos differenciálásra a végzett munka mennyisége, minősége, értéke sze­rint úgy. hogv közben biztosítsuk a jöve­delmek kielégítő minimumát is. S diffe­renciálni tudunk végre a bérekben válla­latok között is, hogy a legjobb szakembe­rek oda menjenek, ahol a legértékesebb munkát végezhetik a népgazdaság számá­ra. A pezsdülés idejét éljük. igaz. egvre ne­hezebb külgazdasági feltételek között. Gvors és nagymértékű javulást éppen ezért aligha várhatunk az új modellektől, s az általuk biztosított úi lehetőségektől. De várhatjuk azt. hogy ez is hozzásegít ben­nünket életszínvonalunk megőrzéséhez. Ahhoz, hogv rugalmasabb és kielégítőbb módon reagálhassunk a világgazdaság ál­tal szinte nanonta támasztott új követel­ményekre. Hiszen mindez elsősorban az embereken múlik. Mi pedig énpen az em­beri tényezőt igyekszünk egvre fontosab­bá tenni, kitágítva mozgásterének határait. Szávay István Bővíti szolgáltatásait az autóklub A maga tízezres tagságá­val a Magvar Autóklub ed­dig szegedinek. 1982. ianu­ár elsejétől Csongrád me­gveinek nevezett szervezete ielentős erőket mozgathat meg a kulturáltabb közleke­dés megteremtésében. En­nek feltételei 1981-ben külö­nösen sokat iavultak: a Szegeden 7600. a meg ve vá­rosaiban és községeiben 2600 klubtagot összefogó szerve­zet 18 csoportja a szolgáltatá­si színvonal és az oktatás-to­Áz ezredik irányvonat Ünnepélyes külsőségek kö­zött indították el szerdán Tatabánya-felső vasútállo­másról az idei ezredik szén­nel megrakott irányvonalot. A harmincnégy kocsiból ál­ló szerelvény teljes terhelés­sel 1500 tonna szenet vitt a bányászvárosból Szolnokra. A vasúti teherszállításnak ez a leggazdaságosabb módsze­re, mert ezek a szerelvények kevesebb munkával, a vago­nok átrendezése nélkül jut­nak el a feladástól a vég­célig. A tatabányai vasútállomá­son másfél évtizede állíta­nak össze irányvonatokat. s ezek számát évről évre nö­velik. Az idén a bányákból felszínre küldött szén há­rom neg.v ed részét irány vona­tok vitték az ország külön­böző vidékeire. vábbképzés. valamint a - tu­rizmus támogatass terén újabb eredményekkel büsz­kélkedhet — állapította meg az autóklub elnöksége les­utóbbi. az 1981-es esztendő munkáiát értékelő ülésén. A szervezet önfenntartó­önellátó gazdálkodásában már az idén is az a cél érvé­nyesült. hogv a szegedihez hasonló színvonalú szolgálta­tásokkal segítsék a ..vidéki" autósokai és motorosokat. Ehhez hozzáíárult a megvei tanács 1.2 millió forintos tá­mogatása. s ígv az idén Szentesen. jövőre pedig Hódmezővásárhelyen műsza­ki állomás építése vált le­hetővé. A községekben mű­ködő csoportok sem „mosto­hagyerekek". Zsombón már kialakították, a mini műsza­ki állomást, s jövőre tíz községben szeretnék a zsorn­I bői tapasztalatokat haszno­sítani. Az idén Kisteleken segélyszolgálati műszaki ál­lomást. Csongrádon autós barkácsműhelyt és űi klub­irodát nyitottak a szegedi állomáson pedig az ügyfél­forgalom növekedése miatt új — s bekerített — autó­parkolót alakítottak ki. Az autóklub műszaki szol­gáltatásait változatlanul ön­költségi áron vehetik igény­be a klubtagok — nyilván­valóan ez is kedveltté tette a szervezetet az alvázvédel­met. a hatósági műszaki vizsgáztatást, az alsó és felső mosást, zsírzást és olaicserét igénylők körében. (Jövőre eavébként autókozmetikai szalont i.s nvjtnak a klub szegedi állomásán.) Az ok­tatási díiak emelkedése el­lenére sem csökkent a tan­folyamokra ielentkezők szá­ma — az idén elkészült úi oktatókabinetnek, a felké­szülést megkönnyítő .elekt­romos tanár"-nak is része lehet ebben. Az elnökség íagiaj — te­kintettel a növekvő taglét­számra — a szervezeti élet kereteit meghatározó új működési szabályzatot fo­gadtak el. melv a k'ubtag­ság társadalmi vezetőségé­nek és ..hivatásos" ügyinté­zőinek. alkalmazottainak fe'­adatait határozza meg.

Next

/
Thumbnails
Contents