Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

115 Csfitörtafc, 1981. december 17, Húsprogram Kedv és biztonság esaM a szegem Javábbra is a fo cél: az egyensúly Több mint hetvenféle ter­méket állítanak elő. Évi ter­melési értékük meghaladja a 4.7 milliárd forintot. A ve­vő dekagrammokban, kilók­ban számol, ók ezer tonnák­ban. A Szegedi Szalámigyár es Húskombinát ugyanis 570 ezer darab sertést és majd­nem 27 ezer vágó mai-hat dolgozott fel 1981-ben. 11 ezer 700 tonna szalámit. s mintegy 6 ezer tonnányi kü­lönféle húskészítményt gyár­tott. Ez évben 2.2 milliárd forintnak megfelelő valutát kapnak a külhoni piacokon. Jelentős szerepük van Csong­rád megye és Budapest el­látásában. Ez év tavaszán határozott úgy a gazdasági bizottság, hogv a gabonatermelést és a hústermelést fokozni kell. A Csongrád megyei Mező­gazdasági Szövetkezetek Szö­vetségének termelési bizott­sága tegnap a szalámigyár­ban erről tartott ülést. A tanácskozáson a felvásárlás «z évi alakulásáról és a jö­vő évi tervekről volt szó. Lobkovitz Sándor, a gyár termeltetési és kereskedelmi igazgatója elmondta. , hogv ez évben a tervezett 571 ezer 800 helyett 590 ezer darab hízót vásároltak fel. Jövőre 612 ezer darab sertés átvéte­lét tervezik. Az optimizmus­ra az ad okot, hogy Csong­rád azon kevés megyék közé tartozik, amelyekben a ter­melési célkitűzések mara­déktalanul teljesültek. 1981­ben a sertésállomány majd­nem 26, a szarvasmarha­állomány csaknem 25 ezer­rel nőtt. Az igazgató szerint a ter­melés és felvásárlás integ­rátori hálózata egyre job­ban működik. Hetvenegy szövetkezet vesz részt a munkában. 50 ezer kister­melöt segítenek. A takar­mány és a tenyészanyag be­szerzéséhez és a fuvarozás­ban. Elmondta azt is, hogy 1982-ben a tavalyinál ezer­re). több vemhes kocát he­lyeznek el a kistermelőknél. A gyár alapanyag bázisa biztosítva van. Tovább sze­retnék azonban fokozni a húsexportot, s ezt jelentős termelői támogatással akar­ják megvalósítani. Azok a szövetkezetek például, ame­lyek vállalják, hogy hús­hasznú tehénállományukat tíz százalékkal növelik, je­lentős felárat kapnak. egyetem együttműködése Szeged finn testvérvárosá­nak. Turkunak az egyetemé­vel két éve együttműködési kapcsolata van a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­temnek. Keretében a tudo­mány több területén — a számítástechnikában, a ki­bernetikában. a kémiában, a filozófiában. a finn-ugor nyelvtudományban, a nép­rajzban stb. — működnek együtt, jó eredményekkel. A két. egyetem között megva­lósult a kutatók és az okta­tók tapasztalatcseréje is. A kapcsolatok további gaz­dagítására és az 1982-es 1983-as évi együttműködési munkaterv, szerződés meg­kötésére most Turkuba utazott dr. Antalffy György, a JATE rektora és dr. Kraj­kó Gyula, a JATE tudomá­nyos rektorhelyettese. A négynapos látogatás alkal­mával megtárgyalják az ok­tatók. kutatók további cseré­jének kérdéseit is. Tudatformálás és ellenőrzés Pártmunka a szöregi termelőszövetkezetben 'A szöregi Tisza—Maros tek föl a beszámoló-taggyü- vezetekben Igyekszünk segi­szög Tsz MSZMP-szervezeté- léseken? teni okét, am rosszul ten­ben 157 kommunista tevé- — Legutóbb például Tisza- nénk. ha nem vennénk fi­kenyke'dik. Négy alapszer- szigeten hívták föl a figyel- gyelembe helyzetűket: tsz­vezetben 14 pártcsoport mű- met. hogy az egyik telepün- ben dolgozó fiatalnak ma ködik. A párttagok ' száma kön meglazult a munkaié- rengeteg pénzre van szük­mjntegy 10 százaléka a ter- gyelem. melószovetkezet tagjaiénak. — Mit teltet-ilyenkor a A féeszpártszervezet mun- pártvezetóség? kajáról Márton Nándor párttitkárral beszélgettünk. Csikós-Hagy Béla előadása A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek rendezésében tegnap, kedden Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Magyar Közgazdasági Tár­saság elnöke tartott előadást Szegeden, a megyei tanács nagytermében az 1982-es népgazdasági tervről. Mivel a terv adatai a lapokban már megjelentek, s így is­mertek, az előadó minde­nekelőtt megszületésének előzményeit, az alapul szol­gáló főbb szempontokat is­mertette. Mint az köztudott, 1978 őszén a Politikai Bizottság döntése nyomán változás kö­vetkezett be a magyar gaz­daságpolitikában. Korábban ugyanis az a felfogás ural­kodott, hogy a világgazda­ság válságjelenségeire leg­jobban úgy válaszolhatunk, ha fölpörgetjük gazdasági növekedésünket, s ezáltal olyan mennyiségű, exportál­ható termékhalmazra te­szünk szert, amellyel kom­penzálhatjuk a csereará­nyokban végbement változá­sokat is. Ez a szemlélet azonban hosszabb távon nem volt tartható, hiszen a gaz­dasági növekedés mennyisé­gi felgyorsítása nagyértékű többlet anyag- és energia­importot igényelt, amelynek többlet-terheit — a nyers­anyag- és energiaárak ro­hamos emelkedése következ­tében — nem tudtuk fedez­ni sokszor inkurrens, csak alacsony áron, vagy úgy sem értékesíthető terméke­inkkel. Mindennek követ­keztében 1978-ra jelentős mennyiségű készletek hal­mozódtak fel a magyar nép­gazdaságban, nagyarányú eladósodás kíséretében. Eb­ben a helyzetben a Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a legfontosabb célként a gazdasági egyensúly meg­teremtését tűzi ki, amit vi­szont csak a fejlődési ütem — s ezáltal az energia- és nyersanyagfelhasználás — visszafogása révén lehet el­érni. A koncepció szerint: az egyensúly eVőnyt élvez a növekedéssel, az életszínvo­nal a fejlesztéssel szemben. Az utóbbi két és fél év eredményei igazolták ezt a politikát. Az egyensúlyt ha­marabb sikerült helyreállí­tanunk a tervezettnél (nem rubel adósságállományunk az idén már csökken, a KGST-n belül pedig a ter­vek szerint alakul). Igaz, mindezt stagnálással, a nem­zeti jövedelem minimális emelkedésével értük el. Be kell azonban azt is kalku­lálnuk, hogy a nemzetközi gazdasági körülmények idő­közben a tervezettnél rosz­szabbak lettek. Ebben a helyzetben a 82-es népgaz­dasági terv megfogalmazá­sakor továbbra is az egyen­súly és az életszínvonal pri­mátusa érvényesül, olymó­don, hogy a fogyasztás ará­nyát megnöveljük a fejlesz­tés kárára. A jövőre terve­zett beruházások így las­sanként a minimálisan szük­séges arányhoz közelítenek. A jövő évi népgazdasági terv kevés mutatót tartal­maz, ám sok fontos intézke­dést ír elő. Növekvő mér­tékben csapolják meg a vál­lalati jövedelmeket, hogy megelűzzék az 1983-ra vár­ható nagyarányú fejlesztési törekvéseket, amelyek az egyensúly felborításának veszélyével járhatnának. Fel kell gyorsítani az energia­program végrehajtását, hogy ne lépjük túl energiafelhasz­nálásunkban azt a kritikus pontot, amelyen fölül már aránytalanul nagyobb terhe­ket kellene vállalnia a gaz­daságnak. (Jó jel, hogy 1981­ben mintegy 2 százalékkal kevesebb energia felhaszná­lásával egy százalékkal si­került növelnünk nemzeti jövedelmünket. E tendenciát hosszabb távon is tartanunk kell.) További hitel-, adó­és bérpolitikai intézkedése­ket dogozunk ki az árrend­szer módosításával együtt a nem rubel elszámolású ex­port ösztönzésére, s fokoza­tosan erősítjük az ár- és pénzfunkciókat a gazdaság rugalmasabb működésének elősegítése érdekében. — Megvizsgáljuk a prob­lémát. Én például személye­— A párttagoknak mint- sen js kimentem. elbeszél­egy ötöde tartozik a gyen- gettem az emberekkel. A gebb nemhez. Szeretnénk, ha tsz elnökének is jeleztem a több fizikai dolgozó nó lep- problémát. Kiderült, hogy sége a családalapításhoz, ön­álló otthon teremtéséhez. Nemcsak a munkahelyen végzett odaadó munka ha­nem másodállás, további pénzkereset is szükséges hozzá. Munkával keresik ezt a pénzt, olyan munkával, amely nemcsak nekik, ha­— Hogyan alakulnak gaz­dasági eredményeik? — Az előzetes számítások szerint 20—25 millió forin­tos eredményt várunk. Eb­ben része van a íó gazdasá­gi munkának, amelyben a ne be. Sokan tartanak tőle. nem volt megfelelő az ossz- nern a népgazdasgnak is hogy „ munka. a család mel- hang telepvezető és a dol- bas?no?- Amikor arról beszé­lett már nem jutna elegen- gozok között lunk- hogy kozeleti aktivi­dö idejük a mozgalmi teéé- _ Mit tesznek ilyen eset- tas helyétt maszekolnak, ar­kenységre. Irodai dolgozók ben' ra 15 gondolnunk kell. en­szívesebben jelentkeznének. __ Megállapítjuk a felelős- nek a lehetőségét is ez a - Milyen mozgalmi évet séget, s ha lehet, nevelő cé- Part: f dta „meg ~ "}» mar tártak? lú határozatot hozunk Per- egyértelműen bebizonyoso­- Fejlődött a pártmunka, 6Ze volt már arra is példa. kogy ** ütöttek. Legfőbb feladatunkat a h°2V a pártvezetóség kez.de­szövetkezet gazdasági mun- ményezésére elmozdítsuk po­ká iában való segítést telje- klójából az olyan vezetőt sírettük aki nem szív!e,te meg a fi­• , , gvelmeztetést. A beszámoló­- Konkrétan mit jelent taggvűlések aktivak voltak. őszinte légkörben zajlottak. - A pártszervezet részt Az is bizonyítja ezt hogy párttagok oroszlánrészt vál vesz a tervfeladatokkal kap- néhány, nem c-re a fórum- lalnak. Azt próbáltuk elér­csolatos információk továb- ra tartozó kérdés — példa- ni. s ez az. eredményekben, bitásaban. Tudatosítja a ul egv önkén ves laká«fogla- tagjaink jövedelmében tük­megváltozott körülményeket, lás - is fölvetődött. Ezeket röződik is. hogy összhangba , , , , , , ,. ... sem utasítottuk vissza: az hozzuk tagjaink es a tarsada­agitai a feladatok teljesite- ugvanis hogv ott ^ akkor lom érdekeit. Nem is válik sére Erős oldala pártszer- ^„„aták. a párt iránti bi- szét élesen a gazdasági és a vezetőnknek az ellenőrzés: a zalmat jelzi. Politikai munka: a kettő gazdasági vezetők rendsze- - Hogyan foglalkoznak a ugyana"nak * , tevektenyseg­, , "ek a ket oldala. résen beszámolnák az alta- fiatalokkal? Milyen terveik vannak luk irányított terület aktuá- — A termelőszövetkezeti a következő mozgylmi évre? — Tovább erősítjük a párt irányító tevékenységét. Ja­vítjuk az ellenőrző munkát, a gazdasági feladatok meg­oldásában igyekszünk továb­bi segítséget adni a veze­tőknek. Feladatunknak te­kintjük a politikai tudatfor­málást.. a fiatalok közéleti aktivitásának javítását. T. I. lis kérdéseiről a taggyűlése- KISZ-vezetőség nagyon ak­ken. tívan működik. Nem ennvi­— Milyen kérdések merül- re jó a helyzet az' alapszer­Országos nemzetiségi tanácskozás Országos nemzetiségi ta- hárul abban, hogy a nem/e­pasztala'csere-tanácskozás tiség lakta települések sajá­kezdődött tegnap, kedden tos nyelvi és kulturális igé­Gárdonyban. a Hazafias Nép- nyelvel a megyei terüietfej­front. a Művelődési Minisz- lesztési, közoktatási és köz­térium. a nemzetiségi szö- művelődési terven belül egy­vetségek és a Minisztertanács ségesen foglalkozzanak. Tanacsi Hivatala szervezésé- A kétnapos tapasztalat­ben. A tanácskozáson el- csere-megbeszélés keretében mondták, hogy az ország ismertették és megvitatták. 17 megyéiében megalakult illetve megvitatják az irá­és eredményesen tevékeny- nvító. szervező munkában a kedik a megyei tanács, il- legjobb eredményeke! fel­letve a népfront megyei bi- mutató Baranya. Nógrád, zottsága mellett működő Fejér és Vas megyei nem­nemzetisée bizottság. F. bi- zetiségi bizottságok módsze­zottságokra fontos feladat reit, tapasztalatait is. Fuvarozószolgálat Kisteleken Beállt a tél. s ennek nyo- dos községek lakói járnak mai a TÜZÉP-telepeken is Kistelekre szénért és fáért, láthatók. Megszaporodtak az Mivel a fuvarosok, szinte érdeklődők, s a tüzrevalót napról napra emelik a tari­vásárló emberek. Mivel az fát, a kisteleki Volán gon­olajfűtés egyre drágább, so- dolt egy merészet: befogott kan újra elővették a csempe- egy teherautót a fuvarra. Az kályhákat, meg a sparheltot, áfész-szel közösen irodát nyi­szenet, fát fordatnak haza a tott a TÜZÉP-nél. fuvarossal. Hogy mi volt az előzmé­Aki időben gondoskodott a n.V'e. s milyen indokok kész­télire való tűzrevalóról. an- tettek a fuvarozót erre a nak most eggyel kevesebb a 'epésre, arról a Volán-irodá­gondia. Akinek viszont most ban kaptunk felvilágosítást, kell bevásárolnia, nem köny- A szolgáltatások bővítése nvű a dolga. Van ugyan nekik is egy a sok feladat szén a telepeken, de nem közül. A kisteleki Volán teg­olyan. amit keresnek. Ügy naptól — keddtől — elviszi is szokták mondani, sok a a távolabbi tanyákba, közsé­.,valamikori darabos" és ke- üekbe a tüzrevalót. Lénye­vés a brikett. Az is igaz, liesen olcsobban és gyorsab­hogy — sok jó tulajdonsága ban. mint a fuvarosok. miatt — az emberek gvor- Beszélik a faluban, hogy san „rákaptak:' a sajtolt po- többe kermt a káposzta, gácsaszénre, s most, amikor mjnt a hús. mert a harminc­aiig érkezik belőle a közse- forintos szénnek harminc­gékbe, falvakba — nem szí- ötért vitték mázsáját. A Vo­vesen mondanak le rola. He- )an kocsija tegnap például lyébe hiába kínainak — a tűzre való mázsáját 8 fo­mondjuk berenteit. nem keli. rímért vállalta, hogv ház­Bizonyára okuk van ra, hogy hoz viszi. Beleszámolva a a jobbat keresik. kilométerek után fizetendő Kisteleken Kovács Istvánt, plusz pénzt, még így is na­a TÜZÉP-telep vezetőjét gyon jól jártak Nagy Lajo­kérdeztük, van-e sok vásár- sék Öpusztaszeren. lójuk. Feleletül azt kaptuk: Mondhatnánk, „egy teher­annyi. mint máskor. Külö- autó nem csinál nyarat", s nösebb változást nem jelent a díjszabásban is bizonyára a tél beallta, mert sokan ide- ]esz változás, de hogv elin­jében megvásárolták a tüze- dult ez a szolgáltatás. az lót. Inkább majd a ket ün- mindenképp örvendetes. A nep közötti időszak nyom- Volán és a szövetkezet üsz­ja meg a bevételt, mert szefogott. hogy segítsen a akkor, akinek pénze van. el- lakosságon. Régóta gondjuk viszi előre a házhoz való az ópusztaszerieknek. hogy anyagot. nehezen jut el hozzájuk az Amióta el jutott a vezeté- építőanyag és a tűzrevaló. kes gáz a nagyközségbe, ke- A vasúttól. várostól távol vesebb tűzrevaló fogy a fa- esnek. s bizony a fuvar ma­telepről. Jobbára a szomszé- napság sehol sem olcsó., Szakszervezeti eszmecsere Tanácsi megbeszélés A tanácsi koordinációs bi- sek és a megve gazdaságá­zottság Papp Lajos állam- nak kapcsolatára. Az ülésen titkárnak, a Minisztertanács részt vett. és felszólalt Anta­Tanácsi Hivatala elnökének lóczy Albert. az MSZMP vezetésével kedden az Or- Komárom megyei bizottsw­szágházban ülést tartott. A gának első titkara. Ezt kö. bizottság Mokri Pál megvei vetően Juhár Zoltán belke­tanácselnök előterjesztésé- reskedelmi minisztériumi ál­ben megvitatta a Komárom lamtitkár előterjesztésében a megyei tanács végrehajtó bi- belkereskedelmi ágazati fei­, ., . . adatok tanácsi végrehajtása­zottsaga tevékenységéről nak tapasztalatairól szóló • szóló beszámolot. különös t.e- tájékoztatót vitatta meg a bi­I kintettel a tanácsi fejlesztő- zottság. (MTI) Az igazság, hogy ha jól utána gondolunk, a kistele­ki Volán-nak ráfizetés az üzlet. Embert, gépet ad a rakodáshoz, kísérőt a szállí­táshoz és ha kérik, még a pincébe is lehordják az árut. Azért vállalták, hogy az embereken segítsenek. Ter­vük. hogy idővel önköltsé­ges legyen a vállalkozás. Re­ményük: amennyit most el­visz a kasszából, annál lé­nyegesen többet ér. Megtudtuk még, hogy az olcsó fuvart csak a tűzre­valónál számolják, mert az építőanyagokért a szokásos Volán-tarifát veszik . alapul. M. T. Kedden három szakszer­vezet központi vezetősége foglalkozott ágazatának idei eredményeivel és problémái­val. továbbá a jovo évi fel­adatokkal. A vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége megállapí­totta: a vállalatok többsége még mindig nem alkalmaz­kodik megfelelően a piaci körülményekhez, ez az egyik oka annak, hogy kohásza­tunk és gépiparunk idei ex­porteredményei a vártnál kedvezőtlenebbek. A termé­keknek jelentős része ver­senyképtelen a piacon, mert lassú a gyártmány, és gyár­tásféjlesztés és az új termé­kek piaci bevezetése is el­húzódik. A kohászat termelése a ke­reslet csökkenése miatt né­mileg visszaesett. Emiatt az ágazat nyeresége is jócskán elmarad a tervezettől. A ' gépipar 4 százalékkal, ter­meit többet, mint a múltév­ben. A vegyipari szakszervezet központi vezetőségének ülé­sén elhangzott: 1981-ben a vegyiparban az ipari átla­got meghaladó, körülbelül 3,6 százalékos termelésnö­vekedés várható. E/ azon­ban elmarad az előirányzott 4 százaléktól. Az egyes al­. ágazatok fejlődése jelentós |szóródást mutat: a termeié­Isi érték több mirit egyhar­' madát képviselő kőolaj-fel­dolgozóipar előző évi szinten maradt. a többi ai­ágazat növekedése átlagosan 6.2 százalékos. A vegyipar rubelelszámolású export mértéke 8—9 százalékkal emelkedik. A postások szakszervezeté­nek központi vezetősége' keddi ülésén leszögezte: az idei gazdasági eredmények összességükben megfelelnek a tervnek. A bevételek meg­haladják az előirányzottat, de ugyanilyen mértékben nőttek a költségek is. első­sorban az anyagköltségek. A postai szolgáltatások minő­ségi színvonala egyetlen te­rületen sem romlott. 1981-et a fenn'artás éve­ként tartják számon a pos­tánál. Ezen belül a :'vá­nos távbeszélőhálózat bőví­tése és rekonstrukciója vott a legfontosabb felada'. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents