Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

VILÁG rROt_rTÁ*}At, &CYESÖLJETEK5 71; évfolyam 268. szám 1981} november 15; vasárnap Ára: 1,80 forint A munka összegezése - Lázár György fölszólalása Szombaton az Építők Rózsa Ferenc székházában megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, amelyen 3,3 millió tag és 180 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében 650 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és a kormány több tagja. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövétkezeti ágazatok képviselői. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött kiegészítést, majd megkezdődött a vita, amelyben a küldöttek saját, közvetlen környezetükben szerzett tapasztalatokkal egészítették ki a beszámolót, s számos javaslatot tettek részben a szövekezeti élet, részben a szövetkezeti kereskedelem előtt álló feladatok megoldására. Délután kért szót a vitában Lázár György, a Minisztertanács elnöke, akinek beszédét lapunk második oldalári közöljük. A fogyasztási szövetkezetek kongresszu-' sa ma folytatja munkáját. Szlamenicky István beszámolója Épül az Északi körút Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa több szintes épületekben levő lakásállományának csaknem negyedét adja. a lakásvagyon értéke pedig meghaladja a 65 milliárd forintot. A szövetkezetek öt év alatt 21 ezer lakást építettek. és további 6600 kivitelezéséhez láttak hozzá. Érdekeltségük mindinkább vidékre is kiterjed; már minden negyedik építőszövetkezeti lakást községben építenek. A szövetkezeteknek viszont sok gondot okoz, hogy a lakások üzemeltetése sprán még mindig gyakran merülnek fel szavatossági problémák, s ezek megoldása túlságosan elhúzódik. A takarékszövetkezetek kezelik a betétben elhelyezett lakossági pénzmegtakarításoknak mintegy 13 százalékát. egyes megyékben több mint 20 százalékát. Egyre sokrétűbb pénzügyi szolgáltatásaik révén a falu közkedvelt pénzintézeteivé válnak. A SZÖVOSZ elnöke kifejtette: az áfészek fontos programjuknak tekintik a sokrétű kapcsolati rendszer továbbfejlesztését a kistermelőkkel. Az általuk felvásárolt áruk értéke tavaly már meghaladta a 11 milliárd forintot, ez az összeg öt év alatt 80 százalékkal nőtt. A felvásárlás a kisgazdaságok árutermelésének kereken felét adja. Erősödtek a kistermelőkkel a szerződéses kapcsolatok, ezekre alapoz, zák az áfészek összes felvásárlásának már mintegy 90 százalékát. Foglalkozott az elnök d zöldség-gyümölcs ellátás gondjaival. Megállapította: jelentős anyagi veszteségek származtak abból, hogy a termelők és a felhasználók igényei több terméknél nem voltak és ma sem mindig vannak összhangban. Továbbá gondot okoz egyes árufélék gyenge minősége és alacsony feldolgozottsági foka is. Még mindig indokolatlanul hosszú az áru útja, és nem ritkán tapasztalható, hogy az átvevők nem érvényesítik következetesen a szabványok előírásait. Feszültségeket okoz, hogy a termelők az árut közvetlen értékesítésre még csak kis arányban készítik elő. A- fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenységét elemezve a beszá/moló kiemelte; ezek az üzemek mindinkább megfelelnek rendeltetésüknek ; ésszerűen foglalkoztatják a munkaerőt, és jól hasznosítják a helyi nyersanyagokat. Mindez új (Folytatás a 2. oldalon.) Kőolaj a sivatagban Hosszú éveken keresztül Mangislakot csak a vándorló birkanyájakról ismerték. Erről tanúskodik a félsziget elnevezése is, amely kazah nyelven „birkatelelőt" jelent. Á csendes, birkatenyésztő Mangislak nyugalmát a 60as évek elején az első kőolajlelőhelyek feltárása bolygatta meg. Jelenleg Mangislak évi 15 millió tonna kőolajat és gázkondenzátumot termel. A kőolaj teremtette meg az újonnan épülő területi termelökomplexum — a kőolaj- és földgáz-feldolgozás, polimer- és műanyaggyártás, valamint az építőipar — fejlesztésének alapjait. Mangislak Kazahsztán legritkábban lakott területe. A 248 ezer lakos több mint fele a Kaszpi-tenger partján fekvő székhelyen, Sevcsenkóban él. A felszínre kerülő kőolaj csővezetékeken jut el a Kaszpi-tenger északi partján fekvő Gurjev és a közép-volgai Kujbisev kőolajfeldolgozó üzemeibe. Novij Uzeny — az egyik legjelentősebb lelőhely — közelében a melléktermékként felszínre törő gáz feldolgozására épült új üzem. A kőolajon és földgázon kívül a kutatók Mangislakon foszforit- és terméskén-lelőhelyeket is feltártak. Mindezek mellett a közelben található a Kara-3ogaz-Colöböl, az ország legnagyobb nátrium-, magnézium-, káliumklorid- és szulfátlelőhelye; Mangislak hamarosan a szovjet vegyipar egyik fontos központjává válik. A negyedmilliós félsziget lakossága, üzemei és kőolajkútjai kizárólag a tengervízből nyert édes vizet fogyasztják. 1973-ban helyezték üzembe Sevcsenkóban a világ első, gyorsneutronokkal működő ipari atomreaktorát. A sevcsenkói atomerőmű energiájának egy részét villamos áram termelésére, másik részét napi 120 ezer köbméter tengervíz sótalanítására fordítják. Üjabb 100 ezer köbméter édes víz előállítását biztosítják a gázpakurával működő sótalanító berendezések. A végleges megoldást — a Kaszpi-tenger mellett — a Volga vizének hasznosítása jelentheti. Ennek alapja a 12 évvel ezelőtt megépített Uzeny—Gurjev—Kujbisev kőolajvezeték lehet. A kiszolgált kőolajvezetéket vízvezetékké alakítják át. Előzetes számítások szerint ily módon napi 75 ezer köbméter víz továbbítása válik lehetővé. A tervek szerint a Volga folyó már jövő év közepén eljut Mangislakra. Különösen a kőolajbányászok várják, hiszen a régi fúrási rétegekben a nyomás fenntartásához egyre több édes vízre van szükség. (APN) kereskedelemben megvalósult hálózatbővülésnek csaknem felét a fogyasztási szövetkezeti szervek realizálták. Elsődleges feladatuk volt az alapellátó hálózat bővítése; kétszázöt ABCáruházat és kisáruházat, valamint közel 600. jól felszerelt élelmiszerboltot adtak át. A kiszolgálási formát is korszerűsítették. A vendéglátóiparban a meglevő üzletek korszerűsítése volt előtérben. emellett azonban több mint 500 új éttermet és vendéglőt is nyitottak. A lakáságazatba tartozó szövetkezeteknek ma már több mint félmillió tagja van. A kezelésükben levő lakások száma az országos Tízezer tonna szörp Nyolcvanmillió forintos beruházással megkétszerezik a drégelypalánki Szondi Tsz szörpüzemének teljesítményét: tízezer tonna szörpöt és ötezer tonna gyümölcsvelőt gyártanak majd az új gépsorokon. Az utóbbi termék egy részét tejfeldolgozó vállalatoknak adják el krémtúrók, joghurtok ízesítésére, más részét fagylaltot helyettesítő gyümölcskrémként hozzák forgalomba. A tsz vezetői tekintettel voltak a cukorbetegekre és a fogyókúrázókra: a gyümölcskrémek, ivólevek egyrészét nem cukorral fogják ízesíteni, tartósítani. Az új üzemépület már tető alatt van, a technológiai berendezések szerelése után jövőre megkezdik a termelést. A szeged-algyői szénhidrogén-medencében új nyomásfokozó üzem kezdte meg működését. A mintegy 100 millió forint beruházással épült kompresszorállomás NDK-gyárlmányú berendezései az olajról leválasztott kísérögázok nyomását a háromszorosára növelik, mert csak így továbbíthatók az országos távvezeték-rendszerbe. Képünkön: az 1 ezer 600 lóerős motorokkal meghajtott kompresszorok Somogyi Károlyné felvétele A KEVl£P dolgozói a Szeged-Rókus városrész Ilona utcai szakaszán alapozzák az utat A szegedi körgát mentén épülő nagy lakótelepek meszsziről látszanak az ide érkezőknek. Aat viszont távolból kevésbé látni, hogy az új városrészekkel — természetszerűleg — a közlekedés elengedhetetlen elemei, az utak is kiépülnek. Az árvíz utáni városszerkezetnek megfelelően, a sugárút-körutas rendszer is tovább épül, mégpedig az Északi körút nyomvonalán. A körút valójában a József Attila sugárúttól a Kossuth Lajos sugárútig ír le hatalmas ívet, ennek elkészülte azonban még csak a távlatokban, az Északi városrész második ütemének felépülésével várható. Ami azonban a most épülő Rókus városrész mentén az Északi kőrútból látható, az a Csongrádi gugáruttól a Kossuth Lajos síigárútig terj&aó szakasz. Jelenleg ez az út mintegy 90 százalékban kész. Az építők most a két sugárútba csatlakozó csomópontok környékén dolgoznan. A Csongrádi sugárút felől a rókusi víztoronyig terjedő szakaszt a DÉLÉP építette és építi, alvállalkozójaként pedig a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat végzi az útburkolat elkészítését. A másik szakaszon a KEV1ÉP szakemberei dolgoznak, munkájuk nyomán a befejező munkálatokat a Közúti Építő Vállalat dolgozói végzik. A körút középső szakaszán, a rókusi víztorony teljes elkészültéig, egy közlekedésre teljesen alkalmas, ám a későbbiekben megszűnő kerülöutat építettek, amelyet az tett szükségessé, hogy a víztorony építésének „hatósugara" a körút nyomvonalára esik. Jelenleg a nagyobb szabású munkálatok a körút két csatlakozási csomópontján, a Csongrádi és a Kossuth Lajos sugárút ^ találkozásánál folynak. Mindkét helyen a tervezett négy forgalmi sávnak megfelelő csomópontot kiépítve 1983—84-re. A csomópontokon a megváltozott forgalmi rendnek megfelelően, új forgalomirányító berendezések szolgálják majd a közlekedés biztonságát — a VILATI kivitelezésében. Édesvíz is kell Szlamenicky István. a SZÖVOSZ elnöke szóbeli kiegészítésének bevezetőjében hangsúlyozta: a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődtek. A párt- és a kormány gazdaságpolitikájával összhangban, eredményesen járultak hozzá a lakosság életszínvonalának növeléséhez, a külgazdasági egyensúly javításához és a korábbinál többet tettek az árutermelés bővítéséért, a szolgáltatások korszerűsítéséért Fejlődésük lendülete a szigorúbb közgazdasági feltételek mellett sem tört meg, a szövetkezetek, vállalataik és társulásaik egyre többet vállalnak magukra a magyar gazdasági élet terheinek viseléséből, Az elmúlt öt évben a legnagyobb mértékben a szövetkezeti kereskedelem fejlődött. Az áfészek és a szövetkezeti vállalatok kettős kereskedelempolitilcai feladatot oldottak meg; biztosították, hogy elegendő napi cikk legyen minden településen, s ezzel egy időben a tartós javak választékos kínálatát is megteremtették az ellátási centrumokban; a nagyközségekben és a városokban. Ez az ésszerű szakosodás szabta meg a hálózatfejlesztést is, amely összességében a tervezettnek megfelelően alakult. Az elmúlt öt évben a szocialista kis-