Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

Szombat, 1981. november 7. 101 A Minisztertanács tárgyalta Változások a lakossági adóztatási eljárásban fT oly tatás az 1. oldalról.) teeer forintról 70 ezer forintra emelkedik. A közösségi keretekben Végezhető egyes tevékenységek kiszélesítését segítő, a közelmúltban megjelent intézkedések hatással vannak B szellemi tevékenységek területére is. A jelenlegi módosítás előírja, hogy a szórakoztató zenei igényeket kielégítő zenekarok esetében a gazdasági munkaközösségekre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni. Ez a korábbi időhöz képest biztosítja a nagyértékű eszközök és berendezések adózásnál való figyelembevételét. elősegíti a felszerelések korszerűsítését. Módosultak a lakossági adóigazgatási eljárási rendelkezések is. A változott szabályok egyrészt igazodnak a közelmúltban módosult államigazgatási törvény előírásaihoz, másrészt rendezik az új kisüzemi formák adóztatásának eljárási kérdéseit. Az adóhatóságok közötti feladatelhatárolás elve az, hogy az egyénileg tevékenykedők adóztatása továbbra is a tanácsi szakigazgatási szervek, míg a közös tevékenységet folytatók általában a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága hatáskörébe tartoznak. Szigorodnak a fizetési kötelezettségüket nem pontosan teljesítő személyekkel szembeni adóbehajtási szabályok: a jövőben ugyanazon előírások érvényesülnek. mint a bírósági végrehajtási eljárásban. A rendelkezések korszerűsítése lehetővé teszi az elektronikus adatfeldolgozás teljesebbé tételét az adóügyi munkában, s ezáltal megteremti a feltételeit az igazgatási munka egyszerűsítésének. Egyidejűleg az állampolgárok tájékoztatása is pontosabbá, szélesebb körűvé válik a jövőben. A részletes szabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg. rendelet a veszélyes hulladékokról A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta és jóváhagyta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által előterjesztett, a veszélyes hulladékok keletkezésének elhelyezéséről, és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről szóló rendelettervezetet. Hazánkban évenként körülbelül hatmillió tonna olyan hulladék keletkezik, amely az emberi egészségre, az emberi és a természetes környezetre közvetlen veszélyt jelentbet. E nagy mennyiségű mérgező és fertőző hatású veszélyes hulladék közül mintegy 300 ezer tonna különösen ártalmas, és éppen ezért különös figyelmet és kezelési módot igényel. A veszelyes (mérgező és fertőző) hulladékok többségére jellemző, hogy természetes úton nem bomlanak le, hatásukat tartósan fejtik ki, így fokozott veszélyforrást jelentenek. Ezen túlmenően a felhalmozódott veszélyes hulladék egyre növekvő gondot jelent a termelőknek is. Megfelelő kezelési szabályok, ártalmatlanító berendezések, lerakótelepek hiányában — egyes esetekben kényszerből, máskor lelkiismeretlenségből — a mérgező és fertőző hulladékokat gyakran nem megfelelő helyen, nem ellenőrzött körülmények között helyezik el. Ez a tény — különösen az olyan sűrűn lakott országokban, mint Magyarország is — a váratlan veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségét fokozza. Az elmúlt években bekövetkezett környezetszennyezések nyilvánvalóvá tették, hogy a kérdés átfogó rendezése nem halasztható tovább. A most megjelenő rendelet a környezetvédelmi törvénnyel összhangban a termelő kötelezettségévé teszi a veszélyes hulladékok ártalmas hatásainak megelőzését. Alapvető szabályokat állapít meg az ilyen hulladékok keletkezésének ellenőrzésére. átmeneti tárolására, szállítására és az ártalmatlanításra. E szabályok betartásával megakadályozható, hogy a veszélyes hulladék a talajba a felszíni, illetve a felszín alatti vizekbe vagy a levegőbe jusson, és ott szennyeződést okozzon. Ugyanakkor a rendelet intézkedései közvetett módon — a vállalatok érdekeltségének megteremtésével lehetőséget nyújtanak arra, hogy az e célra szóba jöhető hulladékanyagokat a jelenleginél nagyobb arányban visszavezessék a termelési folyamatba, azaz sok, ma még veszendőbe menő anyagot újrahasznosítsanak. Ez mind a népgazdaság, mind a vállalat számára közvetlen hasznot eredményez. Ezt a célt szolgálja az igen szigorú és pontos könyvelést kívánó nyilvántartási rendszer, valamint a veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatos szabályok megszegéséért kiróható bírság, illetve' személyi felelősségre vonás lehetőségének a megteremtése. (MTI) A tartósítóipari zöldségek termesztésének korszerűsítésére Központi fejlesztési alap A tartósítóiparnak több aöldségalapanyagra lenne szüksége, a mezőgazdasági nagyüzemek azonban évek óta hozzávetőleg változatlan mennyiségű zöldárut ajánlanak fel. A termelés ösztönzésére a MÉM-ben arról döntöttek. hogy központi fejlesztési alapot hoznak létre. Ebben 90 millió forintot tartalékoltak. Az alap-, hoz pályázati úton juthatnak hozzá a tartósítóipari üzemek, amelyek a rendelkezésre bocsátott összegekből nagy teljesítményű zöldségtermelő gépeket, berendezéseket vásárolhatnak, és ezeket kihelyezhetik az általuk arra legérdemesebbnek tartott mezőgazdasági nagyüzemekbe. A pályázatot december 10-ig küldhetik be a MÉM-be. A segítségnyújtásnak viszonylag ritkán alkalmazott formájáról van szó. A mezőgazdasági termelők számos helyen szívesen fejlesztenék zöldséges kertjeiket, a jelenleg beszerezhető korszerű és nagy teljesítményű gépek azonban túlságosan drágák ahhoz, hogy fölkeltsék az üzemek érdeklődését. Emiatt évek óta a régebbi gépeket használják és többlettermelésre nem is vállalkoznak. Holott a külpiacon viszonylag jól értékesíthetők a tartósított zöldségfélék, egyebek között például a mélyhűtött zöldborsó. zöldbab, ele jó a keletje a konzervféléknek is. A pályázat elbírálásánál — amint a MÉM-ben elmondották — elsősorban arra lesznek tekintettel, hogy a tartósítóipari üzemek, élve az anyagi támogatással, milyen mértékben tud.iák fokozni az exportáru-termelést. És természetesen elemzik majd azt is. hogv menynyire lesz gazdaságos az új gépek felhasználása a tartósítóipar termelési láncában, amely végső soron a földektől a gyári raktárakig tart. A pályázat viszonylag gyors elbírálása lehetővé teszi, hogy már a jövő évben alkalmazzák a korszerű gépeket. A Nitanacs megbeszélése Tegnap a Parlamentben ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Ditschek Lajosné, az MNOT elnöke t>eszámolt a nők prágai világkongresszusáról és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség VIII. kongreszszusáról. Az ülésen a Magvar Nők Országos Tanácsa tiltakozását feiezte ki az Amerikai Egyesült Államoknak a Kubai Köztársaság és a Karib-tenger térségének valamennyi országa ellen irányuló agressziója miatt és szolidaritási vállalt a kubai néppel, e térség haladó erői vei. Ezután Kornidesz' Mihály. az MSZMP KB tagja. a Központi Bizottság tudományos. közoktatási és kulturális osztályának vezetőie előadást tartott népesedéspolitikánk időszerű kérdéseiről. Gyújtógyertyák Megkezdték a KLG típusú korszerű gyúitógvertva elemeinek gyártását a Veszprémi Bakony Művekben, és az első mintaszállítmánvt útnak indították minősítésre, a licencadó angol Smiths céghez. amelvtől a világpiacon ma a legkorszerűbbek közé tartozó gyújtógyertya gyártási eljárását és a készítéshez szükséges gépeket, berendezéseket. megvásárolták. és számítók Drága az olaj a mezőgazdaságban is, és nem titok, még drágább lesz. Ezt a tételt szinte mindenki tudja, de nem mindenki egyformán érti. Hétköznapi fogalmaink messze alatta maradnak a valóságos tényeknek, mert elképzelni se tudjuk, mennyi fogy belőle. Látunk egy-két traktort, kombájnt, tudjuk, olaj nélkül meg se mozdul, ennélfogva nem is nagyon rágódunk rajta: ami kell, az kell. Ha valaki elkezdené számolni előttünk, hamar elfordulnánk tőle, mint a csillagászattól. Ott se tudjuk fölfogni a számok értékét, meg itt se. Legtöbbször havi fizetésünkig ér el csak a fantáziánk. Szőregen, négy falu termelőszövetkezetének központjában számolni kezdtünk a minap. Képességeinkhez szabva nem az egészet, csak egy töredékét, azt is azért, hogy láthassuk, lehet-e visszafogni belőle úgy, hogy se búzánk, se kukoricánk ne pusztuljon miatta. Két szárítója van a téesznek. Teljes nyereség, ha nincs rá szükség, de az is nagy haszon, ha keveset kell dolgoztatni. Idén 1048 vagon gabonát arattak, de szárítani csak első nap kellett. A mi számításunk szerint 20 ezer 960 tonna gázolajat takarítottak meg vele, mai áron számolva ez 1 millió 425 ezer forint. Egy termelőszövetkezetről van szó, igaz, hogy az jó nagy! Hatalmas öszszeg, ha megmarad, olyan nyereség, amiért erőlködni se kellett. Van másik haszna is, de ezt mi nem tudtuk számokba foglalni: a mesterségesen nem szárított gabona sokkal jobb. Búzánk úgy-ahogy elviseli a szárítást, de nem szereti. Még járnak a kukoricatörők, igen jó termést takarítanak be. A közös táblákról, 1176 hektárról, 72 mázsás átlagot várnak. Ha egy mázsa kukorica szárításához 3 kiló gázolajat veszünk, 254 ezer kiló jön ki, az ára pedig 1 millió 727 ezer forint. Sajnos, ezt nem tudják zsebben tartani, a kombájnnal szedett kukoricát vagy szárítani kell, vagy fólia alatt nedvesen tárolni. Roppantott kukoricának mondják, amit nedves állapotban tartósítanak, de ebből csak annyit tehetnek félre, amit saját jószágaikkal meg tudnál: etetni. Ha ez a tárolási mód általános lehetne, 1 millió 727 ezer forint megint maradhatna, de egyelőre nem marad. Még így is jól járnak, mondják, mert olyan fajta kukoricát termelnek, ami betakarításkor 30 százalék körüli vizet tartalmaz csak. Ha harminc fölött lenne, 575 ezer forinttal több kellene hozzá. A korai kukorica előnye, hogy száron száradva is hamarabb betakarítható, mint a másik, tehát időben lehet búzát vetni a földjébe. Száradna tovább is, de sürgét az idő a vetés miatt is, meg azért is. mert sáros őszben a betakarítás sokkal nehezebb, tehát sakkal drágább is. Ha ennyire egyértelmű, hogy érdemesebb korait termelni, marad a kérdés, miért kell külön agitálni rá. Azért, mert valamivel kevesebbet terem. A szőregiek azt mondják, ha eltalálják vetéskor, és anynyi szemet vetnek egy hektárba, amennyit éppen kell és lehet, akkor nincsen baj, eltalálni pedig nem nagy kunszt, mert a termelési rendszer receptet ad hozzá. Amíg szárítók nem voltak, kukoricát addig is termeltek a szövetkezetek. Nem kombájnnal törték le, hanem csőtörővel. és góréba rakták száradni. A kombájn hatalmas előrelépést jelentett, négy sorral többet szed le egyszerre, mint a csőtörő. és azonnal morzsol is. Éppen a morzsolás miatt kell szárítani, fölmerül tehát a gondolat, nem v E/szakai szivárvány Nem mindennapi természeti tünemény szemtanúi voltak szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Somoav megye lakói. A tiszta égbolton, a világító Hold körül, félkoszorú alakban szivárvány jelent meg. s csaknem félórán át. látható volt. A Siófoki Meteorológiai Obszervatórium szakemberei szerint tízezer kilométernél magasabban elhelyezkedő felhőkből lehulló hókristálvokon tört meg a Hold fénve ez idézte elő a szivárványt, amely egyébként főleg nváron a csapadékos időiárásban látható. A ritka természeti tüneménvt több somogyi településen, köztük Kaposvárott és Nagybajomban j is megfigyelték. Sorompó nélkül Kaczúr István felvétele Megindult a közúti forgalom az új Tisza-hídon Csongrád és Szentes között. Gyors és zavartalan így az átkelés. Időben rövidebbé vált az út a folyó által határolt országrészek között, hiszen sorompó nincs többé. Az új hídon nagy a forgalom. lenne-e érdemes újra próbálkozni csőtörővel és flóréval. A teremtő ész biztosan tudna nagyobb csőtörőt is alkotni. Merész a gondolat, Bódi János, a szövetkezet elnöke nevet rajta. Annyi kukoricát góréba elképzelni se lehet, amenynyi itt terem. Fantázia kérdése, mondom én, de nem lesz igazam, mert a góréba berakni és abból kiszedni önmagában megoldhatatlan feladat. Nincs hozzá ember, és gép sincsen. Előhozakodom a nedves kukorica szállításának a gondolatával. Arról van szó. hogy minden téesz csakanynyit borít be légmentesen fóliával, amennyire állatainak szüksége van, azt is olyan kupacokban, hogy egyszeri megbontás után el is fogyjon. Szívesen etetné ezt a kukoricát az a téesz is, amelyik maga nem termelt, de szállítani nem lehet, mert a levegőn megromlik. Eszembe jut, amikor a konténer volt a sláger, egyik műanyag konténerét, de akkor még nem volt divat a nedves tartósítás. Ha valaki újra elővenné ezt a tartályt, ebbe tenné a roppantott kukoricát, jól lezárná, hogy levegő ne érje, talán a szállítást is elbírná. Olyan gondolat ez, nem megyünk vele sokra, mert mi itt ülünk, a konténer pedig nincs itt, még megnézni se tudjuk. Hátha megnézi majd valaki. Szőregen azt mondják, rákényszerül minden szövetkezet, hogy a saját lehetőségei szerint gondolkodjon. A kukoricát szárítani kell, az olaj viszont drága, elő kell vennünk sokat emlegetett régi kincsünket, a föld alatti meleg vizet. A szárítóhoz nem messze hagytak egy meddő kutat az olajosok. Se olajat, se gázt nem ad. forró vizet viszont igen. sokat adhat. Ezt a meleget is be lehet fogni a kukorica szárítására. a baromfitelep fűtése mellett is. Ahogy mi számoltunk, a kukorica 1 millió 727 ezer forintos szárítási költségének a felét — a külföldről vásárolt drága olajnak is a felét! — lehet megtakarítani vele. Ennyivel több lenne a haszon. Nagyon nagy pénz akkor is. ha szövetkezeteink hozzászoktak a nagv számokhoz. Elköszönés közben mondja az elnök, ne keseredjek el a csőtörős ötletem miatt, mert egészen közeli forrásból tudja, hogy az amerikai farmer másként csinálja. Otthagyja a kukoricát a száron, és géppel mindig anynyit töret le, amennyit meg is etet. Se raktár nem kell neki, se szárító. Igaz, azt a földet, ami idén termett, jövőre üresen hagyja, mert jut neki bőven. Megnyugtatom, azért se Iteseredtem el. mert a minap egy másik szövetkezetben azt mondták, na csak a háztáji kukoricát szednék csőtörővel. akkor is nagy summa pénzt <akarithatnának meg vele, de nekik nincsen csőtörőjük. Horváth Dezső