Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

2 Csütörtök, 1981. november 12. Szövetségi pelitf ka fiz iskoláiétól — nemzeti egység Kádár János új könyvéről lenül fontosnak tartja, so­hasem feledkezik meg ar­ról, hogy az országot, a fej­lett szocialista hazát, a mind szorosabb egységbe tömörülő nép teremtette, Az előzőkhöz hasonlóan, gyáznunk kell, hogy a sa- realista módon alakítjuk. Kádár János legújabb köny- ját, mondjuk tizenőt évvel szocialista céljainkat szem ve is a legkeresettebbek kö- ezelőtti, megállapításunk se előtt tartva, saját adottsá­gé tartozik. Ha szabad nem- válhasson dogmává, s hogy gainkbó] kiindulva Igyek­csak fontosnak, hanem igen állásfoglalásunk mindig szüng előre haladni. Ezt ne­érdekesnek ls minősíteni, ez- megfelelően kövesse a kö- vezzük mi a politika nyel­zel alig mondunk róla va- rülmónyek változását." vén szocialista hazafiságnak lamit. Küzdelmünkről, éle- Sajnos, még manapság is és internacionalizmusnak." tünk minőségéről, a párt szép számmal találhatók fe- A dolgozó emborek nagy­idótálló politikájáról és a lelős beosztásban olyan em- ra értékelik, hogy a párt hozzá való viszonyunkról, berek, akik nem heverték első titkára mindig nagy népünk összefogásának je- ki n balosságnak nevezett tisztelettel adózik a fegyel­lenlegi állapotáról olvasha- politikai betegséget. Köny- mezetten dolgozóknak. Ámí­tunk a Szövetségi politika nyebb, kényelmesebb a ha- kor a párt vezető szerepe — nemzeti egység cim alatt talmat fitogtatni, mint a érvényesülését elengcdhetet­öeszegyújtött interjúkban, kommunista elvek szerint beszédekben, köszöntőkben, gyakorolni. Urasabb, ele­fölszólalásokban, újságcik- gánsabb módszer utasitgat­kekben. A kötetbe foglalt ni. mint okos, elgóndolkod­gondolatok. Irányelvek — tntó szóval elfogadtatni az érezzük, tudjuk vnlameny- irányvonalat. Ma már más nyien — egész dolgozó né- a pártmunka stilusa. Első epitette olyanná, amilyen, pünk törekvéseit, vágyalt titkárunk mindig nyomaték- Mindazok az eredmények, fejezik ki, ezért nem mind- kai beszél arról, hogy a ma- amelyeket a politikában, a egy, kitől erednek azok. gyarázatot, az agitéctót, az gazdasági és kulturális élet­Meghatározó Jelentőségű, érvelést, a meggyőzést nem ben. az életszínvonal eme hogy a szerző az MSZMP; lehet megtakarítani. Cé- lésében elértünk, annak kö- i Központi Bizottságának első lünk, hogy mindenkor szo- szönhetők, hogy helyes utat titkára, Magyarország kima- rosan összefogjunk mind- választottunk, a szocializ­gasló állampolgára. azokkal, akik tudatosan mus útján Járunk. Eredmé­Altalánosan elfogadott, sőt vallják a szocialista nemze- nveinket köszönhetjük to­szimputlkus az a politikai ti egységet és ennek szelle- vábbá népünk fizikai és vonalvezetés, amelyet Ká- mében cselekednek. szellemi alkotómunkájának, dár János nevével fémjel- Fölmérhetetlen a Haza- s miután bizonyos abban, zett az utóbbi huszonöt esz- fias Népfront jelentősége, hogy a nép egészében véve tendő, s ma már — nyugod- amelynek keretében — a kiválóan megállta helvét az tan mondhatjuk — népszerű pórt vezetésével — olyan "j társadalom építésében, a nemcsak a magyar társada- politikai szövetség kovácso- következő szavakkal táplál­lomban, hanem világszerte, lódott ki, amelyet kész erő- az emberek jó közérze­Ennek „titka", hogy nyílt, s(tenl minden " társadalmi 'ét: „Társadalmunk gondos­őszinte. emberközpontú és osztály és réteg, párttag és kodni fog mindenkiről, aki­mindenki számára érthető, pártonkívüli, magyar és gondoskodni kell. A Nyilvánvalóan nem „úri más nemzetiségű, hivő és munkaképes embereknek huncutság", hanem a Jobb, ateista, fizikai munkás és azonban dolgozniuk kell é« értelmesebb, magasabb ren- szellemi dolgozó. S az Ilyen, munkából kell megélniük dü élet lehetőségeinek ál- széles néptömegeket felőle- Aki dolgozni akar. annak landó gondos mérlegelése, a lö, mozgalom képes a nép- ,esz munkája, és aki dolgo­nép érdekeinek tisztességes gazdasági föladatok megva- zlk- a* keresni fog. és aki képviselete. lósltásara Is sikeresen nioz- becsületes bérét megkereste. A vezetést ml eszmei-po- gúsitani. „A Hazafias Nép- az meg is tudja vásárolni lltikai Irányításnak tekint- front-mozgalom... a nem- amire szüksége- van . jük — olvashatjuk a kötet- zeti összefogás intézménye. Társa lalmunk munkáia. bon —, amelynek az a funk- kepvistlöje és hordozója megélhetése, szociális ellá­clója, hogy szervezze és mindenütt. Szocialista rend- *á*a biztosított, népünk biz­mozgósltsa a tömegeket az szerünk nélkülözhetetlen al- tonsátfban élhet, bizakodás­épitőmunkára. Ezt értjük a kötőeleme es az ls lesz na- snl nézhet a Jövőbe. A jö­vezetésen, hozzátéve. hogy gyon-nagyon sokáig." vőt azonban mindnyájan a pártnak az alkotmányban túrtunk nem szokott kl- formáljuk." is rögzített szerepe szá- térni a kényes kérdések A '<>bb mint három és munkra természetesen vég- elöl sem. Kádár János be- fél száz oldalas, ízléses bo­telenül megtisztelő, de egy- gzédetben mindig fölveti rltású könyv a Kossuth ben nagyon nehéz és fele- azokat a problémákat, ame- Könyvkiadó aondozásában lós szolgálat Is. Nem ural- íyek foglalkoztatják a köz- jelent meg. Ajánlható min­kodás, hanem a nép ügyé- véleményt. Ilyen például az denkinek, akit érdekel, hő­nek becsületes szolgálata, életszínvonal. Ezzel kapcso- W*n dolgozunk, milyen Ez a lényege a párt vezető latban azt mondotta tavaly irányba haladunk ebben az szerepének. Legfőbb mód- május 30-án a népfront bu- országban, és jó szívvel van szerünk a meggyőzés, nem dapestl választási nagygyü- a szocializmus énílése Iránt, a parancsolgatás ... Azt 'iósen: „Néha elhangzik ' az valljuk..., hogy ml any- jSi h0|iy a szocializmus épí­nylan vagyunk, ahány em- tésének a dolgozók életszin­bert igazunkról és a szük- vonala állandó emelése­séges tennivalókról képesek Vel kell együttjárnia. Az v-igyunk meggyőzni. Ez ve- i!yen megfogalmazás ellen zérel bennünket a jövőben én mindig tiltakoztam, hl­is. Folytatjuk a szövetségi S/.en ez nem lehetséges, politikát. „Ez a számunkra Fontos viszont a rend­olv fontos szocialista nem- szeres életszínvonal-eme­zetl egység, a párt és a tö- lés. s e szabályhoz az is megek összeforrottsága nem hozzátartozik, hogy csak azt e v pillanat alatt született oszthatjuk el, amit megter­meg, ezért óvnunk, erósíte- meüünk." Ahol nlkalom nyf­nünk kell." pk rá, mindenütt hangoz­Megnyuglatók, bizalomér- tatja, érvek sokaságával hi­telük ezek a sorok. És főleg zonyítja, hogy hatékonyab­m. ;.szlvlelendők. Ismételten ban kell dolgoznunk. S ez benne vannak azok a Ká- a vezetőkre, a legfelsőbb dúr János-i intelmek, hogy irányitókra is vonatkozik, nem lehet a nép bizalmát Ismert anekdotája: egy Ja­egyszer s mindenkorra meg- pán és egy magyar halász­nyerni, azt mindennap kö- hajó teljesítménynormál telességünk ápolni és to- azonosak, az emberek ké­vóbbfejleszteni azzal, hogy pességel sem különböznek, komolyan odafigyelünk az a japánok mégis több halat észrevételekre, s a reálisa- fognak, mert ha üres a hó­kat hasznosítjuk a társada- ló, újra és újra alámerítik, lom érdekében végzett mun- a magyarok pedig Ilyenkor kában. Ne képzelje, ne leülnek értekezni. „Hát ezért mondja azt senki, hogy 6 mondom én — tette hozzá tévedhetetlen. Még a párt —, hogy talán a vezető, az — a munkásosztály, a nép irányító munkát is javíta­vezető ereje — sem tartja ni kell.-' Valóban! — mond­magát annak. Figyeljünk hatjuk erre. Céltudatos, el­esek Kádár elvtársra: „A kötelezett, állhatatos, hozzá­ml pártunk, a Magyar Nép- értő, demokratikus módsze­köztnrsaság felelős vezető rokkel dolgozó, kezdemé­teatüle il megnyilatkozó- nyezőkészségü, szerény ve­saikban mindig tartózkod- zetőkre van szükségünk, nak attól, hogy fennálló in- akik kovászai, nem pedig tézménycinket, így politikai fékező! a nép tenniakarásá­viszonyainkat is abszolút nak. tökéletesnek. mintaképnek Kádár János egész egvé­állítsák be. Politikai, társa- niségét, politikai szcmléle­dalml intézményeinkre sem tét, személyének varázsát mondjuk, hogy már befu- jól érzékelteti az is, amit tották a fejlődés teljes pá- az ARD televíziótársaságnnk lyájál. Tudjuk, hogy to- adott interjújában kifejtett vább kell javítanunk eze- 1979 szeptemberében: „A ket a szocialista demokrá- szocializmust nem lehet sab­cia jegyében." Másutt: „A Ionok alapján vagy — hogy világ halad, pártunk élő úgy mondjam — kopírozás­párt, s nekünk arra is vi- sal felépíteni. Politikánkat F. Narv István amelyet manapság már cso­koládéval, karamelláva) ls ízesítenek a nagyobb kelen­dőség kedvéért — sőt kakaót Is lehet inni helyette —, még a bő választék elle­nére is igen kevés iskolás Issza: egészen pontosan a/, ország összes általános és középiskolás tanulóinak mindössze az egyenegyede. A miértre nem túl meg győző a válasz: nincsenek meg hozzá sem a tárgyi, sem pedig n személyi feltételek E.-. a szép megfogalmazás az! takarja, hogy a pedagógu­sok nem (szfvesen) csinálják (azt hiszem jogosan) de nin­csenek meg iskoláinkban sem az előírt tárolási felté­telek. Hogy ezek a kifogások va­lóban csak (!) kifogások, nzt az ez év elején elinduló mozgolódás is jelzi; végre hazánk majd minden táján megszervezték a tanulók is­kolai tejellátását. A főváros­ban nem volt nehéz, gondos­kodott rőla a Gyermekélel­mezési Vállalat, tejautoma­ták beállításával. Az ered­mény nem is maradt el — ahová felszerelték az auto­matákat. ott megnőtt a tej­fogyasztás. Fura módon azonban most a vidéki isko­lákban is meg tudták olda­ni, mégpedig azokkal a ha­gyományos módszerekkel amelyeket idáig nem hasz­náltak. Vagyis a helyi AFÉSZ-ek, vendéglátóipari egységek segítségével. Az eddig elért sikerek el­lenére fehér foltok még min­dig akadnak, Budapesten és vidéken egyaránt. A tejellá­tást azonban ezeken a he­lyeken is meg kellene szer­vezni. A megoldásnak több­féle járható útja is lenne Például az, hogy nem1 a pe­dagógus egyébként is kevés szabad idejét elrabolni, ha­nem igénybe venni az Úttö­rőszövetség és a KISZ segít­ségét. Hiszen végüli6; róluk van szó! S talán az sem ártana, ha a tanácsok helyi képviselői is jobban odafigyelnének, az is­kolatej-akcióra, lévén, hogy az ő. felügyeletük alá tarto­zik. O. É. Partnerünk, Vietnam Több mint három évtizede immár, hegy Vietnam, e tá­voli indokinai ország és ha­zánk között diplomáciai kap­csolat létesült. A két ország közötti mind sokrétűbbé vá­ló együttműködés alapja a Kapcsolataink fontos része a magyar fél által nyújtott műszaki-tudományos-gazda­sági segítségnyújtás. Az 1985-ig tartó ötéves terv­időszakban az együttműkö­dés kiterjed a mezőgazdaság társadalmi-gazdasági célok az élelmiszeripar, a könnyü­közöesége, a politikai együvé tartozás. Negyedszázada jött az az egyezmény, megalapozna a két ország megvalósításában gazdasági kapcsolatait. Ezek KGST-államokkal három csoportra oszthatók:a szokáscis árucsere-forgalom­ipar, a gép- és gyógyszer­ipar, valamint a geológia te­létre rületére. Egyes vietnami amely gazdasági létesítmények más közösen veszünk részt. ra. bérmunka-kooperációra és ér^r^tum^é^ a magyar .segítségnyújtás ke- „f, tlriif ta ! h„i retében Vietnamban épülő objektumokra. Ami a illeti, a magyar export egy­előre lényegesen meghaladja a behozatalt. A magyar ki­vitel főleg gépekből, be­rendezésekből, alumínium- , .. .... , ipari termékekből és to­Hanoi közelében 200 fős külkereskedelmet ^kmunkásiskola épült ma­gyar szakemberek segítségé­vel. Teljes gépparkját hazai gyárak szállították, a beru­házás megvalósításában és magában az oktatásban is gyasztásl cikkekből áll, a ba­ráti indokínai ország ipari és mezőgazdasági alapanya­gokat, nyersgumit, ónt, ká­vét, teát és trópusi gyümöl­csöket szállít. Gazdasági kapcsolataink kások és mérnökök. Uong Bibén, ebben az észak-vief­nami ipari központban fa­feldolgozó üzem, s épület­elemgyár létesült magyar se­gítséggel. Értékes támogatást nyúj­sajátos eleme az úgyneve- tanak magyar tudományos zett bérmunka-együttműkö- intézetek a megfelelő viet­nami dés. Jórészt a magyar fél által szállított anyagokból Közismert, Vietnamban különféle köny- temeir.ken nyű- és vegyipari terméke­ket, ingeket, kötöttárut stb. partnerszervezeteknek. hogy hazai egye­és főiskoláinkon évente jó néhány vietnami fiatal szerez diplomát. Sok SlOP reflektor állítanak elő számunkra. Az vietnami üzemi termelési érdekeltség — a hatalmas szállítási távolság ellenére — kölcsönös. • gyakorlatot folytat ban. hazánk­Gy. S. Az úion társak vagyunk Jármüvei vagy gyalog, az feltételezésünk ellenkezője utón társak vagyunk. E jei- felismerhetővé nem válik, mondat szellemében hirdet- Ahhoz pedig, hogy egymás te meg legújabb, december szándékáról kölcsönösen tá­15-ig tartó akciósorozatát az fokozódhassunk, előzékeny­Országos Közlekedésbizton- »ég és türelem szukségelte­>ági Tanács. Az országos tik. Az autósok részéről mozgalom keretében a ezenkívül annak tudata, Csongrád megyei és a Sze- hogy a gyalogos mindig kl­ged városi járási Közieke- szolgál tatottabb helyzetben désbizlonsúgi Tanács Is szá- van. Mindig fl a védtele­mos előadást szervezett az nebb. Kúadásul — számos üzemekben, vállalatoknál, vizsgálat tapasztalatai iga­plakátok, szórólapok segít- zolják — a gyalogosok ségével igyekszik felhívni a többsége csak kevéssé isme­figvelmet az udvarias, köl- n a közlekedési szabálvo­cs+nös türelmet feltételező kat. csak kisebb hányaduk közlekedésre. Közlekedési törekszik a közlekedés za­sorozatunk mai írásával ha- vartalanságának biztosftásá­/onló feladatot vállaltunk, ra. Sokszor — különösen a A gyalogos- és a jármüköz- gyerekek és az idősebbek — lekedésben adódó veszély- tiltott helyen, váratlanul helyzetek feloldására sze- lépnek le a járdáról. Bosz­retnénk néhány praktikus szántják, veszélyes helvzet­tanácsot adni. De nem a be hozzák a járművezetőket mindent tudó, a szabályokat Akiknek viszont arra ls tökéletesen ismerő, alkal- kell gondolniuk, hogy ezt a mazó szemszögéből. Kinyi- gyalogosok nem feltétlenül latkoztatások helyett — ta- szándékosan teszik. (Talán nácsot adni mindig köny- segít a türelem és megér­nyebb, mint okosan csele- tés képességének fejleszté­kedni — arra kérjük olva- sében. ha az autósok felidé­sólnkat, járművezetőket és «ik magukban, miképpen gyalogosokat, gondoljuk át közlekednek, amikor a ko­együtt, mit tehetnénk egy- csiból kiszállnak. Sokszor más, s persze a magunk éppen közülük kerülnek ki biztonságának megóvása vé- u legidegesítőbb gett. Segítségül hívhatjuk ta­pasztalatainkat, a közleke­dés gondjaival hivatássze­gyalogo­sok.) A türelem leginkább ak­kor jut jelentős szerephez, ha a forgalmi körülmények rűen foglalkozók megálla- olyanok, hogy a biztonságos, pításait. Na és a baleseti statisztikák adatait. Me­zavartalan közlekedés érde­kében valamelyik félnek le l.vekböl kiderül, hogy im- kell mondania elsőbbségé­már jó néhány éve válto­zatlanul a „gyalogosok el­ütése" címszó alá sorakoz­tatható a balesetek negyed­része. Ami pedig a szeren­csétlenségeket előidéző oko­ről. Például: célszerű autós­ként előzékenyen viselked­ni, amikor látható, a gya­logos azért lép le sietve a járdáról, s tart a Járdaszi­get felé, mert megérkezett kat Illeti, első helyen az a villamos. Vagy: a kijelölt emberi mulasztásokból, fi- gyalogátkelőhelyen átha­eyclmetlenségekbői eredő ]Rdnl készülők figyelmes­hibákat kell felemlítenünk. A kedvezőtlen út- és időjá­rási viszonyok, a műszaki hibák csak elvétve okoznak balesetet. A biztonságos közlekedéshez elengedhetet­ségből lemondhatnak el­sőbbségükről, ha észreve­szik, a járművezetők meg­növelték a sebességet, hogy a kissé távolabb eső lámpa zöld jelzését kihasználhas­sák. Persze minden esetben len, hogy a szabályokat pon- ajánlatos félreérthetetlenül tosan ismerjük és betart­suk, Megtanulni nem ne­héz a KRESZ paragrafusait, ám hiába fújjuk betéve a pontokba szedett tudnivaló­kat, ha autóba, motorkerék­párra ülve gépiesen cselek­szünk. A közlekedésben számtalan olyan helyzet adódik, melyben nem elég a szabályokra hagyatkoz­nunk. Akárcsak az élet más területein, a közúti forga­jelezni: autósként vagy gya­logosként. ha lemondtunk az elsőbbségről. A gépkocsi­vezető leginkább úgy hoz­hatja ezt a másik fél tudo­mására, hogy lassít, netán meg Is áll. Udvarias kéz­mozdulattal buzdíthatja át­kelésre a gyalogost Akinek egyébként ilyenkor nem ta­nácsos bizonytalankodni, visszaadni az elsőbbséget Az elsőbbségről lemon­lomban sem nélkülözhető az dást ma még meglehetősen emberség a törekvés egy- ritkán tapagztalnL Annál mas szandekainak megisme­résére, a kölcsönös jászán- Syakrabban dékra. ' ' figyelmeztet az az elsőbbség minden áron való kiharco­lását Olykor — főként Erre _ OK BT legújabb, Írásunk csúcsforgalomban — valóaá­kezdetén említett Jelmonda- go« közelharc folyik a gya­ta is. Melyhez csupán any- lo»osok 68 » Járművezetők nyit: december 15., az ak- között Az előbbiek oly hlr­ció befejezése után sem telen '*Pnek le a Járdáról, szabad megfeledkeznünk ho«y Bzzal « volánnál Olő arról, hogy az úton társak rémálmaiban sem számoL vagyunk. E nyilvánvaló Az ttutós viszont úgy pró­tényt nem lehet eleget hang- bólJa „lebeszélni" a gyalo­súlyoznl. Mert sokszor úgy gost átkelési szándékáról, viselkedünk — gyalogosok ho«y csak azért sem lassít, és járművezetők —, mintha (Sok gyalogos elfelejti, a eredendően ellenségek len- járművezető nem képes nénk. Jóllehet célunk kö- ugyanolyan gyorsan és zös: valahonnan valahová könnyen megállni, mint ő.) eljutni, többnyire minél Akárhogy ls legyen, min­gyorsabban. S hogy ezt biz- dlg az autósoké a nagyobb tonságosan tehessük, a sza- felelősség. A kommunlká­bályokat helyesen kell al- elós harc feloldása érdeké­kalmaznunk. Ha így cselek- ben nekik kell megtenniük szünk — mondja a KRESZ- a kezdő lépéseket. Többek bői bizalmi elvként ismert között úgy, hogy azokat a megállapítás —, számltha- helyeket, ahol a gyalogo­lunk arra, hogy mások is soknak elsőbbségük lehet, hasonlóképpen tesznek. Az- csökkentett sebességgel kö­az, akárcsak mi, ők is be- zelitik meg. Azután, ameny­tartják a szabályokat, idő- nyiben észlelték a gyalogos ben kat. felismerik szándékaln­átkelési szándékát, határo­rottan lassítanak, ha kell, De meddig bízhatunk egy- megállnak, másban? Mindaddig, amíg Ladányi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents