Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

Csütörtök, 1981. november 12. 3 Veszélyes „játszóterek" Nem a Magas Tátra csúcsain ugrándoznak ezek a fiúk, csak az Északi városrészben föltornyozott betontömbök tetején. Ha nincs begy a közelben, ügyes gyeBekek találnak maguknak mászrivaló magaslatokat, még ha veszélyesek is. hiszen a szemünk láttára pottyant le egy kisfiú, elvétette az ugrást. Űj, alakuló wánoszreszek körül még hoszszú ideig maradnak földhányások, törmelékhalmok, hulladékdambok, ezek vonzzák a kalandvágyó, veszélyt nem ismerő gyerekeket. Jobban kellene ügyelni arra hogy ne alakuljanak ki Byen veszélyes „játszóterek''. Somogyi Károlyné felvétele az A lényeg: együttműködés Az MSZMP vasúti bizottságának kádermunkájáról Tavaly óta azoknál a vállalatoknál. intézményeknél, amelyeknél pártbizottság működik, a pártszervezetnek öt évre szóló káderutánpótlási és -képzési tervet kell készítenie. E tervek a szegedi vállalatok, intézmények nagy részénél elkészültek. S bár a pártbizottságok az ilyen jellegű munkában általában még nem szereztek gyakorlatot, jó néhány helyen nagyon átgondolt terveket készítettek. Például az MSZMP vasúti bizottságán. Amikor a dicséretet hallja Balogh József, a pártbizottság titkára, mosolyogva fűzi bozzá: nem újság nekik az ilyen munka. A szegedi vasütigazgatóság területén ugyanis korábban is az volt a gyakorlat, hogy a pártbizottság rendszeresen foglalkozott a kádermunkával. Ily módon kialakult az a rutin, amely megkönnyítette számukra e feladat végrehajtását, amihez a városi pártbizottságtól is megkaptak minden szükséges segítséget. Első, öt évre szóló kádervtánpótlási és -képzési tervüket tavaly októberben fogadta el a vasúti pártbizottság, s az idén tavasszal fűztek hozzá kiegészítéseket. És hogy hogyan fogtak hozzá? Mindenekelőtt fölmérték, milyen beosztásokkal, funkciókkal kell foglalkozniuk a tervben. a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetők körében. Meglehetősen nagy számot kaptak: 102 vezető tartozik a testület hatáskörébe. Például az igazgatóhelyettesek, osztályvezetők és azok kinevezett helyettesei, a külszolgálati helyek vezetői, a pártalapszervezetek titkárai, a KISZ és a szakszervezeti bizottság titkára, valamint az MHSZ klubtitkárok. Mielőtt a terv készítéséhez fogtak volná, mindenekelőtt a jelenlegi helyzetet mérték föl, azután kidolgozták az utánpótlással kapcsolatos feladatokat. Elképzeléseiket egyeztették a KPM vasúti főosztályával, s természetesen az igazgatóság személyzeti vezetésével is. Nagyon szoros összhangra volt szükségük e munkában, hiszen tudniuk kellett azt is, ki szerepel például a vasúti főosztály utánpótlási terveiben. tervet készítsenek? Balogh utánpótlást kell megtervezni, József azt fejtegeti, hogy a amikor az utánpótlásról kell gazdasági feladatok megöl- dönteni. (Bár Balogh József dásában is mind nagyobb hozzáteszi: középvezetői szerepet kap az emberi ol- munkakörökbe nagyon nehéz dal. A vezetőknek nemcsak embert találni. Nagy felelősjó szakmai fölkészültséggel, séggel, sok gonddal, bajjal vezetőkészséggel kell rendel- jár egy ilyen beosztás, a fikezniük. Alapvető szempont: zetés pedig gyakorta elmahogyan képesek bánni az rad a szakmunkásoké möemberekkel, mennyire tud- gött.) ják mozgósítani őket íelada- * taik megoldására. így aztán a vezetőkkel, politikai, szakmai képzésükkel, munkájukkal, gondjaikkal rendszeresen foglalkozni kell. A vezeNag.v felelősséggel jár, ha káderügyekben kell dönteni. Hiszen a jó, átgondolt választáson nagyon sok múltok helyes kiválasztásához hat Az MSZMP vasúti bipedig számos szempontot kell zottsága mindent elkövet, alaposan mérlegelni. Ehhez h°í?y döntéseiket minél több viszont mindenekelőtt információkra van szüksége a pártbizottságnak. A káderutánpótlási terv készítésekor, vagy mielőtt egy-egy konkrét esetben az utánpótlásról döntenek, konzultálna* a teiníormáció alapján, minél több szempontot figyelembe véve hozhassák meg. Balogh József ennek ellenére azzal búcsúzik: — A káderrijunkában is polgárjogot kellene nyernie a tévedés jogának. rületen dolgozó pártalapszer- Hiszen bármily alapos volta vezet vezetőségével, az ilie- döntés, lehet akkor is téves tekes gazdasagi vezetőkkel, a ,, személyzeti apoarátussal, a választás. Arra lenne szükség esetén a KPM vas- szükség, hogy ha valakit alúti főosztályával, s igénybe kalmatlansága miatt fölmenveszik a KISZ, s a szakszer- tenek az ne járjon ün a vezet segitseget is. így az- , , ' „ , ,, , , után, a sok forrásból kapott, »bukott vezeto bélyegével... sokrétű információk alapján Erre valóban nagy szükség módjukban áll valóban át- lenne Hiszen az, hogy valágondolt donteseket hozniuk. , . . , , ki nem felel meg egy beoszVégtelenül fontos tehát, tásban, még nem von le hogy nagyon jo partneri kap- .. . .,, .... ... csolat legyen a párt- és gaz- semmit értékebői, lehet meg dasági, tömegszervezeti ve- nagyon fontos és hasznos zetés különböző szintjei kö- ember más beosztásban, zött. hogy elégséges infor- munkakörben. S mivel a vemácio alapján dönthessenek. ,_, , , Hiszen dönteni, tervezni így zetokre eg-vre nagyobb fel" sem könnyű feladat. A ká- adatok hárulnak, mivel egyderutánpótlási terv például re több múlhat, s múlik rajaz esetek nagy részében, tuk> valamennyiünknek amikor megoszlottak a véle- ... . mények, alternatívákat is deke lenne' ha nemcsak tartalmaz egyes beosztások gazdasagi, hanem a kadermajdani betöltésére. Két-há- munkában is az élet által rom lehetőséggel is számol- igényelt nagyobb rugalmastak a tervezéskor. így azután sággal lehetne dolgozni, módjuk lesz arra is, hogy a era Nem jótékonyság - kötelesség H agyjuk el a bevezetést: a nyugdíjasokról, illetve a nyugdíjba készülőkről lesz szó, s a cím is azt szeretné aláhúzni, hogy az idősebb korú emberekkel való törődés nem jótékonykodás, hanem kötelesség. Ezt pártunk legutóbbi kongresszusán is határozottan megfogalmazták. „A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok, s általában az idős korúak helyzetének javítását. Államunk. társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk ... Arra törekszünk, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek, az alacsony nyugdíjak emelése útján mérséklődjenek a nyugdíjak közti különbségek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a társadalmi életben" — olvashattuk a kongresszusi határozatban. Persze, a nyugdíjasokkal való törődés már akkor elkezdődik, amikor még dolgoznak az emberek. Hazánkban jelenleg 2 millió 100 ezer nyugállományban levő ember él. az egész népességnek közel 20 százaléka. Csongrád megyében is hasonlóak az arányok, sőt talán még valamivel nagyobbak is, hiszen a megyék között második helyen áll az arányok tekintetében. A SZOT nemrégiben több megyében, így Csongrádban is, reprezentatív felmérést készített a nvugdi.iaséletre való felkészítésről, az öregségi és rokkantsági nyugdíjban levőkkel való foglalkozásról. A tájékozódás három főbb területre terjedt ki: a nvugdíjaséletre való felkészítésre, a munkahelyi intézkedésekre és a nyugdíjasokkal való törődésre. A szakszervezeti testületek tagjai hangsúlyozták: a törődés az idős korúakkal napjainkban nem szorítkozik csupán szociálpolitikai dolgokra, anyagi támogatásra, hanem olyan közszel)emet igyekeznek kialakítani, amelyben természetessé válik a fokozottabb törődés az iilős emberekkel, s egyáltalán nem jótékonykodásról van szó, hanem arról, hogy elősegítik az idős embereknek becsületes, áldozatos munkájukkal kiérdemelt jogaik gyokarlását. A szakszervezeti mozgalom társadalmi aktíváinak segítőkészsége, gondoskodása egyre inkább kiterebélyesedik, ,s hangoztatják is, hogy a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége tagságuk iránt nem fejeződik be, ha valaki nyugdíjba vonul. A Csongrád megyei tapasztalatok összegezéséhez háromszáz nyugdíjba vonuló embertől kértek véleményt. Ezenkívül tizennyolc alkalommal tartottak csoportos beszélgetést különféle szakmai ágazatokban dolgozók részére. Egy-egy ilyen tanácskozáson általában harmincan vettek részt. Néhány megállapítást érdemes közelebbről is szemügyre venni. Nem vitás, hogy a nyugdíjaséletre felkészítés és felkészülés nagymértékben függ a munkahelyi vezetőktői, a dolgozókollektívától, de nem utolsósorban attól is, aki búcsúzni készül. Sokhelyütt a vezetők áthárítanak mindent a szakszervezeti testületekre, pedig nekik is sok volna a tennivalójuk. Akiket megkérdeztek, elmondták, hogy tisztában vannak az élet rendjével, örömmel várják a megérdemelt pihenés időszakát. De az is kicsendült a szavakból, hogy mégis nehéz a gondolattal megbarátkozni, érzelmileg befogadni, hogy munkájukra ezentúl már nem lesz szükség. Érhető az óhaj: azok az emberek, akik nyugdíj előtt állnak, több figyelmet, megértést igényelnek munkatársaiktól, és elsősorban vezetőiktől. Kár lenne elhallgatni — s ez a felmérésből is kitetszett —. hogy sokuknak anyagi gondja van és lesz vaz alacsony nyugdíj miatt. EKek az. emberek már nenezebben barátkoznak a nyugdíjasélettel. s szeretnének továbbdolgozni. A reprezentatív fölmérés, de a csoportos beszélgetések során is felszínre került, hogy a több évtizedes munka anyagi és erkölcsi elismerése nem jut megnyugtatóan kilejezésre, sok esetben még azoknál a dolgozóknál sem, akik egy vállalatnál több évtizedet is eltöltöttek. A bérekben nem tükröződik a hosszú munkavégzés. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nincs említésre méltó különbség a jól dolgozó fiatalabb korosztály és a nyugdíjba készülők fizetése között. A teljesítménybérben dolgozóknál teljesen azonos a fiatal és az idősebb munkások bére. Ez természetesen, abból adódik, hogy a teljesítménybérben, normában dolgozók produktuma életkoruk előrehaladásával mérséklődik, vagyis a keresetük is csökken. Ezt még tetőzi az idősebbek körében — legalább is a tapasztalatok .ilyen példákat is nyújtanak —, hogy bérfejlesztéseknél az utolsó öt évben. mivel állást már úgysem változtatnak, hátrányba kerülnek. A nyugdíj-előkészítés adminisztratív tevékenységét általában dicsérték. Nem volt ilyen egyértelmű a nyugállományba vonulóktól való elköszönés minősítése. Általában ahány munkahely, annyiféle szokás. Ahol szentelnek arra időt, hogy megköszönjék nyugdíjba vonuló munkatársuk korábbi tevékenységét, ott a szavak őszinték és emberi érzéseket tükröznek. IJe nem minden munkahelyen ilyen a gyakorlat. Általában a pártszervezetek, a szakszervezetek és a közvetlen munkatársak figyelmét tartják őszintének, barátságosnak. A gazdasági vezetők mintha „hidegebbek" volnának, és a „munkaerőmérleg" mutatójáru figyelnének jobban, mint az emberi érzésekre. S

altik már elmentek? Azokkal vajon milyen a kapcsolat? A legtöbb munkahely azt a gyakorlatot folytatja, hogy évente egyszer meghívja volt dolgozóit. nyugdíjasait. Tulajdonképpen a még munkaképes és egészséges emberekkel a kapcsolattartás viszonylag egyszerű, sőt, ha arra lehetőség kínálkozik, ők szívesen vállalnak kisegítőmunkát is volt munkahelyükön. Igényük csupán az. hogy bérezésük azonos legyen az aktív dolgozókéval. Más a helyzet azokkal a nyugdijasokkal, akik már nincsenek erejük teljében, betegeskednek, olykor egyedül és nehezen éldegélnek. Velük kellene többet törődni hajdani munkahelyük fiatalabbjainak. Igényelnék a nyugdíjasok azt is, hogy a vállalati jóléti és szociális alapból egy kis támogatás nekik is jusson, kapjanak kedvezményes üzemi étkeztetést, üdülőjegyet, s ha kedvük tartaná. körülnézhessenek volt munkahelyükön. Egyéb anyagi dolgokról is szó volt. A népgazdaság helyzetének ismerete alakján is kérik a nyugdíjak reálértékének biztosítását. Szeretnék, ha valamennyi alacsony összegű nyugdíjasra kiterjesztenék az ingyenes gyógyszerellátást. Beszéltek még a nyugdíjasok házainak építéséről, a napközi otthonok szervezéséről, de az otthoni gondozás. ápolás kiterjesztéséről is. Befejezésül is csak azt tudom hangsúlyozni : a nyugdíjba készülőkkel és a nyugdíjban levőkkel való törődés nem jótékonykodás. hanem társadalmi kötelesség. Ezt az elvet képviselik a törvények. De ne csupán paragrafusokból fakadjon gondoskodásunk. hanem szívünkből, emberi érzéseinkből. Oazdagh István Végső búcsú Fehér Lajostól Elvtársainak. barátainak, vörös drapériával szegélye- géből, tisztességből. batorharcostársainak, tisztelői- zett, koszorúkkal övezett ságból. ügyszeretetből, elvnek hosszú menete kísérte ravatalnál —' ahoi kitünte- társiasságból. utolsó útjára szerdán a téseit bíborpárnákon heMező Imre úti temetőben lyezték a koporsó elé — Fehér Lajost, a magyar díszőrségben tisztelegtek az i munkásmozgalom régi har- elhunyt elölt, párt- és álÉs hogy miért is olyan fontos, hogy átgondolt, jó káderutánpótlási és -képzési szakmai, emberi, politikai fejlődését fokozottan figyelemmel kísérhessék. Azt a módszert is sikerrel alkalmazzák, hogy az új vezetőt egy évre csak megbízzák a munkakör ellátásával, s csak akkor nevezik ki, ha minden szempontból képes eleget tenni feladatainak. Ami az utánpótlás lehetőségeit illeti, ma már a korábbiaknál jobb helyzetben van a vasút. Egyre több jól képzett szakember dolgozik a MAV-nál, van tehát választási lehetőség, amikor az Sz. I. cosát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott miniszterelnökhelyettest, a Magyar Partizán Szövetség elnökét. A A magyar rendőrség az Interpol tagja A Magyar Népköztársaság tartva — elősegítse és bizrendőrségél a Nemzetközi tosítsa a bűnügyi, rendőri Bűnügyi Rendőrségi Szerve- hatóságok közötti segítségzet (az Interpol) Nizzában nyújtást, a köztörvényes bűtartott évi közgyűlésén föl- nüzés elleni harcban. A vette tagjai sorába. A Nem- magyar rendőrség az Interzetközi Bűnügyi Rendőrsé- pol tagjaként eredményegi Szervezet alapvető célja, sebben léphet fel a nemhogy — a tagországok saját zetközi bűnözés megelőzéséjogszabályait tiszteletben ben, földerítésében. lami életünk vezető személyiségei. egykori harcostársai. A gyászszertartáson * az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács ne— Azok közé az emberek közé tartozott. akik soha nem önös érdekeket képviselnek, hanem a nép javát akarják, akik a maguk boldogságát a nép boldoguiasában keresik. — Azután megadatott — amire mindig készült —, hogy tudását, tehetségét a vében Németh Károly, az magyar mezőgazdaság fejMSZMP Politikai Bizottsá- iesztésének. a magyar paganak tagja, a Központi rasztsag felemelésének szolBizottság titkára vett bú- gálatába állítsa A Miniszcsút az elhunyttól. Elmon- tei tanács elnökhelyettesedotta. hogy Fehér Lajos ként azt is megérhette, hogy életútja a Békés megyei beérett a vetés: a magyar Szeghalomról indult. A ne- paraszt is megtalálta új élehéz sorsú, földmunkás csa- tét a közös gazdálkodásban. Iád fiából, a tanárjelöltből A koporsót ezután a azért nem lett pedagógus, gyászmenet a munkásmozmert forradalmár lett: a galmi panteonhoz kísérte, márciusi front egyik szer- ahol a sírsétányon hantolvezője. újságíró, az illegá- ták el. A koszorúk és a vilis kommunista párt tagja, rágok sokasága borította el az antifasiszta fegyveres nyughelyét, s a búcsúzás, a ellenállás egyik vezetője, gyászszertartás az Internaaki már a felszabadulás cionalé hangjaival ért véelőtt példát adott elvhűsé- get. i t