Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

2 Szerda, 1981, november 11. Porlilín [ogadia Fu[a Frigyest • Mexikóváros <MTI> A Mexikóban tartózkodó Púja Fpqv*s külügyminisztert hétfőn fogadta Jósé Lópéz Port'Jln elnök. A szívélyes légkörű megbeszélésen irt elvitatták a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, s ezekben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. A maavar külügyminiszter ezt megelőzően koszorút helyezett el a függetlenségi harcokban elesett Ifjú Hösök emlékművénél. Hétfőn, közép-eurónai idő •zerint az esti órákban ni elkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások. Jorge Castaneda külügyminiszter ezután díszvacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. Castaneda pohárköszöntő iében el.smeróen szólt a kétoldalú kancsó'a tok fejődéséről. Ügy Ítélte meg. hogy Magyarország különö~en az egész-égügy és az élelmezés terén járulhat hozzá a kétoldalú kapoaolatok elmélyítéséhez. Ugyancsak reményteljesnek nevezte kulturális együttműködésünk távlatait. Pu.ia Frigyes válaszában köszönetet mondott a meghívásért és a meleg fogadtatásért. Megelégedéssel állapította meg. hogv o hivatalos tárgyalások a kölcsönös megértés, az őszinteség és az együttműködés elmélyítésére irányuló készség hatotta át. A nemzetközi politikáról szólva megállapítottá, hogy erősödik az imperialista körök támadása a szocialista Kuba. a haladó Nicaragua. s a térség más országai és ha'adó mozgalmai étlen. Nagyra értékelte a mexikói kormánv hozzájárulását az enyhüléshez az új gazdasági világrend létrehozásához. Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn találkozott a mexikói magvar kolónia taglaival. Schmidt a közelgő Brezsnyevlátogalásról « lionn (MTI) A nyugati politika képviselője kívánok lenni a l.eonyid Brezsnyevvel folytatandó tárgyalásaimon — jelentette ki Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja kedden Bonnban, a nyugatnémet lapkiadók szövetségének vezetősége előtt. Az NSZK nem szakítható kl a nyugati szövetségi rendszerből és ezt a Szovjetunió vezetése is tudja — mondta a kancellár. — A nyugatnémet vezetés és lakosság Amerika-barátságához és szövetségi hűségéhez semmi kétség nem férhet. Az NSZK kormánya Ronald Reagan amerikai elnökkel és a többi nyugati kormánnyal teljes egyetértésben folytatja majd a tárgyalásokat. Helmut Schmidt fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi helyzetben tapasztalható feszültségek ellenére „nem szakadt meg a párbeszéd a két nagyhatalom között". A nyugatnémet kormányfő szerint ebben „jelentós szerepet" játszott az NSZK Is, mind az Egyestilt Államok, mind a Szovjetunió felé. A kancellár a küszöbönálló szovjet—amerikai tárgyalások „eszményi céljának" ismételten az úgynevezett nullaváltozatot nevezte. Mint ismeretes, az amerikai és a nyugatnémet kormány értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy a Szovjetunió szerelje le összes Európában található SS— 20-as rakétáját. Ebben az esetben a nyugati fél hajlandó lenne lemondani az 572 amerikai közop-hatótávolságú rakéta nyugat-európai telepítéséről. Ez a tárgyalási koncepció nem veszi figyelembe az Európában elhelyezett amerikai előretolt nukleáris rendszereket, amelyek pedig szintén a közfep-hatótávolságú fegyverek kategóriájába tartoznak. Ezért néhány nyugatnémet lap is sokkal inkább „taktikainak" és „propagandajellegűnek" nevezte a „nullaváltozatot", semmint megvalósíthatónak. Légi incidens % Washington (MTI) Az amerikai kormány hétfő este „nyugalomra", s „e feszültséget növelő cselekményektől való tartózkodásra" intette Izrael és Szaúd-Arábiát annak a hírnek nyomán, hogy izraeli repülőgépek hétfőn berepültek Szaúd-Arábia fölé, de a szaúdi légierő gépei — a szaúdi hírügynökség közleménye szerint — elüldözték őket. Az Incidens hírét korábban a Pentagonban megerősítették. Lengyelország Oiszowski lesz-e ffi Varsó (MTI) A szocializmus talaján álló erők Nemzeti Egyetértés Frontjának létrehozása viszszatérő térni; Lengyelországban a legkülönfélébb találko-'ókon, megbeszéléseken Mint a keddi varsói lapok beszámolnak róla. Stefim Olszowski. a LEMP KB PB tag a a KB ti'kára a wloclaweki vaidasáei pártbizottság ülésén emlékeztetett arra. hogy a front létrehozását a párt kezdeményezte. Olszowski a legsürgetőbb feladatok között nevezte meg a gazdasáa helyreállítását. Kijelentette: Lengyelország az idei népgazdasági terv egyetlen korábban-meghatározott mutatóját sem tudta elérni. ugvanakkor „túlteliesítette" a foglalkoztatottságot és a béralapokat. Olszowski igen veszélyesnek nevezte a Szolidaritás egyes vezetői részéről szorgalmazott aktív sztrájkot, mert az ilyen akciók azt ielentenék. hogv mégesak nem is a munkásönkormán vzat, hanem valamilyen — közelebbről még nem határozott — bizottság döntene az akció alatt megtermelt iavak elosztásiról. Ez teljesen megbonthatja a belső gazdasági kapcsolatok amúgv is zilált láncolatát — hangsúlyozta Olszowski. Angola nemzeti ünnepén Pontosan hat évvel ezelőtt. 1075. november 11-én vált függetlenné Angola, ekkor alakult meg az Angolai Népi Köztársaság. A, főváros, Luanda stadionjában ünnepélyesen felvont nemzeti lobogó több száz éves •portugál gyarmati uralom végét Jelképezte. ÜJ korszak kezdődött a hazáknál mintegy 13-szor nagyobb, ám gyéren lakott, mintegy 6 és fél milliós nyugat-afrikai állam történetében. 'Nehéz körülmények között került sor az önállóság kikiáltására. Az ország vezető felszabadító ereje, az MPLA ellen fordultak egyes szakadár szervezetek, s létében fenyegette a luandai rendszert a dél-afrikai fajüldöző rezsim hadseregének támadása is. Az intervenciós kísérleteket a fiatal állam a szocialista országok, elsősorban Kuba és a Szovjetunió segítségével verte vissza.. De a fegyveres beavatkozás veszélye Pretória részéről azóta is fennáll, rendszeresek a támadások Angola déli területei ellen. A kormányzást kézbevevő MPLA-Munkapárt helyzetét a belső gondok nehezítik. Ilyen a portugálok távozása után fellépő szakemberhiány, az alacsony munkatermelékenység. Fájdalmasan sújtja az országot a gyacijiaji. taúit.^'9^ £lrpS£adottság megannyi nehezer) leküzdhető öröksége. A következetes. anttímperialista politikát folytató Angolában azonban az önvédelmi harccal párhuzamosan nagy erőfeszítéseket tesznek a népgazdaság talpraállltására, a kiválasztott szocialista irányzatú fejlődés követésére. Nemzeti ünnepükön köszöntve a baráti angolai népet, sok sikert kívánunk országépítő munkájukhoz. (KS) Karibi fenyegetés Nicaraguában kedden " riadókészültségbe helyezték a sandinisa forradalmi hadsereg egységeit. Kubában nagyszabású tüntetéseken válaszol a nép Washington meg-megújuló, de mos.an.aban egyre fenyegetőbb kihívásaira. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben komoly aggodalomra okot adó nyilatkozatok láttak napvilágot oz USA fővárosában. Haig külügyminiszter például kilátásba helyezte, hogy rövidesen „megfelelő büntetésben" részesitik Kubát, amiért támogatja a középamerikai hazafias erőket. Az ABC amerikai rádióés tv-társaság — hivatkozva a Pentagonra — olyan „értesülést" szellőztetett, miszerint öt-hatszáz különlegesen kiképzett kubai katona indult volna Nicaraguába. hogy onnan Salvadorba behatolva csatlakozzék a Juntával szembenálló gerillákhoz. Egv nappal később az ABC már háromezer kubaival riogatta hallgatóit. Kiszivárgott annak híre is, hogy a washingtoni had- és a külügyminisztérium azt vizsgálja, milyen következményekkel járna egy Kuba vagy Nicaragua elleni katonai lépés. Tulajdonképpen nem újkeletű Washington dühe a latin-amerikai kontinens első szocialista állama, Kuba ellen, s az sem meglepő, hogy Somoza elűzése, a h sandinista forradalom győ1 zelme óta Nicaragua is szüntelenül szálka az Egyesült Államok szemé- ' ben. Még Inkább fokozó-1 dott a két országgal szem-I beni fenyegetés, amiotaj Salvadorban a gerillák megszilárdították helyzetü-i kel. s akcióikkal nyugtala-j nítják a juntát. Hasonló at helyzet Guatemalában ésj Hondurasban, az USA kétt hű szövetségesénél is: a' diktatúrák ellen egyre szaporodnak a jól szervezett gerillatámadások. Az Egyesült Államok szeretne Közép-Amerikában, a karibi térségben rendet teremteni. csakhogv| a népelnyomó rendszerekkel szemben nőttön nő az elégedetlenség. Washington Kubát vádolja a feszültség szításával, s most — úgy tűnik — ürügyeket keres a szocialista szigetország megleckéztetéséhez. Nyilvánvaló. hogy a hangulakeltés egyetlen célt szolgai: az amerikai közvélemény meggyőzését arról, hogy bármely lépés — akár a katonai akció — teljesen indokolt KözépAmerikában. netán Kuba ellen. 1/ ockázatos manőver " körvonalai bontakoznak ki Washingtonban. Kuba ugyanis a szocialista tábor elidegeníthetetlen része. A békeszerető milliók,, a népelnyomó diktatúrák ellenfelei szerte a világon egyértelműen elítélnek mindenfajta provokációt, amely akár Kuba, akár a haladás útjára lépett Nicaragua ellen irányul. Gyapay Dénes Reagan sajtóértekezlete o Washington (MTI) Ronald Reagan amerikai elnök keddi sajtóértekezletén — ismét azt a véleményét hangoztatta, hogy lehetséges olyan — nukleáris fegyverekkel vívott — összecsapás az Egyesült államok és a Szovjetunió között Európában. ami ennek ellenére sem vezet a hadászati atomfegyverek bevetéséhez. Reagan azt bizonygatta, hogy kormányzata nem tervezi amerikai csapatok küldését a világ egyetlen részére sem, hogy ott harcoljanak. Reményének adott hangot, hogy a november végén, Genfben kezdődő amerikai —szovjet megbeszélések az európai közép-hatótávolságú atomfegyverekről az európai atomfegyverek „lehető legalacsonyabb szintű" csökkentéséhez vezetnek. Sz. Simon István Életrajzi fiMek politikai vallomásokkal 6 Apámból nem maradt bennem • semmi olyan nyomelem, aminek akár halvány köze lett volna társadalomhoz, politikához. Nem volt világnézete, pártállása, nem Járt semmiféle titkos susmukolásra. Elt a maga keserűségeivel és gondjaival, s anyám sem emlékezett olyasmire, hogy akár egyszer is gyűlés okán maradt volnn el. Nagyapám viszont annál erósebb egyéniség volt, igen nagy hatalommal a családi környezeten. Se Istent, se hatalmat nem tisztelt. Az Istent azért, mert nem segítette — a hatalmat azért, mert nem hagyta élni. Pártoskodni ugyan nem mert, de azért figyelt. Járatott újságot, mégoedig azért, hogy napra készen tudja szidni a kurzust. Falusi szatócs létére, igen szenvedélyes és választékos szövegei akadtak. Néhány kifejezése még most ls pontosan él bennem. Ilyeneket morgott akár egyedül is: Itt már nem lehet reuzálnit Ezt a háborút többé nem tudják lokalizálni l Rendszergvalázásig ugyan soha nem merészkedett, de állandóan destruált. Született ellenzéki volt: mindig azt a helyzetet, konstrukciót, hatalmat rágta, amelyik éppen lélegzett. Közönsége ls mindig akadt, mert az emberek többet Jártak boltba, mint templomba vagy községházára. Politikai szereppel egyszer próbálkozott életében, akkor ls fölsült. Polgárőrparancsnok lett a falunk felszabadulása után. (Hogyan került oda, sosem beszélt róla, mint ahogy arról sem, miért kísérték el jó két hétre Szentesre a front elvonulása után. Valaki „beajánlhatta". Hiszen ahogy Horthyékat meg á németeket volt szíves emlegetni azelőtt a boltjában — jó tanúkkal akár harcos antifasisztának is minősíthették volna.) Az okát sejtem: bizonyosan maga ragadta meg a lehetőséget, hogy talán majd nyomára tud járni, kik hordták széjjel a boltját a front fölfordulésában. Vele vitatkozni? Vevőnek még csakcsak, de a családban ilyen szemtelenségre senki sem vetemedett, u volt a kenyéradó, a család esze, s ha bosszúsan ébredt, mindenki lábujjhegyen jért körülötte. Nem visszaszólni, még kummantani sem mert senki. Ilyenkor nagyanyám, a dáága védőangyal sürgött-forgott, s mindenkinek mutatta: Lakat a szájra! Apjuk nyűgös! A „rontást" én hordtam a házhoz, amikor kéthetente, havonként csak-csak hazakutyagoltam a kollégiumból nagyanyám főztjéért, a cimborákért, egy kis szénaszagért. Leckéztetett szigorúan, hogy micsoda szavalatokat meg jelenéseket csináltunk mi Felgyőn vagy Tömörkényen, mi kollégisták! Hát kik vagyunk mi, kis tetvesek, és hogy jövünk ahhoz?... Eleinte hatalmi szóval Intézett minden effajta köztünk támadt nézeteltérést, s bár már ágaskodtak bennem Igazi nolltikai ellenvetések. bizony kussolni kellett. De eljött ám az idő. mire nekem elvi fedezetem lett! Mert mi a társadalmi fejlődés logikáját már valóságos rendszerben vitattuk magunk között és a politika általáno kérdéseiben is elég Jól patkoltak voltunk Meg érdekes rnődon nagyapám már kifejezetten provokálni kezdte a politikai öszszetűzéseket. mikor észrevette, hogy vadonatút eszméket hordóit a ház.hoz. S valami kis tekintélyem is lett előtte, mert értettem a latint, a magasabb matematikát, meg sok dolgot olyat, amit ő ötvenévesen sem. A kérvényeit már velem fogalmaztatta, ám igazán komolyan mée nem vett. Teljes figyelmét akkor sikerült először és igazán magamra vonni, amikor egy kis politikai párbajban így kezdtem a mondókámat: Tetszik tudni, nagyapa, mi, kommunisták ... Micsoda? Ti kommunisták? Es ki az a ti: és ml az. hogy kommunisták? Lángolt a fejel össze is csődítette a családot, nagy teátrálisan, hogy lássák az új csodabogarat mindnyájan: Íme, egy kommunista, egy taknyos, szaros kis senkiházi, aki még két krumplit nem tudott megtermelni, de lám, pofázni, bujtogatni, azt igen... S bizony, úgy néztek rám, mint egy részeg pulykára; beteg tán ez a gyerek, az agyára ment valami. Skandalum. Tüdőbeteg már volt a családban. Iszákos is — de hogy kommunista! Ott a faluban nem volt mozgalom, még csak „cuculirták" se röpeóduléztak •— az az egv-két kubikos, akiről ilyesmit suttogtak. élhetetlennek számított, mert minden munkából elzavarták és gyakran kísérték őket a csendőrök ugyanúgv. mint a tolvaj cigányt vagv a tiszttartónak visszapofázó summást. Magyarán szólva. Őrültségnek vették puszta kézzel szembe menni a rend betonfalúnak. Inkább olyasféle felforgatónak nézte őket a régi falu is, akik másoktól mindent el akarnak venni, hogy nekik is legyen. Egyszerre ilyen lettem én nagyapám szemében. s ha már ilyen lettem — akko< hadd jöjjön az osztálvharo! A nagy és szent forradalmi háború. Csakhogy nem egyforma fegyverrel vívtunk. Én kezdtem magyarázni az elvettet. a szent és tiszta deológiát — ő meg ilyenekkel vágott /issza: Akkor bjzony talán te azzal ls egyetértesz, hogv becsukták és elkobozták i boltomat? No de ha egyetértesz, miért lusztítod itt ezt a kis maradékot, amit keservesen kimentettem belőle? Történelmileg, az új társadalom majd meghozza a beilleszkedés lehetőségét,,, — kapaszkodtam újra. de hiába volt már némi rend v fejemben s hiúba igyekeztem salát sorsommal fölvillantani n dolog másik oldalát, nem volt arra kíváncsi ott senki. Anyám mentett volna, hogy hát hiszen gyerek-ez még, nem tudja, mit beszél, beléjük darálnak ott annyi mindent, de már ömlött a láva. Es azt hiszem, annyi hős, szép tüntetés, szeminárium, agitációs munka után, először éreztem magam az én hitemben megsértve, embertelenül megtaposva. de talán clszántabbnak és tudatosabbnak. mint valaha. Tündéri szép világ épült bennünk, az igazságosság csiszolt tégláiból. Osztályok emelkednek, elfelejtjük, mi az, hogy szegénység. nyomorúság. Mindenki szép tiszta ruhában jár, nem kell az utcának végigkalanolni a tiszttartó urat, kikopik a köznapi szótárból a „hé" meg a „kuss" — s ezt a szép világot nem törheti össze senki. Se gőgös nagyapa, se értetlen rokonság, akik mit sem tudnak erről. Azt meg tán nem is 6ejtlk. hogy ez a gyönyörű új világ még az övéké is lehet. El innen, el, minél gyorsabban! Reggel pakoltam. Indultam vissza a kollégiumba. Itt én nem maradhatok. Itt csupa ellenséges Indulat vesz körül. Illendően elköszöntem, s nagvanám egy csomagot akart a kezembe adni Vigyed, no. egy kis kenyér, szalonna... Majd megeszitek az elvtársaiddal! Égett a képem és kifordultam a nagyszülői házból. Nagyapám hangos hahotája kísért. Csúnyán, káríirvendően tudott nevetni. s Ilyenkor alig bírta abbahagyni. Az ádámcsutkája le * föl ugrált, táncolt, úgy nevetett. Meg is lettem volna én a helyzettel. Volt időm Csongrádig végiggondolni. Már büszke is voltam: mekkora nagv osztálvharcot vittem most véghez, Csak azt a nevetést ne hallottam volna mén mindig a fülemben és azt a táncoló ádámcsutkát ne láttam volna úira magam előtt. Csak az fájt már nekem, hogv nem vett knmolvan naovanám egv percig sem. Szerette a komédiát. megcsinálta a nagvielenetet. de hogv komolyan' Hiszen még a rendszert se úgv vette. Egv liven rendszer, ame'vlk nz ő boltlát becsuk'a, az csak megbukhat ... Es amelyiknek Ilyen éretlen e-1 szólói vannak ... ? (Folytatjuk.)