Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

Szombat, 1981. november 7. 3 „Beszélgessünk 36 éviinkről" Népfront}ótumok országszerte — Molnár Béla nyilatkozata A fcöwetkező hetekben-hóBapokban, őszi, téli estéken az ország több mint 4000 helyi — falusi, tanyai, városkörzeti — népfrontbizottsága hívja beszélgetésre az érdekKdöket. A Hazafias Népfront politikai ismeretterjesztő tevékenységének időszerű feladatairól az „évad" kezdetén Motnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára nyilatkozott, s a többi között megállapította: A beszélgetésre, a véleménycserére is alkalmat adó formának, s nem valamiféle tanfolyamnak tekinti ismeretterjesztő fórumait a népfront. A keretek, az elnevezések sokfélék lehetnek — aéhol hétfő esti beszélgetések, másutt vitaköröket, vagy politikai fórumokat szerveznek —, ám a cél mindig az, hogy ne egyoldalú ismeretközlés jellemezze ezt a munkát, hanem az állampolgárok a témákkal kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphassanak, véleményüket is megfogalmazhassák. Mindez következik a népfrontmozgalom jellegéből: abból, hogy közvetlenül és egyénenként kíván szót érteni az emberekkel, politikai céljait népszerűsítve, közös feladataink elvégzésére mozgósítva. Ez azt is jelenti, hogy az ismeretterjesztésben sehol, egy pillanatra sem mondhatunk le a nyíltságról, a közérthetőségről, mondanivalónk érdekes, élményszerű megfogalmazásáról, hiszen e fórumok látogatása nem kötelező, tehát az előadóknak alkalomról alkalomra meg kell ..küzdeniük" hallgatóságukért. — Ennek ismeretében elégedettek lehetünk azzal ,hogy az utóbbi esztendőkben mintegy félmillió emberhez jutott el így a népfrontmozgalom, ennyi résztvevőt várunk ebben az évadban is. E munka jelentőségét jelzi az is, hogy aprófalvas vidékeinken, számos településen ez az egyedüli lehetőség a közösségi politizálásra, a közművelődésre. A népfront rendezvényeinek sikerében nagy része van a mintegy kétezres propagandista gárdának. — A Hazafias Népfront idei, VII. kongresszusa három fő területre irányította tudatformáló munkánk figyelmét. A politikai és az erkölcsi kultúra gazdagítása segít megérteni helyünket a világban, s a változó értékek, életformák közepette szilárd fogódzókat, etikai tájékozódási pontokat nyújtani az egyénnek emberi magatartásához. Szó lesz VI. ötéves tervünkről, a helyi fejlesztési elképzelésekről. E témaköröknek, műveltségi területeknek megfelelően igyekeznek összeállítani ismeretterjesztő évadjuk programját a helyi népfrontbizottságok. E sokféleségből kiemelésre kívánkozik egy — várhatóan széles körű érdeklődésre számot tartó — téma: „Beszélgessünk 36 évünkről" címmel országszerte több száz népfrontbizottság rendez ismeretterjesztő fórumot, a történelmi tudat formálásának szándékával. Elsősorban a fiatalokat kívánjuk az eddiginél szélesebb körben bevonni ismeretterjesztő tevékenységünkbe annál is inkább, mivel a felszabadulást követő évekről nincsenek, nem lehetnek közvetlen tapasztalataik. E beszélgetésekre az elmúlt évtizedek eseményeinek formálásában részt vett előadókat is várunk, arra számítva, hogy visszaemlékezéseik a személyes élmény erejével gazdagítják majd a hallgatóságot. Egyszersmind azt is Ígérhetjük a fiataloknak, hogy kérdéseikre őszinte, nyílt és teljes válaszokat kapnak majd, legyen szó akár a szocialista építés „hőskoráról", vagy az 1950-es évek társadalmi-politikai válságának okairól, illetve a válság leküzdéséről, s az elmúlt negyedszázad töretlen, következetes politikája szülte eredményekről, történelmi utunk nehézségeiről, s sikereiről — mondotta befejezésül Molnár Béla. Cél: a megelőzés A munkalélektan és a Volán Ha jól tudom, valaha, a New York-i felhőkarcolók építésénél előszeretettel alkalmaztak indiánokat, akik nyugodtan sétáltak százméteres magasságban is az acéltraverzeken, hírből sem ismerve a szédülés, vagy a tériszony érzését. S nem is csak szívesen alkalmazták őket. hanem ők is szívesen vállalták ezt a munkát, amit mások félelmükben nagy ívben elkerültek. A szelekció végletesen egyszerű volt: aki úgy érezte, hogy bírja a magasságot, hát vállalhatta a munkát. Ha tévedett, s esetleg lezuhant, hát az ő baja volt. hogy túlbecsülte képességeit. De mi történik akkor, ha valaki nemcsak önmagáért, hanem másokért is felel? ni. Ha pedig valaki balesetet okozott, újra jelentkeznie kell vizsgálaton 2. 1. Arányos felülés eredményes gazdálkodás Sajtótájékoztató a fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről Nehezebb körülmények között is eredményesen gazdálkodtak a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt években; valamennyi ágazatuk gyarapodott javakban és a gazdálkodás minden területén megerősítették pozícióikat. Erről számolt be az újságíróknak Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke a Parlamentben kedden megtartott sajtótájékoztatóján. A IX. kongresszusukra készülő fogyasztási szövetkezetek fejlődése viszonylag arányos volt. Ennek egyik jele. hogy az új beruházásoknál, rekonstrukcióknál és • korszerűsítéseknél nem került egymással szembe a város és a falu. A-z. úi. illetve a felújított létesítmények döntő többsége a falvak épülését szolgál ja úgy, ahogy azt a vásárlói igények is megkövetelik. A fogyasztási szövetkezés a községekben ma mgr lényegében az egész lakosságot átfogja; az ottani népesség fogyasztóként. illetve kistermelőként közvetlenül érdekelt a szövetkezetek működésében. De erőteljesen fejlődött a mozgalom szereve a városon is; elsősorban a kereskedelemben és a lakásépítésben. A szövetkezeti tevékenység területi kiszélesedése nyomán gyakorlatilag az egész társadalom kapcsolatba került a mozgalommal. A szövetkezetek tagjainak száma öt év alatt félmillióval nőtt és jelenleg meghaladja a 3,3 milliót. Mindez a lakosság erősödő bizalmát jelzi. A fogyasztási szövetkezetek az ország teljes kiskereskedelmi forgalmából mintegy 35 százalékos arányban részesülnek. Egyes megyékben az áfészek és a szövetkezeti vállalatok működése meghatározó az élelmiszer-ellátásban, például Békés. Győr-Sopron. Szabolcs-Szatmár. Szolnok és Tolna megyékben, ahol a bolti élelmiszer-forgalom 60 —80 százalékát biztosítják. Minteou 2&00 településeni csaknem kizárólag az áfészek gondoskodnak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkekről. A lakáságazatba tartozó szövetkezetekhez ma már mintegy félmillióan kapcsolódnak. A lakásszövetkezés főként a munkások, a fiatal házasok, az alacsony és a közepes jövedelműek lakásgondjainak megoldásához nyújt segítséget — mint ahogyan azt az adatok is bizonyítják. Az elmúlt időszakban a szövetkezeti keretek között olvan anyagi kapacitás jött létre, ami hosszabb távon is biztos alapot ad a megnevekedett feladatok színvonalas ellátásához. A mozgalom egyik általános fogyatékosságaként említette viszont, hogy 1980 kivételével a jövedelmezőség elmaradt a tervezettől. Csak szerény az előrehaladás a szövetkezetek egymás közötti együttműködésében. Kialakult a szövetkezetek mezőgazdasági kapcsolatrendszere. Az áfészek évente átlagosan 8 milliárd forint értékű áruval. alapanyaggal. termékkel, terménnyel stb. látják el a kistermelőket. Felvásárlásuk 90 százalékát már szerződésekre alapozzák. A szövetkezetek ipari termelésének növekedési üteme évente meghaladja a 8 százalékot. Különösen figyelemreméltó. hogy az élelmiszer-feldolgozás aránya megközelítette a 60 százaiéköt. Ezek az üzemek amellett. hogy hozzájárulnak a helyi ellátás javításához, gyümölcsöző kapcsolatokat építettek ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel Ma már veszélyes munkahelyeken nem lehet alkalmazni akárkit. Főként akkor nem, ha a betöltött munkakör nemcsak a dolgozó számára lehet veszélyes, ha az elkövetett hiba másokat is veszélybe sodorhat. Ilyen terület a közlekedés is. Nem véletlen, hogy vezetői jogosítvány csak orvosi hozájárulással adható ki. Csakhogy a közlekedésben résztvevő járművezetők helyzete és felelőssége sem egyforma. Hiszen nem mindegy, hogy valaki évente 15 ezer kilométert vezeti saját kocsiját, vagy háromszor-ötször ennyit, melegben. hidegben, esőben, hóban is az utakat járva netán ötven-hatvan utassal a háta mögött. A nagyobb megterhelés és a nagyobb felelősség miatt nyilván a szokottnál jóval alaposabban meg kell vizsgálni, ki ülhet egy autóbusz volánja mögé. Bő három esztendeje, 1978 júliusában kezdte meg munkáját Szegeden a Volán 10. számú vállalatának munkalélektani és ergonómiai körzeti állomása. Azért hozták létre, hogy a Volánnál . a gépkocsivezetőkre háruló nagyobb terhelés és felelősség által indokolttá tett szigorúbb követelményrendszer alapján vizsgálhassák meg három megye volános gépkocsivezetőinek egészségügyi, pszichés alkalmasságát. Azóta minden új jelentkezőnek fel kell "keresnie az állomást, négy évenként pedig minden gépkocsivezető köteles vizsgálaton részt venDe hát mit is vizsgálnak az állomáson? Ahogyan dr. László István, az állomás orvosa kifejti: lehetőség szerint megpróbálnak tel jes képet kapni a gépkocsivezetők egészségi állapotáról, pszihés jellemzőiről. Fölmérik egészségi állapotát, megvizsgálják, hogyan működnek érzékszervei. Tesztlapok segítségével elméleti, szakmai ismereteikről is számot adnak a jelöltek. Vizsgálják mozgásainak rendezettségét, frontérzékenységét, feladatmegoldó készségét, azt, hogy mennyire képes fegyelmezni magát, nincsenek-e* agreszszív hajlamai, mennyire képes koncentrálni figyelmét stb. A sokféle vizsgálatból azután összeáll a kép: alkalmas-e a jelölt arra, hogy Volánnál dolgozhasson. Amikor valaki jogosítványt kap s megvizsgálják, egészségi állapota alkalmassá teszi-e a vezetésre, átlagos követelményeknek kell megfelelnie. Nem így a Volánnál. ahol speciális követelményrendszert kell felállítani és alkalmazni. ahol azt is figyelembe kell venni, buszra vagy teherautóra kerül_p a jelentkező. S éppen ebből a szempontból válik fontossá az idő. Az állomást naponta 10—12 ember keresi föl, van idő tehát bőven beszélgetésre, kapcsolatteremtésre. az egészségi állapot és á pszichés tényezők alápos fölmérésre. így aztán az sem csoda, hogy sok jelentkezőről az állomáson derül ki, hogy kezelhető, könnyen gyógyítható betegsége van, ami, ha elhanyagolják, veszélyessé válhat a közlekedésbiztonság szempontjából is. Éppen ezért nemcsak a jelentkező alkalmasságát. vagy alkalmatlanságát állapítják meg, hanem vállalata üzemorvosának figyelmét is felhívják, ha valakinél gondozást igénylő eltérést találnak. Ezzel pedig nemcsak a közlekedés biztonságát. hanem az emberek egészségét, is szolgálják. Évről évre többen fordulnak meg az állomáson Két éve, 1979-ben 1136. tavaly már 1327 jelentkezőt vizsgáltak meg. Ígv azután tapasztalataik is egyre bővülnek. A fölmérések szerint például a legtöbb balesetet 18 és 25. valamint 55 és 60 év közötti járművezetők okozzák. Az e korosztályokhoz tartozók alkalmassági vizsgálatára éppen ezért különös figyelmet fordítanak. Mivel, annak, aki balesetet okozott, minden esetben új vizsgálatra kell jelentkeznie az álomásnak módjában van segítséget nyújtani a balesetek okainak feltárásában, a szociális, emberi tényezőkben. munkafeltételekben rejlő esetleges okok kiderítéséhez is. 3. összetett munkát vége* tehát az állomás. A közúti közlekedés biztonságát nemcsak alkalmassági vizsgálataikkal szolgálják, hanem azzal is. hogy sokrétű vizsgálataikkal — például ergonómiai tevékenységükkel — hozzájárulnak a jobb munkakörülmények és -feltételek megteremtéséhez is. Azáltal pedig, hogy megismerik. egyes munkakörökben milyen jellegű és mekkora megterheléseknek van kitéve az ember arra is lehetőség nyílik majd. hogy az adot.t munkakör követelményeit és az adott ember egészségi és pszichés állapotának jellemzőit figyelembe véve dönthessenek, tehessenek javaslatot: kit hogyan foglalkoztasson vállalata. E munkához mindinkább megteremtik a személyi föltéteket is. Főállású orvosuk, ergonómusuk már van, most pszichológust szeretnének fölvenni, aki főállásban látná el ezt a munkát. Szávay István Nevelés prepcacfcincici KBT-megbeszélés Somogyi Károlyné felvétele Tegnap, kedden emelték helyére a Szőregen épülő AFOR-üzemanyasrtöltő állomás három, egyenként 50 köbméteres tartályát, miután a gödör kiképzését és alapozását befejezlék. Képünkön az első beemelést örökítettük meg, a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat dolgozóinak munkáját Csongrád megyében 10 ezer 200-an, Szegeden 7600-an tagjai a Magyar Autóklubnak. Jelentós társadalmi bázisa van tehát a szervezet közlekedésbiztonságot szolgáló törekvéseinek. Ezek hatékonysága persze függ attól, hogy a klubtagság megfelelően él-e az adott lehetőségekkel. A képzési és továbbkéozési formákról. a műszaki adottságokról, a szervezet propagandatevékenységének hatásáról adott számot az Autóklub titkára, dr. Mészáros Győző a Sze- \ ged városi és járási közlekedésbiztonsági tanács elnökségének tegnapi, keddi ülésén. Prágai Tibor elnökletével a résztvevők nem csupán tájékozódtak az Autóklub munkájáról, hanem választ kerestek arra a kérdésre is, miképp lehetne a bevezetőben is említett népes tagságot még szervezettebben. még hatékonyabban mozgósítani a közlekedési balesetek megelőzésére. Lényegében az első témát folytatta a KBT általános nevelési és propaganda szakbizottsága elnökének, dr. Keresztes Mátyásnak a beszámolója is. hiszen aktivistáik előadásokkal. tátéknztatók készítésével, szóbeli és írásos felvilágosító tevékenységükkel ugyanazért munkálkodnak. mint az Autóklub társadalmi munkásai: a járművezetők és a gyalogosa közötti partnerkapcsolatot javításáért, közútjaink biztonságáért. Például azzal a közeli napokban 70 ezer példányban megjelenő képes röplappal, melynek témája az OKBT december 15-ig tartó akciójának mottójával írható körül a legpontosabban: jármüvei vagy gyalog, az úton társak vagyunk! Művészeti naptárak Mintegy 8S0 ezer. az előző évinél csaknem 200 ezerrel több példányban jelentek meg az 1982. évi művészeti naptárak — jelentette be Seres László, a Képzőművészeti Alap kiadóvállalatának igazgatója kedden a Zeneművészek Klubjában tartott sajtótájékoztatón. A vásárlók 20 féle művészeti naptár — 9 'fali-. 4 asztali-, 3 előjegyzési és négy egyéb naptár — közű! vá'a« 'hatnak. A vá'lalatok részére 39 féle reklámnaptárt, valamint kártyanaptárakat készítettek. A naptárak legtöbbje már az üzletekben van. s várhatóan a hét végéig valamenynyi kiadvány kapható lesz. f