Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

4 Pcntek, 1981. november 13. Oíiiiepsegelf, kítüBtetések (Folytatás a 3. oldalról.) János cipőkészítő szakmun­kás kapta a Kiváló Munká­ért kitüntetést. A PM Bevételt Főigazga­tóság szegedi területi igaz­entóságán tartott ünnepsé­gen' a pénzügyminiszter ál­tal adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést vehet­te ÉT GÍBCSH Sárulómé, a Csongrád megvet hivatal fő­munkatárs*. • A pénzügyminiszter Klud­Id Munkáért kitüntetésben részesítette Kalapos Oyörgy­nét, az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Területi Igaz­gatóságának főelőadóját, A kitüntetést a bank budapesti ünnepségén adták át • Kiváló Munkáért kitünte­tést kupott Ssoboloiki fléla éi uduvezető, dr, Öry Béláné csoportvezető és Kristó Im­re osztályvezető, a Szegedi ílelmLzerkifJccrfskedelmi Vállalat dolgozója. A MÉH Vállalat Dorozs­mai úti telepén tegnap, csü­törtökön emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóiá­ról. Az ünnepségen Szabó Jenő igazgatóhelyettes. Amb­rus Ferenc körzeti igazga­tó. Herke János tmk-csoport­vezető és Garaguly István telepvezető Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetést kapott * A DtMAsZ-ná\ tartott tegnapi ünnepségen hárman vehették át a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának el­ismerő oklevelét' Kendéresi T'álni előadó, Voss István előadó ós Gajdács Viktória műszerész. A Leofőbb ügyénségen tartott ünnepségen Csongrád megyéből ketten részesültek Legfőbb Ügyészi Dicséret­ben, így dr, Buda István főügyészségi ügvész é« Or­mos Zsojfné dr„ szentesi város!-járási ügyészségi ügyész. Több cukor a tervezettnél A mezőgazdasági nagy­üzemek és a feldolgozó gyá­rak túlteljesítik 1981-re elő­irányzott cukortermelési ter.­vilket — közölték a MÉM cukoripari Illetékes szakem­berei csütörtökön Kábán, a Hajdúsági Cukorgyárban megrendezett KITE szakbi­zottsági ülésen, amelyen az ország minden rétiéből több mint 200-an vettek részt a rendszerhez tartozó gazda­ságok részéről. Elmondták, hogy ebben az évben annyi cukorrépát takarítanak be, ami io százalékkal felül­múlja az eddigi legmaga­sabb terméit. A termőterület növekedését előmozdította, hogy a gazdaságok jobb ve­tőmagot, több betakarító gépet vásárolhattak, Jövflre az idelhe? hasonló területen, mintegy 130 ezer hektáron terveznek cukorré­pavetést, Tovább javul a gazdaságok vetőmag- éa nö­vényvédőszer-ellátása, s újabb hazai gyártmányú gé­peket is vásárolhatnak. Üf frontfejtések, gyorsított ütem Bányaüzemek fejlesztése A* energiagazdálkodási program gyorsabb végrehaj­táséra hozott központi intéz­kedések során alapvető lei­adat a hazai energia hordo­zók, ezen belül is esősor­ban a szén termelésének és hasznosításának bővítése, A népgazdaság VI, ötéves terce mi re számolt 25-26 millió tonnás zzéntermelei­zel, ám a fejlesztés gyorsí­tásival már a jövő évben elérhető a 20 millió tonnás tenneles, A központi intez­. kadétek szerint gondoskod­nak a gyorsítás anyagi fede­leiéről, a fejlesztési forrá­sok kiegészítéséről 4» egyéb szüksége- feltatelek megte­remtésének támogatásarői la. A lakossági és a Kommu­nális ellátásra alkalmas aaénből és brikettből együtt­véve a* ideinél 300 ezerton­nával nagyobb termelést ala­poznak meg, Ennek érdeké­lten az épülő markusheoyi és nagyegyházi bányaüzem­ben jóval a tervezett határ­idő előtt helyeznek üzembe egy-egy áj nagy termelé­kenységű frontfejtést. A nagyegyházi bányaüzem­ben decemberben indítják a második gépesített frontfej­tést, § a gyorsítási program aaerint a jövő év második felében, a tervezettnél jóval korábban helyezik üzembe a harmadikat. A mányi új bányaüzemhez kapcsolódóan a tatabányai szénelőkészítő művet gyorsí­tott ütemben fejlesztik to­vább korszerű finomnvzo ülemmel, amelynek tervezé­si munkál már megkezdőd, tek, s a Jövő évben &a épí­tésre ls sor kerül. Brlkettcllátásunkat Javítja a nagyrr.ányolsi üzem, amely­nek dolgozói most tértek át kot műszakról a három mű­szakos termelésre, a így a jövő évben már 30—40 ezer tonnával több brikettet ál­lítanak elő. A program sze­rint siettetik a tatabányai brikettgyár bővítését, hogy a Jövő évben befejeződjön a fejlesztés, s így évente 110 ezer tonnával több brikettet szállíthatnak. A dorogi szénbányák a napokban kötött két jelen­tőé kölcsönszerződést a Nemzeti Bankkal, B szerint 3,3 milliárd farint hosszú le­járatú fejlesztési hitelt kap­nak arra, hogy a vállalati beruházásként létrehozzák a Lencsehegy—3. új banyát, amelynek építése a jövő év­ben megkezdődik, «to első frontfejtése 131)0-ben ad sze­net. A másik hitelszerződés arra ni'újt anyagi fedezetét, hogy a nemzetközi munka-' megosztás keretében Tokád­altáron évente 400 ezer ton­na brikettel előállító új gyá­rat építenek, amelynek ter­melésénél 300 ezer tonna a hazai ellátást javítja, A szénbányászat ezenkívül fely. tatja a korábban megkez­dett fejlesztéseket és Újabb esén mezük kiaknázását a mélyművelésű bányákban és a gyöngyösvisontai Thorez külfejtésben ls. (MTI) Huszonnégyen a vádlottak padján A Fővárosi Bíróság több hónapon át tartó tárgyalás után csütörtökön hirdetett ítéletet Récsei Józsefné és társai — összesen 24 vádlott — bűnügyében: Jogosulatlan külkereskedelmi tevékeny­ség és más bűncselekmények miatt. A bíróság nyolc vádlottat különböző tartamú — 1 év ÓH 4 hónnptól 3 év 10 hó­napig terjedő —, végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítélt, a többi vádlottra fel­függesztett börtönbüntetést ós pénzbüntetést szabott ki. Valamennyi vádlottat a bí­róság jelentős összegű va­gyoni előny és elkobzás alá eső érték megfizetésére ls kötelezte. Az ügy előzményeihez tar­tozik — miként ítéletében a bíróság megállapította —, hogy dr. Horváth Richárd svájci állampolgár vízkezelő szerek forgalmazására 1970 májusában Zürichben ügy­nökséget alapított, és keres­kedelmi kapcsolatot épített k| magyarországi vállalatok­kal. A magyarországi piac megtartása ós kiszélesítése érdekében a vállalatok, to­vábbá a külkereskedelmi te­vékenységet végző vállalatok egyes üzletkötőit jogtalan vagyoni előnyben részesítet­te. Értékes ajándékokat adott, a vegyszerekből jelen­tős mennyiséget felhasználó iparvállalatok ügyintézőinek pedig a forgalom után kül­földi fizetőeszközben, illető­leg forintban jutalékot fize­tett, így többek kösött Szegő Aliz harmadrendű vádlott, a Papíripari Vállalat anyagbe­szerzője forintban és külföl­di fizetőeszközben 647 ezer forintot, Goldstein Jenő ne­gyedrendű vádlott, aki a Növényolallpart Vállalatnál volt anyagbeszerzési osztály­vezető, Bécsben elhelyezett betétkönyvben 502 ezer schil­linget, Szabady Béla nyol­cadrendű vádlott, a Péti Nit­rogénművek főosztályvezető­je 900 ezer forintot, Szórádi Péter tigenkettedrendű vád­lott. a papíripari Vállalat anyagosztályának vezetője pedig 150 ezer forintot vett tel jutalékként Dr. Horváth Richárd Bu­dapesten engedély nélkül külkereskedelmi irodát tar­tott fenn. A jogosulatlan kül­kereskedelmi tevékenységet az Irodán alkalmazott Récsei Józsefné elsőrendű vádlott közreműködésével bonyolí­totta le. Récgetné az iroda fenntartási költségeire és ju­talékokra a devizajogszabá­lyok megszegésével 1,8 mil­lió forintot fizetett kl. Az éveken keresztül fenn­állott korrupt kapcsolatok folytán a népgazdaságot hát­rány érte, mert a vegyszere­ket a magyarországi válla­latok nem közvetlenül a gyártó cégektől, hanem a dr. Horváth Richárd által ala­pított ügynökségtől, drágáb­ban szerezték be. Az elítéltek között egy osztrák állampolgár is van. Pajor Péter hatodrendű vád­Jott — dr. Horváth Richárd alkalmazottja —, aki 90 ezer forint értékben, a vámható­ság megkerülésével, külön­féle árukat csempészett be az országba, s azokkal vesz­tegetést követtek el. Ezenkí­vül 400 ezer forint értékben megsértette a devizagazdál­kodás szabályalt ia. A bűnügyben felelősségre vontak között a Chemolim­pex Külkereskedelmi Válla­lat üzletkötőjével szemben egészségi állapota miatt az eljárást — a perjogi szabá­lyok szerint, ügyészi indít­ványra — felfüggesztették. Az ítélet — amelyet első fokon hirdetett ki a bíróság -- nem Jogerős. (MTI) Nagy értékünk a föld me­lege, ha v(z hozza föl ma­gával. Drága a fúrás, az biztos, de a mi vidékünkön egyrészt nem kell nagyon mélyre fúrni érte, másrészt pedl3 megvonni, átvenni is lehet hévízkutat az olajosok­tól, Ha nem találnak a kút­ban se olajat, se gázt, ott lyukasztják át a cső falát, ahonnan meleg víz kapható. Növényházat, istállót, mű­helyt, irodákat vágy laká­sokat egyformán fűthetünk vele. Kimondva egyszerű, a va­lóságban nem az. A mély­ről jövő víx igen sok ás­ványi sót tartalmaz, ez pe­dig igen sok gondot okoz. A cső falára vfzkó kezd el tapadni, néha igen gyorsan, néha viszonylag lassabban. Van olyan kút, amelyik egy hét alatt képes eldugulni. Amelyik lassabban teszi ezt, az ls megbízhatatlan, mert mindig kevesebb víz tud felszínre jutni a min­dig szűkülő esőben. Mit le­het ilyenkor tenni? Két megoldást is kitaláltak már, mindkettő Igen egyszerű. Amikor eldugul a cső, me­gint rátelepszik a kútra a berendezés, éa egyszerűen kifúrja a belerakódott kő­oszlopot, Hosszadalmas az eljárás, addig a kút nem ad meleget, és a legponto­sabb fúrás is rongálja a cső falát is. A másik lehetséges megoldás szerint savat csur­gatnak a teljesen még el nem dugult kútba, a sav ki­oldja a követ, Ismét szabad az út a föld mélyéből a kút szájáig. Amíg savasnak, ad­dig is áu a fűtés, és a sav ls marja a cső falát, A két eljárás közül tehát egyik se tökéletes. Van még egy kellemetlen következménye is a termál­vízzel való közvetlen fűtés­nek: ha például radiátorba vezetik a vizet, annak a fa­lán is lerakódik a vízkő, és azonnal nem úgy mele­gít, ahogy várnánk. Ha to­váhb hagyják, még tovább rakódik, ág * végén el le­het dobnj ee egéra radiá­tort. Erre ls kitelélt a fur­fangos ész egy nagyon egy­szerű megoldást; ha a föld­ből feljövő vízzel fölmelegí­tik a központifűtés zárt rendszerének sókat nem tartalmazó vizét, akkor a radiátorokkal semmi baj nem less, csak a kutat kell időnként vagy fúrni vagy savazni- Igaz, a hőcserélős rendszernek is van egy kel­lemetlen velejárója: a föl­melegített ví* soha nem lesz olyan meleg, mint az ere­deti, noha éppen a melege miatt becsüljük a termál­vizet. Jött a hír nemrég, van egy külföldi eég, amelyik minden gondot képes meg­oldani. Nem fúr, nem sa­vaz, inkább olyan anyagot adagol a kútba, amelyik nem engedi, hogy vízkő ra­kódjon le. Vezethetik azon­nal a vizet a radiátorba is, Ott se okoz semmi kellemet­lenséget. Nagy a külföldiek esze, mondták a szakembe­rek, Vegyük meg tőlük a vegyszert, haladjunk a kor­raL Fekete Imre olaj mérnök és Gulyás Pál vegyészmérnök régóta kutatja, mit lehetne tenni a kutak csövének kö­vesedébe ellen, őket az olaj­kút érdekelte, hiszen ha víz kíaéri a földszínre nz ola­jat, abban ia van ásványi anyag, éa az is eltömíti a csövet. Csakhogy az olaj­kúttal drága dolog kísérle­tezni. mert nem tudni, mi­lyen lesz tőle az olaj, a próbákat ők is vizet adó kutakon végezték. Aki ke­res, talál — ók js találtak egyik vegyi gyárunkban olyun mellékterméket, amit Igen olcsón exportálunk. Ha ebből adagolnak valamony­nyit a feljövő vízhez, úgy átalakul « hordalékanyag kristályszerkezete, hogy nem válik ki a vezeték falán. Termcszetenen hasonlították a külföldihez, és azt talál­ták, a hazai melléktermék­ből nem is kell annyi, a kül­földi egyharmada is elég, Az ára? A szentesi Ár­pád . Termelőszövetkezet jól fölfogott saját érdekéből pártfogása alá vette azon­nal a találmányt, Lóezl Já­nost kérdeztük meg, meny­nyivel olcióbb a hazai, Azt mondta, pontos számot ne kérjünk tőle, de legalább tízszer. Két kúton próbál­koztak először, de 4 haszon nekik 1* pénz, újabb kettőt kezdenek kezelni a Gulyás— Fekete módszer szerint. A számításokkal álljunk meg egy pillanatra, mert nem ennyire egyszerű adó­jog, Ha azt a bizonyos anya­got külföldre visszük, pénzt kapunk érte, ós arra a pénz­re szükségünk van, Ha vi­szont onnan hozzuk be a kútöblítőt, többet fizetünk érte, mint amennyit eme­zért kapunk. Azt i« figye­lembe kell vennünk, ha minden kutat hazai anyag­gal öblítgetnénk. a vegyi gyár melléktermékéből ak­kor Is jutna külföldre bő­ven, exportunk tehát nem ls nagyon csorbul, noha na­gyon olcsó exportról van SZÓ. Azt hinné a« ember, ami ennyire egyszerű, az köny­nyen megy, mint a karika­csapás. Sajnos, közhely kö­vetkezik most, A hazai anyaggal dolgozó hazjti föl­találókkal ugyan azonnal egyezségre lépett a Zöldség­termesztési Kutató Intézet, sőt elkezdte exportálni is a magyar módszert, de evvel csak cifrább lett «» ügy. Az afopképlet tehát a követke­ző; van saját anyagunk, de azt eladjuk, veszünk helyet­te külföldit. Az ok — hadd legyek egy ki-fit cinikus I — föltehetően csak ennyi: a külföldi módszer előtt job­ban esik a hasraesés, mint a hazai előtt. Fekete Imre leveleket mu­tat. Arról van bennük szó, hogy fölajánlották találmá­nyukat « legtöbb kutat cél­tudatosan fúró vállalatnak, de nem lett belőle semmi. A levelek kacifántosak, mert a feltalálókra utalják vissza a felelősséget. Küld­tek egy szerződést a ki­próbálásra, de aláírás nél­kül visszaküldték ezek­Nem egészen tiszta e dolog előttem, de leírom, ahogy tudom. A bükkszék! „Hal­vus" kutat kellett volna gyógykezelniük, ezt pedig nem vállalták, tehát meg­futamodtak. Fekete Imre azonban azt hajtogatja, gyógyvízhez tiszta vizet se szabad adni, nemhogy vegy­szert, tehát a próbára kije­lölt kút nem alkalmas • bizonyításra. Levélbeli fél­reértés is Jehet a dolog­ban, mert a fővállalat azt írja, a kutatók ajánlották először a Salvust, és a vé­gén udvariatlanul vissza­küldték a szerződést. Lehet, hogv van esv haj­szál ebben a Ralvusban. ón nem tudom eldönteni, de ha a világ másik tájáról tudunk hozni idegen anyagot, nyil­ván szót, kellett értenünk a külföldi céggel tolmács út­ján- Meg kellene próbálnunk hazai szakemberekkel is gzót érteni, tolmács nélkül, édes anyanyelvünkön, A ke» resz'iie szei-vezett export­import annyira idétlen dolog, ha sokkal gazdagabbak vol­nánk. akkor se engedhet­nénk meg magunknak- A föL találók ls érzik, elkövettek egv nagv hibát; Kitalálhattak volna valami szupercsillogá­sú extranevet a vegvi ipar melléktermékének, hadd szé­dült volna meg tőte az, akj szédülés nélkül nem képes elhinni, hogv van benne va­lami. Horváth Dezső Hajdúság — Hortobágy Nemzetközi kiállítás Hajdúság Hortobágy címmel a hajdúsági nemzet­közi művésztelep résztvevői­nek alkotásaiból nyílt kiál­lítás csütörtökön a Képcsar­nok Csontváry-termében. A tárlaton huszonhat hazai és kilenc szocialista országbeli — az NDK-ból, Lengyelor­szágból és Jugoszláviából ér­kezett — művész ötven al­kotása örökíti meg az alföldi tájegység természeti szépsé­geit, A hajdúsági nemzetközi művésztelep tizennyolc év­vel ezelőtt nyitotta meg ka­puit Hajdúböszörményben. Azóta nyaranta egy hónapeá töltenek itt a hazai és szo­cialista országbeli művészek; hogy a Hajdúság, a Horto­bágy világát olaj képeken, színes nyomatokon, fa- éa rézmetszeteken, tollra j zokon megörökítsék, A magyar képzőművészeti élet e sajá­tosműhelye első alkalommal az elmúlt esztendőben mu­tatkozott be kollektív kiállí­táson Debrecenben. A Csontváry-terem tárta­tát november 19-ig tekinthe­tik meg a képzőmű véseet kedvelői. TRABANT, WARTBURG MOTOROK Írásban garantált, (eUlüto gyári sllHitréstegksl H ARA ALATTI SZ. NAPV, Makó. Szegedi ||, JS. Kútfúrás, többféle csőátmérővel, teljes felszereléssel. I ávi garancia! HEGEDŰS IBTVAN kUtfáré. Szeged, Földvár! u. S. •181 jsr Jól őliőzfel a műszőrme bunda l Áruházunk konfekcióosztály ára most érkezett TÖBB színben fazonban női, bakfis­és gyermekméretekben. Tekin se meg választékunkat! SZEGED NAGYÁRUHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents