Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

Szombat, 1981. november 7. 59 olaszul Múlt heti premierje a Zenés Színházban jó előadás volt, A minapi olasz nyelvű bemutató pedig sxép előadás. Bármi fura, szólistáink komplettebb tejlesítményre képesek olaszul; illetőleg hát nincs ebben semmi különös. Operák eredeti szövegükkel (amihez zene is illeszkedik a maga esztétikai-prozódiai érzékenységévé!) természetesen, mutatósabban énekelhetóek. Mégis: hadd regisztráljuk — éppen a korábbi premier magos színvonaláról fönntartott véleményünk mellett —, hogy ugyanaz a Bajtay Horváth Ágota (Tosca) és Gyimesi Kálmán (Scparpia), mi több, a vezénylő Pál Tamás és zenekara, akik a múltkor sem akármilyen estével ajándékozták meg a publikumot, most szerdán még izgalmasabb, színesebb, érettebb teljesítménnyel rukkoltak elő. (Mellesleg nem egészen véletlenül: olasz bemutatóra készültek hónapokig, csak az utolsó napokban derült ki. magyar nyelv premier lesz. Némileg más karakterű előadást kapott tehát ft nagyérdemű — mihez persze nem kevés köze van a Cavnradosslt elbűvölő eleganciával, azt ne mondjam (férfiakra nem szokás), tündérien éneklő chilei tenorístánknak, Sebastian Gomales. nek. Már az elmúlt évadban jó benyomásokat keltett Gabrleléje a Simon Boccanegrá bői, Cavaradcssija azonban már a szerep nagyobb súlyának okán is ftiltűnőbb. S ha Gabrioléjében még érezni lehetett némi forszlrt, most klfijezetten könnyen énekelt. Nemcsak tehetségesen, születetten bel canto stílusban, hanem zeneileg is kidolgozottam fölépítetten. Egyetlen példát. A képáriét egészen piano Indítja. Hirtelen azt hinné az ember, a hang gyűszünyi, netán tndiszponált. Pedig dehogy. Akkor tesz rá egy lapáttal. amint diadalmasan visszatér a kezdő motívum, s ez a crescendo győz meg tökéletesen, hogy nemcsak átéli szólamát, de tudatosan formál, És egyéb más poétikus dolgokat csinál, Fölszabadultan játszik, él a hang. Jávai. Kiassz. A sekrestyés ezúttal Ke. nesey Gábor volt, örvendtem neki. Isten bocsássa meg — lehetek őszinte? —. igazándiból már a múltkor birizgált a kétely: nem luxus-e nekünk, itt és most, holmi — bár ha fontos — epizódokra „fecsérelni" egy Gregor Józsefet. Akarvaakaratlanul partnereire is árnyékot vethet, ez a tékozló szerénység. Nekem mindig elentmondásos kic9it, ha nagy énekesnek apró feladata van Mintha színezüst étkészlettel tarhonyás krumplit kellene megenni. Kenesey Gábor tudniillik — félreértés ne essék, nem azért, mert gyenge — pontosan, hangilag és zeneileg kifogástalanul látja el a sekrestyés szerepét; betölti funkcióját ebben a nem róla szóló darabban, Többek között azáltal (is), hogy mflvészj habitusával nem ereszkedik rá azokra, nkik máskülönben a darab igazén nagy súlyaitterheit el hordják, s nem is akárhogyan... Apropó. el ne feledjem. Ahogyan Pál „behozza" Scarpját az első felvonásban, arra már sokáig lehet emlékezni majd... N. I. Hol a munkaerő? Buday György arcképcsarnoka Ilosazú évek óla nyom bennünket, hogy kevés a munkáskéz. Szegeden nincs olyan gazdaságpolitikai tanácskozás, ahol a termelésért és az ellátásért felelős vezetők, üzemigazgatók ne emlegetnek a létazamnianyt. Pedig valószínűleg tudják, hogy a helyzet nem fog egyhamar megváltozni, különösen az úgynevezett hiányszakmákban nem. Kozmetikusnak, tévészerelőnek annyi fiatal jelentkezik, hogy lassan már nem tudunk mit kezdeni velük, ellenben vasöntő munkást — jóllehet magas keresed lehetőség és a gyár szociális létesítményei a legkényesebb ízlést is kielégítik — úgyszólván nagyítóval sem lehet találni. ; Akárhogyan nézzük is, a munkaerő-gazdálkodás öszszefügg nemcsak a bérezéssel, hanem a szakmával is. Oda iparkodnak az emberek — a pályaválasztó fiatalok ls — ahol minimális erőkifejtéssel is nagy pénzhez lehet jutni. A szövőnő megkeres manapság havi 5—6 ezret, de azt js tudja-látja aki nem vak, hogy például az üzemi Piktor — kihasználva a célj prémiumos lehetőségeket — lO nap alatt fele annyi erővel zsebre vég ugyanennyit. kiállítási napló IÜJJRIIJ napló Buday György, a Londonban élő kiváló magyar grafikusművész 1970-ben megjelent kötetének bevezetőjét e sorokkal zárta: „...úgy érzem, jó tudni azt, hogy az ember hátralevő évei nem lesznek elegendők arra. hogy.,. megalkossa, illetve befejezze azoknak az embertársainak új arcképsorozatát, akiket az emberiség — benne a magyarság — kultúrájához és jólétéhez való hozzájárulás tett vagy tesz méltóvá arra, hogy az arcképcsarnokba felvitessék!" Mint a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyik termében a közeli napokban megnyílt kamarakiállítás bizonyítja, Buday György sokat tett azért, hogy panteonja mind teljesebbé váljon. A kiállítás gerincét — bemutatásra a grafikus Szegeden élő húga, dr. Buday Margit főorvos bocsátotta rendelkezésre — 25 magyar költő fába metszett portréja képezi. Bár az arcképek egy amerikai kiadó angol nyelvű költői antológiájába készültek, mégis kifejezik a magyar költészet legszebb ívét és utalnak Buday irodalmi kapcsolataira is. íme, a névsor: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kaffka Margit, Babits Mihály, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Kassák Lajos, József Attila, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lörincz, Sinka István, Vas István, Weöres Sándor, Nagy László. Ilyen egységes szemléletű Urai panteon nincs képzőművészetünk történetében. Szintézise Buday György eddigi pályafutásának, annak a több mint fél évszázadnak, ami a fametszés jegyében telt el. A kolozsvári Buday család az egyetem Szegedre „repatriálásával" került városunkba. Az akkor 17 éves György már grafikai ós festői sikerekkel büszkélkedett. 1930-ban korán elhunyt Kálmán öccsétől fadúcokat. metszőkéseket, vésőket kapott ajándékba. S azóta e művészi szerszámokat nem tudja letenni. Bár ennél több volt az inspiráció. Hatalmas életművet metszett fába. Már az első munka nem várt, nagy sikert hozott. Tizenöt dúcba faragta az alsóvárosi templom Fekete Mária-legendáját, melynek szá/példányos kinyomtatásához Kelin Sándor. a Délmagyarországi Nyomda művezetője ajánlott szép papirt. De ki legyen a kiadó? — merült fel a kérdés, s ekkor szerepelt először kiadóként a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. A Magyar Bibliofil Társaság Az év legszebb könyvinek minősítette. S ettől kezdve szinte egymást érték az immár nemzetközi visszhangot kiváltó munkák. Ortutay Gyula Mondotta,.. című, parasztmeséket és balladákat közreadó gyűjteményének, a Székely népballadák kötete, az Arany-balladáknak, Radnóti Üj hold című verseskönyvének fába mentett illusztrációi. Majd, már a választott új, immár harmadik otthon, i ondón műtermében illusztrációk Az ember tragédiája svéd kiadásához, tíz, ars poetica érvényű metszet Shakespeare Athéni Timonjához, 22 illusztráció a Pervigilium Veneriahez, rajzok Ovidiusz metamorfózisához, Horatius ódáihoz. S most 24 magyar költő portréja, Buday György festőművész művészetének gyökereit Dürer lapjain és a tipográfus Misztótfalusi Kis Miklós munkásságán érhetjük tetten. Hagyomány és korszerűség szintézisét teremtette meg, ahol a fekete-fehér lehetőségek egyszer szinte tónusos, pókháló finomságú felületet alkotnak, máskor drámai, zaklatott foltritmust, ismét máskor sejtelmes hangulatot Pályájával kapcsolódott az egykori, még fába metszett könyv-, illetve a metszetillusztráció hagyományaihoz, amikor a művész kezének és szellemének nyomata a társadalom széles rétegeihez juthatott el egyazon időben. Meghatározta e metszetek stílusát az a közösség, melynek Buday • vezéregyénisége volt, s mely fontos feladatának tartotta a magyar népművészet, szellemi néprajz föltérképezésére. Úgy hatott képzőművészeti látásmódjára és emberi magatartására a népművészet kikristályosodott, jelképekre építő aszszociatív motívumkincse, mint ahogy a népköltészet megtermékenyítette poétabarátjának, Radnótinak művészetét. Ehhez társult később, főleg a Rómában töltött Idő hatására a klasszikus örökség asszimilálása, s e kettő szintéziséből teremtette meg senkihez sem hasonlítható fametsző kultúráját. Költőportréit három dolog jellemzi. Részint a feketefehérben is pontosan megielenített karakter, melyek fölidézik a jórészt ismert egvkori rézmetszeteket, festményeket, fotókat, esetleg azoknak parafrázisait. Másik jellemzője a „többes portré", amikor egy-egy dúcon az ábrázolt költő több arca jelenik mag, mintegy végigkísérve a mű vészsorsot. \z Ady-lapon például még a halotti maszk is fölsejlik, József Attila négyes portréja előtt a szegedi Tápai Antal hasonló ihletésű rézdomborftása jut eszünkbe, Aranynak csak sejteni lehet öregkori vonásait, Nagy Lászlónak pedig nem kevesebb, mint nyolc arca fedezhető fel A többrétegű, összetett életművek megidétésére kétféle módszert is választ Buday. Részint a portrék körül környezetet benépesíti a korra jellemző motívumokkal; máskor, mint például az Arany-, Madách-, vagy a Juhász Gyula-metszet esetében, fölhasználja régebbi illusztrádónak elemeit; Ismét máskor — mint A Ka?sáklapnál — az ábrázolt művész alkotását építi be a kompozícióba: majd — a Kölnsev • mű példa erre — a költő versének új életére is utal (a Himnusz kottájának sorait metszi fába). Képes olyan drámai asszociációkat, politikai tartalmakat is belesűríteni ezekbe a lapokba, melyre a Petőfi-portré a legjobb póida. A hármas arckép által kettémetszett lap egyik felében az 1048-as eseményeket idézi, mfg másik részén az T942. március 115-1 történelmi tüntetésre utal. Buday-reneszánsz? Türelmetlen kérdés ezl Szeged nemigen dicsekedhet képzőművészetében világhírű nagyságokkal. Csoda-e, ha a város művészetszerető közönség örül e mostani bemutatónak, várja a jövő év tavaszát, amikor a múzeum ígérete szerint Buday György 75. születésnapjának tiszteletére nagyszabású gyűjteményes kiállítással tiszteleghetünk a fametszés világhírű mestere előtt. Tandi Lajos LiJ Az V. ötéves tervet megelőző években — az országos helyzettel megegyezően — Szegeden ts megcsappant a munkaerő-utánpótlás. Ez kényszerítette rá a felsőbb utasításokhoz korábban hozzászokott gazdasági vezetőket is arra, hogy tervszerűbben és racionálisabban fog)n 1 kosstsasAk a munkásokat és as alkalmazottakat. Az aktív keresők száma 1078 és 1080 között mérsékeltebben nőtt: kétezerrel a korábbi időszak háromezerével szemben. Ezt több okkal Is lehet magyarázni. Egyre több a kis magánvállalkozó, aki a mai konjukturálls helyzetben jól megtalálja a számítását, Szegeden mintegy 800 engedélyes kisiparos dolgozik, mellettük azonber. sok a kontár, Ezek saját szakállukra. vagy kisiparos részére dolgoznak, s olvan nagy az igény szolgáltatásuk iránt, hogy legjobb lenne az ő tevékenységüket is legalizálni. Motiválja a helyzetet 3 mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősödése: az elvándoroltak egv része — köztük fiatalok is — viszszament tagnak, mert megtalálja számítását. Valószínűleg közrejátszik az a kormányzati instrukció is. mely szerint növelni kell a kisebb települések megtartó. ma: rosztaló erejét. Ezért a faluról bejáró üzemi munkások száma is megcsappant. Sor került annak idején megvei intézkedésekre is. Fölülvizsgálták és módosították a munkaközvetítő iroda munkáját. Azáltal, hogy megszüntették kötelező jellegét é» mert tulaldonkéooen szolgáltató munkát végez a vállalatoknak, sokoldalú információval segíti a munkát keresőket, 35 százalékkal csökkent a forgalmaUgyanakkor megszaporodtak a munkát kínáló uisághlrdetések. Rendelettel rangsorolták az üzemeket, s folyamatosan ellenőrzik, hogvan takarékoskodnak a munkaerővel. Bizonvos fölmérések és értékelések szerint pozitív hatása lett a közgazdasági szabályozók tavalvi megváltoztatásának azzal, hogy '.óbban egyensúlyozta a munkaerő-keresletet és -kínálatot. Ezt tapasztalati alapon kétségbe vonják például a ruhagyárban, mondván, hosv most nehezebb kisebb létszámmá 1 elvégeztetni ugyanazt a föladatot, Eddig 100 dolgozó bérét 94-nek lehetett odaadni azonos munka elvégzése esetén, újabban pedig 97-nek. Fékezi a kezdeményezést, a nagyobb lendületet az la. hogv ha alacsonv keresetű dolgozó válik meg a gyártól, ez megnöveli az átlagbért, ami súlyosabb adóterheket ró a vállalatra. Bizonyos azonban, hogv több más változtatás, például a Munka Törvénykönyvének módosítása, rugalmasabb alkalma z.kodáít tett lehetővé. Némileg lavult s minőség. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál a kilépések, ilietvs a gyakran munkahelyet válwztatók elhelyezkedésének megnehezítése növelte az első osztálvú aruk arányát. Az emberek — különösen az Irodákban — kezdik iobban becsülni munkahelyüket. A gumigyárban la kedvező hatása volt nnnak. hogv a munkafegyelem megszegőivel szemben szigorúbbak mint eddig. Aki két napot igazolatlanul hiányzik, azt fegvelmlleg vonják felelősségre. Az eredmény: 1978-ban 2479, 1980-ban 127 volt a hiányzó napok száma. Mutatkoznak eredmények a takarékosabb létszámgazdálkodást eegítő belső átcsoportosításban isI 3.1 Tapasztalható a Jól dolgozd munkások és alkalmazottak megtartására irányuló törekvés. A ruhagyárban a párt- és a KISZszervezetek ls vállalták, hogy segítik az új munkavállalókat a beilleszkedésben, s az ipari tanulókat. hogy mielőbb jól kereső munkásokká váljanak. Sajnos, még (lündig sok az üzemekben a fegyelmezetlenség, s ezért nem a munkások okolhatók elsősorban, űk — mint általában a rendes emberek —, azzá] a szándékkal jelennek meg a műhelyben, hogy becsülettel ledolgozzák s műszakot, De, ha' olyanok a körülmények, hogy nincs mit csinálniuk? Ha a szervezetlenség a törekvő szándékot is lelohasztja? Ilyen helyen még beszélni sem lehel teljesítménybérezésről. A sokat emlegetett munka- és üzemszervezésben bizony még nagyon sok . a tennivaló. jóllehet itt-ott mozdul valami. A DEFAGnál a vizsgalattal feltárt létszámfelesleget más föladatkörbe irányították, a szalámigyárban a munkanapfényképezések, munkatanulmányok tapasztalatait Igyekeznek hasznosítani. Jelentősebb eredmények mutatkoznak a textilművekben, ahol az l-es fonodában az úgynevezett Werner-szervezéssel 13.5 százalékkal nőtt a termelékenység. Szegeden nem gond kinekkinek saját szakmájában elhelyezkedni, Súlyos probléma azonban, hogy egyre többen akarnsk egy műszakban dolgozni. Emiatt #1aósorban a könnyűipari üzemek vezetőinek fáj a feje. Pedig a gépek éjszaké sem állhalnak le, a berendezések maximális kihasználása népgazdasági érdekünk. V, N. I. Megkezdődött az őszi fásítás; az erdőgazdászok. a mezőgazdasági üzemek a fagvok beálltáig mintegy 800 hektárra telepítenek erdőt, s további 4—5 ezer hektáron készítik elő a talajt a tavaszi faültetéshez. A VI. ötéves terv időszakában a korlátozott fejlesztési lehetőségek miatt a korábbi éveknél kisebb arányban növekszik az erdőterület, ezt azonban értékesebb, illetve gyorsabban növő fafajok telepítésével részben ellensúlyozzák. A telepítéseknél elsőbbséget kap az értékes fenyő, valamint a papír, gyártáshoz nélkülözhetetlen n.vár, s a tűzifának, szerszámnak eevaránt alkalmas akác. A tervidőszakban kedvezményes telepítésekre is mód — pályázattal | iniransziiias Halinás nyílt Budapesten A városi vasútokról Csütörtökön szakmai bemutatóval fejezte be munkáját Budapesten az a tudo-' mányos konferencia, amely a városi vasutak és metrók pályafejlasztésével foglalkozott. Tizenöt európai ország és hazánk csaknem 250 szakembere a Hűvösvölgyben működés közben ismerkedett a Budapesti Közlekedési Vállalat villamospálva-építő és -fenntartó gépsoraival és technológiájával. A Magyar Tudományos Akadémia közlekedéstudományi bizottsága és a Közlekedéstudományi Egyesület által szervezett háromnapos tanácskozáson neves szakemberek tartottak előadásokat, egyebek között a városi és földalatti vasutRk pályafejlesztésével kapcsolatos tudománvos kutatómunkákról; a különböző szerkezetű vágánvok építéséről, ú.i megoldásairól; az építést és fenntartási munkák gépesítéséről; a vágánok felújításának tapasztalatairól. nyílik. A MÉM az idén tele pitisi pályázatot hirdetett Ez elsősorban a gyenge talajon gazdálkodó. 8 e területeket. évek óta ráfizetéssel művelő nagyüzemeknek előnyös A pályázat útján egvszeri beruházással — a MÉM anyagi támogatásával — gazdaságossá tehetik földterületük kihasználását, s értékes erdőhöz juthatnak. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban Szabolcs és Borsod megye üzemei élnek a pályázattal, a felkínált lehetőséggel. A MÉM által biztosított támogatás igénybevétele jelentős terület fásítását eredményezheti. Például Bács-Kiskun megve homok vidékein, a Kraszna völgyében. ahol árterület kapcsolódik a földekhez, s ezért bizonytalan a termelés. Az erdőtelepítők egyre több helyen a lakossági igények kleléqitósére is gondolnak. A főváros pesti határában aránytalanul kevés az erdő, most a Pilisi Parkerdő Gazdaság irányításával juhar, kőris és fenyőfákat telepítenek a helvl termelőszövetkezetek. Máshol, példSu! Kisköre mellett, a vízlépcső építésénél korábban ..feléld zott" 4 ezer hektárnyi erei; pótolják. November közepén a MÉM felosztja az erdőfelügvelöscgek között az 1982-es erdő-. telepítéshez rendelkezésre ál ló 340 millió forintot. Az intranszmas magyar— bolgár társaság kéthetes kiállítása csütörtökön nyílt meg az Országos Műszaki Könyvtár, és Dokumentációs Központ bemutatótermében. A dokumentációs tablókon maketteken a társaság fővállalkozói tevékenységének egy-egy produktuma látható, köztük komplett anyagmozgató rendszer, magasraktár, tároló- és daraboló gépsor, Konvejor modell A közös vállalkozás. KOST vállalatként 19fl5-ben alakult meg. Az Intranszmas Magyarország-m gz ervetlen olyan válla1,"t amelv a tervezéstől a kulcsrakész átadásig vállalja raktérgazdélkodási és anyagmozgató rendszerek kiépítését. Egyúttal fővállalkozásként exportra ls szállít, tervez és gyártat. Az Intranszmas eddig megvalósult legjelentősebb hazai vállalkozásai közül kiemelkedik a Budaörsön és Töikbálinton épített MobM cioőraktár, valamint a Graboplast készáruraktára, amely az ország jelenleg legkorszerűbb ilyen létesítménye. (MTI)