Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

10 Vasárnap, 1981. november 29. Házgyári f •<• I r « rm r jolupfas Somogyi Károlyné felvételei Tfz íve dolgozik a szegedi házgyár. Ez idő alatt kö­rülbelül 25 ezer lakást állítottak elő. Az évtizedes haszná­lat következtében elavultak a gyártógépsorok, megérettek a fölújílásra. A tervezett teljes házgyári rekonstrukció első ütemében elkészült egy új gyártócsarnok, amelvet novem­ber elején avattak. Itt korszerű szovjet panelgyártó gépsor segíti a munkát. Képeink az új üzemrészben készültek. Beruházások Exportot bővít, importot helyettesit Erőteljesen fejlődtek az V." ötéves tervben a megye ipari szövetkezetei. Bár ne­hezebb feltételek között, de az új középtávú tervidőszak­ban is folytatódik a fejlő­dés. Lényeges különbség, hogy több saját erőre, helyi leleményre lesz. szükség a fejlesztésekhez, mint koráb­ban. Az. igazán indokolt bő­vítésekre azonban ezután is sort kerítenek. A KISZÖV közös fejlesztési alapjából továbbra is részesülhetnek azok a szövetkezetek, ame­lyek gyors előrehaladást ígé­rő beruházási javaslatokkal állnak elő. Korszerűtlen körülmények között, több, egymástól tá­vol eső telephelyen műkö­dik például a MEDIKEMIA Ipari Szövetkezet. A jelen­legi feltételek akadályozzák a termelés további bővítését. A szövetkezet vezetősége már korábban elhatározta, a város ipari övezetében vég­leges telephelyet alakítanak ki. Megvásárolták a volt II. számú téglagyár telepét, itt kezdték kialakítani a majdani üzemüket. A beru­házás tanulmánytervét a Szegedi Tervező Szövetkezet készítette. A MEDIKÉMIÁ­nak mintegy 20 millió saját fejlesztési alapja mellé a KISZÖV elnöksége 20—25 millió forintos támogatási keretet határozott meg. A NÍVÓ Faipari és Játék­készítő Szövetkezet termé­keinek több mint felét tő­kés piacokon értékesíti. Az exporttermelés bővítése ér­dekében másoló automaták és egy ötfejes gyalugép be­szerzését irányozták elő. A sához komoly fejlesztésre van szövetség beruházási köl- szükség. A beruházás a csönnel segíti a gépbeszer- többletnyereségből előrelát­zést. hatólag rövid idő alatt meg­A Szegedi Ruházati Szö- férüL A költségek egy ré­vetkezet mórahalmi nyers- SZ€t iu KlSZÖV-kolcsón­börfeldolgozó üzemében fo- bo1 fedezhetik. l.vamatban van az a re- """ —p—»—— konstrukció, amelynek ke­retében megoldják a szenny­víztisztítást. javítják a rak­tározás körülményeit, es új gépet helyeznek üzembe. Ha a fejlesztés megvalósul, meg­kétszerezhető a juhbórfel­dolgozás. és jelentősen nö­velhető a tőkés export. A Ruházati Szövetkezet beru­házási kölcsönkérelmét is elfogadta a KISZÖV elnök­sége. Érdekek, érdekeltségek vezérlik az emberi cseleke­deteket — valljuk több-ke­vesebb joggal. S ha jobban átgondoljuk, azt is be kell látnunk, ehhez a felismerés­hez sem vezetett egyszerű, s rövid út. Hiszen sokáig úgy gondoltuk ,a távoli, össztársadalmi méretekben megfogalmazódott érdekek is képesek befolyásolni, kí­vánatossá alakítani az egyé­nek mindennapi cselekvése­it. Aztán mindinkább vilá­gossá vált, hogy az egyén­nek szüksége van jól körül­írt érdekeltségi rendszerre, olyanra, amely cselekvéseit a mindennapokban, munká­ban. fogyasztásban, tanulás­ban. életmódban egyaránt az össztársadalmi igénvek és követelmények szerint ala­kítja. E felismerés eredmé­nyeként kap egyre nagyobb hangsúlyt a jövedelemelosz­tásban például az érdekelt­ség elve. hogy a társadalom egésze érdekeinek megfelelő differenciálással a közösség rábírja az egyént arra. hogv életét, munkáját egy tágabb világ követelményei és szük­ségletei szerint megfogalma­zott érdekrendszer szerint alakítsa. Érdekek vezérlik az egyén cselekvéseit a mindenna­pokban, mondottuk. S ez így nagyjából igaz is. hiszen az ember racionális lény. éle­tét. ha teheti, általában igyekszik úgy alakítani, hogv lehetőleg a legjobban járjon. S akkor járhat nyil­ván a legjobban, ha így vagy úgy. alkalmazkodik a társadalom játékszabályai­hoz. sőt. ha aktívan él a .sokszor ellentétes, olykor el­lentmondásos érdekeket ösz­szPhangolni igyekvő szabá­lyozókban rejlő lehetőségek­kel. Nyilván ígv szolgálhat­ja leginkább a saját, köz­vetve pedig a társadalom ér­dekeit. De vajon valóban csak a jól felfogott érdek lenne az emberi cselekvés vezérfona­la? Aligha. Hiszen hitek, re­mények és várakozások él­nek szép számmal bennünk, valamennyiünkben. A társa­dalom jövőképéből. hosszú i távú céljaiból eredő várako­zások. remények és normák rendszere is alakítja életün­ket. méghozzá úgy. hogy a tervezete és elképzelt jövőt általában hajlamosak va­gyunk a ma elemeloől pro­jektálni. életünk mai felté­tel- és eszközrendszerét a bőség jellemzőivel fölruház­va előrevetíteni. Pedig egy­re inkább úgy tetszik, a ro­A tervek szerint Szegeden is lesz mód a szines amatőr fotók kidolgozására. Ehhez azonban épülelátalakításra, gépvásárlásra van szüksége a Szegedi Fényképész Szö­vetkezelnek. A fejlesztéssel a városi tanács illetékesei is egyetértenek. A KISZÖV elnöksége beruházási köl­csönnel segíti a fejlesztést, ha ahhoz a szövetkezet ve­zetősége egyéb forrásokat is tud biztosítani. Országos hímévre tett szert az Universal Vegyi es Kultúrcikk Ipari Szövetke­zet. Jelenlegi telephelyük már szűknek bizonyult. Űj növényvédő szerüket, az UNISYN-t a napokban mu­tatták be a szakemberek­nek: ennek gyártásához, tő­kés importpótló termékek előállításához, a vegyi anya­gok tárolásához, a telephely energiaellátásának biztosi ta­Közgazdászok közgyűlése Szombat reggel, a'Magyar termelését növeljük vagy akár Tudományos Akadémia disz termében megkezdődött a Magyar Közgazdasági Társa­fenntartsuk. A lendületes fejlesztés, és a fájdalmas, de elkerülhetetlen leépítés át­ság VII. közgyűlése. Csikós- lagaként viszonylag lassú Nagy Béla államtitkárnak, a növekedési ütem jön létre. Társaság elnökének megnyi tója után Faluvégi Lajos, a Nemzetközi összehasonlítás­ban azonban ez a tervezett. Minisztertanács elnökhelyet- majdnem évi 3 százalékos tese. az Országos Tervhiva- növekedési ütem is merész­tál elnöke tartott előadást, nek mondható, különösen, amelyben a magyar népgaz- ha mögötte dinamikus s/.er­daság növekedésének és kezeti mozgások húzódnak egyensúlyi helyzetének ősz szefüggéseit taglalta. Részle­meg. Gyakori az a félreér­tés, hogy a lassú növekedési tesen szólt a hatodik ötéves ütem gazdaságpolitikánk cél­terv három gazdaságpolitikai ja, mert ez segít megterem­alapcéljáról: a külgazdasági teni az egyensúlyt. Mi nem egyensúly javításáról és meg- köteleztük el magunkat a szilárdításáról, a kialakult stagnálás mellett. A lassú életszínvonal megőrzésére növekedés önmagában épp­tett erőfeszítésekről, s'a fo- úgy nem szavatolja a gazdá­kozott alkalmazkodásról a sági egyensúlyt, mint aho­világgazdaságban végbe me- gyan a gyorS növekedés sem nő változásokhoz. okvetlenül borítja azt fel. A A kibontakozást űgv ala- növekedés lassulása egysze­pozhatjuk meg — mondotta rűen következménye a gaz­—, hogy átalakítjuk a terme- dasági fejlődés külső és bel­lési szerkezetét, fokozzuk a ső feltétéleiben végbe ment korszerű, exportképes, gaz- változásoknak. Minél gvor­daságos termelést. Ma már sabban és eredményesebben nem engedhetjük meg ma- alakítjuk át a struktúrát, an­gunknak azt a fényűzést, nál gyorsabb lehet a növe­hogy elavult, csak ráfizetés- kedés. — állapította meg sel értékesíthető termékek Faluvégi Lajos. vöt nem elsősorban a menv­n.yiségi, hanem a minőségi változások jellemzik maid. Igaz, a lehetséges jövők­ről bennünk élő hitek, re­mények semmiképpen sem voltak légből kapottak. A társadalom normarendszeré­ben gyökereztek, abból, s a világ általános folvamatai­'ból származtak, még abban az időszakban, amikor úgv tűnt. az anyagi javak ter­melése. a gazdasági fejlő­dés kimeríthetetlen tartalé­kokkal rendelkezik, s ami­kor a korlátlan fejlődés el­vét vallották (vallottuk) vi­lágszerte. E felfogásból szár­mazhattak elveink, például azok. amelyek a „gondosko­dó társadalom" képét meg­fogalmazták és kialakították. Azaz azt a föltételezést., hogy szocialista viszonyok között az embernek, az egyénnek egy dolga van: a lehető legtöbbet nyújtani a közösségnek, képességei és adottságai szerint. Ezért cse­rében a közösség leveszi az egyén yálláról az igazán nagy terheket. Ingyenes or­vosi ellátást, lakást biztosít számára, ingyen taníttatja gyermekeit stb. Vagyis biz­tosítja számára életének ke­reteit. az eszközök tágabb körének az egyén, a család életét kitágító lehetőségeit. Mindebből mára sok min­den megvalósult. Ingvenes lett minden magyar állam­polgár számára az egészség­ügyi ellátás, ingyenes az oktatás, még akkor is, ha az egyetemista, főiskolás fiata­lok szülei sokszor komoly terheket kénytelenek visel­ni. De közben változott a világ, változott a társada­lom gazdasági alapjait meg­határozó összefüggések rend­szere, csakúgy, mint a tár­ydalmi igények összessége. Változott, hiszen a gazda­sági fejlődést immár koránt­sem képzelhetjük el meny­nyiségi jellemzőkkel meg­határozott, egyenletesen föl­felé ívelő grafikon képében. Hiszen közben kénytelenek voiíunk rájönni — s nem­csak mi, lianem az egész világ —. hogy a korlátlan mennyiségi fejlődéshez egy­szerűen hiányoznak a szük­séges nyersanyag- és ener­giatartalékok. S ha az anya­gi javak mennyiségének te­kintélyes bővülését is ígéri a jövő. az sok szemnontból bizonyosnak látszik, hogy e mennyiségi növekedés úi minőségekben jelentkezik majd. alapvető minőségi vál­tozások kíséretében. E minőségi változások pe­dig az emberrel, az egyén­nel szemben is nyilván új követelményeket támaszta­nak.- tJj követelményeket munkájának jellegével, szel­lemi alapjaival szemben, s egyúttal ú.i lehetőségekkel is bővitik az ember életét. Mostanában a korszakváltás idejét éljük. Pontosabban annak kezdetét. S hogy mi­vel jár együtt mindez? Töb­bek közt azzal, hogy az új minőségek igénye egyre na­gyobb követelményeket tá­maszt az ember számára, az emberi tudással, munká­val. Kezdeményezőkészség­gel szemben. Ha pedig az egyenre nagyobb feladatok hárulnak, akkor ehhez nem­csak a feltételeket. hanem az érdekeltségek rendszerét is biztosítani kell. A „gon­doskodó társadalom" ben­nünk kialakult képe tehát mindenképpen bővülni fog oly módon, hogy az egyén­nek — munkája minősége és teljesítőképessége szerint differenciálva — egvre több eszközt juttat" a közösség, hogv viszonylag szabadon dönthessen azok fölhaszná­láséi ól, igényeinek személy­re szabóit rendszere szerint. Mindez viszont — a kor­látlan gazdasági fejlődés an.yagj alapjainak szűkülésé­vel együtt — azt is eredmé­nyezi. hogy a közösség kezé­ben arányosan kevesebb eszköz marad ahhoz, hogy társadalmi méretekben, vá­rakozása? nk, reménveink szerint gondoskődhassék az, egyén éleíföltéieleinek tel­jes kialakításáról. Igaz. nyil­ván megmaradnak, sőt fej­lődnek is olyan közösségi szolgáltatások, rpint az in­gyenes egészségügyi ellátás, vagy oktatás. amelyeket egységes rendszerben is ki­elégítő differenciálással nyújthat a közösség az egyé­nek számára. Ám sok min­den másban, a részére biz­tosított nagvobb lehetősé­gek. bővebb mozgástér és eszköztár alapján már az egyén nagvobb tehei'viselé­sére is szükség lesz Például a lakásépítésben, vagv egy­általán az értékarányos árak­hoz közeledő piaci helyzet­ben az egyéni szükségletek kielégítése terén. Társadalmunk ..gondosko­dó" jellege nyilván továbbra is megmarad. Hiszen alap­elvünk: bajában, gondjaiban nem hagyhatjuk magára az egyént. De egyre inkább el­vünk lesz az is — a fejlődés által hozott sokszínűség s gazdasági korlátaink ered­ményeként egyaránt —. hocv az egyén számára, dif­ferenciált módon — mind több eszközt kell biztosítani ahhoz, hogy részint érde­keltségét biztosítsuk munká­ban, tanulásban, a társada­lom tágabb igényrendszere szerinti életvitelben, élet­formában. részint pedig, hogy csökkentsük a közösség terheit azokon a területe­ken. amelyeken az egyén számára aligha tudna kel­lően személyre szabott, az egyéni igények széles ská­lája szerint differenciált szolgáltatásokat nyújtani. A jövőről kialakult hite­ink reménveink, várakozá­saink nyilván megmarad­nak. ha változni is fognak. Mert. nyilván változnak majd, valóságunk úi kere­tei. társadalmi-gazdasát;: fejlődésünk úi feltételei szerint. S e várakozások, re­mények nyilván továbbra is alakítani fogják maid éle­tünket. De szemléletünk, jö­vőképünk. céljaink, életmó­dunk alakításában nyilván mind nagyobb szerephez jut majd a társadalmi érdekek­kel összehangolt egyéni ér­dek. Igaz. a társadalom szükségszerűen nagvobb ter­heket kénytelen az egyén valiára rakni ezáltal. Ám cserébe igyekszik több esz­közt is biztosítani az egyén­nek. úgy. hogy az eddiginél függetlenebből, saját igé­nyei szerint alakíthassa vi­lágát, egy „gondoskodó tár­sadalom" keretein belül, na­gyobb szabadsággal, s egy­úttal felelősséggel is felru­házva. Szávay István Égy frissen elkészült, fel­mérés szerint a szentesi já­rás területén közel nyolcszáz általános iskolai' tanuló vett részt az őszi mezőgazdasági munkákban. Foglalkoztatá­suk az iskolákkal történt előzetes szerződések alapján történt és a szülőket is ér­tesítették. A tanulók íőleg zöldségfélék és gyümölcsök összegyűjtésében és szürete­lésében jeleskedtek. Néhány helyen prémiumot is kaptak, mivel olyan jó munkát vé­geztek. összességében a tel­jesített munkanapok száma jóval több, mint hétezer, és az elvégzett munka értéke több mint 330 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents