Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

A gyufaipar legjobb éve A glóbuszon, Európában és Magyarországon hosszú évek óta vitatkoznak az ideális üzemnagyságról. Van, aki a nagyobb gyárakat agyaglábú óriasnak tartja; van, aki azt mondja, hogy korunk a változó követelményekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó óriás konszerneké. Az igazság általában mindig a ket. véglet között van, a felt úton. Fölösleges arról vitatkozni, hogy melyik forma a jó. Az optimumot kell megtalálni, az ideális üzemnagyságot. A Szegedi Gyufagyár az elmúlt tíz évben mindig tudott alkalmazkodni a változó körülményekhez. 1971-ben 392-en dolgoztak a gyárban, s kevesebb értéket állítottak eló, mint ma, amikor csak 264-en vannak. Minek köszönhetik eredményeiket? Rájöttek arra. hogy a legfontosabb a műszaki fejlesztés ügye. Az a vállalat, amelyik nem gondol erre, óhatatlanul lemarad a versenyfutásban. Azt is fölismerték, hogy a munkakörülmények folyamatos javítása szintén hatékonyságot növelő tényező. 1981-ben az iparág történetének eddigi legjobb évét zárják. A tervük 375 millió doboz gyufa készítése volt. Ezt két és fél millió dobozzal teljesítik túl. A műszaki fejlesztés, ami ezt lehetővé teszi, nem került túlságosan sokba. Az új gyufatöltö automatákat a háziműhely dolgozói találták ki és készítették el. A gyufagyártás ma ideális körülmények között, patika tisztaságú termekben, automata és félautomata gépsorokkal történik. Ezért is van talán az, hogy a gyufagyárnak nem hogy létszámgondjai volnának, hanem néha kénytelen visszautasítani a munkára jelentkező dolgozókat. A kollektíva sok dologban jár élen. Ebben az évben például a két kommunista műszakban több mint 110 ezer forint értékű munkát végeztek. Így vált lehetővé, hogv a petőfitelepi szociális otthonnak 725t ezer forintot utaljanak át, s hogy saját, úgynevezett társadalmi lakásfelújítást alapot létesítsenek. Az év első tíz hónapjában 1606 órát dolgozott társadalmi munkában a gj-ufagyári kollektíva. Ismeretesek már a jövő évi tervek is 1582-ben az ideinél is több gyufát gyártanak majd. Kísérletképpen már most is ötnapos munkarendben dolgoznak, s ennek ellenére állítanak majd elő 330 millió doboz gyufát 1382-ben. Jelentősen növelik tőkés exportjukat is. A bérfejlesztésre is jelentős összeg áll rendelkezésre, 5 százalékkal több kerül a dolgozók borítékjába a forin. tokból, mint ebben az esztendőben. A kenderfonóban A hagyományos és a felívelő ág „1801. augusztus 29-én egy Bakay János György nevű, zentai illetőségű kötélverő legény jelent meg a környékbeli szakmabeli iparosok felett joghatóságot gyakorló szegedi kötélverő céh mesterei előtt, hogy ott számot adjon mesterségbeli tudásáról. Bemutatott remekét helyesnek és jónak találván, Bakay János Györgyöt — a mesterdíj lefizetése után — a szegedi kötélgyártó céh mesterei sorába iktatták." A szegedi gyárat az unoka, Nándor alapította. — Én voltam a vizesfonó utolsó művezetője — mondja most Farkas Ferenc, a Szegedi Kenderfonógyár főmérnöke. Szomorúan mondja. — Kendergyárba ma már senki sem akar jönni dolgozni. Meggyökeresadett az emberekben, hogy itt roszszak a munkakörülmények. Pedig hát ez a gyár már régen nem az a gyár ... Ha lehetne, és ha elfogadnák az ötletemet, meg is kéne változtatni a nevet. Kenderfeldolgozó és múanyagüzem — ez a lényeg, csak valami szépet kéne kitalálni, ami mindezt kifejezi... —Amikor jöttem a gyárba, arra lettem figyelmes, hogy a műanyagfeldolgozó üzembe munkásokat keresnek. — Ez nem a munkakörülmények miatt van. Azok ott a legjobbak. Csakhát a műanyaafeldolgozás hasonlít a kohászathoz, ahol szintén nem lehet egyetlen percre sem abbahagyni a munkát. A fóliások folyamatos munkarendben dolgoznak, s ez manapság nem túlságosan csábító dolog. A mi esetünkben még annak ellenére sem, hogy a rövid betanulási idő után 6 ezer forint körüli átlagkeresetet tudunk biztosítani a dolgozóknak. — A létszámfogyás tartós tendenciának mutatkozik. — Így van, az elmúlt tíz évben az a jellemző, hogy évente öt százalékkal fogy a létszám a szegedi gyárban. — Javították a munkakörülményeket közben-*. — Tapasztalatunk, hogy igen sok dolgozó ódzódik az újtól. KitelepüU például Szegedről • a kötélgyártás, s az ottaniak sem szívesen Vállalják, hogy máshová menjenek. Emberi dolgok ezek. A munkánkat persze nehezítik, mert, hogy mást ne mondjak, fóliaüzemünkben a meghatározott terv dupláját kellett teljesítenie a módosítás után. A csipkezsákok iránt ugyanis a vártnál nagyobb kereslet mutatkozott. Ügy terveztük, hogy 330 tonnát állítunk elő ebből a termékből, 660 tonnát kellett produkálni. Érthető, hogy ehhez jelentós mérvű belső átcsoportosításra is szükség volt Szakmunkásképző-tanfolyamot is szerveztünk a gyáron belül. A tankönyv is itt készült, szerzői dr. Czombos Józsefné. a szervezési osztály vezetője, Kevei Béla műszaki igazgató és jómagam voltunk. Fontos, hogy jól képzett szakemberek dolgozzanak ebben az üzemrészben. Ennek az ágazatnak ugyanis jövője.van. Jól jellemzi talán a tendenciát hogy amíg a világ műanyagtermelése 1950-ben mindöszsze másfél millió tonna volt, addig 1975-re elérte a majdnem 50 millió tonnát. Az üzemrészben komplikált berendezéseket kezelnek az emberek. Nagyon fontos, hogy jól tudják, mit miért csinálnak. — A szegedi végül — neve is bizonyítja — kenderfonógyár. — Hagyományos termékeink változatlanul keresettek a külhoni piacokon, Keleten és Nyugaton egyaránt. A termelés mennyiségét sajnos ... — Tudom, nehéz növelni. Már a kenderkóró áztatása is gondokat jelent, hiszen alig lehet embert találni, aki vállalkozna rá. — Modem technológiával kísérletezünk évek óta. Persze az úgynevezett zöld feltárás, amikor a kenderáztatás munkafázisát kihagyjuk, igazából nem jelent megoldást, különösen, ha arra gondolunk, hogy a minőségi követelmények egyre nagyobbak. Mindenesetre annyi tény, hogy termékeinket jó minőségi bizonyítványokkal tudjuk elküldeni a megrendelőkhöz. Gondjaink enyhítésére ebben az évben jelentős ipartelepítési programot valósítottunk meg. Kötélverőüzemürik Szegvárra települt, a Börzsönyi Vegyesipari Művekkel közösen egy 1200 tonna kapacitású kendelféldolgozót hoztunk létre. — Summázat: jó évet zárunk, s jövőre fokozzuk teljesítményünket. Sík fóliából 2500 tonnát állítunk majd elő. Ügy ' gondolom, hogy versenyben tudunk maradni a piacokon, az egyre szigorodó gazdálkodási feltételek között is. / Petri Ferenc A ciprusi államfő a Duna-kanyarban A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke szombaton a Duna-kanyarba látogatott. Az elnököt és feleségét elkísérte Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége. Púja Frigyes külügyminiszter, Angelosz'M. Angelidesz, aCip-* rusi Köztársaság Budapestre akkreditált nagykövete és Dobos István, hazánk nicosiai nagykövete. A vendégek először Szentendrét keresték fel, ahol megtekintették a Kovács Margit Múzeumot A délutáni órákban a ciprusi köztársasági elnök Esztergomba látogatott. A főszékesegyház előtt Lékai László bíboros, esztergomi érsek köszöntötte. A vendégek megtekintették az esztergomi bazilikát és a főszékesegyházi kincstár ötvös- és textilgyűjteményét. Szpirosz Kiprianu eszmecserét folytatott Lékai Lászlóval, melyen részt vett Losonczi Pál ls. Az esztergomi látogatás befejezéseként a ciprusi elnök és kísérete a Keresztény Múzeum képtárát kereste fel. Szpirosz Kiprianu és kísérete a délutáni órákban visszaérkezett a fővárpsba. Hazánkba látogat Nyikolaj Tyihonov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a meghívására Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december első felében hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. Országos havazás Csúszósak az utak Szombatra virradóra az ország számos megyéjében és a fővárosban is fehérbe öltözött a táj, sokhelyütt kiadós havazásra ébredt az ország. Az Északi-tenger felől ciklon örvénylik, ezzel együtt az óceán felől enyhe, de rendkívül nedves léghullámok érték el kontinensünk belsejét. Ennek következtében erősen megnövekedett a felhőzet Európa-szerte, sokfelé esik az eső, hó. havasesö. A nedvesebb idő szombatra már a Kárpát-medence időjárását is befolyásolta. Eleinte csak a Dunántúlon, később az ország más területein is esett az eső vagy a hó. A meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint ez a hó rövid idő alatt elolvad. A következő napokban felszakad a felhőzet és megnyílik az út az északról jövő hideg előtt. Sportolásra alkalmas hó hazánkban egyelőre nincs, de a Lomnici csúcson 50— 100 centiméteres, a LengyelTátrában és a Besztercei havasokban közel egyméteres a hótakaró. A szombattól tartó havazás sokhelyütt csúszóssá, síkossá tette az utakat, ami országszerte és a fővárosban is jelentősen lassította a közlekedést. Az Űtinform tájékoztatása szerint a gépjárművezetők egy része sajnálatosan nem vesz tudomást a havas utakról, s a rendkívül síkos autópályákon, illetve az országutakon 80—100 kilométeres sebességgel hajt. Ennek következménye volt, hogy az M7-es és az l-es főutakon a gépkocsik sorozatban csúsztak árokba, koccantak egymásnak. Az Űtinform ismételten felhívja a gépjárművezetők figyelmét a rendkívüli óvatos vezetésre, az útviszonyok figyelembe vételére, s arra, hogy csak ic autógumikkal induljanak útnak. A szombat délelőtti helyzetjelentés szerint különösen Zala, Fejér, Veszprém, Győr-Sopron. Komárom és Pest megye útjai síkosak. A MAV-nak és a Volánnak egyelőre semmi gondot nem okoz a havazás, s hasonlóképpen zavartalan a tömegközlekedés Budapesten is. 71. évfolyam 280. szám 198U november 29* vasárnap Ára: 1,80 forinf: Szegedi hangszerek i\{mo' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! exportra Bizonyára kevesen tudják, hogy az ország egyetlen hangszergyára Szegeden található. Az itt készülő hegedűk, csellók és nagybőgők alapanyaga a juharfa. A rönk formájában beérkező faanyagot szakavatott kezek alakítják, fúr-; ják, faragják, festik -,- amíg elnyeri végleges formájáti Termékeik nagy részét exportálják, a gyár legjelentősebb vevői közé tartoznak az USA és az NSZK hangszerkereskedői. Képeinken a hangszergyártás munkálatait mutatjuk be. Nagy László felvételei >