Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

/ V Vasárnap, 1981. november 15. 67 7 íJi^ JH Egy épület anatómiája I dézet Nóvák István építész­tervező, Szekeres Mihály belsőépítész és T. Nagy Irén szobrászművész 1977. szep­tember 20-án keltezett feljegyzé­séből : „Együttműködésünk lé­nyege, hogy építész, belsőépítész és társművész együttműködjön a tervezés kezdeti szakaszától azzal a céllal, hogy megoldást keres­sen épület és társművészeti alko­tás szerves kapcsolódására .,. El­ső lépésünk a tapasztalatszerzés lehet minden vonatkozásban. Ezért az első munkánál nem töre­kedhetünk a lehetőségek teljes ki­bontására. ez további fe'adatok során fokozatosan valósítható meg..." A három szegedi mű­vész problémafelvetése korunk igényeinek újbóli fölmérésén és a lehetőségek föltérképezésén alapult Dr. Pogány Frigyes pro­fesszorral szinte minden új épü­let tervezésénél föltehető a kér­dés: „Igényli-e korunk építészete a képzőművészetek többi, hagyo­mányos ágazatának közreműkö­dését? Ha igen, a művészetek be­kapcsolódásának igénye csökkenő vagy emelkedő tendenciát mu­tat-e a múlthoz képest?" A té­nyek tények maradnak. A régi, nagy szintetizáló, évszázadokat átfogó korstílusok Ideje lejárt, Am épp napjaink törekvései, a posztmodern építészeti kísérletek bizonyítják egyre meggyőzőbben, hogy az új építészeti szellem, a tervezés-kivitelezés törekvései­nek mozgásiránya, fejlődési ten­denciája egy újfajta kapcsolat létrejöttét sürgeti. Olyan társu­lást mely korunkhoz igazodva modem szintézist teremthet. A konkrét megbízatás nem vá­ratott sokáig. Nóvák István 1978­ban kapott megbízást a Csongrád megyei tanácsi oktatási és to­vábbképzési intézet terveinek el­készítésére. Az alkotótársak felismerték, hogy ez olyan lehetőség, melynek során bebizonyíthatják elképzelé­seik helyességét, példát szolgál­tathatnak a kortárs magyar épí­tészet száméra közös munkájuk eredményességéről. Az ellent­mondás tulajdonképpen abban a kérdésben fogalmazható meg, hogy napjainkban Magyarorszá­gon egy felkészült és koncepció­zus tervező-alkotó kollektíva mi­lyen feladatokhoz juthat elképze­léseik kibontakoztatására, meny­nyi lehetősége adódik eredeti el­gondolásai, újdonságnak számító tervei megvalósításéhoz?! Né­hány egyedi, kurrens épület mel­lett a tömeges lakásépítési fel­adatok, az előregyártott elemek­ből készülő típus-oktatási intéz­mények és szolgáltató célokat kielégítő épületek föltorlódó sod­rában igen csekély a lehetőség ezen elképzelések konkrét for­mába öntéséhez. Csoda-e, ha minden szalmaszálba megkapasz­kodnak, nem kérdezve, nem ku­tatva a megbízás előéletének kö­rülményeit Alapállásuk elvitat­hatatlan: minden adódó alkalom kihasználásával bebizonyítani egy új, humánusabb, az eddi­gieknél gazdagabb építészeti szintézis létrehozásának fontos­ságát. szükségességét Az épület Újszegeden, a Táro­gató utca és a Közép fasor ta­lálkozásánál felépült pár hónap­ja már néhány tanfolyam, elő­adás, továbbképzés otthona is volt. Büszkesége lehet a magyar építészet legfrissebb törekvései­nek, nem véletlenül jegyzi a szakma a posztmodern kísérletek első hazai megvalósulásának. Erényei és tanulságai is országos figyelmet érdemlők. Nemcsak a szakma, de korunk társadalmi, gazdasági és esztétikai kérdéseit figyelemmel kísérők számára is. A létesítmény tömegével, har­monikus formarendjével, erőtel­' jes plasztikai hatásaival, sokszínű optikai megjelenésével hatásosan kapcsolja össze a Tisza-parti kör­nyezet családi és társasházas öve- . zetét. a teraszokat és kerteket az épület tömbjével, környezetével, belső tereivel. A tervező Nóvák István az előregyártott Univáz­szerkezet meghatározott elemeit és méretrendjét rendkívüli for­mai leleménnyel és gazdagsággal ötvözte a plasztikus gipsz válasz­falak. az egyedi belső terek, lép­csők és az épülethez szervesen kapcsolódó műalkotások részle­teivel. Az épület mindenekelőtt szemléletformáló erejű, hisz nem pusztán önnön formáival, de dif­ferenciált arányrendjével, emberi léptékeivel, stílusgazdagsógában is egységes megjelenésével tar­talmi mondandók hordozója is: annak a felismerésnek tárgyiasult megvalósulása, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom korá­ban a tanácsi apparátus tovább­képzésének, a pedagógusoknak, valamint a közművelődési szak­emberek posztgraduális oktatásá­nak, a közművelődési feladatok folyamatos megoldásának újsze­rű, az igényekhez jobban igazodó komplex otthona lehet. Olyan összetett feladatokat ellátó épület született tehát, mely a tartalmi munka mellett szolgálja a vizuá­lis nevelést, a szemléletformálást, a személyiségalakítást is. A földszint plusz kétemeletes épület három jól elkülöníthető részből áll: az oktatási, a szállo­dai és a kiszolgálói szárnyból. A 250 személyes, kényelmes, szín­ben is finoman megtervezett, lég­kondicionált nagyterem tudomá­nyos előadások, tanácskozások, tanfolyamok rendezésére éppúgy kiválóan megfelel, mint filmvetí­tésekre, előadóestek tartására, s ha az előadói pult mozgatható lenne, akár kamarakoncertre, ze­nés bemutatókra is. Az előadóter­met körbeöleli a folyosó-zsibon­gó-társalgó-pihenő, ez kapcsolja össze a kisebb tantermekkel, klu­bokkal, laboratóriumokkal, elő­adókkal, valamint az előcsarnok fogadórészével, a konyha- és szál­lód aszárnnyal. Az épület megálmodói már a tervezés kezdeti stádiumában kapcsolatokat kerestek a képző­művészekkel, együttműködésre szólították fel őket. Azt szerették volna ugyanis elérni, hogy a mai gyakorlattól eltérően a később megrendelt művek ne épületide­gen applikációk, feltűzött brossok legyenek, hanem az épülethez szervesen kapcsolódó, szerkezeté­hez. anyagaihoz és arányaihoz si­muló alkotások. Több művésztől kaptak vázlatokat, ötleteket, el­képzeléseket — rendszeresen és folyamatosan viszont csak T. Nagy Irénnel tudtak együttdol­gozni. Bebizonyosodott, kevés az olyan képzőművész, aki ma vállalta az ilyen hosszadalmas, évekig húzó­dó munkában való részvételt, a meglevő bürokrácia bosszantó akadékoskodásait, a megvalósulás lépcsőfokainak nehézségeit. egy­szóval a harcot. A képzőművé­szek jó része nem ismeri ezeket a sajátos törvényeket, azt például. hogy egy mai elképzelés csak két-három év múlva valósul meg. Számukra nem az egész, a komp­lex épület a fontos, csak a sze­mélyükhöz kapcsolódó rész: mi­lyen méretű lesz a mű, ki fizet, mikor és mennyit? Másrészt, a kultúra decentrnli­zálódása jegyében született gon­dolatnak — még ha oly kiváló alkotók, jó szándékú mecénások és fölkészült szakemberek is bá­báskodnak fölötte — meg kell. mérettetnie a központi szerv „té­vedhetetlen" mérlegén. Jótékony hatása volt viszont Fekete György Munkácsy-díjas érdemes művész szakértői kijelölésének és a ne­ves iparművész segítő együttmű­ködésének. Nem lett sikeres az a pályázat, amelyet az éoület előtti mobil plasztikára irtak ki. A meghívásos pályázati fordulók során a mozgó fémplasztika ter­véből meglehetősen statikus, túl­méretezett, ebben a környezetben idegen, színében is sikerületlen műanyag plasztika született Paizs László szobrászművész keze nyo­mán. Az előtér fő faléra — mintegy lezárva a nagytermet körülvevő plasztikus héjat — az eredeti te­matikus pannó helyett Szekeres Mihály gipsz domborműve került, mely arányaival, formarendjével, dinamikus fény-árnyék hatásaival szellemében korszerű és esztéti­kus beiépőhangulatot biztosít és szervesen zárja le az említett elő­adótermet burkoló dinamikus fa­lat. A folvosó és étterem közé Kovács Júlia készített opálos maratott üvegből válaszfalat, mely a természetes, de főleg a mesterséges fényben hatalmas jégvirágos ablak illúzióját kelti. A földszinti, Jjelső udvarhoz kap­csolódó klubhelyiséget Gulás Zsuzsa falikárpitja díszíti: a fél­be vágott alma motívumát variá­ló barna-kék-fehér falikárpit igen dekoratív, hangulatos, centrális­ra komponált, tehát nyugalmat árasztó, egyetlen hibája, hogy a nyomott textil nem eléggé puha, anyagszerű, akár festett pannó­nak is vélhetnénk. T. Nagy Irén az emeleti előtérbe készített ívelt geometrikus elemek pozitív-ne­gatív játékát kihasználva falbur­kolatot, ugyancsak az ö munká­ja a dohányzóban levő intarziás pohárszéksor, mely szintén geo­metrikus elemek rendszeréből formál kristályhatásokat, föl­használva a különböző fafajták színárnyalatainak, erezéseinek sa­játosságait. Az egész épület belső kialakí­tása Szekeres Mihály munkája, aki eddigi pályájának tán leg­egységesebb térrendszerével ruk­kolt elő. Sajnos, még egy Ilyen épületnél sem juthatott el oda, hogy keze nyoma, egységes belső­építészeti szemlélete a legapróbb részietekre is kiterjedhessen. Pél­dául a szállodarész tapétáinak, a világítótestek megválasztásáig a függönyök, álló hamutartók meg­rendeléséig, a kilincsek megter­vezéséig stb. Hónapok óta készen áll az új­szegedi épület, sokan csodájára járnak. mások megjegyzésekkel illetik, többen berzenkedve teszik föl a kérdést, ha már megépült, klnvitla-e kapuit ez a nagyszerű építészeti mű, ez az új szegedi épület a nagyközönség előtt és számára. A városnyi méretű Új­szeged oly mostoha közművelő­dési. kulturális ellátásából vél­lal-e valamilven szerepet holt Idényben, szabad estéin. vagv szigorúan és arisztokratikusán tartia magát nevéhez: Csongrád megvei tanácsi oktatási és to­vábbképzési intézet?! TANDI LAJOS Andrássy Lajos versei Fonyódi parton Mese, mese.. Felzúg a lomb: az ősz betörte hártyányi ablakát a nyárnak: mint bujdosó kuuic a vert meleg; szuronyos szél: labancok járnak; a part felé. a part felől lököd, taszít a zordon évszak, hogy mártanám pedig magam naptűzte tóba egyszer még csak! Kedvem elverte (mint a iég a nyár ka'ászáti ez az orkán törött hajómmal kincseim elúsztak Dékém elsodorván, vetem mellem az orv szelek hadának még fonyódi parton óvom e biztos nincsem is ha van ha van. magamnak tartom. Tegnapi volt e távoli csillagködök mögötti emlék: ruhátlan testű vágy — ami veled-lehetve újra lennék ha még egyszer, ha egyszer is feledhetném csak fele múltam, tagadva hívő-hitben is amivel többet megtanultam .. Húgom búgorsfcám légy te hű magadhoz soha soha máshoz! Yap tüze ' érien *< derű. ne sánadt fénv. mit holdvilág hoz' Magad magadhoz légy erős s erős leszel te minden útra hívebb társakra ígv találsz keresetlen a csodakútra. Feljegyzés egy csoportképről 1981 iúniusábsn halt me* Pusz­tai (Pipicsl József, a s.'ec'di munka mozgalom ismert harco­sa, aki 1925—1927 k.'.zött az MSZMP orszigos szervezésében is jelentós szerepet játszott, és ezért 1 ev fegyházbüntetést ka­pott. Mint fiat il éveiben, nyugdi jasként Is aktívan dolgozott: gyűjtötte a helyi mozgalmi anya gokat, feljegyzéseket készített róluk és VIMHAtt rendezett az*kbM. Pleténelt utolsó észten deiben gyűjteményét és jegyze­telt a m-gve| rártarchlvum. a Somogyi k»nvvtár és a Móra Ferenc Történeti Os-t+Ivénak udo-rinyozta. E munkájával je lentös értékeket menteit meg, tett Ismertté. Példamutató tévé­keovsé-ét blzonvftli az itt kö­zölt rénvkén. A elkket az él'Rla 1975. március 2 én 168. szdl'ués­nanlán) leirt 4 gépelt oldalas feljegyzés alapján állítottam össze. A fénykép — levelezőlap nagy­ságú eredetijét özv Dáni Jánosné mozgalmi gyűjteményében fedez­te fel Pusztai elvtárs, amelyet sok más értékes dokumentummal, fényképpel 1980 őszén dr. Dáni Mihály, a múzeumnak ajándéko­zott. A képre az irányította rá a flgvelmet. hogy felismerte rajta Deli Károly (1877—1960) és Jambrik Ferenc cloészmunkáso­kat. Megérezte, nagvon fontos munkásmozgalmi leletre bukkant. F/s amikor azt. az akkor 83 éves Varga János énítőmunkás vete­ránnak megmutatta. beigazoló­dott, hogv feltételezése h elves volt,. Örömét csak fokozta, hogy Varga János, a csoportképen fel­ismert egy sor nagvn-vü század­eleli szegedi munkásmozgalmi harcost, köztük id. Kovács Pé­tert. akinek fénvkéne után Pusz­tai elvtárs 7 évig kutatót; e-ed­ménvtel^nül. A fénvkénen látha­td szemé'vek azonns'tísávnn" se­gítettek még: özv. Dánj Jánosné és az akkor 88 éves Knten.q Ist­ván internacionalista veterán. A csoportkép 1911 pvarán ké­sztilt. n volt ..T.audon" — most Mikszáth Kálmán — utre 22. sz. ház udvarán Fhhe a házha 1910 máius nlseián költtwt»tték át a Munká.se+th/vnt, a Dúsoni-s tér és a P-tőfl <3<n/W szt fe'öli «a­Pokrészhöl. 1917 ös+áirt volt ott a MunVásnfthnn. Márrleth Tstoán kocsmáros házá*-»nn. A házai­mmal"" ud"--áhan a fémdtép jréz.zfllt. az totO-es évek elnión jehnnf rd+álr PiT.srtal e1vto— pov évi leii+-fángUn'-áláhn 'U) am'" mozt-táltn a jeh/mteH éníl­ie* fénvt-á-ó; tK-.t is a múzeum­nak aiándékozta.) K'ket ismertek fel a fényké­pen? A kén eleién, közs-ien Varga János kisöccse és kishúga látha­tó. A földön ülő első sor bal szé­lén (újsággal a kezében) foglal helyet az akkor 20 éves Varga János kőművessegéd. Tőle iobHra (a gyerekekkel egv sorban) Pu­tvora Mihály látható, a Famun­kás Szakszervo-mt könyvtárosa, az akkori szocialista jfitimunkásmoz.. galom lelkes- natronátóia Mögöt­te iohhra ül Jambrik Ferenc, maid P»M Károly cinéázmunkás »ki 19i9 rr>á-"ius vé"én a Forra­dalmi Bizottság katonai -senort­iának egvjk vezetőie. a Horthy korszakban pedig meghurcoltatá sa ellenére az egvik' . legoszták harcosabb proletár". Jobbra me! lette Geletta György (1893—1918) nyomdász akit 1918-ban a catta- . ról matrózlázadás leverése után — Horthy Miklós ellentengernagy — megtizedeltek közt kivégezte­tett. Tőle jobbra Teleki György nyomdász ül. Legelöl, a kép jobb sarkában az első álló személy Gulácsi György nyomdász, aki mint orosz hadifogolyból lett in­ternacionalista, a Krímért foly­tatott háborúban esett el, Zalka Máté lovascsapatában. Mellette a második álló alak Teleki József nyomdal gépmester. A csoportkép baloldalán az első álló alak Áb­rahám Mátyás szabómester, aki 1919 őszén az MSZDP szegedi szervezetének volt a titkára. Mö­götte balra az egykori Földmun­kás Szakszervezet elnöke, Né­meth Antal éli, őmellette pedig Miklós György kőművessegéd, aki Bugvonnlj lovashadseregében Tarnopol térségében veszett el, felderítés közben 1920-ban, A második ülő sor bal oldalán a második személy id. Kovács Pé­ter cipészmester, aki Héger Mi­hállyal 1889—1891 időszakában Hódmezővásárhelyen szocialistává nevelte Szántó Kovács Jánost, majd a századfordulón Péter ne­vű fiával Szegedre költözött éa Itt tevékenykedett. Péternek Csorba Mária (1874—1944) volt az édesanyja. Ifj. Kovács Péter, Varga János barátja, mozgalmi küzdőtársa volt, különösen, hogy 1908. május 1-én megszervezték a helyi ifjúmunkás csoportot. Ifj. Kovács Péter azért nincs a fény­kénen, mert a felvételkor Szaraje­vóban tartózkodott nagybátyjá­nál. Héger Mihálynál. 1919 tava­szán ő szintén a direktórium ka­tonai csoportjában dolgozott, ezért a franciák elfogták és Fran­cia-Guyanára vitték, ott is halt meg. Id Kováén Pétertől jobbra ül. kezében újságot tartva far­csetics Mihály asztalos munkás, aki az Orosz Vörös Hadseregbe elsőként toborzott magyar hadi­foglyokat. Tőle Jobbra ül „Han­zel bácsi", a Munkásotthon gond­noka. tőle jobbra a háztulajdonos kocsmáros. Németh István. Mel­lette jobbszélen Varga István la­katos. aki részt vett a Téü Pa­lota ostromában. A harmadik sorban Parosetlcs háta mögött, balra áll Tlckert (?) könyvkötő­Segéd. aki Varga Istvánnal és Dáni Jánossal (t»93—1945) egvütt harcolt a Téli Palota elfoglalá­sáért. Tőle jobbra a második — újsággal a kezében — a szeged! munkásmezsalrvm markáns alak­ja. Varsáidén László (1872—1920) szahó«°géri. akinek a fia Lad­vánszkv Józseffé) (1989—19401 bu­kott le 1922 februárjában, kom­munista szervezkedésért. Hátul, a legutolsó álló sorban, balról a nesvedik (nyakkendőben. rövid hniial) Varró Kálmán (1880— 1963) famunká*. akj szintén szív­vel-lélekkel támogatta a szoci­alista ifjúmunkások mozgalmát. Az 1911-es csonn-fbónrő* bóezf­tett feliegvzés vépén Pusztai (Pi­plcz) József elvtárs meglegvezte: „A múlt emlékeinek esszeoereb­lyézágn .dolgában nagv feladatok elvégzése vár a veteránokra. a Szocialista Hazáért Érdemrend­del k1tü"tetett rég! ha+cosokra. a mozg im) elő lökre." Ma is ak­tuális e gondolat: a Móra Fé­rne Múzeum "f'rtén-jfi o ik munl^itá- f mmrle: 'érgvat, lokumentum-.t es azokkal kap­csolatos Információt köszönettel fogadnak mindenkitől, összeállította: SÍPOS JÚZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents