Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

/ V Vasárnap, 1981. november 15. 67 7 íJi^ JH Egy épület anatómiája I

dézet Nóvák István építésztervező, Szekeres Mihály belsőépítész és T. Nagy Irén szobrászművész 1977. szeptember 20-án keltezett feljegyzéséből : „Együttműködésünk lényege, hogy építész, belsőépítész és társművész együttműködjön a tervezés kezdeti szakaszától azzal a céllal, hogy megoldást keressen épület és társművészeti alkotás szerves kapcsolódására .,. Első lépésünk a tapasztalatszerzés lehet minden vonatkozásban. Ezért az első munkánál nem törekedhetünk a lehetőségek teljes kibontására. ez további fe'adatok során fokozatosan valósítható meg..." A három szegedi művész problémafelvetése korunk igényeinek újbóli fölmérésén és a lehetőségek föltérképezésén alapult Dr. Pogány Frigyes professzorral szinte minden új épület tervezésénél föltehető a kérdés: „Igényli-e korunk építészete a képzőművészetek többi, hagyományos ágazatának közreműködését? Ha igen, a művészetek bekapcsolódásának igénye csökkenő vagy emelkedő tendenciát mutat-e a múlthoz képest?" A tények tények maradnak. A régi, nagy szintetizáló, évszázadokat átfogó korstílusok Ideje lejárt, Am épp napjaink törekvései, a posztmodern építészeti kísérletek bizonyítják egyre meggyőzőbben, hogy az új építészeti szellem, a tervezés-kivitelezés törekvéseinek mozgásiránya, fejlődési tendenciája egy újfajta kapcsolat létrejöttét sürgeti. Olyan társulást mely korunkhoz igazodva modem szintézist teremthet. A konkrét megbízatás nem váratott sokáig. Nóvák István 1978ban kapott megbízást a Csongrád megyei tanácsi oktatási és továbbképzési intézet terveinek elkészítésére. Az alkotótársak felismerték, hogy ez olyan lehetőség, melynek során bebizonyíthatják elképzeléseik helyességét, példát szolgáltathatnak a kortárs magyar építészet száméra közös munkájuk eredményességéről. Az ellentmondás tulajdonképpen abban a kérdésben fogalmazható meg, hogy napjainkban Magyarországon egy felkészült és koncepciózus tervező-alkotó kollektíva milyen feladatokhoz juthat elképzeléseik kibontakoztatására, menynyi lehetősége adódik eredeti elgondolásai, újdonságnak számító tervei megvalósításéhoz?! Néhány egyedi, kurrens épület mellett a tömeges lakásépítési feladatok, az előregyártott elemekből készülő típus-oktatási intézmények és szolgáltató célokat kielégítő épületek föltorlódó sodrában igen csekély a lehetőség ezen elképzelések konkrét formába öntéséhez. Csoda-e, ha minden szalmaszálba megkapaszkodnak, nem kérdezve, nem kutatva a megbízás előéletének körülményeit Alapállásuk elvitathatatlan: minden adódó alkalom kihasználásával bebizonyítani egy új, humánusabb, az eddigieknél gazdagabb építészeti szintézis létrehozásának fontosságát. szükségességét Az épület Újszegeden, a Tárogató utca és a Közép fasor találkozásánál felépült pár hónapja már néhány tanfolyam, előadás, továbbképzés otthona is volt. Büszkesége lehet a magyar építészet legfrissebb törekvéseinek, nem véletlenül jegyzi a szakma a posztmodern kísérletek első hazai megvalósulásának. Erényei és tanulságai is országos figyelmet érdemlők. Nemcsak a szakma, de korunk társadalmi, gazdasági és esztétikai kérdéseit figyelemmel kísérők számára is. A létesítmény tömegével, harmonikus formarendjével, erőtel' jes plasztikai hatásaival, sokszínű optikai megjelenésével hatásosan kapcsolja össze a Tisza-parti környezet családi és társasházas öve- . zetét. a teraszokat és kerteket az épület tömbjével, környezetével, belső tereivel. A tervező Nóvák István az előregyártott Univázszerkezet meghatározott elemeit és méretrendjét rendkívüli formai leleménnyel és gazdagsággal ötvözte a plasztikus gipsz válaszfalak. az egyedi belső terek, lépcsők és az épülethez szervesen kapcsolódó műalkotások részleteivel. Az épület mindenekelőtt szemléletformáló erejű, hisz nem pusztán önnön formáival, de differenciált arányrendjével, emberi léptékeivel, stílusgazdagsógában is egységes megjelenésével tartalmi mondandók hordozója is: annak a felismerésnek tárgyiasult megvalósulása, hogy a tudományos-technikai forradalom korában a tanácsi apparátus továbbképzésének, a pedagógusoknak, valamint a közművelődési szakemberek posztgraduális oktatásának, a közművelődési feladatok folyamatos megoldásának újszerű, az igényekhez jobban igazodó komplex otthona lehet. Olyan összetett feladatokat ellátó épület született tehát, mely a tartalmi munka mellett szolgálja a vizuális nevelést, a szemléletformálást, a személyiségalakítást is. A földszint plusz kétemeletes épület három jól elkülöníthető részből áll: az oktatási, a szállodai és a kiszolgálói szárnyból. A 250 személyes, kényelmes, színben is finoman megtervezett, légkondicionált nagyterem tudományos előadások, tanácskozások, tanfolyamok rendezésére éppúgy kiválóan megfelel, mint filmvetítésekre, előadóestek tartására, s ha az előadói pult mozgatható lenne, akár kamarakoncertre, zenés bemutatókra is. Az előadótermet körbeöleli a folyosó-zsibongó-társalgó-pihenő, ez kapcsolja össze a kisebb tantermekkel, klubokkal, laboratóriumokkal, előadókkal, valamint az előcsarnok fogadórészével, a konyha- és szállód aszárnnyal. Az épület megálmodói már a tervezés kezdeti stádiumában kapcsolatokat kerestek a képzőművészekkel, együttműködésre szólították fel őket. Azt szerették volna ugyanis elérni, hogy a mai gyakorlattól eltérően a később megrendelt művek ne épületidegen applikációk, feltűzött brossok legyenek, hanem az épülethez szervesen kapcsolódó, szerkezetéhez. anyagaihoz és arányaihoz simuló alkotások. Több művésztől kaptak vázlatokat, ötleteket, elképzeléseket — rendszeresen és folyamatosan viszont csak T. Nagy Irénnel tudtak együttdolgozni. Bebizonyosodott, kevés az olyan képzőművész, aki ma vállalta az ilyen hosszadalmas, évekig húzódó munkában való részvételt, a meglevő bürokrácia bosszantó akadékoskodásait, a megvalósulás lépcsőfokainak nehézségeit. egyszóval a harcot. A képzőművészek jó része nem ismeri ezeket a sajátos törvényeket, azt például. hogy egy mai elképzelés csak két-három év múlva valósul meg. Számukra nem az egész, a komplex épület a fontos, csak a személyükhöz kapcsolódó rész: milyen méretű lesz a mű, ki fizet, mikor és mennyit? Másrészt, a kultúra decentrnlizálódása jegyében született gondolatnak — még ha oly kiváló alkotók, jó szándékú mecénások és fölkészült szakemberek is bábáskodnak fölötte — meg kell. mérettetnie a központi szerv „tévedhetetlen" mérlegén. Jótékony hatása volt viszont Fekete György Munkácsy-díjas érdemes művész szakértői kijelölésének és a neves iparművész segítő együttműködésének. Nem lett sikeres az a pályázat, amelyet az éoület előtti mobil plasztikára irtak ki. A meghívásos pályázati fordulók során a mozgó fémplasztika tervéből meglehetősen statikus, túlméretezett, ebben a környezetben idegen, színében is sikerületlen műanyag plasztika született Paizs László szobrászművész keze nyomán. Az előtér fő faléra — mintegy lezárva a nagytermet körülvevő plasztikus héjat — az eredeti tematikus pannó helyett Szekeres Mihály gipsz domborműve került, mely arányaival, formarendjével, dinamikus fény-árnyék hatásaival szellemében korszerű és esztétikus beiépőhangulatot biztosít és szervesen zárja le az említett előadótermet burkoló dinamikus falat. A folvosó és étterem közé Kovács Júlia készített opálos maratott üvegből válaszfalat, mely a természetes, de főleg a mesterséges fényben hatalmas jégvirágos ablak illúzióját kelti. A földszinti, Jjelső udvarhoz kapcsolódó klubhelyiséget Gulás Zsuzsa falikárpitja díszíti: a félbe vágott alma motívumát variáló barna-kék-fehér falikárpit igen dekoratív, hangulatos, centrálisra komponált, tehát nyugalmat árasztó, egyetlen hibája, hogy a nyomott textil nem eléggé puha, anyagszerű, akár festett pannónak is vélhetnénk. T. Nagy Irén az emeleti előtérbe készített ívelt geometrikus elemek pozitív-negatív játékát kihasználva falburkolatot, ugyancsak az ö munkája a dohányzóban levő intarziás pohárszéksor, mely szintén geometrikus elemek rendszeréből formál kristályhatásokat, fölhasználva a különböző fafajták színárnyalatainak, erezéseinek sajátosságait. Az egész épület belső kialakítása Szekeres Mihály munkája, aki eddigi pályájának tán legegységesebb térrendszerével rukkolt elő. Sajnos, még egy Ilyen épületnél sem juthatott el oda, hogy keze nyoma, egységes belsőépítészeti szemlélete a legapróbb részietekre is kiterjedhessen. Például a szállodarész tapétáinak, a világítótestek megválasztásáig a függönyök, álló hamutartók megrendeléséig, a kilincsek megtervezéséig stb. Hónapok óta készen áll az újszegedi épület, sokan csodájára járnak. mások megjegyzésekkel illetik, többen berzenkedve teszik föl a kérdést, ha már megépült, klnvitla-e kapuit ez a nagyszerű építészeti mű, ez az új szegedi épület a nagyközönség előtt és számára. A városnyi méretű Újszeged oly mostoha közművelődési. kulturális ellátásából véllal-e valamilven szerepet holt Idényben, szabad estéin. vagv szigorúan és arisztokratikusán tartia magát nevéhez: Csongrád megvei tanácsi oktatási és továbbképzési intézet?! TANDI LAJOS Andrássy Lajos versei Fonyódi parton Mese, mese.. Felzúg a lomb: az ősz betörte hártyányi ablakát a nyárnak: mint bujdosó kuuic a vert meleg; szuronyos szél: labancok járnak; a part felé. a part felől lököd, taszít a zordon évszak, hogy mártanám pedig magam naptűzte tóba egyszer még csak! Kedvem elverte (mint a iég a nyár ka'ászáti ez az orkán törött hajómmal kincseim elúsztak Dékém elsodorván, vetem mellem az orv szelek hadának még fonyódi parton óvom e biztos nincsem is ha van ha van. magamnak tartom. Tegnapi volt e távoli csillagködök mögötti emlék: ruhátlan testű vágy — ami veled-lehetve újra lennék ha még egyszer, ha egyszer is feledhetném csak fele múltam, tagadva hívő-hitben is amivel többet megtanultam .. Húgom búgorsfcám légy te hű magadhoz soha soha máshoz! Yap tüze ' érien *< derű. ne sánadt fénv. mit holdvilág hoz' Magad magadhoz légy erős s erős leszel te minden útra hívebb társakra ígv találsz keresetlen a csodakútra. Feljegyzés egy csoportképről 1981 iúniusábsn halt me* Pusztai (Pipicsl József, a s.'ec'di munka mozgalom ismert harcosa, aki 1925—1927 k.'.zött az MSZMP orszigos szervezésében is jelentós szerepet játszott, és ezért 1 ev fegyházbüntetést kapott. Mint fiat il éveiben, nyugdi jasként Is aktívan dolgozott: gyűjtötte a helyi mozgalmi anya gokat, feljegyzéseket készített róluk és VIMHAtt rendezett az*kbM. Pleténelt utolsó észten deiben gyűjteményét és jegyzetelt a m-gve| rártarchlvum. a Somogyi k»nvvtár és a Móra Ferenc Történeti Os-t+Ivénak udo-rinyozta. E munkájával je lentös értékeket menteit meg, tett Ismertté. Példamutató tévékeovsé-ét blzonvftli az itt közölt rénvkén. A elkket az él'Rla 1975. március 2 én 168. szdl'uésnanlán) leirt 4 gépelt oldalas feljegyzés alapján állítottam össze. A fénykép — levelezőlap nagyságú eredetijét özv Dáni Jánosné mozgalmi gyűjteményében fedezte fel Pusztai elvtárs, amelyet sok más értékes dokumentummal, fényképpel 1980 őszén dr. Dáni Mihály, a múzeumnak ajándékozott. A képre az irányította rá a flgvelmet. hogy felismerte rajta Deli Károly (1877—1960) és Jambrik Ferenc cloészmunkásokat. Megérezte, nagvon fontos munkásmozgalmi leletre bukkant. F/s amikor azt. az akkor 83 éves Varga János énítőmunkás veteránnak megmutatta. beigazolódott, hogv feltételezése h elves volt,. Örömét csak fokozta, hogy Varga János, a csoportképen felismert egy sor nagvn-vü századeleli szegedi munkásmozgalmi harcost, köztük id. Kovács Pétert. akinek fénvkéne után Pusztai elvtárs 7 évig kutatót; e-edménvtel^nül. A fénvkénen láthatd szemé'vek azonns'tísávnn" segítettek még: özv. Dánj Jánosné és az akkor 88 éves Knten.q István internacionalista veterán. A csoportkép 1911 pvarán késztilt. n volt ..T.audon" — most Mikszáth Kálmán — utre 22. sz. ház udvarán Fhhe a házha 1910 máius nlseián költtwt»tték át a Munká.se+th/vnt, a Dúsoni-s tér és a P-tőfl <3<n/W szt fe'öli «aPokrészhöl. 1917 ös+áirt volt ott a MunVásnfthnn. Márrleth Tstoán kocsmáros házá*-»nn. A házaimmal"" ud"--áhan a fémdtép jréz.zfllt. az totO-es évek elnión jehnnf rd+álr PiT.srtal e1vto— pov évi leii+-fángUn'-áláhn 'U) am'" mozt-táltn a jeh/mteH énílie* fénvt-á-ó; tK-.t is a múzeumnak aiándékozta.) K'ket ismertek fel a fényképen? A kén eleién, közs-ien Varga János kisöccse és kishúga látható. A földön ülő első sor bal szélén (újsággal a kezében) foglal helyet az akkor 20 éves Varga János kőművessegéd. Tőle iobHra (a gyerekekkel egv sorban) Putvora Mihály látható, a Famunkás Szakszervo-mt könyvtárosa, az akkori szocialista jfitimunkásmoz.. galom lelkes- natronátóia Mögötte iohhra ül Jambrik Ferenc, maid P»M Károly cinéázmunkás »ki 19i9 rr>á-"ius vé"én a Forradalmi Bizottság katonai -senortiának egvjk vezetőie. a Horthy korszakban pedig meghurcoltatá sa ellenére az egvik' . legoszták harcosabb proletár". Jobbra me! lette Geletta György (1893—1918) nyomdász akit 1918-ban a catta- . ról matrózlázadás leverése után — Horthy Miklós ellentengernagy — megtizedeltek közt kivégeztetett. Tőle jobbra Teleki György nyomdász ül. Legelöl, a kép jobb sarkában az első álló személy Gulácsi György nyomdász, aki mint orosz hadifogolyból lett internacionalista, a Krímért folytatott háborúban esett el, Zalka Máté lovascsapatában. Mellette a második álló alak Teleki József nyomdal gépmester. A csoportkép baloldalán az első álló alak Ábrahám Mátyás szabómester, aki 1919 őszén az MSZDP szegedi szervezetének volt a titkára. Mögötte balra az egykori Földmunkás Szakszervezet elnöke, Németh Antal éli, őmellette pedig Miklós György kőművessegéd, aki Bugvonnlj lovashadseregében Tarnopol térségében veszett el, felderítés közben 1920-ban, A második ülő sor bal oldalán a második személy id. Kovács Péter cipészmester, aki Héger Mihállyal 1889—1891 időszakában Hódmezővásárhelyen szocialistává nevelte Szántó Kovács Jánost, majd a századfordulón Péter nevű fiával Szegedre költözött éa Itt tevékenykedett. Péternek Csorba Mária (1874—1944) volt az édesanyja. Ifj. Kovács Péter, Varga János barátja, mozgalmi küzdőtársa volt, különösen, hogy 1908. május 1-én megszervezték a helyi ifjúmunkás csoportot. Ifj. Kovács Péter azért nincs a fénykénen, mert a felvételkor Szarajevóban tartózkodott nagybátyjánál. Héger Mihálynál. 1919 tavaszán ő szintén a direktórium katonai csoportjában dolgozott, ezért a franciák elfogták és Francia-Guyanára vitték, ott is halt meg. Id Kováén Pétertől jobbra ül. kezében újságot tartva farcsetics Mihály asztalos munkás, aki az Orosz Vörös Hadseregbe elsőként toborzott magyar hadifoglyokat. Tőle Jobbra ül „Hanzel bácsi", a Munkásotthon gondnoka. tőle jobbra a háztulajdonos kocsmáros. Németh István. Mellette jobbszélen Varga István lakatos. aki részt vett a Téü Palota ostromában. A harmadik sorban Parosetlcs háta mögött, balra áll Tlckert (?) könyvkötőSegéd. aki Varga Istvánnal és Dáni Jánossal (t»93—1945) egvütt harcolt a Téli Palota elfoglalásáért. Tőle jobbra a második — újsággal a kezében — a szeged! munkásmezsalrvm markáns alakja. Varsáidén László (1872—1920) szahó«°géri. akinek a fia Ladvánszkv Józseffé) (1989—19401 bukott le 1922 februárjában, kommunista szervezkedésért. Hátul, a legutolsó álló sorban, balról a nesvedik (nyakkendőben. rövid hniial) Varró Kálmán (1880— 1963) famunká*. akj szintén szívvel-lélekkel támogatta a szocialista ifjúmunkások mozgalmát. Az 1911-es csonn-fbónrő* bóezftett feliegvzés vépén Pusztai (Piplcz) József elvtárs meglegvezte: „A múlt emlékeinek esszeoereblyézágn .dolgában nagv feladatok elvégzése vár a veteránokra. a Szocialista Hazáért Érdemrenddel k1tü"tetett rég! ha+cosokra. a mozg im) elő lökre." Ma is aktuális e gondolat: a Móra Férne Múzeum "f'rtén-jfi o ik munl^itá- f mmrle: 'érgvat, lokumentum-.t es azokkal kapcsolatos Információt köszönettel fogadnak mindenkitől, összeállította: SÍPOS JÚZSEF