Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

V Vasárnap, 1981. november 15. 15 A kisvállalkozások szerepe gazdaságunkban Beszélgetés dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettessel Január elsejétől életbe lépnek az új vállalkozási formákat lehetővé tevő és szabályozó rendeletek. Vállalatok leányvállalatot alapíthatnak, kisszövetkezetek és szövetkezeti csakcsoportok jöhetnek létre, magánszemélyek (de vállalatok is) gazdasági munkaközösséget alakíthatnak — megnő a kisvállalkozások szerepe hazánk gazdaságában. Dr. Villányi M'klós pénzügyminiszter helyettest a kisvállalkozásoknak a gazdaság egészében várható szerepéről kérdeztük meg. jól végzik munkájukat, akár csődbe is juthatnak. — A kisvállalkozásoknak A fácán legendája — Az a) vállalkozási formák életbe lépésével mennyiben változik a gazdaság egésze? — Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a kisvállalkozásokról van szó; a cél egész gazdálkodási rendszerünk megújítása. Javítani kell a hatékonyságot, a központi és a vállalati irányítást, a szabályozást, az eddiginél teljesebben ki kell használni a társadalmi munkaidőalapot. És ez a megújulás elsősorban a szocialista szektor üzemeihez kapcsolódik. — Miért iien, s miért most van erre szükség? i — Tervezési rendszerünk, gazdaságirányításunk elemei 1968 óta folyamatosan fejlődtek. A szervezeti rendszerben viszont azóta sem történt lényeges változás, az elmaradt a követelményektől ... Az államosítástól napjainkig a bekövetkezett szervezeti változások nagyon határozottan a centralizációt erősítették. Ez obMkfff tendencia: világjelenség. Bizonyos időszakokban azonban nálunk ez a folyamat egyoldalúvá, a gazdaság objektív mozgáséhoz képest túlzottá, erőltetetté vált Ez az, amit úgymond, vissza &ell „gombolnunk". Magyarországon egy üzemben átlagosan kilencszer annyi ember dolgozik, iiint például Ausztriában, hússzor apnyi, mint Svájcban, Dániában, vagy Belgiumban ,. Szükség van tehát a szervezeti változásokra és ezen belül a rugalmas, gyorsan alkalmazkodó kisvállalkozásokra. Ahogy nő az életszínvonal, az emberek szükségleteit egyre differenciáltabbak, egyedibbek lesznek; ezeket kizárólag nagy sorozatokban gyártott termékekkel nem lehet kielégíteni. Változnak ís az igények, mégpedig gyorsan, és ezekre azonnal rugalmasan kell reagálni. Az ismert okok miatt gazdasági növekedési üteme visszafogott; lehetőségeinket ezért is minél ésszerűbb szervezeti rend meretein belül kell kihasználnunk. Miért éppen most kerül sor a változásokra? A válaszhoz az is hozzátartozik, hogy most értek be azok a tudományos kutatások, amelyek az új formák kialakításénak kérdéseire keresték a választ. — Mit várhatunk a változásoktól? ' — Arra számítunk, hogy fokosatosan csökken a hiánycikkek száma. Észrevehető javulást várunk a szolgáltatások területén is. Jobb feltételei lesznek a lakossági pénzeszközök termelési célú felhasználásának és — azok számára, akik részt vesznek a vállalkozásokban — a felhalmozásának is. Létrejönnek a töredék-munkaerő hasznosításénak ésszerűbb keretei: ennek többek között az ötnapos munkahét bevezetéséből adódó, több szabad Idő ad jelentóséget. Arra számítunk, hogy a jelenleg is meglevő „fusi"-munka fokozatosan legálissá, szabályozottá válik. A fogyasztás, de a jövedelem szempontjából is szélesebb lehetőséget teremtünk tehát az egyéni célok györsabb eléréséhez.., Ami pedig a nagyüzemeket illeti; jó szellemű verseny alakulhat ki, a különféle szervezeti formában működő gazdálkodó egységek között az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolatok jöhetnek létre, összefoglalva: azt várjuk, hogy nőjön a hatékonyság a népgazdaság szocialista szektorában is! — Emiitette, hogy a szocialista vállal itok szervezetében is lesznek változások. — Eddig tíz tröszt szűnt meg, 126 önálló vállalat jött létre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ahol a centralizáció a valós érdek, ott továbbra is azt támogatjuk! A mérce egyre inkább az lesz, hogy az adott gazdasági cél milyen szervezeti keretek között érhető el a legjobban, a leggazdaságosabban. Nagyon lényeges a vállalatok belső tevékenységi körének megújítása. A külkereskedelmi, de a kutató-fejlesztő munkának is az eddiginél sokkal inkább részévé kell,válnia a vállalatok életének. Nagy jelentősége van a vállalaton belüli döntések decentralizációjának, és kevesebb lesz a külső beavatkozás is. Kiterjed a szerződéses rendszer. bérbe lehet adni eszközöket, gazdagodik tehát az együttműködés a vállalatok között. — Egyesek félnek az új vállalkozási formáktól, pontosabban, a társadalmi közérzetet féltik a változástól... — Alapvető tulajdonviszonyainkban természetesen nem lesz változás. Egyetlen olyan intézkedés sem jelent meg és nem is fog megjelenni, ami meglevő szocialista tulajdonú termelőeszközöket magánkézbe adnat Akik a társadalmi közérzetre hivatkozva félnek a kisvállalkozásoktól, azoknak azt felelhetem: a társadalom közérzete akkor a lcgroszszabb ha az ellátásban hiányok vannak. És ahol jó az ellátás, megvan az egészséges konkurrencta, ott a kisiparosok sem tesznek szert indokolatlanul magas jövedelmekre. A kisvállalatok és ezen belül a nagyobb számú kisiparosok közti verseny alakíthatja ki ebben a körben is a megrendelők, a piac ellenőrző szerepét, és szüntetheti meg — a ma nem ritkán előforduló — a teljesítményekkel, a szolgáltatás minőségével nem arányos, magas árakat. Persze, akadhatnak kiugróan magas jövedelmek. De ez nem lesz tipikus. És ha valaki napi 10—12 órás megfeszített munkával magasabb jövedelemhez jut, az nem is baj! Sót, az állami vállalatoknál is jobban kell differenciálni a dolgozók jövedelmét, a teljesítmények alapján. — A föveflelemszabAlyozás. Többen tudni vélik, hogy a kisvállalkozásokat kedvezőbben bíráljak majd el, mint az állami vállalatokat... — Erre nagyon határozottan és egyértelműen válaszolhatok. Az a célunk, hogy ne az elvonás mértéke, hanem objektív lehetőségeik, teljesítményük hozza kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe a vállalkozási formákat és az egyes vállalkozásokat. Eltérő megoldások, eltérő szabályok lehetnek, de a követelmény min, den szervezeti formával szemben azonos lesz! A kisvállalkozások alacsonyabb általános költsége, rugalmassága yalóban nem kis lehetőség, de ez helyzetükhői, szervezeti formájukból következik. Ez objektív előny, amit nem „felülről juttatunk" nekik, viszont éppen azért engedünk szabad teret megalakulásuknak, hogy ezt az egész népgazdaság számára kamatoztassák, fis az esetleges aggályoskodóknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogv a kisvállalkozások semmiféle indulótőkét nem kapnak, csak minimális hitelt.,, Ha pedig nem úgynevezett egyszerűsített 'könyvvitelt kell vezetniük. Nem ehetne-e esetleg hasonlóan egyszerűsíteni a nagyvállalatok adninisztrációs kötelezettségeit ís? — Szeretném leszögezni, hogy a megbízható, sokoldalú adatszolgáltatásra a jövőben is szükség lesz. A nagyvállalatoknál nem csökken az adminisztrációs kötelezettség. Ha azonban a kisvállalkozások egyszerűsített könyvvitele beválik, ennek tanulságait figyelembe véve, talán a nagyoknál is léphetünk majd ... — A kisvállalkozásoknak aligha lesz szükségük olyan korszerű termelőeszközök üzemeltetésére, amilyenek a nagyvállalatok túlnyomó részében már jellemzők. Nem vissz"lépés-e a korszerű gépek mellől elvonni a szakembereket? — Ahhoz nincs elég erőforrásunk, hogy a gazdaság valamenynyi területét korszerű eszközökkel lássuk el. Az is igaz, hogy közepes és kisvállalkozás is lehet korszerű. Vigyázni kell azonban a korszerűség fogalmával is: nálunk ez nagyon sok esetben a drágábbat jelentette. Másrészt az sem biztos, hogy az ezeken a korszerű berendezéseken dolgozó munkások termelése minden esetben a társadalom számára legfontosabb szükségleteket elégítette ki. Meggyőződésem egyébként, hogy nem lesz általános szakember-elvándorlás: háromnégy év alatt talán száz-kétszázezer ember átáramlására számíthatunk ..és, ha ők rugalmasabban, a társadalmi igényekre érzékenyebben végzik majd munkájukat, akkor érdemes volt változtatnunk. Mindamellett azt is ki kell jelentenem, hogy a hatást folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni, és ha a gyakorlatban nem ezek a célok valósulnak meg, eltökéltek vagyunk a változtatásra. E

gyik autós ismerősöm mondja lelkesülten: ő még ennyi fácánt életében nem látott, mint ezen a nyáron. Végigutazta Békést. Szolnokot, Csongrádot, s csak úgy az út mellett. mindenütt csapatosan szemelgettek ... Egy vadász meg. komoly értekezleten azon kesereg: Ha így megy tovább, lassan-lassan védett madár lesz a fácán .., Ekkora szakadék fölé nehéz igaz cölöpökből hidat verni. És egyáltalán igaz lehet-e mindaz, amivel a két véglet közötti távolságot magyarázhatjuk? Abban a szerencsében volt részem, hogy ott lehettem a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Csongrád megyei küldöttközgyűlésén a közelmúltban, ahol a fácánról tárgyaltak. A valódi Illetékesség letéteményese ez a testület — jónak ígérkezik hát, ha fácánügyben erre hagyatkozunk. Van egy szólás: Ha vadász nincs — vad sincsen. Bizonyossága nehezen fér a formális logika kereteibe, mert hiszen mégis a vadász az. aki egész télen fácánok után kaitat. és százával lövi a kakasát Csakhogy a lövés csupán töredéke a vadgazdálkodásnak. Mint mindenütt, előbb itt is vetni kell, hogy arathassanak. S ha csupán a természetre hagyatkoznának, bizony védetté kellene nyilvánítani a fácánt! Számokkal kell illusztrálni a dolgot. Tavaly a Csongrád megyei vadásztársaságak felneveltek és kiengedtek több mint 65 ezer fácáncsibét — s lőttek 64 ezer darab fácánkakast. Jószerével eltekinthetünk a két szám minimális különbségétől, s mondhattuk: fölnevelték a puskáravalót. kiengedték, és télen betakarították. Am a számoknak részletes belső tartalmuk is van. Nemcsak kakast neveltek, de csak kakast lőttek: így a természet adta állományhoz is hozzányúltak; de a mesterségesen nevelt tvúkok után ls van szaporulat a következő esztendőVeress Miklós Gravitáció Fény meg szél: koraősz kavarog porral ós zászlóronggyal vergődik örvénylő házsorok hálójában egy angyal Talán a lélek az amely sejti ki az ki fölemel vagy értelmed hullajtja szét és megöl mint semmit a lét: zuhanás minden röpüléz a vérnek visszfénye a kéz szárnyak csankodnak eszelősen szállong a toll a levegőben állok a zuhogó esőben mint ki hinné hoey nincs halál mert az idő visszatekerhető mint órarugóvá fémspipál Pék Pál Arc Viseli n! Tán a sok testébe plem, s így e hant mint törvény fog le, s akárha csapdo-kerít! Már hol a vas e szikbe ütni, ha a fák (feszes gerincű hű sereg) egy árny alatt vonulnak bent..,? És magukért! Hisz tart a test dúlt lánca még: a fönt. a lent őrült rönte. és naora nap: irisz tükrén a vak világ, hol slgvávít az öntudat. — s mit föl n°"n old a reitelem. csak bes'vít a volt idő. s türemlik ki ez arc mögül a másik arc. de mint a kő — ben, tehát a visszapótlás garantált .,, Egy másik szám — becsült szám — szerint az idei fácánállomány Csongrád megyében 107 ezer darab, azzal együtt, hogy az idei kiengedés 75 ezer körül volt, Akkor. ugve. abból, amit látunk, csak minden negyedik fácán kapirgál a termé, szet jóvoltából.,. A megyében 19 vadászta rsarthj tervszerűen és folyama tosar foglalkozik fácánnevelóssel. Kisebb részük úgy. hogv törzsállományt tart és a toiashozamot kikölteti, nagyobb részük úgv. hogv fácáncsibéket vásárol. Több mint 80 ezer tojást gyűjtöttek össze a volierekben, s ezeknek jó feléből lett naposcsibe. Vásárlással pedig 66 ezer darab csibéhez jutottak hozzá a társaságok. Ez így együtt hajazza ugyan a százezret, de tudnivaló, hogy ezek a pelyhes kis csibék túlontúl érzékenyek ahhoz, hogv mind felnő, jenek. A kiengedés az igazi ho. zam — más szóval a felneveled arány, ami igen változó, 94 c« 66 százalék között ingadozik. A dolgok vége az. hogy a fácénállománv helyzete is évről évre romlik, és az intenzív mezőgazdasági, erdőművelési gyakorlat és . az urbanizáció következtében egyre kisebb területre szorul össze. Országos tendencia következménye ez. nem pedig valami helyi baklövésé, hiszen a statisztika szerint 1978-ban még 2 millió 150 ezer fácánmadarat regisztráltak becslés alapián. az idén meg szűken másfél milliót I Ez pedig a zsákmányon is meglátszik, mert négv évvel ezelőtt még több mint 1 millió fácán került terítékre a vadászatokon, tavaly meg már alig több mint 700 ezerl Vadászok dolga, hogy az oko. kat megkeressék, és számoljanak velük. Azt mondják a megyei küldöttgyűlésen, hogy az élőhely alakul kedvezőtlenül. Az apróvad nem szereti a modern mezőgazdaságot. a tablásítást, a tömböeítést. a legeltetést, a tarlóégetést, a legelőgazdálkodást. A nagyarányú gépesítés is a vad ellen van, mert a gépi munkák nagy része éppen a vad szaporodási idejére esik. a gén pedig tiporja és kaszabolja a toiást. a zsenge szaporulatot. A táj is állandóan alakul: napok alatt megváltozik egy-egy terület jellege — lucerna helyén szántás lesz; tanyahelyek, csenderesek, erdófoltoik tűnnek el: terjeszkedik a civilizáció; valamiféle összefüggés van a vegyszerezés és a vadállomány között is; a természetvédelem nagyon kedvez a ragadozók elszaporodásának stb. Az ember pedig nem elég fürge, hogy az élőhely romlásából eredő csökkenést frissen pótolni tudja. A vadásztársaságok sem foglalkoztak eleget vadmentésseL tojásgyü i léssel, területeik ellenőrzésével, vadföldgazdáLkodással ós vadtakarmányozássul. Csekély volt az aktivitások a fásftásban. cseriések. csenderesek telepítésében is, s a dúvadirtas lehetőségeinek teljesebb kihasználásával ÍS adósak,. A fácánnevelésben is több gondosság, hozzáértés, úí módszerek bevezetese szükségeltetik. Vasárnaponként már szólnak a puskák, megkezdődött a nagy tizedelés. De hogy jövőre, meg tíz év múltán is legyen majd vad. ,nost is. és minden esztendőben gondoskodni kell a vadállomány gyarapításáról. A fogoly szinte ritkaság már — vadászati tilalom védi. Nyúlból ls inkább ólve veszik ki a zsákmányt a vadászok — puskavéare csak ketlőt-hármai kaphatnak egy esztendőben .v fácán verüs-ma ma njég elég jó passzió, s talán az is marad, ha a vadgazdálkodás évi és távlati tervei megvalósulnak. És ez nem csupán a vadászok ügye, hiszen a vadexport és a külföldiek vadásztatása a népgazdaság számára fontos valutaforrás i* eavben Nagyjából ejjnyj volna a fácán mai legendája. Ez a legenda talán még folytatódik .,. SZ. f» t