Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

V Vasárnap, 1981. november 15. 13 SipS!wmwm ÉVRŐL ÉVRE 6. A felszabadulás utáni magyar építészetet három szakasz jellemzi. Az első periódus 1945-től 51ig, az emlékezetes építészeti vita lezárásáig tartott. Ez a szakasz lényegében az 1944-ben kiadott deklaráció szellemében, a modern építészeti irányzatok jegyében kezdődött meg. Ebben az időszakban Szegeden összesen egy épület került tető alá, a Faragó utca sarkán levő bérház. A második archaizáló szakasz sem sok nyomot hagyott a város építészetében. Megépült a Marx téren, a Jósika utcában és Hunyadi János sugárúton egyegy ház. Erre a korszakra különben az volt a jellemző, hogy az épületek homlokzatait felöltöztették a valódi vagy vélt követelményeknek megfelelően. Megjelentek a fesztonok, attikák, ballusztrádok, övpárkányok, lunetták és lizénák. Modern köntösben megjelenítve a neoklasszicizmus reneszánsza volt ez az időszak. Szegedet és Csongrád megyét szerencsére alig érintette. A felszabadulás utáni magyar építészet harmadik szakasza, amelyik jelenleg is tart, az építészek önbizalmának visszatérését bizonyítja. Lehetővé vált; hogy az új építészgeneráció valóban kibontakoztathassa képességeit. Az országban 1961-ben kezdődött ötéves terv 250 ezer lakás építését irányozta elő. Nem volt egyszerű feladat mindezt megvalósítani. 1960-ban már készek voltak az új típustervek, méghozzá 21 variációban. Ennek is köszönhető, hogy amíg 1945-ben 2 millió 386 ezer, addig 1960 végén 3 millió 116 ezer lakás volt hazánkban. Gyorsan és sok lakást kellett építeni. Elkövetkezett a házgyárak kora. Ezeket a házgyári épületeket azonban adaptálni is kellett, s a tervező építészeknek ez nem kis föjadatot jelentett az elmúlt évtized során. Az embereknek pedig . .. ? Valamennyi új lakásban van fürdőszoba. Valamennyi új lakás minőségileg mást jelent, mint a régi bagolyvárakban levőké. Az igazsághoz hozzá tartozik persze, hogy a magyar építészet ezen legújabb kora nem dicsekedhet túlságosan szép objektumokkal. Ám ezek az épületek lakhatók és mindenképpen jobbak, mint azok a lakások, amelyek helyére építették őket. A Dóm teret annak idején Rerrirh Béla álmodta meg. A folytatását pedig Borvendég Béla. Nem volt kevés a feladata, hiszen a középkor egyetemének tőszomszédságában levő főtértípust kellett modern építészeti megoldásokkal ellensúlyoznia. Méghozzá úgy. hogy az Oskola utca visszanyerje eredeti. Szeged két történelmi városrészét összekötő funkcióját. Ö mindezt — ahogy mondja — finom átkötésekkel, perforációkkal oldotta meg. Érdekesség még, hogy az utca rendezési terve megvalósulása után tölcsér alakúvá vált. Azaz: szinte vonzza az embert a szabadtéri színpad a Rerrich-féie tér felé. 1900-ban Jánosné, sarkán a tervezte dr. Komáromi CsongTád, a 8 tantermes Széchenyi úti iskola. Borvendég Béla tera József Attila sugárút vezle. Az előtte látható térplasztika teszi igazán egyedi látvánnyá szegedi II. kerületi tanács épületét A művelődési ház Székkutason. 1959-ben tervezte Füzér István. Akkoriban még úgy terv ezték, hogy e község mintafalu lesz... Ebben az időben alakult ki Kiss István tervei alapján Csongrádon a bökényi lakótelep mai képe. Azóta többszintes lakóházak is épültek ebben a városrészben Szegeden a Kossuth Lajos sugai át és az Eszperantó utca sarkán 1961-ben készült tervek alapján építették föl a képünkön látható házat A Csongrádi köztisztasági fiird bejár • suopper Tibor 1957-ben készült munkája. Némileg még a megelőző építészeti korszak hatásait viseli magán