Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

4 V Vasárnap, 1981. november 15. 12 Hazaérkezett Csehszlcvákiából kulturális kííidöllsépnk Befejezte ötnapos csehszlovákiai hivatalos látogatását a Poesgay Imre művelődési mmlsster vezette küldöttség, ős hazaérkezett Budapestre. A magyar delegáció a cseh és szlovák oktatási és kulturális miniszterekkel tárgyalásukat folytatott országaink kultúrálta és oktatási együttműködéséről, kapcsolataink Jövőbeni fejlődésinek lehetőségeiről. Puzsgay Imre minisztert Prágában fogadta Josef Havlin. a CSKP KB titkára és Matej Lucán, a Csehszlovák Szocialista Köztár. snjág miniszterelnök-helyettese, Pozsonyban Ján Janik, az SZLKP KB titkára és Jullus Hanus, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Miért állunk? » Uj magyar film ír észül Miért állunk? — címmel forgatja új filmjét Magyar József. A rendező » művéhen is a mindennapi élet gondjait járja körül. Mint tette ezt korábbi filmjelben iá, így például a „Milyen a világ?.,., valamint a Mannheimben legutóbb Arany dukát-díjjal kitüntetett. Ml. büszke magyarok címűben. Készülő filmjéről elmondt»; elsősorban arra keres válásét, hogy sok helyen miért nem olyan a munkamorál, mint amilyennek lennie kollene, miként lehetséges, hogy a szorgalmasnak ismert magyar nép nehézségekkel küszködik ezen a téren. A forgatás során nyilvánvalóvá vált: a dolgozó másképp vélekedik munkájáról a 8 óra megkezdése előtt, közben. s utána, a fehérasztal mellett. Az elnéző magatartás, a megértő eltűrés ellen ls szót emelő alkotást több budapesti nagyüzemen forgatják. Nem a legjobb ütemben. A csúszás oka az. miként a rendező megemlítette, hogy bizonyos Jeleneteket nehéz rögzíteni, elsősorban azokat, ahol valamennyi dolgozó jelenlétére szükség lenne. Számítástechnikai fejlesztés A számítástechnikai központi fejlesztési program harmadik, középtávú tervciklusában — 1081—85 között — az alkalmazás hatékonyságának növelése az Intenzív fejlődés a fő cél. Az Állami Tervbizottság által előterjesztett, s a Minisztertanács legutóbbi ülésén megerősített határozat szerint a Jövőben a meglevő számítógépparkkal, csak kevés új berendezés munkába állításával kell növelni a gépek kihasználtságát, s a lehető legszélesebb körben el kell terjeszteni a különböző korszerű és hatékony alkalmazási módokat A cél az. hogy a hazai számítástechnika a jelenleginél sokkal nagyobb hatást gyakoroljon a gazdaságfejlesztésre. Ennek érdekében a költségvetési és a gazdálkodó szervezetekre egyaránt meghatározták a számítástechnika alkalmazási feladatait Calandria Hazai bemutató a Kisszínházban Magyar őstörténet, régi és mai Kelet Megalakul a Körösi Csorna Társaság szegedi tagozata Kelet, mely az európai ember számára összekapcsolódott a csodás, mesés, egzotikus Jelzőkkel, még most ls naponta meglepetéseket tartogat. Vajon milyen erők, fantasztikus hitek, őst törvények mozgathatják az emberek millióit, milyen fanatizmus tiltatta a torpedók nyargúra • Japán kamikáséUat, az iszlám hogyan motiválja Irán megperzselt földJát, miért pont Indiában alakulhatott kl a Káma szutra, ml rajlik a „japán csoda" mögött? 8 ha mlndezckh"'/ hozzágondoljuk, hogy hány ás hány honfitársunk Indult Keletnek, megkeresni őseink lábsnyomát, egyáltalán nem meglepő érdeklődésünk e kontinensnyi földrész Iránt. * — Égv meghívó a Körösi Csorna Társaság szegedi tagozatának alakuló ülésére invitál, Lehet-e más as első kérdés Róna-Tas András egyetemi tanárhoz, a szegedi tagosat elnökéhez, mint as, vajon miben rejlik Köröst Csorna Sándor kalandos életének aktualitása, viintcgy SQfl éti távlatából mi lehet életművének tanulsága7 —- Körösi Csorna Sándor alakja sokáig kuriozitás volt, különc kalandornak tartották sokan. Személyének mégis máig ható tanulságai vannak. Nagy tette, hogy szembeszállt a Kelettel foglalkozók egzotikus dilettantizmusával. bekapcsolódott a kor leghaladóbb tudományos áramkörébe, a göttingeni egyetemen készült keleti útjára, éppen nem romantikus álmokat kergetve. Eljutva India északi részére, Kls-Tlbetbe. nem a gyarmatosítás lehetőségeit vizsgálta, nem azt figyelte, hogy mit nyerhet ebből Európa, hanem „minden hivatalos megbízás nélkül", közvetlen közelről Ismerte meg az ott élő népeket, életüket, kultúrájukat. Nagyszerű tudományos tette u nemzetközi tlbesztika megteremtése. Az iskolás gyerekei: mégis Inkább úgy ismerik nevét, mint aki a magyarság ősi keleti kapcsolatait kereste, fis e problémákat korának legmagasabb szintjén vetette föl, E három dolog együtt magyarázza mai népszerűségét, szinte jelképi erejét. — Azt olvasom a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt működő társaság alapszabályában, hogy céljuk „Az orientalisztika és a népünk keleti kapcsolataival foglalkozó tudományok müvelése, ilyen kutatások elősegítése és támogatása, számukra tudományos vitafórum biztosítása, az orientalisztikai kutatások eredményeinek Ismertetése az érdeklődők körében." — Régóta él a magyarokban a Kelet iránti érdeklődós. A századforduló táján, majd később még inkább ez u keleti romanticizmus jobboldali fajvádö ideológiába torkollott. Ezekkel a torz áramlatokkal szemben alakult meg 1920-ban a Körösi Csorna Társaság, mely az akkori tudósok összefogása volt a szélsősége* dilettantizmus ellen, Céljuk elsősorban a keleti kultúrák magyar szemszögű megismertetése volt. Ezt a hagyományt őrsi, folytatja és gazdagítja az immár több mint 80 éves társaság, melynek Igen kiterjedtek nemzetközi kapcsolatai, jó a híre a világban, mindenfelé elismerik tevékenységét. — Szegeden a TIT Csongrád megyei szervezetével közösen alakul meg az első vidéki tagozat. Miért pont Szeged lett az első vidéki központ? — Egyrészt azért, mert itt vannak hagyományai a Kelet-kutatásnak. Már a szegedi egyetem elődjében, a kolozsvári egyetemen ls folytak ilyen búvárkodások. Később a vidéki társadalomkutatások támogatása nyomán létesült egy olyan műhely, melynek szakembergárdájára építeni lehet. Egyetemünkön is tettünk lépéseket, például a buddhizmus minden hallgató számára felvehető tantárgy; jövőre szeretnénk bevezetni a tibeti nyelv oktatását és megismertetni az érdeklődőket a keleti vallásokkal. De nem szeretnénk bezárkózni az egyetem falai közé. Ügy érezzük, sokan vannak Szegeden, akik igénylik az ilyen irányú szakszerű ismereteket. Nem beszélve azokról az aktualitásokról, melyek naponta fordítják figyelmünket Japán, az iszlám országok v«gy éppen India felé. Ügy érezzük — a TIT-tel közösen —, hogy ennek a fokozott érdeklődésnek eleget tenni nemcsak feladatunk, de kötelességünk is. Nem utolsósorban föl szeretnénk Idézni a Körösi Csorna Társaság alapítójának, első jegyzőjének, a kiváló orientalistának ás turkológusnak, Németh Gyulának példamutató tevékenységét, akinek tudományos hagyatéka, könyvtára szegedi tanszékünkön található. .— Milyen formákban, módszerekkel szeretnének közönlég elé lépni, és milyen témák szerepelnek terveikben? — Ügy gondolom, nem lehet feladatunk szűk részletkérdésekkel foglalkozni. Mindenekelőtt a széles közönségnek szóló, színvonalas, tudományosan megalapozott és aktuális témákat szeretnénk megismertetni az érdeklődőkkel. Kéthavonként szervezünk programokat, foglalkozunk a magyar őstörténet-kutatás kérdéseivel, o régi Kelet gazdag világával és a mai Kelet társadalmi, gazdasági, politikai problémáival is. * A Körösi Csorna Társaság a TIT Csongrád megyei szervezetével közösen november 19-én, csütörtökön délután fél 6-kor rendezi meg a társaság szegedi tagozatának alakuló ülését a SZAB Somogyi Béla utca 7. szám alatti székházának dísztermében. Az első előadást Czeglédi Károly egyetemi tanár. a Kcőrösi Csorna Társaság elnöke tartja a XIX. százarii magyar őstörténeti kérdésekről. T. L. Kezdjük azzal, hogy Bibbiena nem is személvnév. Falunév. Idevalósi Bernarde Dovizi. X. Leó pápa bíbo. róna, aki hozzávetőlegesen annyit ért meg a XV, századból, amennyit a XVI.ból, ámbátor egyikből sem túl sokat. Szülőfaluikról tartjuk számon, mint Erasmust Rotterdamról, vagy Csere Jánost Apáczáról. Többet mond azonban felőle, ha kortársát hozzuk szó' ba, Machiavelli Mandragóráját. A Calandriát megtartó ötlet pántjai, humorának, dramaturgiájának gyeplői viszont hátra Is, előre í« meghosszabbíthatók: Plau. tus, Boccaccio, Coldon I, Shakespeare, Balzac például rögvest jelentkezik. nvultózkodik az Iskolapadból, kedves nézők, patzári históriákból készültünk ml is óm. S e névsorolvasás azokra korlátozódik Inkább, kik a szegedi színházban bizonyítottak már. Mint Goldoni, tavaly ilyentájt. A Két úr szolgáját Truffaldlnónak hívták, Nemcsák Károly (akkor még f. h.) játszotta — ami pusztán azért sem érdektelen, mert most nyílik alkalma Nemcsáknak megismételni bravúrját. Ezúttal egy Fessenlo című hasonszőrű figura pepita térdnadrágjába, s mint maga mondja, nem két urat, egyenesen háromat szolgál. (Miközben mélán törtem a betonfejemet, műsorpolltlkusaink vajh mért pont ezt « spanyolviaszt fedezték föl a téma reneszánsz padlásán, mentségül a főiskolások Goldoni-előadásalt, onnan ls Nemcsák kitűnő, higanvmozgású-gumlarcú Truffaldinóját hoztam föl számukra, mint ami feltétlen folytatást, halaszthatatlanul sürgős reprlzt kíván. S hogy erre bazíroztak, elfo. gadható; a lövés kapura megy.) ősrégi tapasztalat, színházban a néző nem érzi lealncsonyítónak a szórakoztatás csiklandós formuláit. „Ha a szükség úgy hozza, nevén nevezzük a gyereket" — ígv a prológ, világos beszéd. S szó ml szó, nem sokat takuvakuznak, csflrlkcsavariák, nem szomszédoln&k sikamlós fantáziáért, szabadszájúságért. Színdarab Szegeden. 18 éven felülieknek, római bíboros tollából, Nem mondom,,, Három úr szolgája lehat Fegsenio, Calandróé, aki bugyuta, bárgvú. s egyéb alliterációk föloicomázottja: feieségéé, aki Fulvia, * nő létére is képes arra, hogv szarvakat növesszen; végül Lldtóé, aki elveszett testvérhúgának szoknyáidban cserkészi be magát pásztor, órázni Fulvjához, s akire éppen ezért — hogy teljes legyen a riblllló — kl más vethetne szemet, mint maga Calandro, a lovag, személyesen. így aztán ..ugyanazért epekedik férj és feleség". Tetézi a zűrt, hogy az egymást kereső ikertestvérek ellenkező nemű inkognltót választanak. A fiú lánynak öltözik, a lány fiúnak, s oly hasonlatosak, mint két tojás., lépten-nyomon összetévesztik őket, hol szeretik, hol gyűlölik, hol ármányt szőnek ellenük, hol képtelen házasságok felé tuszkolják. S mert mlndkotten valamiképpen megélik a szebbik nem „állapotát". egyikük valóságosan, másikuk színleg, annál elementárisabb élményt szerezhet szerzőnk n női természetről vallott, feltehetően már akkor sem egyedüli véleményének: „az asszonyoknál nincs hiszékenyebb jószág a világon". (Lám az „asszonyállat" XVI. Nagy László felvétele Nemcsák Károly (fönt), Forgács Péter (balról) és Katona András jelenete az első felvonáshói :Bsen — taisai Évente háromszor terem, nek az új nemesítésű növények a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben, ahol a rolyamato« generációváltást a klímaház teezi lehetővé. A szabadföldben beérett növények magjait az intézet kecskeméti növényházában vetik el úJra Az üveg alatti veteményesek legtöbbjén tavasz van: virágzik a paradicsom, a paprika, a« uborka a dinnye, és szépen fejlődnek a petrezselyemfélék. századi sírlelete, Mutatls mutandis; „a jószágoknál nincs hiszékenyebb asszony a világon".) Akad persze itt különb fölismerés. A boldogságát kereső ember elveszti önmagát — szigorúan lemeztelenítve körülbelül ez lehetne a darab messze elragozható alapgondolata. El a tehetős vén trubadúr, lovag Cnluririro, el a bájait tündórflatalságúnak romtuln végklárusftó feleség. Fulvia, de el a fess Lidio, sőt a mások tanácsaira igazán nem fanyalodó.. Feasamo. hiszen őt is orránál fogva vezeti 11 szobalány. Siimia. Akár elálmélkodhatnánk azon, hogy egy középkori bíboros legalább annvit tud a női lélek rejtelmeiről, mint a színthatásról. a szerelmi praktikákról, mint a komédia dramaturgiáiéról. Mert teszem azt a ruha- és személycserék zsongító kavalkádja közben arról is cseveg Blbbiena. hogy a nő úgv védekezik, közben támad, vesztesen Is a győztest, leleplezetten is a leleplezőt látszsza, s eme orcátlan tulaldonságával. hogv mindig a nyertes pózában tetszeleg, nemcsak szorult helyzetein képes úrrá lenni, hanem a férfinkon is (már amelvl. ken). Beaumarchuis Figarója óta pedig nem illik — holott szabadna — rácsodálkozni u drámaksvovés oly tartalmi leieménveire, hogv a szolgák ügyesebbek az uraknál, a nemtelenek a nemeseknél, s hogy ennélfogva kisemberek kaparlák kl a nagyok gesztenyéit — no persze nem Ingven vagy péterf illérekért. (..A kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt és — a révész se járt rosszul.") Lajos Mari fordította a darabot, aki a pár hete látott krimit is. Mario Frattiét. Gördülékeny. 1ól mondható, borsos áthallásokra engedékeny szövege azonban meríthetett volna mélyebb kanállal a mai argóból: a textus elbírná. Kitűnően Indul és zárul az előadás. No nem a prológ vagy az epilóg miatt (Fessenio nvitómonolóa1a egyébként ls fölös szószaporítás, többnyire az argomentumban elhangzottakat Ismétli). Hanem mert a vendég Menczél Róbert térhatású, ritmikus utcarészletdíszletében — mi Ízléses kötéltáncot lejt valóság és stlllzácló között — szférák zenélére lebegnek elő a nenlonba borított álarcos szereplők mintha panoktikumfigurák szállingóznának holmi időkriptából. Kár. hogy ebből a jelenetből csak kettőre futja. Halasi Imre másik ötlete viszont félsikerű. Ugyanarra a színészre osztani az Ikertestvéreket, önmagában nem rossz, miután azonban amúgy la sok a gubanc a cselekmény szálaiban, a szerepösszevonás akkor bonyolít túl, fölöslegesen, amikor egyszerűsítenie kellene Inkább. S Forgács Péter nek sincs elég eszköze a két figura szétpreparálásához. Javára szól viszont a rendezésnek, hogy stílusa egységes. fölismerhető. A szinészvezetés olyan, .szabatosan alig leírhatómozzanutuilól beszélek, melyék a címszereplő Mentes Józsefből vagy Nemcsákból patakzunak. Például. Calandro bávatagon, egészen halkan, már-már reszketegen ad utasítást Fessenlónak: „csak keményen", A konlraszt látványos, érezni belőle, a rendezőnek ls. a színésznek ls van humorképlete Szándékosan nem szeretnék kitérni részletezőn a szereplökre. Egyszerűen azért, mert a csanatmunkát érezni biztatónak — dacára, hogy láttunk 1abb előadásokat már ezeken a deszkákon. A mozgások ritmusa eltalált, csak a szövegmondásban kívánni több színt, elevenségei eavtkük-másikuknól. Vágvölgyi Ilona több darabru elegendő poént „bedolgozó" lel mezei nek harsány felhangia Mentes és Király Levente (Ruffo) szereparca a maszkmester Minik László bűvészmutatványa Am mindkettő úgv él Igazán, hogv Mentes Is. Király is rááll a fiatalok hullámhosszára, fölveszi szín.tátékviláguk frisseségét. ruganyoseágát, suhogását, hamvas bumfordiságát. Ilyen szellemesnek, ellenállhatatlanul kacagtatónak nem láttam még Mentest. S aligalig marad mögötte Eger. váry Klára a kelleténél élemedettebb Fulviáia. Katona Andris fafejű Pollnicója. Nemcsák még fergetegesebb lehetne, ha „lassabban" hadarna, Császár Gyöngyi Samiála máris bizonyíték, erősítésnek szerződött Ide. nem létszámnál:; Nádhá^v Péter diszkrét clown-arcot kölcsönöz Fanlo szolgának, és Sitii Ildikónak. Csorna Ferenc nek, Quintus Konrádnak. Tóth Istvánnak is köszönhető néhány humorfestékkel vustagon fttlsklccelt mozdulat a pénteki kisszfnházi bemutató reneszánsz vitorlavásznán. A vámszedők intelllgenclavlzsgáia például . Nikolényl István