Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

Mbc GYARORSZAG 71. évfolyam 238. szám 1981. október 10. szombat Ára: 1,40 forint * 7 M S Z M P- -••S Z-E GEO ¥-Á S C S 1 BilC - A Pl Szeged fölszabadulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepségek Nagy László felvétele A Széchenyi téren a pártbizottságok képviselői koszorúztak. Képünkön (balról jobbra): Szabó Lajos, az MSZMP . szegedi járási bizottságának titkára, Zsiros Zoltánné. a megyei pártbizottság tagja és Juhász Géza, a városi pártbizottság tagja Koszorúzási ünnepséget rendezett tegnap, pénteken az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei városi tanácsa és a HazafiasNépfront városf bizottsága Szeged fölszabadutásának 37. évfordulója tiszteletére. • A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél és a Dugonics temetőben levő emlékműnél elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet koszorúit az MSZMP megyei, városi és járási bizottsága, a megyei és városi tanács, a magyar fegyveres testületek, a szovjet katonai alakulatok, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A Széchenyi téri első emlékműnél koszorúztak még a kommunális vállalatok pártbizottsága, a kéziszerszámgyár, és a termelőszövetkezetek nevében a Tisza—Maros szög Mgtsz megbízottjai. A másik Széchenyi téri emlékműnél a középfokú oktatási intézmények pártbizottsága, a gyufagyár és az egészségügyi pártvezetűség koszorúit is elhelyezték. A Dugonics- temetöbeh levő emlékműnél lerótták kegyeletüket a Gabonatermesztési Kutatóintézet, a Magvar Nemzeti Bank és a DÉLTERV képviselői is. A Belvárosi temetőben álló romáin emlékmű talapzatánál szintén elhelyezték koszorúikat az MSZMP megyei, városi és járási bizottsága, a megyei és városi tanács, a fegyveres erők, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint a paprikafeldolgozó vállalat, a Csongrád megyei Tervező Vállalat és a Számítástechnikai Vállalat dolgozói. A koszorúzási ünnepségek végén a katonai és munkásőregységek tisztelgő menetben vonultak el az emlékművek előtt. Űj lehetőségek az alumíniumgyártásban Fenteken befejeződött Tihanyban a bauxit, a timföld és az alumínium tudományos kutalásaval foglalkozó nemzetközi szervezet, az ICSOBA konferenciája, amelyen 34 ország szakemberei vettek részt. Képviseltette magát az 1BA. a fejlődő országok nemzetközi bauxitegyesülésc is. A magyarországi tanácskozást Timföldgyártás 2000-ig címmel rendezték meg, azzal a céllal, hogy áttekintsék a különböző ogszágok kutatási, fejlesztési eredményeit. Az eszmecsere tapasztalatait Zámbó János, az ICSOBA magyar nemzeti bizottságának titkára, az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet igazgatója foglalta öszsze. Elmondotta, hogy várhatóan 2000-ben is döntően a bauxitalapanyagot felhasználó timföldgyártás útján jutnak ei az alumínium előállításához, nagyrészt a széles körben elterjedt. mintegy százéves Bayer-technológia szerint. Számításba jöhetnek azonban más alapanyagok is a timföldgyártásban. Kísérleteznek például nagy alumíniumtartalmú anyagok, palák. nefelinek, szilikátok feldolgozásával. A Szovjetunióban már berendezkedtek a szilikátalapú alumínium gyártására is. Mindez azonban meg 2000-ben sem lesz a termelés jellemzője. Kísérleteznek azzal is, hogy kevesebb energia fogyjon és mérsékeljék a lúgfelhasználást is. Az energiatakarékosságra máris figyelemre méltó eljárások születtek. A timföldgyártás energiaigényének egyharmadát a kalcinálás viszi el. Ez 25 százalékkal mérsékelhető, ha a füstgázok és a timföld melegét ésszerűen hasznosítják. Befejezőin az országgyűlés őszi ülésszaka Á képviselők elfogadták a környezetvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól szóló beszámolót Pénteken 10 órakor a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöntötte hazánk vendégét: Jósé Eduardo dos Santost, az MPLAMunkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét, aki küldöttség élén tartózkodott hazánkban és ellátogatott a Parlamentbe. Apró Antal a magyar törvényhozás nevében is újabb sikereket kívánt Angola népének. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — ezután meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját Az emberi környezel védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. (Beszámolóját külön ismertetjük.) A téma vitájában dr. Röder Edit (Budapest, 51. választókerület), az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, az országgyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén elhangzottakról számolt be. A bizottságok különösen azt tartották jelentősnek, hogy a környezetvédelem az állami politika rangjára emelkedett, szerves részévé vált az V. és a VI. ötéves tervnek. A jogszabályt a képviselők általában jónak tartják, a hiba a végrehajtásban, a szemléletben. az állami és állampolgári fegyelemben, az érdekek esetenkénti helytelen értelmezésében, a szankciók alkalmazásában mutatkozó liberalizmusban, valamint a közömbösségben van — mondotta a képviselő. Egyébként a környezetvédelem helyi eredményeiről-gorídjairól lobb képviselő fejtette ki véleményét, majd — a vita befejeztével — Gonda György államtitkár válaszolt a felszólalásokra. Elmondta: az elhangzott észrevételeket, javaslatokat hasznosítják. A VI. ötéves terv előirányzatai megfelelnek a követelményeknek. Figyelembe veszik, hogy népgazdaságunk mire képes a következő fél évtizedben. melyek azok a feladatok, amelyeknek megvalósítását reálisnak tekinthetjük. Az viszont feltétlenül szükséges, hogy a tervben foglalt tennivalókat maradéktalanul elvégezzük. A továbbiakban hangsúlyozta — és ez az ülésszak során is kifejezésre jutott — társadalmunk felelőssége, cseiekvőkészsége növekszik a környezetés természetvédelem fejlesztésében. A feladatok megoldásához a népgazdaság a lehetőségeihez mérten hozzájárul, segíti azt a társadalmi magatartás lendítőerejével is. Az országgyűlés egyhangúlag jóvá hagyólag tudomásul vette az Országa: Környezet- és Természetvédelmi Hi vatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát Ezzel befejeződött az országgyülé.őszi ülésszaka. G&nd® Cjrörgy <®Mpm%é§a Öt évvel ezelőtt. 1076-ban alkotott törvényt az országgyűlés az emberi körhyézét védelméről — mondotta elöljáróban. Amikor a törvény megjelölte a célokat és a teendőket, figyelembe kellett venni, hogy egyrészt a környezetünket érő kedvezőtlen hatások bonyolultak, egymásra épülnek, másrészt pedig a természet öntisztuló képessége e hatások nem mindegyikével szemben képes védelmet nyújtani. A többi között példa erre, hogy az ipar. a mezőgazdaság és a háztartások évente több tízmillió tonna hulladékot bocsátanak ki, a települések, a közlekedés, az ipar fejlődése sok ezer hektár termőterületet ..fogyaszt", a gépkocsiállomány — és az általa okozott szenynyezés is — óriási mértékben megnőtt. A törvénv végrehajtásának alapvető feltétele volt azt tisztázni, hogy a környezetvédelem egyes részfeladatainak megoldásában melyik minisztériumnak és főhatóságnak mi a teendője, mire terjed ki a felelőssége. Az is egyértelművé vált', hogy mindenekelőtt annak kell eljárni, intézkedni. akiknek a tevékenysége nyomán a környezet' károsodik vagy károsodhat. Szerény eredmények A tennivalókat két kategóriába kellett sorolni. Az egyik a korábban kialakult szenynvezö források, hatások folyamatos megszüntetése, ilI letve csökkentése. A másik ] pedig az, hogy az új beruházások, fejlesztések megvalósítása során figyelembe vegyék a környezeti viszonyok esetleges változásait is. Ez utóbbiban egy igen lényeges követelmény: a megelőzés jut kifejezésre. A legkevesebb a hulladékokból származó szennyezések megelőzése és megoldása területén történt, összefügg ez a másodnyersanyagként újra felhasznált hulladékok viszonylag alacsony arányával — oz Magyarországon az iparban nem éri el a 10 százalékot —. és a háztartási hulladékok elhelyezése körüli rendezetlen állapotokkal is. Ez utóbbi annak a társadalmi igénynek a hiányát is jelzi, hogy kellő körültekintéssel, fegyelmezettséggel tartsunk és tartassunk rendet magunk körül. Környezetünk tisztaságára jobban kellene ügyelnünk. Amikor a környezetvédelmi törvény megszületett, még csak kisebb, üzemi méretű feladatok adódtak a veszélyes hulladékok kárcs hatásával kapcsolatosan. Ma máiéi fogadott felismerés, hogy álgondolt és szigorú intézkedések szükségesek. Becslés szerint évente 300 ezer tonna mérgező hulladék jön létre, s ennek sorsáról kell felelősséggel dönteni. tárolásáról, részben visszanyeréséről vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A környezet állapota lényegében leolvasható az ország gazdaság-földrajzi térképéről. Azokon a területeken voltak és vannak gondok, ahol az ipar nagymértékben koncentrálódott: elsősorban Budapesten és térségében. Észak- és Közép-Dunántúlon, a borsodi iparvidéken és Baranyában. Az elmúlt években az anyagi eszközök tervszerű felhasználása már hozott szerény eredményeket. A továbbiakban az atomenergia hazai, békés célú felhasználásúnak kj»rpy«zefvé* .détmi. összefüggéseiről' szőtt j az államtitkár, emlékeztetve arra. hogy 1980-ban külön törvény született az atomenergiáról. — A törvény végrehajtása. az ennek érdekében tett. intézkedések biztosítékot jelentenek arra. hogy ne kelljen tartani a környezetkárosítás ' veszélyétől. A Paksi Atomerőmű úgy épül meg. hogy üzemeltetése során a környezetbe kerülő szenvnyező anyagok hatása a megengedettnél lényegesen kisebb lesz. A mérő- és ellenőrző rendszer kiépül és időben elkezdi működését. A társadalom nagy érdeklődéssel figyel minden, a Balatonnal kapcsolatos változást, tervet, intézkedést. A kormány által jóváhagyott két program szolgálja azt a célt. hogy a jogos aggodalomra okot adó helyzet megváltoztatható legyen. Az egyik a Balaton és térségériek vízgazdálkodására.' a' másik a térség regionális rendezésére vonatkozik. Évekre van szükség ahhoz, hogy ezek .végre-, hajtása . nyomán érzékelhető jegyen a változás. A folyamattan vagy előkészítés alatt levő munkák kedvező hatást ígérnék. Azt gondoljuk, hogy a terveket nagy pontossággal kell végrehajtani, és elejét venni annak, hogy különböző engedmények meghiúsítsák az eredeti, a megoldást szolgáló szándékot. Nagyobb körültekintéssel A környezetvédelem vagy annak egy-egy részterülete gyakran áll szenvedélyes viták középpontjában. Különösen sok indulat kavarog akörül, hogy lehetséges-e egyidejűleg a mezőgazdaságot fejleszteni és a7- emberi környezetet megóvni. Meggyőződésünk szerint kell is. lehet is A környezetvédelemnek nem lehet célja, hogy a mezőgaz(Folytatás a 2. oldalon.) m® «• JBHM rfflflH ll«$És Iflyí ijlSHS fepBW W JTTÍ' í BK^FL Megyénk országgyűlési képviselőinek egy csoportja — középen — az ülésterembeo