Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

Péntek; 1981. október 9. 3 Tanácskozik az országgyűlés ben. Az élelmiszeripar túlzott központosítottságának enyhítése, a monopolhelyzetek egy részének felszámolása, néhány területen a mezőgazdaságéval azonos szabályozókra történő áttérés segítheti a termelők és a feldolgozók közötti kapcsolatok erősítését, az ágazati munka szervezettségének javítását Meg kell mondani őszintén, hogy mindebben még a kezdeténél tartunk, tehát várjuk a folytatást. A mezőgazdasági szövetkezetek decemberi IV. kongresszusának előkészületeit ismertetve, a TOT elnöke aláhúzta: világos előttünk, hogy az adott helyzetben magasabb követelményeknek kell megfelelnünk. A hitelezési feltételek szigorodásával, a támogatások csökkenésével, az állam iránti kötelezettségek növekedésével számolunk. Erre kell berendezkednünk és így kell felkészülnünk a gazdaságunkat ért kedvezőtlen hatások enyhítésére. Bizonyos határig ez természetes, s az üzemek nagyobb részében elviselhető is, mi több, a vállalati gazdálkodás minőségi elemeinek javítására késztet. A szabályozó rendszer sok területen eredményesen tölti be jövedelemszabályozó és ösztönző szerepét. A háztáji és a kisegítő gazdaságokban is van termelési kedv, van érdekeltség. Az állami gazdaságokban dolgozók, a termelőszövetkezeti parasztság szorgalma, a párt politikája iránti bizalma és elkötelezettsége, e politika által nyújtott biztonság a záloga annak, hogy ez a jövőben is így lesz. Szabó István befejezésül az MSZMP Központi Bizottsága nevében a beszámolót elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Jobb nkával a nagyobb feladatoknak Csókási Zoltánná felszólalása A mezőgazdaság, az élelmiszeripar helyzetéről, az elmúlt tíz év alatti fejlődéséről szóló miniszteri beszámolót nagy érdeklődéssel tanulmányoztam, annál is inkább mert munkámat az élelmiszeripar területén végzem, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban dolgo-' zom szakmunkásként. Csongrád megye gazdaságában a kedvező adottságok — a jó minőségű talaj, napsütéses órák magas száma, a termál- és gázenergia jelenléte, öntözési lehetőségek — folytán a mezőgazdaság és élelmiszeripar jelentős arányt képvisel. Megyénkben ezek az ágazatok adják az évi össztermelés mintegy negyven százalékát; itt dolgozik az aktív keresők közel egyharmada A megye jelentős szerepet tölt be az ország élelmiszer-ellátásában es exportáru-alapjának növelésében. Az ország mezőgazdasági területéből megyénk 5,3 szazalékkai részesedik. 1970-ben búzából 4,8. kukoricábol 5,4, vöröshagymából 38,9. fűszerpaprika-őrleményből 57, zöldségből 15,5 vágósertésből 7,1, vágóbaromfiból 4,9 százalékos részesedést értünk el az országosból. 1979-ben ez az arány tovább javult: búzából 5,7, kukoricából 5,8 vöröshagymából 31,9, fűszerpaprikából 44,3, zöldségből 15,9, vágósertésből 8,1, vágóbaromfiból 6,3. százalékra alakult a megyei részesedésünk. Az élelmiszeripari termelés 1970—1980 között 4,3 milliárdról 11 milliárdra nőtt Ugyanékkor az exportértékesítés 1.1 milliárdról csaknem megkétszereződött. A fejlesztések, rekonstrukciók megyénkben elsősorban az állati termékeket feldolgozó ipart érintették. Ez miegmutatkozik abban is, hogy ezen ágazat exporttermelése növekedett a legdinamikusabban, teljesítménye a tíz év alatt megötszöröződött. A növényi termékeket feldolgozo megyei élelmiszeripari vállalatainknál nem volt jelentősebb beruházás. Ezért az exporttermékeik szerényebb mértékben növekedtek a tárgyalt időszakban, — nem érték el a kétszeres növekedést. A feldolgozás mellett gondot okoz, hogy a szükséges ütemben nem bővült a tároló- és a hútőtároló kapacitás sem. Adottságaink teljesebb kihasználását a gyakori belvizek, a szélsőséges csapadékeloszlás, a talajok vízháztartásának problémája, a feldolgozó ipar szűkös kapacitása gátolta. A húsipar is jelentős változáson ment keresztül. A megtermelt alapanyagot fel tudjuk vásárolni és színvonalasabb termékké tudjuk feldolgozni, de ugyanakkor ezt a növénytermesztés konzervipari feldolgozásáról már nem mondhatjuk éL ***** Mtim'm- . ^^1 A Szegedi Konzervgyár rekonstrukciója már többször szerepelt napirenden, többször kaptunk ígéretet a probléma megoldására, de az, sajnos, még jelenleg is várat magára. A konzervgyári rekonstrukció teremtheti meg az alapját a megyében megtermelt zöldségfélék feldolgozásának, valamint a belföldi piac és az exportárualap növelésének. Nem akarom a tisztelt képviselőtársakat azzal untatni, hogy tovább soroljam e probléma megoldásának pozitív hatásait, mert sokan vagyunk itt gyakorló háziasszonyok és mindannyian olcsón, többet és jobbat akarunk vásárolni. „Örökzöld" — a zöldségés gyümölcstermesztéshez jól illik (ezt idézőjelben mondom) — az a probléma, hogv szervezési hiányosságokból adódóan sok megtermelt érték nem kerül a fogyasztókhoz (akár belföldi, akár külföldi fogyasztókhoz), mert nincs megfelelő feldolgozó-, tároló, hűtő kapacitás. Az alapanyag-termelés és a feldolgozó kapacitás jó összhangjának megteremtését példázza a húsipar. Az előzőekben már érintettem, hogy a mezőgazdaság által előállított terméket, élő állatot, a húsipar fel tudja vásárolni és fel tudja dolgozni; a/.onban az alapanyagtermelés és a feldolgozás jó összhangjában is előfordulnak problémák, de úgy érezzük, hogy megfelelő közgazdasági szabályozással és ipari háttérrel sikerült az alapanyag-termelést megfelelően integrálnunk. A növénytermesztés területén a feldolgozó ioar és a termelők között hasonló kapcsolatot kellene létrehozni. Ezen a téren is van fejlődés, azonban a problémák rendezése hosszabb időt vesz igénybe úgy érzem, hogy rendelkezünk olyan kapacitással és eszközzel, ami nem igényel nagy —. hogy ezt a szót használjam — „tőkebefektetést", ez pedig a szervezés. Sokszor foglalkozunk szervezési kérdésekkel és problémákkal, de ha ezen belül koordináló tevékenységünket javítanánk, nem menne veszendőbe sok olyan termék amit más megyében esetleg szívesen vásárolnának meg. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban elért eredményeink nagyok, fejlődésünk összességében és alapvetően töretlen. A fejlődéssel párhuzamosan a követelmények is évről évre fokozódnak az élelmiszeripari termékekkel szemben, belföldön és külföldön egyaránt A termékek előállítására és minőségére vonatkozóan szigorú előírások, szabályok és törvény van. Ezek betartása, a minőség javítása, állandó és kiemelt feladat. A gyakorlati életben azonban ezek sokszor túlzásokba csapnak át és rosszul értelmezett fogyasztói érdekvédelemből, esetleg pazarláshoz vezetnek. Sokszor beszélünk a változó körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodás kérdéséről. A szabvártyök vonatkozásában azonban ugyanezt nem mondhatjük el. Tudom, hogy a termékek jó minőségét hosszú távon kell garantálni, de ez nem jelentheti azt, hogy a szabvany és a minőségi előírásokat az élet diktálta követelményeknek megfelelően ne módosítsuk és esetleg szigorításokat vagy engedményeket ne tegyünk, mert mi még nem vagyunk olyan gazdagok, hogy minden esetben a maximális követelményeket elégítsük ki. Ügy tudom, hogy egy-egy új termék bevezetésének, piacra kei-ülésének nagyon hosszú az átfutási ideje, ezt is le kellene rövidíteni, ezzel is elősegíteni a választék bővítését, az olcsó termékek mielőbbi piacra juttatását. A tárgyalt időszakban sokat fejlődött technikai, technológiai színvonalban a húsipar országosan bővült a termelőkapacitás, több beruházás, rekonstrukció fejeződött be és lépett a termelésbe. Vállalatom, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát területen 1972—1976 között rekonstrukciót hajtottunk végre, melyet határidőn belül és a tervezett összegen belül valósítottunk meg. A fejlődésnek, az új, magasabb követelményeknek — megfeszített munkával ugyan, de — eleget tudunk tenni. A beruházásra fordított mintegy egy milliárd forint jól hasznosult. Termékeink elismerést vívtak ki belföldi és külföldi vásárlóink előtt egyaránt. Igyekeztem röviden a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének alakulását ismertetni megyénkben. Ügy érzem hogy Csongrád megye is megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket pártunk Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén hozott. A határozat útmutatás számunkra, és mi, az élelmiszeriparban dolgozók e szellemben fogjuk munkánkat a továbbiakban végezni. Székesfehérvarra látogatott az angolai párt- és kormányküldöttség Jósé Eduardo dos Santos. az MPLA-Munkapárt elnöke. az Angolai Népi Köztársaság elnöke — a hivatalos. baráti látogatáson hazánkban tartózkodó angolai párt- es állami küldöttség élén — csütörtökön Feiér megve vendége volt. Ütjára elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Einöki Tanácsának elnöke. A program Székesfehérvárott, a Vörösmarty Téeszbon kezdődött, ahol a magyar és angolai zászlóval díszített főbejáratnál Soós Góbor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első ritkára. Závodi Imre megyei tanácselnök és a házigazdák fogadták őket. Piros nyakkendős úttörők virágcsokorral kedveskedtek a magas rangú vendégnek, aki kíséretével egvütt tájékozódott a hatszoros kiváló termelőszövetkezet munkájáról. Ezután Jósé Eduardo dos Santos és kísérete felkereste az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárát, ahol Juhász Ádám ipari államtitkár fogadta. Megnézték azt a korszerű szerelősort, amelyről 20 percenként gördül le egyegy kész autóbusz. A nagy érdeklődéssel kísért üzemlátogatás után a vendégek megteKintették az Ikarus autóbuszokat. majd az egyikbe szállva ők maguk is meggyőződtek a világpiacon is jegyzett kényelmes buszok jó tulajdonságairól: rövid utazást tettek a Gárdonyi Géza Művelődési Házig. Az angolai párt- és állami küldöttség Fejér megyei programja az Ikarus gyár kísérlet' üzemcsarnokában rendezett forró hangulatú magyar—angolai barátsági nagygyűléssel zárult. A barátsági nagygyűlésen elsőként Losonczi Pál mondott beszédet. Köszöntötte az angolai párt- és állami küldöttség tag.ait. maid így folytatta: — A magyar nép kezdettől fogva támogatta az angolai hazafiakat a gyarmatosítók elleni harcban, a faiüldöző agresszorok és az imperialista zsoldban álló szakadárok elleni küzdelmében, s támogatja ma is. amikor a függetlenség kivívása után angolai barátaink a szocialista fejlődés feltételeinek megteremtésén fáradoznak. Jól tudjuk, milyen gigászi feladat a gyarmati múltból örökölt gazdasági és társadalmi nehézségek leküzdése. milyen rendkívüli erőfeszítéseket és áldozatokat követel forradalmi célkitűzéseik megvalósítása, az új. kizsákmányolástól mentes társadalom megteremtése. — A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány és a magyar nép a lövőben -s arra fog törekedni, hogy az angolai és a magyar nép között tovább erősödjék a barátság és az együttműködés. Hisszük, hogy ez a törekvésünk mindkét nép javát szolgálja, elősegíti közös céljaink valóraváltását, és hozzájárul a világ haladó erőinek további térnyeréséhez. az emberiség tartós békéiéhez, a szocializmus győzelméért vívott harc sikeréhez. — Mindannyian szívből kívánjuk, hogy az Angolai Népi Köztársaság népe az MPLA-Munkapárt vezetésével további sikereket érjen el a társadalmi és gazdasági fejlődésben, hazája felvirágoztatásában. Az Einöki Tanács elnökének nagy tapssal fogadott bt-szédét követően Jósé Eduardo dos Santos lépett a mikiofonhoz. Meleg szavakkal tolmácsolta az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának és az Angolai Népi Köztársaság kormányának forradalmi üdvözletét, s egyben köszönetet mondott az Ikarus gyárban tett látogatásért A magyar párt és állam részéről megnyilvánuló figyelem és elkötelezettség arról győzött meg bennünket, hogv Önök mélven átérzik a gyarmati örökség felszámolása érdekében tett erőfeszítéseink fontosságát. Az a mód. ahogyan magyar barátaink kapcsolatainkra tekintenek. az az érdeklődés, amellyei mind politikai, mind gazdasági és társadalmi kapcsolataink folyamatos fejlesztését kísérik, kifejezi a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek pártunk és népünk iránti bizalmát. Jósé Eduardo dos Santos szavait a barátsági nagygyűlés másfél ezer résztvevője hosszan tartó tapssal fogadta. Az országaink és népeink internacionalista alapokon nyugvó testvéri barátságát kifejező nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az angolai párt- és állami küldöttség a délutáni órákban visszautazott Budapestre. Jósé Eduardo dos Santos és kísérete este az Állami Népi Együttes műsorát tekintette meg az együttes székhazában. MARÖTHY LASZLÖ VARSÓBAN Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével a varsói pártbizottság meghívására csütörtökön budapesti pártküldöttség utazott a lengyel fővárosba. SZADDAM HUSSZEIN „ÜZENETE" Szaddam Husszein iraki elnök figyelmeztetett, hogy országa képes mindörökre legyőzni az irániakat és az, hogy Irak hajlandó kompromisszumok útján békés megoldást keresni az egyéves háború befejezésére, nem a gyengeség jele, mint ahogy azt az irániak gondolják. Szaddam Husszein mindezt a bagdadi nemzetközi vásárra látogató külföldi miniszterekhez intézett üzenetében fejtette ki. TANÁCSKOZIK A FRANCIA KP KB Csütörtökön reggel összeült a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. A testület napirendjén a párt jövő év elején esedékes 24. kongresszusának előkészítésére szolgáló dokumentumtervezet végleges formába öntése és a kongresszus pontos időpontjának kitűzése szerepel. A dokumentumtervezet szolgál majd a kongresszusi előkészítő vita alapjául. GROMIKO— DÜGERSZÜREN MEGBESZÉLÉS* A szovjet—mongol kapcsolatokról, az ázsiai béke kérdéseiről folytatott csütörtökön Moszkvában megbeszélést Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Mangalin Dügerszürennel, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterével, aki az ENSZközgyűlés ülésszakáról hazafelé utazóban tartózkodik a szovjet fővárosban. Lengyelországi események A 'randa külügyminiszter Varsóba érkezett JaruzeSski látogatása Befejeződött a Szolidaritás kongresszusa A Varsó (MTI) Csütörtökön hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett a francia külügyminiszter. Claude Cheyssont lengyel vendéglátója, Józef Czyrek külügyminiszter fogadta a repülőtéren. A lengyel néphadsereg 38. évfordulója alkalmából Wojciech Jaruzelslci hadseregtábornok. miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter csütörtökön Varsóban találkozott a harci és politikai képzésben élenjáró katonákkal, akik az összes haderőnemek és valamennyi katonai körzet képviselőiként jelentek meg a taláLkozón. Jaruzelski kötetlen beszélgetést folytatott velük az ország védelmi képességének fontosságáról, a népgazdaságnak nvújtott segítség jelentőségéről. * Lengyelországban. a kaliszi vajdaságban a körzeti bíróság két embert másfél évi. egyet pedig egvévi szabadságvesztésre ítélt, miután bebizonyosodott róluk, hogy párt- és szovjetellenes provokációkat követtek el júniusban Wieruszów városkában. Több üzlet kirakatára is horogkeresztet mázoltak, majd meggyalázták a helyi szovjet hősi emlékművet. * Gdanskban tizenkét napos ülésezés után befejeződött a Szolidaritás szervezet eredetileg ötnaposra tervezett kongresszusának második szakasza. Szerdán a küldöttek elfogadták a Szolidaritás programját és megválasztották a szervezet vezető testületét, amelynek úi el nevezése Országos Bizottság lett. A kongresszus a késő esti órákban ért véget, s ezt megelőzően még több — politikai tartalmú — határozatot fogadtak el a küldöttek. Ezek között van „A keresztény hagyományokon alapuló lengyel nemzeti kultúra ápolásáról" szóló határozat, továbbá a Szolidaritás nemzetközi kapcsolatairól szóló dokumentum. Ez utóbbi hangsúlyozza, hogv a szervezet minden más szervezettől — köztük a lengyel államtól is — fügqetlen külkapcsolatokat kíván kiépíteni. A nemzeti kisebbségekről hozott határozat kimondja, hogy a Szolidaritás feladatának tekinti az ország területén élő nemzeti és vallási csoportok támogatását. A küldöttek határozatban követelték a ..Független Lengyelország Konföderációja" (KPN) elnevezésű ellenforradalmi szervezet, tagjainak szabadon bocsátását, s végül határozatot hozott a kongresszus arról is, hogy a Szolidaritás köszönetét nyilvánítja a „KSS-KOR". (Társadalmi önvédelmi Bizottság) tagjainak a szervezet érdekében végzett politikai tevékenységükért. Emlékezetes, hogy ez a munkás-érdekvédelem jelszavait hirdető, de valójában szocialista ellenes szervezet a Szolidaritást tekinti örökösének és a gdanski kongresszus Idején jelentette be feloszlását. Tagjai a Szolidaritás• legkülönbözőbb szerveiben tovább folytatják korábbi politikai tevékenységüket.