Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

Péntek; 1981. október 9. 3 ezdődötí az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Sokat javultak az anyagi, dekeltségi viszonyok ls. A 'ezőgazdasáffi termelőszövetkezetek dolgozóinak jöedelme az évtized első felében erőteljesebben, a második felében mérsékeltebben növekedett. A IV. ött ves terv során a közös gazdaságokban az átlagkereset éves növekedési üteme meghaladta a 8 százalékot. s a tervidőszak végén keresetük elérte a munkásokét. A fejlődés azóta gyakorlatilag azonos ütemű. A mezőgazdasági nagyüzemek környezetformáló hatására átrajzolódott a falu arculata, lényegesen javultak az életkörülmények. Társadalmilag elismertté, megbecsültté vált a mezőgazdasági munka. Eredmények — gondokkal Bármilyen látványosak, elismerésre méltóak is eredményeink, nem mondható el. hogy az elmúlt évtizedben minden magunk elé tűzött célt elértünk. Mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk. az erdészet és a fafeldolgozás hiányosságai sok tekintetben összefüggésben vannak a szakmai műveltség hiányosságaival. a szervezettség gyengeségeivel. a felhasználásra kerülő termelőeszközök fogyaté, osságaival. a nem kellő hatékonysággal. Hozzájárulásunk a nemzeti jövedelemhez elmaradt a kívánttól. A nettó terme, lés növekedési üteme ala.•sony A termelés anyagi ráfordításai egyes ágazatokban lobban emelkedtek, mint a hozamok. A termelés növekedésével nem tartott lépést a gazdaságosság, a versenyképesség. Még mindig él bennünk az egyoldalú mennyiségi szemlélet Ez abból az időből származik. amikor még egyetlen feladat állt előttünk, nevezetesen az. hogv legyen elegendő élelmiszer. Ma minőségileg más a helyzet. Most azt mondjuk. hogv lermeUtínk az eddiginél 1öbb élelmet, de gazdaságosan. nemzetközi mércével mérve ls versenyképesen. A gabonatermelés kivételével. a növénytermelés többi ágazata a kívánatosnál lassabban fejlődött. Különösen a szálastakarmánv-termelés és a gyepgazdálkodás maradt el lehetőségeinktől. Az állattenyésztő ágazatok ráfordításai méa mindig magasak. A termelőüzemek és táikörze*ek. a megyék közötti küIor.bségek nem csökkentek, hanem növekedtek. A földvédelemnek és -hasznosításnak is több .'Ondjával küszködünk. Gyorsabban, hatékonyabban E hibák, gyengeségek, fogyatékosságok felhívják a ügyeimet az alaposabb, átgondoltabb munka fontosságára az irányításban is. a lermelóüzemekben is. A vi'ággazdaság — amellyel t/.emyl szál köt össze bennünket — az alaposság, átgondoltság mellett nagyobb ugalmasságot, gyorsaságot jis követel tőlünk a termeIléssel kapcsolatos cselekvési i nkben. Az előttünk álló években változatlanul eondoskodnunk kell a lakosság javuló leielmiszer-ellátásáról. s dlmamikusan tovább kell növelnünk a gazdaságos élelmiszer-kivitelt. A belső ellá'ásban a növekvő Igényeknek az eddigieknél jobban meg kell felelni — ideértve az olcsó termékek kívánatos arányát is. Tovább s árdékozunk bővítent a álasztékot, és javítani a minőséget Exportfeladataink ls jeller.tősek: a következő öt esz.: endőben a kivitelt — tavnló versenyképesség mellett — mintegy harmadával kell növelnünk. Fokozatosan érvényt kell szereznünk annak az elvnek, amely kimondja: az export növelése és a gazdaságosság javítása egyidejűleg megoldandó feladat. Az élelmiszer-termelésnek a növénytermesztés az alapja. Elengedhetetlen követelmény a termőföld hozamának növelése. Első helyen a gabonatermelés Azért szorgalmazzuk nagy e. Cvel a növénytermelés dinamikus fejlesztését, mert csak így lehet az állattenyésztés. valamint az élelmiszeripar feladatait megoldani. A növénytermesztésen belül az első helyen a gabonatermelés fejlesztése áll. Nagyon lényeges, hogy a következő években a gabonafélék vetésterülete — miközben a hozam nagyobb lesz — ne csökkenjen, hanem növekedjék. A termelés növelése megkövetelj mindannak az újnak, korszerűnek a hasznosítását, amelyet a tudomány. a műszaki haladás az utóbbi években ajánlott a gyakorlatnak. Ezért hagyta lóvá a kormány a Nádudvari KITE és a Bábolnai 1KR termelési rendszerek intenzív gabonafejlesztési programját. Még az idei, nem könvnvű esztendőben is sok üzem teljesítménye bizonyít i a. hogy a gabonatermelés növelése megoldható feladat. Az idén országosan 4 tonna búzát takarítottunk be hektáronként. A legeredményesebb három gazdaságban. a tiszaföldvárt Lenin Tsz-ben 8,8, a telekgcrendásl Vörös Csillagban 6,6. a kabai Vörös Csillagban 6.6 tonna volt az átlagtc rmés Az élelmiszer-előállítás másik alappillére a hústermelés. A gabonatermelés mellett ez az a terület, amelyen — lehetőségeink határáig — túlteljesíthetjük terveinket. Vágóállatból a •termelési előirányzataink meghaiad.iák a 2,2 millió tonnát, aminek 80 százalékát a sertés és baromfi jelend. A jövőben is e két abranfogyasztó állattenyésztési ág teimelése lesz a maghatározó. Ugyanakkor bővíteni kívánjuk a vágómarha és juhhús termelését is. A gazdaságos hústermelés — és a hangsúly a gazdaságosságon van — történjen az korszerű vagy hagyományos telepen, a nagyüzemben vagy a háztájiba a minden állatfaj esetén hasznos az ország számára. Az állattenyésztés úgynevezett minőségi mutatóin sok a javítanivalónk. Különösen fontos a takarmánygazdálkodás új alapokra helyezése. x Az élelmiszeripar közvetlenül kapcsolódik a nyersanyagtermeléshez. Mindent el kell követni a mezőgazdaság és a feldolgozóipar jobb együttműködéséért, mert csak ez esetben számíthatunk arra. hogy élelmiszeriparunk termékeinek minősége, gazdaságossága, nemzetköz! versenyképessége javul. Ennek a változásnak egvik lényeges feltétele. hogy jobb legyen az összhang az alapanyag-termelés és a -feldolgozás között. Az országban működő élelmiszerüzemek 4500-féle terméket állítanak elő. A választékot évente mindössze 100 új hazai termék bővíti E téren a kezdeményezőkészségét és az újra törekvést szorgalmazzuk. A belföldi ellátás javításában különösen nagy a jelentősége az élelmiszeripart gyártmányfejlesztésnek, az új termékek gyártásának. Annak ellenére, hogy nem vagyunk megelégedve az élelmiszer-ellátás minden részletével megállapíthat. tuk. hogy az utóbbi években e téren is jelentős javulás tapasztalható. Ennek egyik forrása az élelmiszertermelésben. a másik a kereskecelemben található. A forgalmazásban a legtöbb fennakadás — sok tekintetben az áru jellegéből adódóan is — talán a zöldséggyümölcs kereskedelemben mutatkozott. Ezért került nemrégiben újra napirendre ez a téma. Törekvéseink lényege: javul ion az áru minősége, nőjön a választéka. s legyen egyenletesen ió a zöldség-gyümölcs ellátás is. _ A termőföld védelmében és hasznosításában is bőven adódnak feladatok. E téren széles körű társadalmi öszszefogásra is szükség van. A termőföld csökkenésének jelenlegi ütemét minden rendelkezésünkre álló eszközzel mérsékelnünk kell. Mindenekelőtt a nagyüzemi gazdaságok vezetőitől várunk fegyelmezett magatartású Körültekintően kell eljárni a művelési ág változásokkor is. Az ország területének több mint kétharmadát a jó és közepes minőségű termőhelyek foglalják el. Az egészen gyenge minőségű földek részaránya 20—25 százalékra tehető. A VI. ötéves terv az előző ötévinél mintegy 30 százalékkal nagyobb iehetőséget teremt a meliorációra, amelv több mint 1 millió hektár földet érint. A közeljövőben válik Ismertté az alacsony színvonalon gazdálkodó, gyenge adott* ságú üzemek külön ösztönzésének módjai, az ösztönzés egvebek között a termőföld jobb hasznosítását ls segíti. Az üzem! termőterületek gazdaságosabb kialakítása érdekében élénkítésre vár a gazdaságok közötti földcsere. Ehhez minden törvényes eszköz, rendelkezésre áll. Elvárjuk minden vállalat és hatóság vezetőiétől. hogy az új létesítmények helyének kijelölésekor következett-sen érvényesítsék • a földtakarékos megoldásokat. Mindezek együtt jelentik a földvédelem és -hasznosítás komplex programját, amelynek teljesítése elengedhetetlen része a növénytermelés fejlesztéséneik. Energiatakarékossági program A bővített újratermelést megalapozó fejlesztő munkában anyagi erőinket az új követelmények szolgálatába kell állítanunk. Ilyen szempontbó' mezőgazdaságunkban nagy a jelentősége az energiagazdálkodás új alapokra helyezésének. Intézkedési programunj- elkészült s a tennivalók három csoportba sorolhatók. Ezek: általános energiatakarékosság minden területen: új. energiatakarékos termelési cllárások kipróbálása és széles körű elterjesztése minden ágazatban: valamint a kívülről érkező energiák egy vészének helyettesítése melléktermékekkel, tehát úi energiaforrások feltárása és hasznosítása. A téchnikal-mfisznki feltételek kapcsán rendszeresen visszatérő téma az alkatrészellátás. A gépek karbantartása. az üzem közbeni hibaelhárítás, valamint a téli nagv javítás tetemes része a termelőüzemek feladata. Ezért helyeseljük — saját vagy társulásos alapon — újabb javítóműhelyek építését. A sikeres javításnak természetesen elemi feltétele a megfelelő alkatrészellátás. ami a gépeket száll'tó vállalatok feladata. Azt is világosan kell azonban látnunk, hogv a mai helyzeten, csak alkatrészre várva, nem tudunk változtatni. Ezért szorgalmazzuk: a mezőgazdasági nagyüzemek és termelési rendszerek szervezzék meg a pótalkatrészek gyártását. Ilyen jellegű munkájuk jól beleillik az úgynevezett kisegítő ágazatba, és gazdaságossá is lehető. A továbbiakban az erdőgazdálkodás kérdéseiről szólt a miniszter, majd arról: Az utóbbi hetekben döntések születtek, amelyek a kedvezőtlen természeti adottságok között dolgozó nagyüzemek fejlesztését szulgá'.iák. Széles teret kívánumc adni a jól gazdálkodó üzemek és a gyengék együttműködésének. Ehhez megfelelő érdekeltséget dolgoztunk ki. A meglevő termelési lehetőségek jobb hasznosítására tovább bővítjük a nagyüzehi és a háztáji gazdaság kapcsolatait. A közgazdasági szabályozás eszközeivel is ösztönözzük a megfelelő termelésszerkezet kialakítását 1981 mérlege és feladataink Az idei hosszú és kemény telet, a tavaszi és nyári aszályt az 1981-es növénytermeles eléggé megérezte. A kalászos gabona termőterülete és hozama mintegy 13 szazalékkai elmaradt a tervezettől. A szemes kukorica vetésterülete is valamivel kisebb az előirányzottnál. így az összes gabonatermét. várhatóan alatta marad a tex-vezettnek, A növénytermelés többi ágazata várakozásainknak összességében megfelel. Az állattenyésztők ez idáig teljesítették időarányos termelési előirányzataikat. Az előttünk álló télre minden fontos termékből megfelelő árualapokkal rendelkezünk. Ágazataink időarányosan teljesítik, sőt néhánv termékből túl is teljesítik export-előirányzataikat. Az őszi, munkák kedvező természeti feltételek között, jó ütemben haladnak. A betakarításban ehhez — lévén az őszi időszak nagv munkacsúcs a mezőgazdaságban — szorgalmas munkájukkal a diákok és a katonák is számottevően hozzájárulnak. Az utóbbi napokban tálékozfattuk vállalataink, gazdaságaink vezetőit az 1982re szóló ár- és pénzügyi szabályozó rendszer módosításáról Tettük ezt azért, hogv minden üzem időben felkészülhessen, számba vehesse lehetőségeit, és megfogalmazhassa ú.1 tennivalóit. Az intézkedések egyaránt magukban foglalják az ösztönzés és a gazdálkodás szigorításának elemeit. Az idevágó jogszabályok a közeli hetekben jelennek meg. Ezekkel ösztönzünk a gabonatermelésre. az elmaradt üzemek fejlesztésére, a vágómarha-előállítás növelésére, a meliorációs beruházásokra, a gabonatárházak építésére — hogy csak a leg. fontosa nbakat említsem. Intézkedéseink kapcsán néhánv területen a gazdálkodás feltételei nehezebbé válnak Nagy szükség van tehát a meglevő tartalékok feitárásara, a racionális termelésszervezésre. A háztáji és kisegítő gazdálkodás feltételei nem változnak 1982ben. Elért eredményeink sora, az agrártermelés mai színvonala alkalmassá teszik mezőgazdaságunkat, élelmiszeriparunkat. erdő- és fagazdasagunkat az újabb feladatok megoldására. Az utó'cbl évek tettei bizonyítják. a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termelési egységeinek jelentős hányada már ma ls képes arra, hogy a magasabb követelményeknek is megfeleljen. Azon kell dolgoznunk, hogy ez mind általánosabbá váljon. Most a munka hatékonyságának növelése a legfőbb feladat, ami feltétele és egyben garanciája annak. hogy mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk. erdészetünk a lövőben is eredményesen szolgálja szocialista céljaink elérését — mondotta befejezésül Váncsa Jenő Egységes követelményremiszer az agrárlermeléslien Szabó hívón felszólalása Szabó István (Hajdú-Bihar megyei képviselő) az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke bevezetőben kiemelte: a beszámoló méltón minősíti eredményesnek mezőgazdaságunk utolsó évtizedét, nyilvánítja megalapozottan sikeresnek termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, élelmiszeriparunk és irányító szerveink tevékenységét. A népünk javuló élelmezését, a kivitel növelését, a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődését igazoló adatok egybeesnek a dolgozó emberek mindennapos tapasztalataival. Biztonságos alapon Az eredményeket elemezve a TOT elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a beszámolási időszakot átfogó évtizedben az életviszonyokat oly mindennaposán és közeiről érintő agrártermelésben tartós biztonsági övezet, alakult ki. A termelés és a fogyasztás elért színvonala a politikai rendszerünk stabilitásának egyik tényezőjévé vált. Az is nagy jelentőségű, hogy ugyanezen évtized végképp megérlelte parasztságunk azonosulását az agrártermelés szocialista rendjével, formáival és módszereivel. Az utóbbi tíz év folyamán állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink vállalati kollektívókként nagykorúvá váltak és integrálódtak a népgazdaság egészébe. Megteremtődtek az egyenjogúság és az alapjaiban egységes követelményrendszer alkalmazásának feltételei az agrártermelés egész területén. A nagyivű fejlődés elsődleges forrásáról, áz elveiben szilárd agrár- és szövetkezetpolltifyáról szólva Szabó István leszögezte: pártunk az utóbbi negyedszázadban fellépett és küzdött a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés fontosságát tagadó dogmatikus nézetekkel szemben éppúgy, mint a mezőgazdaságot túlértékelő, iparellenes, kispolgári szűklátókörűséggel. jelentőségének megfelelően komoly anyagi, szellemi és politikai erőket állított az agrártermelés fejlesztésének szolgálatába. Érthető, hogy az e politika nyomón fejlődő viszonyok között újabb és mélyebb tartalmat kapott a munkós-paraszt szövetség. Egyértelműen megállapítható: az eddig elért eredményeket társadalmi teljesítménynek tekinthetjük, amely a munkásosztály, az értelmiség és minden dolgozó réteg munkáját megtestesíti. Talán nincsen olyan dolgozó réteg vagy csoport, amely ne kívánná a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sikereit. E tényezők jelentik mindenekelőtt agrárfejlődésünk hoszszú távra ható, kedvező politikai alapjait Napjaink, s a kővetkező időszak főkérdése az, hogy milyen cselekvési program felel meg bevált elveinknek, hazai és a külgazdasági gyakorlat változó követelményeinek. E program kidolgozásának kérdései állnak a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusát megelőző megyei küldöttgyűlések vitáinak kereszttüzében is. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság meghatározói továbbra is a nagyüzemek, s az általuk integrált háztáji, kisegítő gazdaságok pedig fontos kiegészítői a nagyüzemek teljesítményeinek A jelenlegi vállalati méretek általában jó feltételeket nyújtanak a korszerű-^technológiák alkalmezásábozJiat' előremutató: ha zaj, külföldi tudományos és üzemszervezési eredmények bevezetéséhez. Üzem- és munkaszervezési, munkadíjazási, érdekeltségi rendszerünk azonban egy sor területen túlhaladottá vált. A közepes adottságú és eredményességű, de bizonytalan jövedelmű termelőszövetkezetek, állami gazdaságok felzárkóztatása ls sok, eddig kihasználatlan tartalékot rejt még. Ugyanakkor az élen járó üzemek sem nyugodhatnak abba bele, hogy — a hozamok emelése ellenére — az indokoltnál gyengébb az eszközök hatékonysága, s ezért nem kielégítő a külpiaci versenyképesség. Tartalékaink mozgósításakor mély beidegződésektől kell megszabadulni, a közgazdasági szemléletű termelési és döntési törekvéseket kell felkarolni és kifejleszteni. Közös erőfeszítéssel A TOT elnöke beszédében határozottan leszögezte: a gazdálkodás természetes velejárójaként fogjuk fel a differenciálédóst. Ez jelentős hajtóerő, de nehézségeket is okoz. Az ismételten szigorított mezőgazdasági szabályozók ismeretében elgondolkodtató, hogy a gyenge szövetkezetek csoportjánál a műtrágya- és növény védőszer-felhnsználás mértéke szakmailag indokolatlanul csökkent. Az is aggodalomra ad okot, hogy az esedékes földvédelmi intézkedések jó részét évről évre elhalasztják. Viszonylag magas színvonalú tartási körülmények között már pazarlásnak számít a fehérjék és takarmánykiegészítők úgymond megtakarítása, s erre is van intő példa. Az elhasználódott eszközök pótlásáról az üzemek egy részében gyakran kénytelenek hoszszabb-rövidebb időre lemondani. Egy sor gyakorlati nagyüzemi alkalmazásra érett tudományos eredmény bevezetése is késik. A gabonatermesztés fejlődése ugyancsak elmaradt a várakozástól, az utóbbi években, ezekben az üzemekben. A politika és az irányítás minden szintjén indokolt annak támogatása, hogy az eredményesen gazdálkodó nagyüzemek — a gyengébbeket felkarolón — nz erőforrások együttes, közös érdekeltségű kihasználását és összehangolt működését kezdeményezzék. Emellett az ipart, a szolgáltató, a háttéripari tevékenységre is lehet alapozni. Szervezettebben Szabó István elismeréssel szólt az agrárértelmiség tevékenységéről, majd az irányítás szervezetéről és módszereiről szólva leszögezte: pártunk Központi Bizottságának az a véleménye, hogy a mezőgazdaság irányító szervezete — a meglevő, ám elhárítható gondok ellenére is — szerves alkotó része a? eddigi teljesítménynek. Ugyanez mondható el az érdekképviseleti szervekről Is. Kedvező folyamatok bontakoznak ki a mezőgazdasági üzemekkel kancsplatban álló felvásárló-. feldolgozó- és Iparvállalatok érdekeltségi, szervezeti továbbfejlesztésé-