Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
MP&o VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 GYAR0RSZA6 ÁZ M SZ HP- SZEG ED VÁR OS ? BIZ O TT SÁG A NA K IAPJA 71. évfolyam 237. szám 1981. október 9. péntek Ára: 1,40 forint ffl ¥ az orszaggyies őszi ülésszaka Napirenden a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a földhasználat és a környezetvédelem Csütörtökön délelőtt XI órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bondor József képviselő, nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról; 2. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója uz emberi környezet védelméről szóló, 1976. évi 11. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Élénk érdeklődés fogadta a beszámolót, sokan kértek szót a vitában. Csclőtei László akadémikus, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke összegezte a bizottság véleményét a miniszteri beszámolóról. Emiékeztetett rá, hogy a felszabaduláskor az ország lakosságának több mint a fele dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez az arány 20 százalékra csökkent, ugyanakkor csupán az elmúlt évtizedben a termelés értéke, valamint a munka hatékonysága két és félszeresére növekedett. Ennek feltétele volt a dolgozók mind magasabb szakmai felkészültsége is. Lehetőségeink további kihasználásához kívánatos — hangoztatta a bizottság elnöke —, hogy még szélesebb körűvé váljék a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Felhívta a figyelmet: számos gazdaságból hiányoznak még a felkészült agrárcrtelmiségiek. Ezért is üdvözölte a bizottság a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakembergárdájának bővítését támogató legutóbbi intézkedéseket. A mezőgazdasági bizottság vitájában ls nagy hangsúlyt kapott a földhasználat és a földvédelem. A többi között megállapították: jelentős feladat, hogy az ország földjének mintegy 11 százalékát kitevő, termelésből kivont területet, ahol csak lehet, mindinkább hasznosítsuk a mezőgazdaság céljaira is — mondotta Cselőtei László. Felszólalt Szabó István (Hajdú-Bihar megye, 14. választókerület), az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke (beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük) és Csongrád megye képviselői közül Csókási Zoltánná (2. választókerület. Szeged), a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát húsipari szakmunkása (fölszólalását lapunk 3. oldalán közöljük). A vitában elhangzottakra Váncsa Jenő miniszter válaszolt, majd határozathozatal következett: az országgyűlés a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. A képviselők ma. pénteken 10 órától — az elfogadott napirendnek megfelelően — cz embert környezet védelméről $zól,> Itörvény- megvitatásával folytatják munkájúkat Ülést tartott a megyei tanács A szolgáltatások fejlődése WáizesÉS Jeni) expozéja Á mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról szóló beszámolójának bevezetőiében Váncsa Jenő emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utoljára 1972 őszén — csaknem egy évtizede — számolt be az országgyűlésnek. Az agrárágazatokban olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely egyaránt bővelkedik eredményekben és tanulságokban — mondotta. Ez idő alatt folytatódott mezőgazdaságunkban. élelmiszeriparunkban az a lendületes fejlődés, amely két évtizeddel ezelőtt, a szocialista átszervezés után kezdődött. 1980ban több mint másfélszer annyit' termeltek ágazataink, mint 1970-ben. Helyünk a világban Ágazataink adják a népgazdaság bruttó termelésének több mint egynegyedét, nettó termelésének pedig egyötödét. A • lakosság fogyasztásának 45 százaléka élelmiszer és élvezeti cikk, amit — mint ismeretes — zömmel hazai forrásból elégítünk ki. Az alapvető élelmiszerekből sikerült évről évre javuló színvonalú ellátást teremteni. A fogyasztás szerkezete is az egészségesebb táplálkozás irányába fejlődött. Magyarország összes kivitelének 23—25 százaléka élelmiszer. 1980-ban két és félszer annyi mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1970-ben. Ha a fejlesztés eredményeit összevetjük a nemzetközi mezőnnyel, megállapíthatjuk: a terme. lés növekedése meghaladta a nemzetközi átlagot. A gazdálkodás korszerűsítése lépést tartott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéval. A termelésben tovább csökkent a nemzetközi élmezőny és a köztünk levő távolság. A mezőgazdaságtól elválaszthatatlan a termőföld védelme és hasznosítása. E munka jelentőségét mutatja. hogy a termőföld becsült értéke a nemzeti vagyonnak mintegy 20 százalékát képviseli. Olyan adottságunk ez, amelyet nagyra kell értékelni, nagyon meg kell becsülni, s amellyel elemi kötelességünk az ország javára jól sáfárkodni. E követelményekhez igazodva az elmúlt évtizedben jelentős anyagi erőt fordítottunk a föld termékenységének növelésére. A földtulajdon és -használat szocialista jellege tovább erősödött. A szövetkezeti földtulajdon aránya ma már meghaladja az 50 százalékot. Rendeztük az állami, a szövetkezeti és személyi földtulajdon kapcsolatát. Ezek. valamint más intézkedéseink hozzálárultak ahhoz, hogy a termőföldnek nagyobb becsülete legyen. Minden szektorban erősödött a tulajdon és földhasználati biztonság, ami jó hatással van a termelésre. Az agrárágazatokban elért gazdasági, társadalmi változások szembeszökőek. Mindennapos gyakorlatunk bizonyítja a párt és kormány agrárpolitikájának helyességét. Ez a marxizmus —leninizmusra épülő. a nemzetközi tapasztalatokkal, a hazai gazdasági, társadalmi viszonyokkal, azok változásaival számoló politika sikereink fő forrása és további záloga. Eredményeinkben meghatározónak tekintjük a munkás-paraszt szövetséget. Elsősorban megvalósul ez abban, amit az ipari munkásság nyújtott és nvú.it a parasztságnak gépben. technikában, ipari termékben és nem utolsósorban politikai, társadalmi, emberi segítségben. Miként az közismert: a háztájival, a kistermeléssel kapcsolatos politikánk hoszszú távú politika. Tehát a nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett — ez egyben feltétele a kistermelésben rejlő lehetőségek iobb hasznosításának is — folyamatosan törődünk azzal, hogy a háztáji, a mezőgazdasági kistermelésben érdekelt százezrek szívesen vállalják ezt. a munkát. Beruházások és hatásuk Az utóbbi két ötéves tervidőszakban kereken 300 milliárd forintot fordíthattunk az élelmiszer-gazdasági ágazatok fejlesztésére. Gépvásárlásra 110 milliárd forintot költöttek a mezőgazdasági üzemek. A gépi vonóerő — miközben teljes minőségi váltás következett be — megkétszereződött. Erre jellemző, hogv ma az 1970. évinél 20 százalékkal kevesebb traktor 30 százalékkal nagyobb vonóerőt képvisel. A gabonakombájnok száma sem nőtt, de teljesítőképességük megduplázódott. A műtrágya-felhasználás — hatóanyagban számolva — a mintegy 800 ezer tonnáról 1,4 millió tonnára növekedett. A felhasznált növényvédő szerek és gvomirtó vegyszerek menvnvisége háromszorosa az 1.970. évinek. Jelentősen bővült az épületállomány is: tíz év alatt kereken 1000 szakosított állattartó telep épült. Ezekről kerül ki ma az állati termékek több mint harmada. A termelés biológiai alapjait is sikerült megteremteni. amihez jelentősen hozzájárultak a magyar kutatók, genetikusok. Az utóbbi tíz esztendőben 633 hazgi és 442 külföldi új növényfajtát minősítettünk. 40 hazai és 28 külföldi ú.i állatfajtát, hibridet vettünk köztenyésztésbe Teljes fajtaváltás következett be a búzánál, s a kukoricából pedig a teljes hibridválasztékot kétszer cseréltük. Miközben a termelés jelentősen bővült, a mezőgazdaságban dolgozók száma tíz év alatt több mint 200 ezerrel csökkent. A munka termelékenysége ez idő alatt több mint kétszeresére nőtt. Ezt a termelés anyagi-műszaki bázisának fejlesztése, az emberek nagyobb hozzáértése, szorgalma tette lehetővé. (Folytatás a 2. oldalon.) A Csongrád megyei tanács tegnap, csütörtökön Szegeden ülésezett. Szabó Sándor megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, valamint az elnökségben helyet foglaló dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a megyej pártbizottság első titkárát dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettesét. Az ülé-teremben ott voltak a városok, járások, nagyközségek állami, politikai, társadalmi életének vezető képviselői is. A testület először elfogadta és megvitatta a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, maid Szabó Jánosné megyei tanác-?1!1. ükhelyettes előterjesztésében napirendre tűzte a lakossági fogyasztási szolgáltatások helyzetéről készült jelentést. Ez a téma szinte minden állampolgárt érint, hiszen a szolgáltatásokat nap mint nap igénybe vesszük. A testület örömmel állapította meg, hogy a lakossági fogyasztási szolgáltatások teljesítménye az V. ötéves tervidőszakban dinamikusan növekedett. A kiemelt ágazatok Közül különösen az építőipar elörelepése figyelemre méltó, ugyanis az egy lakosra jutó építőipari szolgáltatás értéke 1975-höz képest több mint kétszeresére emelkedett. A megyei tanács hangsúlyozta, hogv a szolgái tatások, helyzete nemcsak azért érdemel állandó figyelmet, mert a mindennapi közérzetet meghatározza. hanem, mert az életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósításában is jelentős a szerepe. A tanácsok az elmúlt időszakban nemcsak milliókat fordítottak a fejlesztésekre, hanem meghatározták területenként, iparágakként a legsürgetőbb teendőket. így például egyik cél volt a nők háztartási munkájának megkönnyítése. Ezért a Patyolat felvevőhelyek kiépítéséra jelentős összegeket használtak fel. Ugyancsak nem volt közömbös. hogy a mbtorizáció elterjedésével. a növekvő igényekkel a gépkocsiszervizhálózat hogyan képes lépést tartani. A nagyaránvú lakásépítés pedig a karbantartás fejlesztését sürgette. Mint a tanácskozáson kiderült. a lakosság széles körét érintő szolgáltatásoknál a javítóbázisok nagy részé kiépült, de a színvonal növekedésében nagy szerep jutott a magánkisiparnak is. A tanács területenként áttekintette az eayes ánazatok — ígv a géniármű-iavítástól kezdve a szállításig bezárólag — eredményeit, de rámutatott a hiányosságokra is. (A szolgáltatások széles körének értékeléséré lapunkban visszatérünk.) A legsürgetőbb feladatok meghatározásánál a testület hangsúlyozta: biztosítani kell az új szolgáltatási szervezeti formák működési feltételeit. ezenkívül szükséaes az ötnapos munkahét miatt is a nyitvatartási időt újra meghatározni. Hasznos ha a helyi tanácsok a kisiparosok anyagi erőforrásait fokozottabban bevonják a szolgáltatások fejlesztésénél. főként a műhelyépítő közösségek kialakításával, segítségével. A testület határozata szerint még nagyobb gondot kell fordítani a minőségi követelményekre, az árak ellenőrzésére, az új szolgáltatási igények — mint például a mezőgazdasági kisgépek javítása — megismerésére és kielégítésére. A jövőben a fejlesztéseknél még inkább lehet számítani az ipari. építőipari mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek részvételére. E kérdés napirendi vitájában szót kért dr. Szucsán Sándor (Csongrád), aki javasolta. a tanács jobban ellenőrizze. hogy a szolgáltatási fejlesztési alapot a különböző vállalatok, szervezetek miképp használják, és ha rosszul gazdálkodnak, vonják meg a támogatást. Csongrádi példákon keresztül mutatott rá arra, hogy milyen sok hiányszakma van. aminek kárát leginkább a lakosság látja. Dr. Csáky Éva a megyei tanácstagok szegedi csoportjának véleményét tolmácsolta. Elmondta. hogy a megrendelők milyen gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat, mert a vattaiatok, szövetkezetek csak határidón túl teljesítik a munkát, és minőség.leg is kifogasolható ja! vítótevékenysegük. Kádár Mihályné (Hódmezővásárhely) azt hangsúlyozta, hogy több szolgáltatóhelyiség megépítésére lenne szükség a jövőben. A felvetésekre Szabó Jánosné válaszolt, és elmondta, hogy nemegyszer fordult elő, amikor a szolgáttatásfejlesztési támogatást visszavonták az arra érdemtelen vállalattól, szövetkezettől. Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes előterjesztésében a testület meghallgatta a tanácsok és szerveik kapcsolatáról. az együttműködési megállapodások hasznáról szóló tájékoztatói. A tapasztalatok szerint az együttműködés gazdagította a tanácsi munkát. és a tanácsok, szerveik jelentős segítséget kaptak partnereiktől, s ennek hasznát a lakosság érzi az életkörülményeinek javulásában is. Az- állami vállalatokról szóló törvény szerint a közüzemi vállalatok közéotávú fejlesztési tervét az alapító szerv, ez esetben a megvei tanács hagyja ióvá Ennek a törvénynek a szettemében vitatta meg és fogadta el a testület a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. a megyei kertészeti, településtisztasági szolgáltató- é« temetkezési vállalat VI. ötéves tervét. A közelmúltban a csongrádi várpsi tanács népi ellenőrzési bizottságot választott. mert korábban az ellenőrzési feladatokat, a szentesi székhelyű Szentes városi-iárási és Csongrád városi NEB látta el. A szervezeti és egvéb változások miatt a megye: tanács. Szentes városi-iárási NE3-tagnak vá! fosztotta Batik Magdolnát. Carai Lászlót. Kovács Gyulánál. és Papdi Antalt. Az újonnan választott tagok letették a hivatali esküt. YL,