Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

5 Szerda, 1981. október 1 il Zenei naptár Vántus-ősbemutató a Tisza-szállóban A szegedi kamarazenei napok újabb eseménye, hét­méltánytalanul ritkán sze­repeltetett Szabó Orsolya. főn este, telt házat vonzott Kiváló pianistaadottságok­a Tisza-szálló hangverseny­termébe. Nemcsak a szegedi Vántus István új művének kai, érzelmi szenzibllltással, kifejező és formáló erővel rendelkező művész. A Mo­ősbemutatója okozott feszült zart-zongoraverseny meg­várakozást. hanem a Tátrai Vilmos vezette jó hírű Ma­gyar Kamarazenekar sze­replése is. A zenekar pro­dukciója elvárásainkat ille­tően. sajnos, csalódást oko. zott. Óhatatlan az összemé­rés a hasonló profilú Liszt Ferenc Kamarazenekarral Míg ez utóbbinál elbűvöl az szólal tatásában azonban va­lószínű a zenekar kelleténél vaskosabb, kevésbé cizellált és érzékeny előadásmódja késztette arra. hogy a mo­zarti muzsika igényelte magvas, ám finomabb bil­lentésmód helyett, inkább a beethoveni hangvétel kívá­nalmai szerint, robusztusab­elóadás intenzív kifejezőere- ban (néhol Indokolatlan je, muzsikálásuk eleven, plasztikus árnyalatgazdagsá­ga. precíz, minden zenei lazaságot kizáró fegyelme, addig a Magyar Kamara­zenekarnál éppen ezek hiá­nya kedvetlenített el Nem sugárzott a zenekar tagjai­ból a zenével — s az annak folyamatát irányító Tátrai Vilmos zenei elképzeléseivel — való feltétlen azonosulás vágya. Előadásuk üresjáratai miatt i« sok szépség elsik­kadt mind Csermák A haza szeretete cimü művének, mind a Mozart. A-dúr zon­goraversenyének (K. 488) vagy Haydn B-dúr szimfó­niájának (No. 68.) megszó­laltatásában. A karmester nélküli játék óriási felelős­sége minden egyes muzsikus maximális zene iránti oda­adását követelné meg, mert kizárólag csak így születhet valóban magával ragadó, él­ményt adó, igaz interpretá­lás. Ami ezen az estén hi­ányzott. sforzatokkal). acélosabb bil­lentéssel helyenként keve­sebb gyöngédséggel muzsi­káljon. Habár: Szabó Orso­lyát előadóművészi kvalitá­sai képessé teszik a költői nem embertől elidegenedett muzsikát komponált (amire napjainkban sajnos egyre gyakrabban találunk pél­dát), hanem olyat, amely az élet szépségébe vetett hitet hirdetve, biztos kapaszkodót nyújt nekünk — ha magá­nyosan. ha talán elhagyatva vagy ha sötét sejtelmektől rebbenő lélekkel kell tapo­gatóznunk az éjszakában, a világban. A többszörösen összetett nagy triós forma első részének (melynek szé­les ívű dallama különös tág fekvésű harmóniákkal színe­zett) nyugodt, bensőséges, ugyanakkor misztikumot sem nélkülöző hangulatának feszültségét harmonikusan oldja a Trió (Giocoso, azaz játékosan) páratlan és páros ütemei vállakózásának tré­A népi építészetről „Tanyaépület, tanyavilág" címmel kedden Békésen tu­dományos tanácskozást ren­dezett a műemlékvédelem nemzetközi szervezetének (az Icomosnak) magyar nemzeti bizottsága, az Országos Mű­emléki Felügyelőség, va­lamint a vendéglátó megye és város. Békés immár harmadízben adott otthont a népi épí­tészet kérdéseivel foglalko­zó eszmecserének. Ezúttal a tanyaépítés, műemléki, néprajzi, történeti és társa­dalmi kérdéseiről hallhat­tak előadásokat, s folytat­hattak eszmecserét a tanács­kozás résztvevői. Világunk tükre a művészet Esztéták, filozófusok, kri­tikusok, művészettörténé­szek kétnapos vitafórumá­nak nyújt otthont a Buda­pesti Pártbizottság Oktatási Igazgatósága; a szetl világhét kedden Világunk tükre a művészet címmel kezdődőit elméleti tanácskozás. A résztvevőket a rendezők ne­vében István, a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetségének elnöke köszöntötte, majd elsőként Ancsel Éva egyetemi tanár tartott előadást A művészet szobrászatunk társadalmi feladatairól Wehner Tibor műkritikus, a művészet és a kritika kapcsolatáról Ri­deg Gábor, a Művészet ci­képzőművé- mű lap főszerkesztője szólt alkalmából A keddi nap két záróreferá­tumában Hermann István egyetemi tanár és Fekete György, a képző- és iparmű­vészeti szakközépiskola igaz­gatója a művészet és az ipar kapcsolatának időszerű kérdéseit elemezte. A mai, szerdal program­ban további előadások hang­éthosza címmel. Köztéri zanak el. (1VITI) szépség és varázs kinyilat- fás. kissé fanyar humorú koztatásóra. Éppen ezért ér­demelné meg, hogy gyak­rabban legyen módja a vá­rosi nagyközönség előtt bi­zonyítani Vántus István legújabb műve, a Concerto grosso (Nella Nőtte) fantáziagaz­dag, forimás muzsika. Egyé­ni, de egyben korszerű hangvételének izét az általa feltárt, úgynevezett „végte­len pentatónia" hangrend­szerének törvényszerűségei által szabályozott dallam- és szólamvezetés, s az ebből adódó harmóniai rend adja meg. A régi barokk formá­ban, ezzel a zeneszerzői nyelvezettel, a mai ember nagyon is földi örömeit, ke­serűségét, életérzéseit képes Örömet okozott viszont kifejezni. Vántus István eme szólistaként a szegedi nagy­közönség előtt viszonylag művében vözlöm is éppen azt üd­elsősorban, hogy himbálózása. így hintázik el a zene a mű életigenlő, szé­lesen áradó csúcspontjához, ahonnan — újra átélve, de kicsit más­képp az addig megtett utat (témavisszatérések). vissza­tér az első rész, hogy éteri pianlsszimóval intsen bú­csút. Nem volt könnyű fel­adata a szerzőnek, mikor műve dirigálására vállalko­zott. Ugyanis a váltakozó ütemek erdejében nem el­veszni, hanem zenét for­málni — komoly karmesteri, muzsikusl ténykedés. A ze­nekar által frissen betanult műnek feltétlen javára vált a szerző közreműködése. Mindezt mégis a partitúrá­ba nyert betekintésem, s nem annyira a produkció alapján érzem így. Berényl Bogát* levelési cél: az önállóság Szülői értekezlet egy ű\ zzociális intézményben A napközisek kimentek a fortissimo (érre látszani. Szemmel lát­hatóan örülnek a napsugár­nak. a zöldnek — és egymás­nak. Arcukon önfeledt, gyer­meki vidámság. A harmin­con túliakén is ... A műszaki és közgazdasági könyvnapokra > A tudományos mun­kában is az erők ésszerű összpontosítására kell töre­kiadásunk fejlődésével is igazolható. Amíg 1961-ben 1700-at alig haladta meg kedni, főleg azokon a terű- szakkönyvkiadásunk, addig a leteken, ahol adottságaink, a személyi feltételek és anya­gi erőforrásaink lehetőséget adnak az eddiginél nagyobb eredmények elérésére. A ku­tató-fejlesztő munkát célra­törőbbé. a tudományos in­tézmények és a termelöüze­mek együttműködését köz­vetlenebbé keli tenni..." — állapítja meg többek között az MSZMP XII. kongresszu­sának határozata. A műsza­múlt évben már közel járt a hatezerhez. A következő hetekben a műszaki és közgazdasági iro­dalmunk közvetlenül és ren­dezvényeken keresztül eljut a gyárakba, az üzemekbe, az intézményekbe, az érdek­lődés homlokterébe állítva az idén és az elmúlt évek­ben kiadott müveket, iga­zolva azt a várakozást, hpgy ti a— e kiadványok valódi anyagi * erővé válhatnak gazdasági szakmunkásaink ezeknek a követelményeknek csak ak­kor képesek igazán megfe­lelni. ha Marxnak a Tökében említett és fejtegetett „tudo­mányos összmunkás" fogal­mát mindinkább kielégítik. Az ehhez vezető legjobb és leghasznosabb út a folyama­tos önképzésen keresztül ve­zet. Ennek útja a műszaki­életünk javéra. A ma szakem­berének nem elegendő csak termelni, vagy az egyszerű újratermelés követelményei­nek eleget tenni, mert a mű­szaki-tudományos haladás, az innoválódó társadalom mindig magasabb fokú újra­termelést és gondolatainak minőségibb újratermelődését kívánja meg mind a mér­BSSTVi a°pSáció£ **»- * folyamatos nyomonkövetése, legjobb felkészültségünk és szakmai elhivatottságunk szerint. A ma már nagy hagyomá­tóL Annak ellenére, hogy rég­óta kívánt társadalmi kö­vetelmény az általános szak­mai szint és a legkiválób­bak gondolkodása közötti hivatottságál Németh E.: Acélok és nem vasfémek hő­kezelése a gyártástechnoló­giában; Rózsa L.: Mini- és mikroszámítógépek az irá­nyítástechnikában; Csák B.-~ Hunyadi F.—Vértes Gy.: Földrengések hatása az épít­ményekre; Texas: FET re­ceptek; Degrell L.: Lemez­játszók és hanglemezek. A most kezdődő országos műszaki-tudományos és köz­gazdasági eszmecserét ma Budapesten, a Technika Há­zában dr. Hetényi István pénzügyminiszter nyitja meg. Szegeden, a 4. Csongrád megyei közgazdasági napok keretében, október 13-án rungos szakkönyvkiállítás nyílik, a Technika Háza földszinti előcsarnokában. A műszaki-tudományos és közgazdasági kultúra leg­jobb letéteményesei, a szak­könyvek ismét széles körben rendelkezésünkre állnak, mostmár a szakembereken, a vállalatokon és az intéz­ményeken a snr. Dr. Bátyai Jenő, az MTLSZ. megyei szervezetének alelnöke Az Üttörő tér szociális ott­hon földszintjén napközi nyílt a hónap elején. Lakói 16—32 éves értelmi fogyatéko­sok. Olyanok, akik munka­végzésre nem képesek, de önmaguk ellátására, a közös­ségi élet alapvető normáira megtaníthatok. Az első na­pok tapasztalatainak birto­kában szülői értekezletre gyűltek össze a minap az édesapák, édesanyák. Volt, aki életre szóló bánatát most is csak könnyekbe tudta foj- '/T tani, de a legtöbben hálás Koronazza szavakkal köszönték meg a fölkínált lehetőséget. Bizal­mukat csav növelte a kör­nyezet, melynek kialakításán az NKFV Delta és Ho Shi Minn szocialista brigádjának tagjai önként és önzetlenül fáradoztak. A frissen festett falakon színes gyermekraj­zok, a foglalkoztató tarka berendezése, a polcon tanyá­zó játékfigurák óvodai han­gulatot idéznek. Vonzó a ba­rátságos ebédlő, de a kivétel nélkül zenekedvelő fiatalok kedvenc tartózkodási helye a rádióval, lemezjátszóval hangszóróval fölszerelt tár­salgó. ális otthon igazgatója. — Nap mint nap játékos foglal­kozásokat tart a szakember, ügyelve a napközisek moz­gásigényének kielégítésére is. A nevelési terv a tiszta­ságra szoktatást, a környezet rendezettségére .tanítást épp­úgy tartalmazza, mint az otthon, a közösségi viselke­dés alapjainak megismerte­tését és rögzítését. Rendkí­vül fontos, hogy ezek az em­berek az önállóság minimá­lis készségét elsajátítsák. Hogy tudjanak egyedül enni. késsel, villával, hogy akara­tukat egyszerű szavakba önt­ve kl tudják fejezni, hogy képesek legyenek egyedül vagy csoportosan közleked­ni. Bízunk benne, hogy já­tékos módszerekkel a rendszeres szoktatással siker a gyógypedagógus munkáját. A szülök érzik az otthoni féltő gondoskodásnak itt sem lesznek híján gyerme­keik, sőt. a szakszerű foglal­kozás révén fejlődésre is van kilátás. Nem titkolják azt sem. számukra ls segítség az intézmény léte, hisz az egvéb teendőüc ellátását gátolta, hogy szemüknek állandóan a gyereken kellett lennie. — Fiam 54-ben született. Rengeteget foglalkoztunk vele. Ellátja magát egyedül gólja mindenkinek, hogv mit tanult a tanár néni tői. — Anrlakám is nagyon jól érzi itt magát. Otthon is kést, villát követelt, s bemu­atta, hogyan kell szépen en­ni. — Marlka Is vágyott kö­zösségbe. Aggódvg kérdezi minden este, ugye reggel is megyünk az „iskolába" ? Nem győzzük nyugtatgatni, hogv persze, megyünk. — Az én Évikémnek ki­sebbségi érzése alakult ki az évek folyamán, sokat csúfol­ták a gyerekek. Egyre fag­gatott, ugye ott nem fog bán­tani senki? S most örömmel indul el reggelente, tudja nincs mitől félnie. És kit megnyugvás ez nekünk is. Mert hisz birtük rrii erővel, míg fiatalok voltunk, g tud­tuk. birnunv kell ha már a sors ilyen kegyetlen volt hoz­zánk. De rajtunk 1$ múlik az Idő. s egyre nehezebb lesz önmagunkat is ellátnunk ... Hát ezért vagyok hálás a napköziért Van, aki amiatt panaszko-' dik, hogy a munka vagy be­tegség miatt nem tudla ma­ga hozni-vinni a gyermekét. A jó szomszéd, a rokon, ha segít is olykor-olykor, rend­szeresen nem vállalkozhat erre, hisz maga is dolgozik öltözködik. de csak 'nem tud- ** család is ad tenni­valót bőven. Erre is van Az egyik édesanya meséli, fia Izgatottan vári a a reg­gelt, boldog, hogv ő'ls készü­lődik, vele ls történik vala­mi, őt js várja az „iskola" és a tanárnéni, akár kisebb testvéreit. Persze az értelmi fogyaté­kos felnőttek napközi ottho­na nem iskola. Nem a betű­vetés és az olvasás, még ke­vésbé a magasabb tudomá­nyok elsajátítására hivatott. De nem is csupán a napköz­beni felügyelet a cél. — Egy gyógypedagógus, egy szociális szervező, két szakképzett ápoló és gondo­zónő. valamint két kisegítő alkalmazott látja el a fiata­lokat. Ebből is kitűnik, hogy a háromszori étkeztetésen, a puszta felügyeleten kívül egyéb célja ls van az Intéz­ménynek — mondja tarnai Lászlóné, az egyesített szoci­.iuk egész nap — mondja az anya, aki már nagymama is. szórakoztatni cgvik édes­háromszoros és szükség van a családban segítségére. — Ha a férjem újságot ol­vas. ő is leül mellé, s ugyan­úgy tesz, mintha olvasna. Van otthon tévé. vettem rá­diót, írógépet neki, hogy el tudja foglalni magát. De hi­ába. hiányzik neki ls a vál- Uk e ez a "ondozási tozatosság, a társaság Ezért 324 a Kyakörlat el se hiszi, milyen nagy szó. hogy most közösségbe került. Örömmel indul reggelente az „iskolába", boldogan újsá­megoldás — tudták meg a szülői értekezlet résztvevői —. a házi szociális gondozó szolgálat szívesen segít a rá­szorulókon. Mint arról korábban már írtunk, az értelmi fogvatéko­sok napközi otthona kísérle­ti jelleggel nyílt meg Szege­den, a tatabányai példa után. S hogy a városban, s majd országszerte népszerűvé vá­forma. s a jövő dönti el. A kezdet — az ér­dekeltek szaval alapján —, mindenesetre biztató. Chikán Ágnes könyvnapok — az idei . a huszadik — most először új arculattal gazdagodik. Mo­nyokkal rendelkező műszaki szint csökkentése, e terüle­ten súlyozottan jelentkeznek feladataink. Adósságaink csökkentésében jó szolgála­tot, a hónap végéig a mű- tot tehet az idén közel négy­szaki könyv mellé felvonul a közgazdasági is, azzal az indoklással, hogy mind a ku­tatásban, mind a termelés­ben a műszaki és a közgaz­dasági szakemberek össze­hangolt, a népgazdaság és egymás munkáját segítő te­vékenységre van szükség. Ezt a társadalmi igényen alapuló folyamatot szakíró­ink és kiadóink 1961 óta rendszeresen szolgálják. A mennyiségi fejlődésen tüll minőségi változás szakkönyv­ezer példányban kiadott 40 új könyv, foglalkozva ipar­politikával, vállalatszerve­zéssel, mérnöki munkával. Az új könyvek előállításá­ból a Szegedi Nyomda is kivette részét, ismét igazol­va az itteni nyomdászok ma­gas fokú felkészültségét, ki­emelkedő nyomdatechnikai tudását. Csak a címeket fel­sorolva, ezek is igazolják Grtlnn Orbán 1801-ben ala­pított első nyomdáját Sze­geden késői örököseinek el­Jutalék — felvásárlásért A Belkereskedelmi Mi­nisztérium egy most ki­adott rendelkezésével anya­gilag még érdekeltebbé tet­te a kiskereskedelmi üzle­tek dolgozóit burgonya, zöldség és gyümölcs köz­vetlen bolti felvásárlásában. Az új rendelkezés arra ösz­tönzi a bolti dolgozókat, hogy minél nagyobb meny­nyiségben és jobb minőség­ben kerüljenek az üzletek­be a kisárutermelők ter­mékei. Azok a bolti dolgo­zók, akik burgonya-, zöld­ség", gyümölcsfelvásárlással foglalkoznak, többletmun­kájuk elismeréseként a je­lenlegi bérezésük mellett a felvásárolt áruk beszerzési értékének három százaléká­ig külön jutalékban része­sülnek. A rendelet folytatása a minisztérium korábban meg­kezdett tervszerű intézke­déssorozatának, mely a la­kosság jobb burgonya-, zöld­ség-, gyümölcsellátását szol­gálja. A rendelkezés októ­ber 1-én életbe lépett. Megyei levéltári napik Az idén immár hagyomá- deklődőknek bemutatják a nyosan több intézmény ösz- legértékesebb itt őrzött ira­szefogásával október 7. és 9. között levéltári napokat rendeznek Szegeden. Szen­tesen pés Hódmezővásárhe­lyen. A programsorozatot a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum dísztermében ma, szerdán délelőtt 10 órakor nyitja meg dr. Müller Jó­zsef né. a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Ezt követően öt előadás hangzik el, melye­ket vita követ. Délután 3 órakor a városi tanács épü­letében Bányainé dr. Birkás Mária tanácselnök-helyettes megnyitóját követően kerek, asztal-beszélgetés lesz a Sze­ged monográfia első köteté­rőL Egész nap nyílt levéltá­ri napot tartanak, s az ér­tokat, dokumentumokat. ' Holnap, Szentesen rendez­nek egész napos programot. dr. Hadzsy János születésé­nek 130. évfordulója tiszte­letére a kórház előadóter­mében. A jubileumon kiál­lítást nyitnak meg, és lelep­lezik dr. Hadzsy János em­léktábláját. Október 9-én, pénteken a levéltári napok eseménysorozata Hódmező­vásárhelyen folytatódik. ahol a városi tanács dísz­termében Fejezetek Hódme­zővásárhely kapitalizmusko­ri történetéből címmel hely­történeti konferenciát ren­deznek. majd délután ke­rekasztal-beszélgetés lesz a vásárhelyi monográfia má­sodik kötetéről

Next

/
Thumbnails
Contents