Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

6 Szerda, 1981. október 7: Az esélytelen A Távol-Kelet védekező SPORT Kosárlabda Nemzetközi . torna A Szegedi Postás kosárlab­da-szakosztálya ma, szerdán és holnap, csütörtökön nem­zetközi férfi kosárlabdator­nát rendez négy csapat (Di­namó Berlin, Keszthelyi Ha­ladás, SZEOL AK ifi, Sz. Postás részvételével. A mér­kőzéseket a Rókusi Torna­csarnokban bonyolítják le délutánonként 2-től 6 óráig, illetve este 8 órától 10 órá­ig. A találkozók megtekin­tése díjtalan. Teke Két vereség Gyengén szerepeltek az el­múlt hét végén NB l-es teke­csapataink. A SZEOL AK női és a DÉLÉP SC férficsapata egyaránt idegenben szenve­dett vereséget. Eredmények: Nők: Bp. Postás—SZEOL AK 6:2, 2365:2280. Pontszer­zők: Kővári 392, Perepaticsné 425, Pczsonyiné 415, Szakái 394, illetve Tompáné 415, Sánta J. 388. Férfiak: Csepel SC—DÉL­ÉP SC 5:3, 5521:5478. Pont­szerzők Ménesi 1015, Tősi 947, Batka 944, illetve Révész 947, Fekete 924. Naschitz 922. nyugalmával... A SZEOL AK az FT C-t fogadja Nyolc forduló után válto­zatlanul pont nélkül zárja a sort a SZEOL AK NB l-es labdarúgó-csapata, bár leg­utóbb Debrecenben jobban játszott, mint ahogy a táb­lázaton elfoglalt helye mu­tatja — egységesebb csapat benyomását keltették a kék­feketék, mint korábban. En­nek ellenére egyik hetila­punk — bizonyára „felülről" mindent jobban látnak — úgy fogalmazott, a SZEOL AK már csak azért van az első osztályban, hogy kile­gyen a létszám ... — Durva megnyilvánu­lásnak tartom e megállapí­tást, mert bármily furcsának is találják a bennünket fi­gyelmen kívül hagyók, mi ném adtuk fel a harcot — jelentette ki határozottan Pataky Tamás vezető edző, amikor szóba kerültek az egyre sűrűbben elhangzó le­mondó vélemények. — Ala­kuljon akárhogyan is sor­sunk, az utolsó mérkőzésig becsületesen küzdünk. Tud­juk, csodák a labdarúgó­pályákon sem történnek, de a kocka bármikor fordulhat. — Talán éppen most, a Ferencváros ellen? — Nekünk nincs mit vesz­tenünk, az esélytelen csapat nyugalmával lépünk pályá­ra ... — Kiknek szavaz bizal­mat? — Változik az összeállítás, a két szélsőhátvéd formájá­val elégedetlen vagyok, Ku­tas: ráadásul fegyelmezet­lenséget követett el. Nem kapott engedélyt, hogy a hétfői és a keddi napot Bu­dapesten, a Testnevelési Fő­iskolán töltse, ő ennek elle­nére bejelentés nélkül eluta­zott! Nem tudom, hogyan képzelte edzés nélkül a szerdai mérkőzést? A kezdő csapatot a következők al­kotják: Nagy— Hevesi, Koz­ma, Somogyi, Tóth — Repka, Orosházi, Szabó, Gruborovics — Márton, Kun. A kispadon tjjhelyi, Furkó, Puskás, Há­gelmann és Kovács Béla fog­lal helyet. Gy. E. és támadó sportja „A csend harcosai" Szegeden Szombaton a Szegedi if­júsági Házban délután «fél 5-kor és fél 8-kor polyák Jó­zsef, a budosportok mestere, Moravecz Ferenc és Furkó Kálmán vezetésével a ma­gyar cselgáncs- és karate­válogatott tart bemutatót. A # kétórás műsorban levetítik OZSÍUmŐZSÍCU „A csend harcosai" című rö­vidfilmet is. csapások során elsősorban arra törekednek, hogy ellen­felük testének egy-egy véd­telenül hagyott pontját meg­közelítsék, de az ütés, rúgás lendületét az utolsó pillanat­ban mindig visszafogják. Ebből az alkalomból te­gyünk most egy rövid — a teljességre nem törekvő — kirándulást a Távol-Keletről származó és hazánkban jó­részt ismeretlen támadó- és védekezősportok világába. E fogások, készségek összessé­gét japánul budosportoknak (bu: katonai, harci; do: út, módszer) nevezik. A sokféle támadó- és védekezősport azért alakult ki a Távol-Ke­leten, mert ott a háborúkat sokáig kézzel, illetve egysze­rű eszközökkel vívták, a lő­fegyverek csak viszonylag későn terjedtek el. A budo­sportok körébe egész sor „al­faj" tartozik. Salakmotor » Az országos párosbajnokság i döntője Szegeden A karate Toborzó Az SZVSE birkózószak­osztálya felvételt hirdet a sportághoz kedvet érző 13— 15 éves fiúknak. Az érdek­lődők kedden és csütörtö­kön délután fél 6 és fél 7 óra között jelentkezhetnek az SZVSE-pályán, a torna­csarnokban, Csikós Ferenc vezető edzőnél. Háztömbkörüli kerékpáros­verseny A Csongrád megyei TSH és a Szegedi Építők Spartacus október 9-én, pénteken 2 órá­tól háztömbkörüli tehetség­kutató kerékpárversenyt ren­dez a Dugonics utca—Juhász Gyula u. közötti szakaszon. Az eseményen 10—14 éves fiúk vehetnek részt. Minden részt­vevő ajándéktárgyat kap, a futamok I—III. helyezettjei pedig értékes tisztelétdíjakat vehetnek át. Jelentkezés a Dugonics András Általános Iskola előtt a verseny kezde_ te előtt tíz perccel. Vasárnap, október 11-ért délelőtt fél 11-kor rendezik Szegeden a Volán SC Napos úti sporttelepén az I. osztályú országos salakmotoros páros­bajnokság befejező forduló­ját. Ritkán látható izgalmak várják a sportág kedvelőit, hiszen a hatodik döntő futam előtt még nyílt a bajnoki cím sorsa. Öriási küzdelem vár­ható a debreceni és a mis­kolci páros között, hiszen 5 forduló után így fest az or­szágos bajnokság állása: 1. Debreceni Volán 126 pont. 2. Borsodi Volán 125 pont. 3. Szegedi Volán 101 pont, 4. Békési Volán 98 pont. A szegedi páros (Mészáros László—Kócsó Antal) az első három forduló után az orszá­gos bajnokság élén állt, az­tán Mészáros Debrecenben, Kócsó pedig Szolnokon meg­sérült, így csak a harmadik helyért versenyezhetnek a szegediek. Magyar válogatott— Délterületi válogatott A Mozgássérültek Nemzet­közi Éve alkalmából, a Ma­gyar Kézilabda Szövetség és a Csongrád megyei Kézilab­da Szövetség a mozgássérül­tek megsegítésére csütörtö­kön délután 5 órakor rende­zi meg az újszegedi Sport­csarnokban a magyar válo­gatott és a délterületi válo­gatott közötti férfi kézilabda mérkőzést. A találkozóra H forintos diák-, és 22 forintos felnőtt belépőjegyeket árusí­tanak elővételben a SPORI­nél (Szeged, Széchenyi tér 9. földszint 4-es szoba), illetve csütörtökön a mérkőzés kez­dete előtt 2 órával a Sport­csarnok pénztáránál. A válogatott találkozóra az MTSH és a Sportcsarnok ál­tal kiadott bérletek, pályabe­lépők nem érvényesek! A magyar válogatottban Szegedről két játékos — Lele Ambrus és Szabó László — szerepel. A Délterületi válogatottba pedig az aláb­biak kaptak meghívást. Kor­sós János (HÓDIKÖT), Ga­7só László (Bcs. Előre-SP). Kedves László (PMSC), Zsó­di Imre, Paku László. Danyai János (DÉLÉP SC), Barta­los Zoltán. Oláh Zoltán, Les­ti István, Lukács János, Tóth Géza, Tenke Endre, Borbás János (Sz. Volán SC). Labdarúgó megyei II. osztály Tartja jó formáját a Bordány A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokság hat fordu­lója a,aPján a legegyenlete­sebb teljesítményt a Bor­dány együttese nyújtja, mi­vel eddig valamennyi talál­kozóját sikerrel vette. Bordány—Domaszék 2-0 (1-0). Domaszék. 250 néző, vezette: Szécsi Z. Változatos, küzdelmes mérkőzésen a helyzeteit jól kihasználó ven­dégcsapat biztosan nyert. Góllövő: Hajdú, Kálmán. Nagymágocs—Pitvaros 3-1 (0-0). Nagymágocs, 250 néző, vezette: Ábrahám. Jó játék­vezetés mellett a hazaiak a második félidőben nyújtott teljesítményükkel fordították maguk javára a mérkőzést A hazai gólszerzők: Kovács F., Németh, Virág. Csanádpalota—Tisza-Üj l-l (1-0). Csanádpalota, 150 néző, vezette: Varró. Alacsony szín­vonalú, d„ küzdelmes mérkő­zésen igazságos pontosztoz­kodás. Góllövők: Barta. illet* ve Papp. Szőreg—Szegvár 1-0 (0-0). Szőreg, 200 néző. vezette: Botka. A hazaiak sok gól­helyzetet kihagytak. Székkutas—Sz. Postás 1-0 (0-0). Székkutas, 100 néző, ve­zette: Ballá. Az egyenlő erők küzdelméből a szerencsésebb csapat került ki győztesen. Gólszerző: Daraki Z. Mihálytelek—Csanytelek l-l (0-1). Mihálytelek. 150 né­ző, vezette: Szécsi L. .Iramos és küzdelmes mérkőzésen a hazaiak most is hadilábon álltak a góllö"éssel. Gólszer­zők: Timár, illetve Vincze. Balástya—Mórahalom 2-2 (2-1). Balástya, 50 néző, ve­zette: Csóti. Alacsony színvo­nalú találkozón igazságos pontosztozkodás született. A bajnokság állása: 1. Bordány 6 6 - - 22- 5 12 2. Tisza-Üj 6 5 1 - 21- 6 11 3. Mihálytelek 6 4 1 1 19- 0 9 4. Szegvár 6 4 - 2 15- 8 8 5. Pitvaros 6 2 3 1 20- 8 7 6. Csanytelek 8 2 3 1 8-4 7 7. Székkutas 5 3 - 2 9- 8 6 8. Nagymágocs 5 2 1 2 12- 9 5 9. Szőreg 6 1 3 2 6- 7 5 10. Domaszék 6 2 1 3 5- 8 6 11. Mórahalom 6 114 10-27 3 12. Csanádpalota 6 - 2 4 7-20 2 13. Postás b - 1 5 7-20 1 14. Balástya 6 - 1 5 5-27 1 Ez az „üres kéz" jelenté­sű szó harci és küzdősportot jelöl. Első művelői indiai buddhista papok voltak, akik az üres kézzel való támadást, védekezést titkos iskolákban tanították. (Azt, hogy a ka­rate eszköz nélküli sport, In­diában elterjedt angol neve — „Five íingers", azaz öt ujj — is tanúsítja.) A karate később Indiából Kínába került, s ott kempo­nalz, vagyis ökölharcnak ne­vezték el. A kemponak ugyancsak szigorú szabályai voltak, amelyek között a leg­fontosabb az volt, hogy a „kempozók" a lábukat nem használhatták, s csak az el­lenfélnek a fejétől a meden­cecsontjáig terjedő részét tá­madhatták. Később már láb­bal is lehetett támadni: a „kézzel-Iábbal" támadó sport neve kung-fu, azaz kínai karate. Kína után Okinawa szige­te lett a karate hazája. Otta­ni neve: „okinawai kéz". Századunk tízes-húszas éveire Japánban alakult ki a karate ma ismert és hasz­nált fogásainak legtöbbje. A sok edzés során megerősödött kéz élével lehet ütni, az elő­reszegezett mutató-, valamint a mutató- és a középső ujjal pedig szúrni a karatézónak. Az összeszorított ököl ugyan­csak megengedett ütő és szú­ró „harci eszköz". Ahhoz, hogy a kéz eredményesebben támadhasson, a láb szigorú szabályok szerinti mozgása szükséges. A láb egy képze­letbeli négyszög keretein be­lül mozog úgy, hogy annak átlói mentén, mintegy há­romszögelve lép előre és vissza. A láb egy-egy moz­dulata önmagában is védel­met, illetve a támadást szol­gálja, hiszen nem egyenesen mozdul, hanem körívet ír le — „kaszál" —: így nehezebb a karatézó közelébe férkőzni. A karatesport művelői rendszerint jógáznak is. A jógagyakorlatok során a sportolók elsősorban az össz­pontosítást és a helyes lég­zést sajátítják el. A már említett kung-fu, azaz kínai karate nyomán kialakult rúgások a bokától a fejtetőig érhetik az ellen­felet, így a rúgva támadók gyakran 160—180 centiméter magasságba is felcsapják a lábukat. Különösen a leg­újabban kifejlődött koreai karate (taekwodo — tae: üt­ni; kdo: ököl; do: út) műve­lői támadnak gyakran a lá­bukkal, s a legügyesebbek akár 190 centis magasságot is elérnek így. Az elmondottak nyomán bizonyára sokan gondolják azt, hogy milyen veszedel­mes. sőt kegyetlen emberek is lehetnek a karatézok, akik egymást kíméletlenül ütik­rúgják. A gyakorlat azonban más: a karatézok mind üté­seik, mind rúgásaik erejére nagyon ügyelnek, az össze­ösi, japán eredetű, de egé­szen más jellegű — ki­fejezetten az önvédelmet szolgáló — fogásnemek gyűj­tőneve a jiu-jitsu. (Ejtése: dzsiu-dzsicu. Jelentése: lágy művészet.) Ebben az a leg­fontosabb, hogy a védekező a támadást felfogja, majd a támadót feszítésekkel, töré­sekkel harcképtelenné tegye. Ehhez tehát egyrészt nagy testi erő kell, másrészt az, hogy a védekező jól válasz­sza meg a töréshez, feszítés­hez szükséges alátámasztási pontokat. A dzsiu-dzsicu ilyenformán még a bottal, késsel vagy üveggel támadók ellen is sikeres védekezési forma l'ehet. A leírtakból ki­tűnik, hogy a dzsiu-dzsicu valójában nagyon veszélyes. Sportként nem is űzik, hi­szen a törések, feszítések erejét nehéz úgy szabályozni, mint a karate ütéseit, rúgá­sait. A dzsiu-dzsicut dobások­kal lehet változatossá tenni. A dzsiu-dzsicut ma már ke­vesen művelik — annál töb­ben a belőle kialakult judót. A judo A Távol-Keletről szárma­zó védekező- és támadóspor­tok közül kétségkívül a judo (dzsúdó) a legismertebb. Ezt 1882-től egy japán férfi, Ji­goro Kano terjesztette el. A gyenge fizikumú Kano — aki pedagógiát tanulni ment Tokióba — egy pap barátja tanácsára kezdett foglalkoz­ni a dzsiu-dzsicuval. A rend­szeres edzés során nemcsak a teste erősödött meg, de azt is felismerte, hogy a dzsiu­dzsicu túlságosan is kegyet­len ahhoz, hogy széles kör­ben elterjedjen. Ezért fogá­sait „megszelídítette", kikü­szöbölt belőle minden veszé­lyes, ártalmas fogást, s így kezdet tanítani — már mint judót — előbb egy sintoista (sinto = ősi japán vallás) kápolna könyvtárszobájában, majd iskolájának növekvő népszerűsége nyomán mind nagyobb termekben. Ma To­kió közepén áll az a kodokán (iskola) nevű hatalmas, mo­dern épület, amelyet világ­szerte úgy emlegetnek, mint a judó, illetve a nálunk hasz­nálatos nevén, cselgáncs­sport „Mekkáját". Japánban ma már nem is egyszerűen sport a judo, hanem egy ki­terjedt nevelési rendszer. A judo két alapvető cso­portra oszlik: állóharcra és földharcra. Az állóharcban végrehajtott dobások tovább csoportosíthatók: csípővel, lábbal, karral, hátra- vagy oldalvetődéssel végrehajtott dobásokra. A földharc alap­elemei : a leszorítások, a foj­tófogások és a karfeszítések (ez utóbbiak — nagyon ki­vételes esetben — állóharc­nál is alkalmazhatók.) Fon­tos rés^e a judónak az edzés­technika. aránt alkalmas fogásnemnél. (Az aiki azt jelenti, hogy a két ellenfél lelkileg egybe­hangolódott; a do pedig ez­úttal is annyit. mint út, módszer.) Az aikido kidolgo­zója a japán Morihei Uyes­hiba, a húszas években fo­galmazta meg az aikido lé­nyegét. E szerint a küzde­lemre szellemileg jól felké­szült, erősen koncentráló aikidozó olyan lesz, mint egy forgó test. A körkörös moz­gás során szinte henger for­mát ír le, s ezzel vagy elpat­tan tőle mindaz, ami éri, vagy az erős forgás berántja a támadót. E fogásnemben az ízületek csavarásával, el­lentétes irányú feszítésével gyűrik le végül az ellenfelet. Eddig az eszköz nélküli támadó- és védekezőfogások­ról szóltunk — vannak ter­mészetesen olyan sportok is, amelyeket nem puszta kéz­zel vívnak. Kendő, bőken... Japánban használatos a kendő, ez a rugalmas farúd, amellyel kemény küzdelmet vívnak a versenyzők. Nagy kiabálások közepette ugrik egymásnak a két kendőző, s a botok jókorákat csattan­nak a testet védő páncélza­ton. Valamivel veszélytelenebb a bőken, a gömbölyű fakard, amellyel egymás testét pró­bálják megérinteni a küzdő felek, a találatok számát jegyzik, egy „halálosnak" ítélt támadás jelenti a küz­delem végét. A kendobotnak van egy érdekes változata, a " sinai. Ez három, egymásba fogott bambuszszál, amelynek mar­kolatánál kosár védi a kezet. A küzdelemben már inkább a vívás szabályai az érvé­nyesek. Ugyancsak a támadó, vé­dekezőeszközök közé tartozik a sai, a háromágú kis vas­villa, melynek hosszú nye­le van. A villa középső szá­ra hosszabb, mint a két szél­ső. Szúrnak, löknek, ütése­ket hárítanak vele. A namfa: 30—35 centimé­ter hosszú, 5 centiméter át­mérőjű tömör bot, melynek végén derékszögben becsa­pott fogantyú található, amely ráfekszik az alkarra. Szúrásra, ütésre egyaránt al­kalmas. A nunchako eredetileg cséphadaró volt. Ez talán a legveszélyesebb fegyver. Ké4 30—35 centiméter hosszú bot amely két végénél rövil bőrszíjjal kapcsolódik egy­máshoz. Ez a fegyver hasz­nálatakor állandó forgásban van, szinte lehetetlen meg­közelíteni. Egy alkalmas pil­lanatban használója az ellen­fél kezére, nyakára dobja a nunchakót, s azzal teperi le. Az aikido A pörgetés játssza a fő­szerepet az aikido nevű, tá­madásra és védekezésre egy­A Távol-Kelet védekező­és támadósportjait — első­sorban a cselgáncsot — so­kan űzik Magyarországon. Meghódította a világot, he­lyet kapott az olimpiai sportágak között. Nagy fej­lődésnek indult a karate is. Ma már nemzetközi verse­nyeket és világbajnokságokat rendeznek belőle. Bagaméry Lászli VS SZEGEDI SZERVEZETE folyamatosan szervez segédmotorkerékpár-, motorkerékpár és — részletfizetési kedvezménnyel személygépkocsi-vezetői tanfolyamokat. A legközelebbi személygépkocsi- és motorkerékpár-vezetői tanfolyam: > 1981. november 5-én indul. Az elméleti előadásokat a/, ország egyik legkorszerűbben felszerelt, szemléltetőeszközökkel és oktatógéppel ellátó!' új tantermében tartjuk. A tanfolyam elvégzése saját motorkerékpárral és gépkocsival is lehetséges. A már vezetői engedéllyel rendelkezők részére gyakorló vezetést tanítunk. jelentkezés, tájékoztatás: a klubirodában. Kossuth L sgt 112 munkanapokon 8—16, szombaton 8—12 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents