Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
V 0 Vasárnap, 1981 október 4. Szemenszedett aszú MÉSZÁROS DEZSŐ SZOBRAI Munkások és az olvasás 0 A könyvolvasás a szegedi ipari munkásság kisebb hányada számára fontos szabadidő-tevékenység. ennél valamivel nagyobb százalék számára ritkán előforduló elfoglaltság. és minden 10 munkás közül 2 fő életében semmilyen 6zereoet sem játszik, ugyanis egyetlen könyvet sem olvasnak el egy év alatt A szegedi munkásság 80 százaléka tekinthető tehát könyvolvasónak, Ezt a megállapításunkat annak alapján tettük, hogy a hazai szakirodalom könyvolvasónak tekinti mindazokat, akik egy évben legalább egy könyvet elolvasnak. Annak ellenére, hogy ez az arány jobb. mint az országos (nemcsak a munkásokra vonatkozó) átlag, nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. A könyvolvasók valamivel kevesebb mint a fele olvas havonta legalább egy könyvet, a többiek ennél sokkal ritkábban, sőt minden negyedik munkás legfeljebb egy könyvet olvas el egy év alatt A mindennapi élet tevékenységeinek és az olvasás kapcsolatának részletes vizsgálata azt mutatja. hogy az egv átlag napon olvasók valamivel kevesebb mint a fele végzi ezt a tevékenységet olyan körülmények között, hogy feltételezhető, értékes szépirodalmat vagy komoly mondanivalót tartalmazó könvvet vesz a kezébe. A többség a különböző napi munkatevékenységek után fáradtan, többnyire tévénézés után ágyban olvas, amikor inkább csak krimit vagv lektűrt tud már figyelemmel kísérni. Mind a férfiak, mind a nők 20—20 százaléka nem olvas egyáltalában könyvet. Ez arra utal. hogy bár a munkásnők többszörösen hátrányos helyzetben vannak (munkatevékenységek hoszszabb időtartama, két műszakos beosEtás. kevésbé szakképzett munkakör stb.). a könyvolvasás gyakorisága terén legalábbis elérik az iskolázottabb és nagyobb szabad idővel rendelkező férfiak színvonalát. Ez a következtetés érvényes annak a megállapításnak a tükrében is. hogv az olvasásra ténylegesen felhasznált idő egy átlag napon a nők esetében kisebb mennyiségű. A nem könyvolvasók különböző kategóriák szerinti megoszlása a tennivalókra is felhívja a figyelmet. A 8 általános iskolai osztálynak megfelelő végzettséggel sem rendelkezők 55, a segédmunkások 44, a betanított munkások 28 százaléka és a beiárók közel egyharmada nem olvas egyáltalában könyvet. Nem hlszszük, hogy ezen egyedül a könyvtárosok tudnának segíteni a különböző területeken dolgozó közművelődési szakemberekkel karöltve. Sokkal inkább azt tartiuk valószínűnek, hogy számos üzem és szakszervezet illetékes vezetői kezében is rejlik az olvasás fellendítésének némi lehetősége. Itt elsősorban a? üzemi szakszervezeti könyvtárak létesítésére és annak önálló könyvtáros által történő vezetésére gondolunk. A szegedi nagyüzemi munkások 9 százaléka személyesen vagy családtagja révén látogatja a munkahely szakszervezeti könyvtárát. Azonban azokban az üzemekben, ahol önálló, teljes nvitvatartással működő könyvtár üzemel, ott a fizikai dolgozók legalább 25—30 százaléka keresi fel azt a különböző gyakorisággal. Érzékelhető tehát az az óriási különbség, hogy a munkahelyen való kölcsönzés lehetősége milyen mértékben növeli meg a könyvtárlátogatók és feltehetően az olvasók aránvát is. Ilyen könyvtárat azonban egy kezünkön meg tudunk számolni, olvan kevés van belőlük Szegeden. Sőt arról is tudunk, hogv az egyik szegedi üzem a közelmúltban gyakorlatilag megszüntette könyvtárát. A helyiséget más célokra vette Igénybe, a szekrényből való kölcsönzés lehetősége heti néhány órára csökkent. Kedvezőnek tartjuk viszont azt a tény. hogy a szegedi ipari munkások több mint egyharmada legalább háromhavi gyakorisággal olvas szakmájában hasznosítható szakkönyvet. szakfolyólratot is. Hasonlóképpen ítélhetjük meg a könyvhöz jutás csatornáinak igénybevételét is. Az üzemi munkások 70 százaléka vásárol • könyvet. 28 százaléka ismerőseitői kapja kölcsön, 14 százaléka személyesen kölcsönzi valamelyik könyvtárból, 9 százaléka számára az egyik családtagja kölcsönzi a könyvtárból és 16 százaléka egyik forrást sem veszi igénybe. Számos közvetett forrásból tudjuk, hogy a 70-es években hazánkban az életszínvonal emelkedésével növekedett a könvvek vásárlására fordított összeg. Ezért kedvezőnek tartjuk, hogy a szegedi munkásság közel háromnegyede is avaravította könyvtárát vásárlással. Arról ugyan nem vagyunk meggyőződve. hogv minden vásárlást feltétlenül olvasás is követ. T. i. az is ismeretes, hogv a változó életkörülmények. az urbánus életforma egyik következménye a lakás díszeként is funkcionáló könyvespolc, vagy könyvszekrény. Ha nem is jelenti a vásárlás minden esetben az elolvasást is. a szegedi munkásság felnövekvő gyermekei már kedvezőbb kulturális környezetben nevelkedhetnek, az iskolán kívül is gyarapíthatják ismereteiket a családi könyvtár köteteinek segítségével. Ezek az adatok azt is mutatják, hogy azok közül ls vásárolnak könvvet, akiket a nem olvasók között tartunk nvllván. 10 szegedi munkás közül csaknem 9 fő (89 százalék) rendelke. zik családi könyvtárral. Az állomány nagysága átlag 120 kötet: A saját könyvtárral rendelkezők aránya kedvezőbb, mint az országos átlag, azonban a kötetszámok összehasonlítása arra a következtetésre jogosít fel bennünket, hogv a szegedi munkásság főleg a 70-es években kezdte könyvtárának jelentős gyarapítását Nagyon valószínű, hogy nemcsak a meglevő kötetszám növelését kell kiemelnünk. hanem az iskola" befeiezése. vagy a munkaterület váltása után. az új. ipari feltételek között eayáltalában a könyvvásárlás meg. kezdését is. Aligha gondolhatunk arra. hogv a mezőgazdaságból jövő elsőgenerációs munkások. az őket kibocsátó család keretében nagyobb mértékű könyvvásárlásnak lehettek tanúi. Tudjuk, hogy 30—35 évvel ezelőtt a falún még tőbbnvire szégyennek számított, munkakerülőnek tartották, ha a paraszti családban valakinek könyvet láttak a kezében. Az állomány összetételében domináló helyet foglal ej a — csaknem minden családi könyvtárban megtalálható — széniro- « dalom. Ebből a műfajból rendel, keznek a legtöbb kötettel. Ezt követi a szórakoztató Irodalom cáaknem kétharmados jelenléte a család könyvel között. Ki kell emelnünk az Ismeretterjesztő lordalom és a szakkönyvek Iránt megmutatkozó keresletet, mert a könyvtárak csaknem felében található Ilyen jellegű könw. Politikai irodalommal minden 4. munkás rendelkezik. A könvvek átlaga ugyan 14 kötet, de az 1—70 darabig terjedő megoszlásban található a politikai irodalom iránt érdeklődő munkások könyvtárában. Az olvasási tevékenységgel kapcsolatos mutatók kedvezőbb alakulására jelentős befolyást gvakorol a magasabb iskolai és szakmai végzettség, valamint a városi környezetben való élés ténye szemben azokkal, akik a Szegedhez csatlakozott volt községekben laknak vagy bejárók. Tennivaló tehát méa bőven akad. hogy kedvezőbben alakuljon a szegedi munkások olvasási kultúrája. Ügv gondoljuk, hogy ennek megoldása nemcsak a közművelődés szakembereinek és a könyvtárosoknak a feladata, hanem az egyénnek is változtatnia kell szemléletén. Sokat seoithetnek az üzemek, vállalatok ve. zetői is a szemléletmód változásában, ha az esetleg mereven értelmezett termelésközvontúság mellett nem téveszik szem elől a jövőt sem. a korszerű termelés, hez müveit, szakképzett munkásokra van szükség. Ehhez azonban fokozottabban kellene követelni és egyben növelni a művelődés jobb lehetőségéit. DR. SZENTIRMAI LASZLÖ K eserves ember az. aki a föld alá kívánkozik. Meg. unta az életét, valamilyen nyavalya elverte a kedvét. Tokajban másként van. Most .érik a kedve, azért készül pda. hogy tüzet rakjon alá. A pincébe akar menni. Mit mondhat a bornemissza Tokai tűzboráról? Kedve lenne himnuszt írni. ha eszébe nem iutna. hogv nemzeti himnuszunkban már benne van. Emlegetjük a franciát, mert beleöltvén nyelvét, azt mondta, a királyok bora és a borok királya. Pápáról is tudnak az itteniek. aki azt állította, Hegyalja bora főpapoknak való, Ekkora Indítékom nekem ls van. bár se a francia királlyal, se a néhai pápával nem akarok versenyre kelni: most éppen nekem való. Elismerem, sokkal földszinté, sebb, sőt annál is mélyebb, mpi"t én a föld alatt kóstolgatom, de hitelesebb, mert a bölcsőlében vagyok. Egyszer Pap Miklós pincéiében, másnap Béres Béláéban. Valamikor Szegeden tanult mind a kettő. Oda lyukadunk ki, kár fenekednünk egyikre is. másikra ls. a legszebbet úgvls Kölcsey mondta: nektár. Arról pedia minden klasszikus műveltségű ember tudja, hogy ollmposzl istenek Itala. Amikor a nagyharang utolsót kondul, hangja sokáig búg még bele a fülünkbe. Olvan szén. legszívesebben rázárnánk a kaput, hadd maradjon még benne. Egy korty aszú úgy játszik a nyelvünkkel, mint a harang a fülünkkel. Várjunk a második korttyal, ne rontsuk el az első játékát! Ha valaki kitalálná, hogy az ízeket is lehet kottázni, szimfóniát írna belőle. Azt mondja Pap Miklós egyik tanulmányában, hogy Harmadik Johan skandináv udvarában 1573-ban ezer pint fölött ittak magyar bort. Kicsit később pedig azt. hogy a király beteg lovát ls magyar és rajnai" borral gyógyították. Ebből én arra következtetek, hogv a lódoktdr U ezerette a 'tokajit Él a hit hogy orvosság van benne. Aranyimádó elődeink avval magyarázták hatását, hogy arany van a hegy gyomrában, ezt szívja föl a vegsző. beleteszi a bogyóba, és a prés alatt bele. csöpög a borba. Állítólag olyan ember is volt — Theoorastus Bombastus Paracelsusig visz vissza a hír —. aki fölhasította a vesszőt, és olvan aranvfonalat talált benne 1524-ben. amiből szövetet lehetne szőni. Volt, akinek az aranyfonál kevés, megvastagította tehát. Haooel Eberhardt Verner német orvos 1690ben azt írta. hogy az egyik nemes szőlőiében a jobbágy aranyból való teljes venyigét talált. A másik jobbágy a földből kifordított aranyvesszőt járomszögnek használta. Erre licitáljon rá valaki! Boldog idők! Nagy szarvú bús ökrünk nvaka mellett is ott volt az arany. Jól beleüleoedett híre ebbe a borba, mert egy bécsi lap szerint 1779-ben a nádi szőlőben arany, ból való szőlőfürtöt találtak Föl Katona /udit Virág üvölt... .Virág üvölt és könnye van, mert jobban látja lenn anyámat. Sírni már régen nem tudok. Sebaj. Van elég könnye másnak. Amikor verset írok rámnéz s csodálkozva figyel az isten, mert magamban s nem benne hittem. Jó volna, hogyha anyám látna s rámmutatna egyetlen egyszer, de bele van a rögökbe ölve — húsát cipelik bogárbábok — jó volna, hogyha megjelölne s szájából a földet kiköpné. Nem fuldokolhat lenn örökké a ledér, hitvány, megátkozott. Fehér s oly könnyű, mint a lepke: ki csak álmomban száll szívemre, jó volna, hogyha mellém ülne, rámcsodálkozna s elmerülve nézne, míg írom ezt a verset is kérette Mária Terézia, laboratóriumba adta. ahol kiderült, összesűrűsödött nedvek ad iák az aranynak látszó szálakat. Három és léi század kellett a legenda eloszlatására. Mit mond a mostani laboratórium? A vízzel kezdi, mert viz akkor ls van benne, ha nem keresztelik. Cukorból faiták szerint egész sorozat. Egy liter ötputtonyosban 120 gramm, a hatputtonyosban 250 gramm. Azért ajánl1ák szívbetegeknek is. mert a szervezetnek nem kell lebontania egyszerű cukorra. Savak közül csak az egyszerűbbeket mondom: borkősav. almasav. tejsav, citromsav, hangvasav, ecetsav, szallcilsav. Vannak benne nitrogéntartalmú vegyületek, cserzőanyagok. festékek, zsírok. viaszok. ezlmek. vitaminok. illatanyagok. ásványok, egyebek, és természetesen alkohol is. Állítólag a japánok és a németek vérrák ellen is ajánlják, de úgy tudom, rákos ember Tokaiban is van. Vén embernek bor a patikája — ezt is mondják ezen a vidéken Emlegetnek olyan statisztikákat — nem itt születtek, csak Itt is hisznek benne —, hogv aki semmi bort nem iszik, az él legkevesebbet. és nyomában jár. aki mindig Iszik. Aki viszont mértéket tart. ha be is megy a föld alá, ki is tud jönni. Három deci tiszta tokajit naoonta megivók közül az egyik 94 éves ko. rában is maga vágta a tűzrevalót Ha nem ls a tüzelőért, a 94 évért megérné. Se a misztikumot nem akarom oszlatni, ami a gyógyító hatást körülfolyja, se a valódi jó tulajdonságokat elsavanyodva megcáfolni, de a statisztikákban én" még a pince fenekén se hiszek. Keveset él. aki semmi bort nem Iszik? Igaz lehet. De azok lehetnek már olyan betegek, hogy egy korty le nem megy a torkukon. Utánuk jön n sokivó. akinek minden belső részét tönkreverte a szesz. A kettő akár kezet is foghaína Marad tehát a bölcsesség teteje. az aranyos mértéktartás. Terem a ió bor Tokaiban, vagy csinálják? Minden csinált bortól kiráz bennünket a hideg, amióta az öreg Grünn meghagyta fiának a titkot, hogy szőlőből is lehet bort csinálni, de a régi betűk szerint a szemenszedett aszú szőlőből kövér tsinált borok lesznek. Ész ls kell tehát hozzá. A szürke ész azt mondja, ha Itt ló terem, vigyük el a ve.szszőt, és nekünk is lesz. össze, számlálni is nehéz, kicsi földünknek hány pontián termelnek tokalit. Ne bántsuk őket. ha nekik az is jó. hadd igvák. Kell a fajtához a hegy is. délre néző mállal. a talaj az időjárás (legalább olyan szép ősszel, mint a mostani), a levegő párája, amit a Bodrog és a Tisza ad. a pince a hozzá való| penésszel, és az a különleges kezelés, amit csak szakértelem' adhat. Állítólag hoztak Ide alföldi borokat i* |s. koláznl. de tokaji nem lett belőlük. Béres Béla szerint a bor élő organizmus. Van gyerekkora, az. tán kamaszosodik- Legszebb férfikorában harmóniába áll öszsze minden jó tulajdonság benne. Ekkor kell palackozni, hogv meg ne öregedjen. Megkérdeztük: igaz-e. hogy a nagyon régi óbort késsel-villával lehet inni? Állítólag megkocsonyásodik, kockára lehet vágni, és egy kicsi kocka földhöz vágja az embert. Mese! A százéves ugyanolyan. mint amikor palackozták. Ha jól bedugták, csak akkor, különben ihatatlan-ehetetlen ecet A száz év nagy idő. 1ó lenne kilesni, mint dorozsmai embernek a varjút. Fölül szőlő, alul bor — ez Tokaj. Baj le van vele, a harmincas évek eleién már fölpanaszolták legnagyobb betegségét és azóta egyre többször emlegetik. „Szoknyavadász" lett a bortermelő. a hegy .szoknyáján akar olyan jó szőlőt, ami csak a föntebbi tájakon lesz igazi. A patrióták azt is mondiák. valami ipar is kellene ide, mert az életkedvet nem egyedül a bor adja az embernek , HORVÁTH DEZSŐ