Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

2 Szombat, 1981. október 31. postaláda társszerzőnk az olvasó időt ugyanazon hibára? A gyártó oég miért nem vállai garanciát az alkatrészekért. (Például kiég a tv-ben egy csö, a mellékelt lapon garanciát vállalnak még akkor is. ha a kiégett cső olcsó.) Miért nem gyártanak egyszerűbb szerkezetű tűzhelyeket? Minél bonyolultabb egy készülék, annál több a hibalehetőség. S végül az IKV illetékeseinek. Amikor kértem a javítási díj felének megtérítését, és azt megtagadták, a hibát felvevő hölgy közölte: — Ha annyi baj van a készülékkel, kérje a selejtítését! Tényleg, miért nem kérem? Az IKV-nak olcsóbb egy 6 ezer forintos készülék árának felét kifizetni, mint a javítás felét megtéríteni? — Zalavári József levelét olvashatták. Eszperantó szakkörök összeállításunk alcímeiből ís kiderül talán: változatos témában fogtak föllel e héten is olvasóink. Kiderül továbbá, hogy örökzöld gondjaink sajnos ismét felbukkantak, így mrglntcsak helyet követelt rovatunkban egy melegvízszolgáltatással kapcsolatos panaszos levél. A tarjáni 502. épületben lakó Zsuppán Sándorné gondjával — szokásunktól eltérően — már bevezetőnkben foglalkozunk. Levélírónk mások hanyag munkájának hátrányait szenvedi, immár hat éve, ugyanazzal a problémával kényszerül egyik illetékestől a másikhoz folyamodni. Lakásuk egyik szobájában egyáltalán nincs fütcs. (A tarjáni VI. számú Lakásfenntartó Szövetkezet szerint a városgazdálkodási vállalat feladata volna a hibát kijavítani.) A felelősség megállapításával még nem sokra megy olvasónk. Minden bizonynyal többre jutna, ha egy szakértő jogász tanácsainak birtokában polgári keresetet nyújtana be a bírósághoz. Ez aztán a vásár! Nincs meleg víz A minap azzal kedveskedett a Városgazdálkodási Vállalat, hogy eljuttatta részemre a „Tájékoztató a távhö- és melegvíz-szolgáltatásról" című füzetecskéjét. Gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki ilyet kapott, mivel a füzet 30 ezer példányban készült. Jó és hasznos kiadványnak tartom. Sok dologra felhívja a fogyasztó figyelmét. Figyelmesen végigolvasva két kérdés ötlött fel bennem a' díjviszszatérítéssel. illetve díjmérsékléssel kapcsolatban. Az első: ki igazolja hitelesen, hogy megfelelő vagy nem •megfelelő volt-e a szoba, vagy a víz hőmérséklete? A másik problémám, hogy a füzetben közölt táblázat részletesen taglalja, mennyi az engedmény a meleg víz esetében, ha az nem éri el az előírt hőfokot (például 36 C° esetében 100%). Az viszont kimaradt, hogy menynyi az engedmény abban az esetben, ha semmi nem folyik a csapból? Akkor menynyit térit vissza a városgazdálkodási vállalat? A mi házunkban ugyanis hónapok óta nincs este meleg víz. Fél hét után semmi nem folyik a tnelegvizes csapból, csak 9 felé van ismét viz. A pénzbaszedö viszont pontosan megjelenik, s mindig fizetni kell. Az engem nem vigasztal, hogy 3 órakor vagy 14 órakor folyik a víz. En este akarok fürdeni a családommal együtt, és nem délután, és nem is éjjel. Jó lenne, ha az illetékesek ebben valamit intézkednének. Egy-két napot még néha megért az ember, de hosszú hónapokon át, napról-napra már egy kicsit túlzás. Szeretném, ha az újságban válaszolnának a vállalat vezetői, mert ez más házban is probléma itt Újszegeden, csak nem mindenki ir szívesen. inkább dühöng." Sipka Andorné. Szeged, Csanádi utca 17. X. emelet 60. szám alatti olvasónk levelét idéztük. Soraihoz az új rókusi városrész 213. számú épületének (másként: Othalmi út 7.) lakói is csatlakozhatnak. Ugyanis, miként arról több ízben is tájékoztatták szerkesztőségünket, náluk is csak héba-hóba folyik a. csapokból meleg víz. „Szép és nagy a havonta rendezett dorozsmai kirakodóvásár. Sok helyről jönnek ide árusok, eladók és alkalmi vevők. Árul itt tanár, mérnök és orvos is. Vásárol itt mindenki, aki él és mozog. De vajon ellenörzi-e valaki, hogy mi is történik itt? Mert gyaWran látni csempészórát és irhakabálot, bőrzakót és teljesen újat, törököt és görögöt egyaránt, de van itt magnórádió is. Csak éppen nem vámkezelt. Látható itt pornó és szexújság, és minden, ami szem-szájnak ingere. És megjelennek a pecsenyesütő kisiparosok is. Áraik elképesztők. A kolbász vizes és zsírcafatokkal. teli. hidegek a húsok, a sültek, a hurkák.. . Kérdezem én: hol vannak az illetékesek? Talán vasárnap nincs munka? Tudom. jól esik pihenni, szórakozni, no de egy ilyen hatalmas tömegeket érintő eseményen nyüzsögni kellene az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a KÖJÁL, a rendőrség és más szervak képviselőinek. Néhány gyors szabálysértési eljárás megakadályozná, hogy szűken tíz deka sültkolbászért — amely nem felel meg a követelményeknek, 25—30 forintot is kérjenek. És legyen olyan szerv, amely bátran elkolx>zza az oda nem illő könyveket. És egyáltalán, a dorozsmai vásár rolóban egy vidám vásár legyen, ne egy néhány gyorsan pénzhez jutni akaró, zavaros egyén szórakozóhelye! A legutóbbi vásárban egyébként egy használt fémkooorsó is volt. Hogyan kerülhetett oda?" — D. J. szegedi levélírónk sorait idéztük. Menetidő, útirány javítás vagy selejtezés? Csaknem 20 évig használtam minden üzemzavar nélkül egy csúnyácska, szürke színű pb-gáztüzhelyet. Ha jól emlékszem. 700 vagy 800 forintba került újonnan. Amióta az a szerencse ért, hogy bérlakásomban levő Komfort ST márkájú vezetékes gázhoz való tűzhelyet vagyok kénytelen használni, mór többször ért kellemetlenség. A múlt évben az egyik fözőrózsa kapcsolója elromlott. Megjavították 344 forintért Felét az IKV megtérítette. Idén a másik kapcsoló ls bemondta az unalmast. Megjavították. Kifizettem. Az IKV már nem térit semmit. A kapcsoló megint használhatatlan. Ez év június 1-én javították. Bemegyek a DÉGÁZ Deák Ferenc utcai irodájába és megkérdezem a hibafelvevőt, hogy van-e garanciális Idő a .javításokat illetően. Nem tudorfi — Igy> a rövid válasz. — Hát én sem tudom, de ezzel kapcsolatban van néhány észrevételem. Nincs negyedévenként 300 forintom a javításra. Ha javítanak, a számlán miért nem tüntetnek fel jótállási Gondolom, a Volán nem dísznek helyezte ki az utazóközönséget tájékoztató táblákat — kezdi levelét J. Péterné szegedi olvasónk, kissé ironikusan. Hangvételét magyarázza, hogy — miként azt már több ízben tapasztalta — egyes járatok nem a menetidő szerint közlekednek. Így például a Szeged és Rúzsa közölt közlekedő sem mindig. Legutóbb október 19-én fordult elő, hogy — noha a tájékoztató szerint 18 óra körül kellene a Kisiváni elnevezésű megállóba érni a Rúzsa felöl érkező járatnak —, a busz csak 19 óra 20 perckor érkezett oda. Hasonló kellemetlenségben többször is részük lehetett e járat utasainak — írják levélíróink. akik három kisgyermekkel kényszerülnek sokszor hiába várakozni. A következő levelet nyolcan írták alá: „Ismert, hogy Jánosszállás megállóhely körzetében több mint 100 háztáji, hétvégi kerttulajdonos van, akik jelentős része nyugdíjas, de nem kevés az aktív dolgozó család sem, akik Igazán nem rendelkeznek saját gépkocsival. Az aktív dolgozók — egy részük váltott műszakban, vagy délelőtt, vagy délután a kedvező járatok kihasználásával rendszeresen tudta művelni kiskertjét, de a szombatok és vasárnapok alkalmával teljes napokat is kint volt a család. Jó levegőn, egészséges mozgással tölthette idejét. és nem közömbösen, nyilván saját háztartása szükségletének kiegészítésére is. Ha sikeresen tudott a kertben termelni, még a kormány által támogatott kiskert-mozgalmat is előbbrevitte: még közfogyasztásra is tudott belőle adni. A járatirány megváltoztatásával hátrányos helyzetbe kerültünk: nem lehet szó váltott műszak esetén kerti munkáról többé. Vasárnap pedig egyszerűen sem kijutni, sem visszajutni nem lehet: nincs autóbuszjárat! Jóllehet van, de nem e régi: E5-ös út, Jánosszállási elágazás. Jánosszállás megállóhely, Gulyás-sarok stb. útvonalon közlekedik, mely megoldotta eddig a hét bármely napján és időpontban a kiskertekbe való közlekedést! Hanem az E5-ös út 160 km jelzőoszlopánál — úgynevezett alsóúton közlekedik a járat. Mit is érint ez az útvonal? Nos, személyesen többen is megvizsgáltuk. végigutaztuk ezt a vonalat és íme a tény: hosszabb darabon egyetlen tanya, kert sincs! És milyen érdekes, a másik — korábbi útvonalon jelzett Gulyássarok előtt összesen 1, azaz egy megálló létesült!!! Erre már vannak tanyák, házak. de ezek eddig is Itt voltak." A jövendőbe látó Ady Endre már 1906-ban Iskolai oktatásra javasolta az eszperantó nyelvet. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, a magyar kormányküldöttség vezetője a Manilaban rendezett idegenforgalmi világkonferencián azzal az indokkal javasolta az eszperantó nyelvnek a világturizmusban való használatát, hogy a világnyelvek sem oldják meg a világturizmus nyelvi nehézségeit. A nyelvtudás fontosságát jól ismerő miniszter az Utazási Magazinban felhívta a társadalom figyelmét a közös turistanyelv előnyeire, és a társadalom segítségét kérte a jelentős magyar kezdeményezéshez. Ezzel kapcsolatban a Magyar Eszperantó Szövetség Csongrád megyei bizottsága, felhívta a megye pedagógusait a mozgalomban való részvételre. Ezt lehetővé teszi a Művelődési Közlöny 1980. évi 5. számában megjelent 104/1980. O. M. számú rendelete, amely megengedi az általános iskolák III—VIII. osztályaiban az eszperantó szakkörök beindítását. A pedagógusok munkájának megkönnyítésére, a hódmezővásárhelyi nyugdíjas vasutasok nyelvművelő bizottsága 90 oldalból álló tansegédletet küldött a megyei tanács illetékes osztályának. Közöttük van egy kétezer szóból álló gyűjtemény, amely azokat az idegen szavakat tartalmazza, amelyek naponta használatosak a magyar nyelvben és egyben az eszperantó nyelv tartozékai. Ennek a szógyűjteménynek az az érdekessége, hogy a kétezer szó közül 1700 az angolból átvett szavakhoz tartozik, míg 1700 szót a spanyolból vett át az eszperantó nyelv. 1850-et pedig a franciák vallanak a sajátjuknak, 1046 szót pedig az oroszul tudók ismer nek fel a kétezer szó közül. Tehát az eszperantó nyelv megkönnyíti a világnyelvek elsajátítását. Ilyen értékes pedagógiai köntösben még kevesen látták az eszperantót, mivel a tankönyvek eddig nem ismertették a nyelvet ebben az alakban. Tévedés ne essék: az említett szavak csak a 2 ezer szóra vonatkoznak, mivel a fent említett és nem említett nyelvekből sokkal több idegen szó került az eszperantó szókincsébe. Az eszperantó nyelvet értő egyén. több ezer szót felismer és megért az angol, francia, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, valamint a tudományos körökben még ma is használt klasszikus görög-latin nyelv szavaiból. Az eszperantó kitűnő alapozó nyelv és a tudása megkönnyíti a felsőbb iskolákban oktatott nyelvek elsajátítását Korsós Lajos Hódmezővásárhely Üzenet Egyik szegedi olvasónk arra kíváncsi, hol lehet Szegeden az aranytárgyakat hivatalosan megvizsgáltatni ? Nos, Szegeden sehol nem adnak hivatalos szakvéleményt. A BÁV zálogfiókjában — becslési díj ellenében — tájékoztatják ugyan az érdeklődőt, de az itt kapott Információk nem minősülnek hivatalosnak. Pontos szakvéleményt az aranytárgyak származásáról, összetételéről, stb. csak Budapesten. a BÁV ékszerüzleteiben adnak. Válaszol az illetékes Beszámoló öregek napiáról Iratok Bálint Sándorról Tanácsi iratféleségek rendezése során kezembe kerültek az 1905-ben iktatott — az akkor még kiskorú Bálint Sándorra vonatkozó — iratok. A nemrégiben elhunyt neves szegedi tudósnak. Bálint Sándornak édesapja földmíves volt aki fiatalon, 34 éves korában halt meg. 1905. április 16-án délután 3 órakor. Szegeden. a Pálfy u. 72. számú házban. Kónya Anna. a felesége. 9 hónapos Sándor kisfiával maradt özvegyen. Az Iratokból kitűnik, hogy Bálinték nem sok vagyonnal rendelkeztek, az ingatlanból 2 hold 209 négyszögöl földet az árvaszék beleegyezésével el kellett adni. és a befolyt pénz* egyketted részét, 1600 koronát n kiskorú javára az árvapénztárba letétbe kellett elhelyezni. Ingók alig maradtak, volt egy 40 koronás értékű kocsi, egy lóra szerszám, ennek értéke 6 korona, és egy eketaliga. ennek értékét 10 koronában állapították meg. Lóval nem rendelkeztek. Bálint Sándor az akkori törvények értelmében 1928 augusztus 1-én érte el nagykorúságát, ekkor lett 24 éves, és mint nagykorú fölvehette az árva gvámpénztáránál levő pénzösszeget. ami összesen 20 fillért tett. Ugyanis az történt, hogy az eladott földből a kiskorú részére 1916-ban befizetett 1600 koronát hadikölcsön kötvényre fizették be. A Budapesti Pénzintézeti Központ 1943. december 13-án dr. Bálint Sándor Szeged, Pálfy u. 72. szám alatti lakossal közli, hogy tulajdonaként 2000 korona értékű kötvény volt számláján, átértékelés folytán egy db 100 pengő névértékű 3 százalékos törlesztési államadóssági kötvényt tartanaié nyilván. Ennek alapián Szeged város Árvaszéke utasította a Gyámpénztárt. . hogy a 3 százalékos 100 pengő kötvény értékét dr. Bálint Sándor egyetemi magántanár részére fizesse ki. Komoly Pál Szeged, Jósika u. 45. „Beszámoló levelem örömmel írom. olvassák szívesen. Kérem!" A felkérés nem a szerkesztőtől, hanem Vörös Pá Iné felsővárosi levélírónktól származik. A szíves invitáláshoz azonban mi is csatlakozunk. „A felsővárosi öregek Napközi Otthonában ünnepeltük az öregek napját, csütörtökön (22-én) délután. Gyönyörű volt! A Szirmai iskola tanulói, a felsővárosi könyvtár kis kultúrcsoportia tánccal, dallal, verssel köszöntöttek. Utánuk gyönyörű virágokkal a Széchenyi téri fodrászüzlet Tisza brigád tagjai, a röszkei Paprikavendéglő dolgozói vendégeltek otthonukban minket szendvicsekkel, üdítő italokkal, majd a gyufagyár dolgozói, akik eljöttek mint régi ismerőseink hozzánk. Velünk volt egész estén, igazgatónk, Tarnai Lászlóné is. Kéttagú zenekarunk is volt a röszkeiek jóvoltából, így a hangulat kitűnő volt. Köszönjük mindannylójuknak ezt a szép, felemelő érzést keltő ünnepet, köszöntést. Érezzük, mi öregek tisztelve, szeretve vagyunk. Mindennapi életünk gondozói, az otthon vezető tagjai szeretettel, megértéssel szinte együtt élnek velünk, gondoskodnak rólunk nap mint nap. Kívánunk jó egészséget, a hosszú nyugodt öregségüket szeretettel őrizze meg nekik az emberiség legnagyobb vágya, a BÉKE1" A Volán 10. sz. Vállalat illetékesei az 1981. október 3-án megjelent „Egy javaslat a 22-es buszról" című írásra reagáltak: „A 22-es jelzésű Petőfitelep főtér — Újszeged Gabonatermesztési Kutató Intézet között közlekedő autóbuszjáratok „Lugas u." elnevezésű megállóhelyének megszüntetését vállalatunk nem tervezi. Ezen megállóhely utasforgalma olyan volumenű, hogy megszüntetésével utasérdekeket sértenénk meg." Sötétek a temetők esténként, panaszolta október 27-t összeállításunkban egyik olvasónk. Észrevételére a Városgazdálkodási Vállalattól kaptunk választ: „Vállalatunk, mint a Szeged közigazgatási területén üzemelő állami temetők kezelője, az előző évekhez • hasonlóan, ez évben is ügyeleti szolgálatot tart a Halottak Napja alkalmával, a Belvárosi temetőben. Az ügyeleti szolgálatra beosztott dolgozók feladata az ügyfelek tájékoztatása, valamint a temetői térvilágítás üzemeltetése. Az ügyeleti program ideje alatt — 1981. október 29-től november 2-ig — a Belvárosi temető reggel 7 órától. 19 óráig látogatható, melyről a hozzátartozókat a temető bejárati kapuira már korábban kihelyezett feliratokon tájékoztattuk. Megjegyezni kívánjuk, hogy a temető bejáratánál — jól látható helyen — kihelyezett „Behajtani tilos" tábla valamennyi temetőbe látogató gépjárművezető számára egyértelmű továbbhaladási tilalmat jelent. Ez alól kivételt képeznek — az ugyancsak kihelyezett kiegészítő táblák alapján — a vállalat halottszállító gépjárművei, valamint a taxik. A tiltó tábla utasításainak be nem tartása közlekedési szabálysértésnek minősül, s büntetése hatósági feladat." Lakóhelye közelében nincs postalada, írta két héttel korábban egyik olvasónk a Kereszttöltés utcából. A panaszra a Szegedi Postaigazgatóságtól érkezett válasz: „A Délmagyarország 1981.' október 17-i számában megjelent levélszekrény felszerelését sürgető javaslatot megvizsgáltuk. Megállapítottuk. hogv a levélíró lakásához legközelebb körülbelül 300 méterre, a Csillag téri ABC-vel szemben, a Budapesti körút 4. számú épületen. valamint a körülbelül 350 méter távolságra lévő Felső Tisza part 34. számú házon van levélszekrény felszerelve. Véleményünk szerint ez a két levélszekrény a környék lakóinak a kényelmét jól kiszolgálja. a környéken újabb levélszekrény telepítését nem tervezzük." Összeállította Ladányi Zsuzsa Szegény anyanyelvünk I „Nem tudnák közvetve (vagy közvetlenül) javasolni a Napsugár igazgatóságának azt, hogy a „bemondóik" nagyjából kövessék a magyar nyelvre jellemző hangsúlyozást és hanglejtést? Soha nem hallott kiejtési „normák" szerint skandálják a szöveget.. Erről bárki meggyőződhet, a nap bármely szakában (ha van egy kis nyelvérzéke saját anyanyelvéhez)" — írja — jeligésen — egyik olvasónk. Ezúttal valóban nem lényeges, ki a bejelentő, hisz az észrevétel időszerű és iagos. Valóban fülsértő a Szeged Nagyáruház reklámszövegeit felolvasók hangsúlyozása. Meglehet, ez a reklám esélyeit nem rontja, gondoljuk, az illetékesek mégis megszívlelik az észrevételt A Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát Cukorgyára közli, hogy mind a közös gazdaságok, mind a háztáji kisgazdaságok részére KÉTSZER PRÉSELT NVERS SZELETET tud biztosílanl: 18%-os szelet 5,80 Ft-ba kerül. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát Cukorgvára répagazdá'kodási főosztályán megrendelhető, ahol közös gazdaságok és háztáji részére igényelt nyers szelet ára a megrendeléssel egy időben befizethető, A nyers szelet kiadása éjjel-naopal. hétköznap és vasárnap. A nyers szelet árának befizetése: hétköznapokon 13 óráig. Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát Cukorgyára, Mezőhegyes