Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Csütörtök, 1981. október 1. 7 Szociálpolitika a kör- és cipőiparban A bőr- és cipőipari vállalatok a hatodik ötéves tervidőszakban csaknem egymilliárd 620 millió forintot fordítanak dolgozóik munka- és életkörülményeinek javításágieknél nagyobb gondot és több pénzt is fordítanak a bőr- és bőrfeldolgozó vállalatok a környezetvédelemre is. Az üzemegészségügy és rehabilitáció fejlesztésére ra. Az idén ebből 407 millió 109 millió forintot használ forintot használnak fel, nak fel. Ennek 90 százalékából korszerűsítik az öltözőmindenekelőtt oz egészségügyi ártalmak csökkentésére, a levegő tisztaságának vé- ket, mosdókat, fürdőket. delmére, a zaj, a vegyianya- _________________ gok, a monotónia kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. A vállalati középtávú szociális tervek többsége összhangban áll a gazdasági lehetőségekkel s a dolgozók jogos igényeivel — állapította meg szerdai ülésén a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Az ágazathoz tartozó 17 bőr-, cipőipari és bőrfeldolgozó vállalat munkavédelemre a következő öt esztendőben 699 millió forint felhasználását tervezte. Ez mintegy 40 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervben az e célra elköltött összeget. A munkakörülmények javításában elsőrendű feladat a zajcsökkentés, amelynek érdekében a mechanikus gépek zajszintjének mérséklését, központi kompresszorházak építését, kevésbé zajos gépek üzembe állítását, és egyéni védőeszközök beszerzését határozták el. A levegő tisztaságának védelmére tökéletesítik az elszívórendszereket, növelik a hatásfokukat, illetve zárt rendszerben működő gépeket alkalmaznak. Tervezik a légkondicionáló berendező| Bányászsiker A mecseki szénmedencében az idén a komlói Kossuth-bányában dolgozó szocialista brigádok teljesítették elsőként éves tervüket. A Szekeres István vezette „bányamentő" csapat, amely a gázkitörés-veszélyes telepekben alakít ki biztonságos termelőhelyeket, már átadta az egész évre előI irányzott 400 méter elővájást. meg azzal, hogy az egyszer már felhasznált termálvíz megmaradt energiáját sem I hagyják veszendőbe menni, sek felújítását is. Az eddi- | E példák az utóbbi évek Az energiagazdálkodásról Tárgyalta a megyei NEB A szegedi Felszabadulás hasznos energiatakarékossáTsz kooperációban használ- gi intézkedései közül valók, ja az NKFV termelte meleg A Csongrád megyei Népi vizet — 9600 négyzetméter Ellenőrzési Bizottság tegnapi, alapterületű melegházának szerdai ülésének vitájában — fűtésére. Ez az együttműkö- melyben részt vett dr. Petdés az NKFV-nek is előnyös, hiszen a földbe visszapréselendő víz hűtésére nem kell villamos energiát fordítania. A KSZV-ben a decemberi két ünnep közötti műszakorik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese is — persze nem csupán a követendő, másutt is alkalmazható intézkedésekről hallottunk, hanem olyan kat a fűtési szezon kezdetéig vállalatokról, szövetkezetekledolgozzák — 640 ezer fo- rő1 is> aho1 mé% elképzelés . , , , . . sincs, miképpen kellene laKam mee a vai" csökkenteni az energia-, s lalat azzal, hogy a gépeket, üzemanyagköltségeket. Nem csarnokokat nem kell újra ismerik a rendeleteket, nem felfűteni. A szentesi Termál ismerték fel az anyagi érTsz 25 millió forint értékű dekeltség ösztönző szerepét? . ' u E kérdéskört nem eloszor zöldségét termel és 140—150 vizsgálta a megyei NEB, ezer liter fűtőolajat takarít évek óta rendszeresen figyelemmel kíséri a munkabiIdén. október 1-től megváltozik a deviza- és a valutai Fáüzllifiiiliiisziérliiiii SS 1 Nemzeti eanéiiye nem jelent változást a transzferábilis rubel árfolyamának árfolyamok jegyzése: a Ma- jegyzése, valamint az ezzel gyar Nemzeti Bank a kon. összefüggő elszámolások tevertibilis devizákra pénzne- kintetében. ménként egységes hivatalos Nem változik az államközi arfolyamot (veteli-. kozep- es megállapodásokon alapuló eladasi _ arfolyamot) jegyez, hivatalos árfolyamok (bolgár Ezt az arfolyamot alkalmaz- leva_ csehszlovák korona, za értelemszerűen a devizák iengyel zloty, NDK-márka, vetelenel, illetve eladasanal, román leI s20vjet rubel st5> függetlenül attól, hogy keres- eddigi árfolyamjegyzési mód. kedelmi, vagy nem kereskedel- ;a mi jellegű elszámolásról van , . , , . szó. A valuta- (bankjegy- és Az árfolyamokat a sajtc csekk-) árfolyamok a hiva- ^er^en - altalaban talos devizaárfolyamokhoz Keaaen ~ Kozlu fognak igazodni, a nemzetközi * gyakorlatban szokásos félté- . , telekkel (vagyis a valutavé- A külföldre utazó magyar teli es eladási árfolyamok f ampolgaroK 1982 januar nagyobb mértékben térnek el 1"to.1 ™gyop0 formtosszeeert a középárfolyamtól, mint a vasalhatnak valutat: peldevizáknál). A jelentős tőkés dauJ a rubel elszámolású orvaluták közül 1981. október utazó turisták az 1-én az USA dollár hivatalos eddlííl ezer F\ helyett szedeviza-középárfolyama 35.- mélyeiként evenként 15 ezer Ft az NSZK-márkáé 15.02 forlrit<jrt'. a konvertibilis elFt! az osztrák schillingé 2,15 .^zagokba utazó •eh „„ „„„ni fri„tz só h? m egyem turisták az eddigi Ft, az angol fonté 62,83 Ft. 850Q F{ helye(_t n ^ fo_ Az egyseges árfolyam beve- rjntért. a látogató útlevéllel zetése a külkereskedelmi el_ utazók 1300 Ft helyett 1600 számolásokban nem jár vál- Ft-ért. Az utazási irodák tozásokkal. A nem kereskedel- nyugati és jugoszláviai tármi szférában a konvertibilis sasutazásaín résztvevők által valutát beváltok az eddiginél vásárolható költőpénz, az több forinthoz jutnak, a kon- egyénj turisták részére a devertibilis valutát vásárlók vizatartalmú vasúti menettöbbet fizetnek. Az utazási jegyekre és a gépjárműhöz célra konvertibilis valutát vá- üzemanyag vásárlásra megsárló magyar állampolgárok állapított forintkeretösszegek költségei azonban ném emel- js emelkednek. A magasabb kednek, mert egyidejűleg forintkeretek — az árfomegszűnik a 10 százalékos lyamváltozások éllensúlyozávalutavásárlási illeték és a sán túlmenően — arra is lebankjutalék. Az egységes ár_ hetőségeket adnak majd, folyam bevezetése számos hogy a kiutazó magvarok az vállalatnál és intézménynél eddigit, meghaladó összegben egyszerűsíti az elszámoláso- vásárolhassanak valutát, kat. jobb áttekintést, bizto- „ ,982 iamjar sabb alapokat nyújt a gazda- ^SSnlk az Sol sagi donteseanez. galommal kapcsolatos egves Az árfolyamok (a deviza- vámrendelkezések is: külfölés a valuta-árfolyamok) meg- di utazásról való visszatéréállapítására ezentúl heten- sük a]ka]mával a magyar álként kerül sor. a pénzpiaci jampolgárok — így a társasárfolyammozgások figyelem- utazáson résztvevők is — bevételével. egységesen személyenként Az egységes árfolyam be- 5000 Ft belföldi értéknek vezetése és az eddiginél gya- megfelelő árut hozhatnak be koribb árfolyam-módosítás vámmentesen. zottság a szemléletváltozás folyamatát, kutatja a még mindig meglevő hiányosságok okait. A dr. Kakuszi László el, nökletével megtartott ülés résztvevői joggal állapíthatták meg — alapos vizsgálódás adataira támaszkodhattak ugyanis —, hogy főként a mezőgazdasági üzemek még mindig jelentős üzemanyag-megtakarítási tartalékokkal rendelkeznek, s ezeket hatékony, a munkafolyamatokba épített ellenőrzési rendszer kialakításóval fel lehetne tárni. A népi ellenőrök egyébként azzal, hogy e fontos témával a tarsolyukban rendszeresen visszatérnek a kiválasztott vállalatokhoz, üzemekhez, a jó módszerek elterjesztését is segítik. Azt is tervezik, hogy tapasztalataikat ankétokon ismertetik meg az érdekeltekkel. E törekvések haszna máris érzékelhető: múlt évi vizsgálatuk, s javaslataik után több száz, energiatakarékossági intézkedés eredményességéről győződhettek meg most. A 21 vizsgált vállalat, üzem, szövetkezet az alapvizsgálat óta 18,8 millió forintot fordított energiatakarékossági célokra, s a megtakarítás is megközelíti a 19 millió forintot. Rövid idő alatt megtérült tehát a befektetés — ameiy négyezer tonna olajjal egyenértékű. Több is lehetne, igaz, s ennek oka főként abban keresendő, hogy az energiatakarékosságot szolgáló beruházási döntések nehezen születnek meg, a kivitelezés előkészítése hosszadalmas, s a vállalatok nem élnek kellőképpen az állami támogatás lehetőségével. Ez utóbbit 1981. június 15-igCsongrád megyében mindössze 14 gazdálkodó szervezet pályázta meg, s feltűnő, hogy közöttük nincs egyetlen ipari üzem sem. örvendetes viszont, hogy a mezőgazdasági üzemek közül egyre több él a felkínált lehetőséggel. érdekeltség Ú' jíts! — olvasom a műhely falán fakuló feliratot, és kedvem volna közvélemény-kutatást tartani. Ugyan hányan álltak meg a színes filctollal vastagított felirat előtt és hányan határozták el, hogy ezután újítani fognak?! De közvélemény-kutatás nélkül is tudhatom; sehányan. Ezek a felszólító módban fogalmazott, lelkesítő feliratok legfeljebb az újítási előadó és a vállalatvezetés tenniakarását, korszerű gondolkodását hivatottak igazolni, másra nemigen jók. A táblák nem hozzák működésbe a berozsdásodott rugókat; a táblák nem helyettesíthetik az egyéni érdekeltséget. Üjíts! Beszélgettem mór néhány újítási szakemberrel az elmúlt évek során, csak í'iay clőlt belőlük a panasz: kevés az újítás. Ezt az országot valamikor a pirospozsgás arcú újítók országának is hittük, láttattuk; s hihetetlen, de még ma is kétszázezresre tehető az újítómozgalom tábora. De ez a tábor mostanában mélyen hallgat, mint futballmeccseken a vesztes csapatoké. Az utóbbi két-három évben alaposan megcsappant az újítási irodákba benyújtott javaslatok száma, évenként körülbelül ötezerrel kevesebb. Azt, hogy mit jelenhet ez a szám az országnak, jól érzékelteti egy adat: e sivár esztendőkben is évenként csaknem négymilliárd forintot hoztak az újítások a vállalatoknak. Kellene tehát a sok újítás — nagyon. A megcsappant újítókedvre évek óta keresik a választ a szakemberek. S mert a választ hivatali szervek, intézmények is keresik, muszáj egy idő után meg is találni. A válasz meg is van; az újítómozgalom átmeneti visszaesése (mert nálunk minden visszaesés átmeneti) a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmondásos kapcsolatából fakad. A vállalatok ugyan hosszú távon érdekeltek az újítások hasznosításában, rövid távon azonban nem. Az újításokért ugyanis fizetni kell, viszont az újítási díjakat a bér- és a részesedési alap terhére fizetik ki, így aztán egy újítás elismerése voltaképp a dolgozók zsebéből veszi ki a pénzt. Azaz: a dolgozók bér- és jövedelemforrásait szűkíti. Ne is csodálkozzunk, ha ezek után megcsappan az újítási kedv: a dolgozó nem ellensége saját magának és társának sem. Majd akkor várhatjuk az újítómozgalom fellendülését, ha nem az R alapból, hanem mondjuk a fejlesztési alapból fizetik meg az újítót. így a szakemberek. Megvan ennek a magyarázatnak a logikája, világos a gondolatmenete, az ember mégis valami bukfencet sejt a válaszban. Ilyen egyszerű volna az egész? Nem is olyan régen egy iparvállalatnál jártam, ahol az utóbbi két évben több mint a felére csökkent az újítások száma. A hivatalos válasz ott is az R alapra hivatkozott, s szidta a mai kifizetési rendszert. Aztán néhány nap után elmesélte nekem az újítási előadó, hogy bizony az újítások felét nem az R alapból fi-'ették ki, hanem ügyes könyvelői műveletek nyomán egészen máshonnan. Szüksége volt a vállalatnak az újításra, hát „könyvelt". Az egyik legnagyobb gépipari vállalatunknál. ahol' egy év alatt harminc százalékkal csökkentek az újítások, ugyanezt a könyvelési módszert alkalmazzák. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor megsúgta az egyik vállalatvezető, hogy volt eset, amikor a reprezentációs atap terhére fizették' az újítási díjat! A dologban azonban nem is a könyvelési művelet a lényeges, hanem az, hogy mindezek ellenére sem nőtt az újítások száma. Gyanítom, hogy az újítómozgalmat nem az R alap kontra F alap vita fogja megváltani. Őszintén szólva, erősen kételkedem az érdekeltségi rendszer dolgozóra vetítésében; a kollektív és az egyéni érdekeltség erőszakolt összeházasításában. A műhely szakmunkását vagy épp a gépészeti osztály mérnökét nem érinti közvetlenül az a tény, hogy esetleges újítását az R alapból vagy más alapból fizetik. Az újító ember újítási hajlandóságát egyesegyedül az befolyásolja, hogy értékén becsülik-e kezdeményezését. Időben és pénzben is. Ami a pénzt illeti, a mai adatok szerint a vállalatoknál úygnevezett esrmei díjjal jutalmazzák az újítót. Száz újítás közül hetvenhétnek az aktájára írják: eszmeileg díjazott. Némi túlzással: a hasukra ütnek a vállalati bírálók, és kifjzetik az újítót. Azaz: alulfizetik. Mert az esetek többségében az újítások sokkal többet érnek, mint amennyi hasznot a vállalati bírálók becsülnek. Mindenesetre, a gazdaságossági számítások alapján kimutatott haszon és az annak alapján kifizetett újítási díj megnyugtatná az újítót, és talán kedvet teremtene másoknak is az újításhoz; hiszen megközelítőleg az értékén mérné az ötleteket. De gazdaságossági számításokat végezni elég kényelmetlen munka, időbe telik és az erre kijelölt szakembernek haszontalan munka. Mert nem az ő pénzéről van szó. Ha pedig semmi haszna nincs a szakértői vélemény elkészítéséből, miért ne ülne hónapokig az újítási aktán? Az érdekeltség hiánya is nagy erő, mégpedig visszahúzó. De ugyanígy nem érdekelt beosztottjai újítási kedvének fellendítésében a csoportvezető, a művezető, az üzemvezető, legfeljebb csak akkor, ha föntről papírt kapnak, hogy támogassák az újításokat, különben kevesebb lesz a prémium. Márpedig a műhely szakmunkása a csoportvezetővel, a művezetővel, az üzemvezetővel áll állandó kapcsolatban, nap nap után tőlük kapja az utasításokat, mozgóbérrel, prémiummal ők ösztönzik a többletmunkára. Az ésszerűség azt diktálná, hogy újítási ötletével is hozzájuk menjen a szakmunkás, segédmunkás. — Van egy ötletem, megveszitek? K

ülföldi kiküldetésen járt vállalati szakemberek mesélnek hasonlókat. Az újításokat zsebből fizeti a főnök. Nem egy esetben azonnal. Pedig a tőkés vállalatoknál is bizonyára szigorú belső pénzügyi, könyvelési fegyelem >van, ott is el kell számolni az utolsó fillérrel is. Csak míg ott az érdekeltséghez, a várható haszonhoz igazítják a szabályozókat, nálunk nem egy területen a fordítottja történik. Pedig az újítások döntő többsége nem milliós újítás, hanem „ezerforintos" ötlet. Amelynek azonnali megvalósítása épp a vállalatvezetők érdeke volna. De annyira bonyolult és nehézkes egy újítás elismerésének, bevezetésének útja vállalatainknál, hogy nem is csoda, ha ez az érdek ködbe vész. Még akkor is, ha újíts' a jelszó változatlan: Megyesi Gusztáv A közérdekű Népfrontm&gbeszélés A közérdekű bejelenté- lön szólt az 1980. évi jelölésekről, javaslatokról és pa- gyűléseken elhangzott bejenaszokról szóló törvény is lentések, javaslatok elintészavatolja hazánkban a szo- zéséről, megvalósításukról, cialista demokrácia fejleszté- A helyi tanácsok illetékesét, kiteljesedését. A megyei sei a helyben meg nem vátanács végrehajtó bizottsága laszolható felvetésekre 30 állandóan szem előtt tartja a napon belül írásban, vagy a közérdekű bejelentések sor- megválasztott tanácstag közsát, az ügyintézés gyorsasé- vetítésével válaszoltak. A gát. A legutóbbi tapasztala- tapasztalat szerint mindenütt tokról a Hazafias Nénfront na9V felelősséggel, az anyatoKroi a nazanas Népfront gi iehetőségeket figyeiembe megyei elnökségének tegna- véve igyekeztek megvalósitapi, szerdai ülésén is beszá- ni a javaslatokat, s messzemolt dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára. KüBudapestre érkezett NyikoEaj Faggyejey Szerdán, tegnap Budapest- a KGST végrehajtó bizottre érkezett Nyikolaj Fagy- ságának soros elnökével folygyeljev. a Kölcsönös Gazda- tat tárgyalásokat a bizottság sági Ségitség Tanácsanak tit- következö ü]ésének előkészíkara. Itt-tartozkodasa során Marjai Józseffel, a Minisz- tesevel kapcsolatos kerdesektertanács elnökhelyettesével, ről. Dunai Vasmű Feldolgozzák a salakbásyit Saját „vasércbányája" lesz 1983-tól a Dunai Vasműnek: megkezdik a Martin-acélmű 25 év alatt felgyülemlett salakhányójának feldolgozását. Az acélműből származó öszszesen 6 millió tonna salak a vizsgálatok szerint, átlagosan 20 százalék vasat tartalmaz. amelyet bányaművelő, fellazító berendezésekkel kitermelnek, majd mágneses rostáló válogatás után újra felhasználnak. A Dunai Vasmű 900 millió forint értékű bankhitellel valósítja meg a nagyszabású beruházást. Ez két év alatt megtérül. A tatabányai Haldex Vállalat több külföldi cég bevonásával az idén ősszel kezdi meg az előkészületeket a salakhányó kitermelésére és a tervek szerint 1983-tól évente 1,5 rmllió tonna salakot dolgoznak fel. A nagyteljesítményű válogató-osztályozó berendezésekből a legmagasabb, 90— 95 százalékos vastartalmú anyagot a kohóba, a 60—65 , , . ,. .., százalék vasat tartalmazó teszitesek reven - teljesül- . anyagot ped,g az acélműbe betett. I adagolják majd menően figyelembe vették az elhangzottakat a VI. ötéves terv előkészítésekor is. Hasznosnak bizonyult a helyi tanácsok és a népfrontszervek között kialakult együttműködés: az érdekeltek rendszeresen felvilágosítást kaptak javaslataik sorsáról, a megvalósulás lehetőségeiről, ugyanakkor egyes esetekben a lakosság mozgósítása tette lehetővé, hogy egy-egy kérés — közös erő-