Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

Vasárnap, 1981. október 25. 75 mm liKisf yWKKm Tímár József levelesládájából Interjú Karinthy Ferenccel — Halló, Leányfalu? Karinthy Ferencet keresem! Hívtam délelőtt ls, azt mondták, lement kajakozni a Dunára. — Nekem a sport lételemem. A szomszédok, a fiatalok még ma is hívnak lábteniszezni, (pingpongozni. Imádom a labdát. Egyáltalán, a küzdelmet szeretem. Azért játszom, hogy győzzek. Ha nyerek, este jókedvű vagyok, ha veszítek, akkor igen szomorú. . — Az idei könyvhétre gyűlte, ményes kötete jelent meg, és munkásságáért megkapta a Szocialista Magyarországért kitüntetést. Hogyan indult el az írói pólyán? Milyen hátrányai és előnyei voltak annak, hogv édesapja, Karinthy Frigyes irodalmi nagyság volt? — Amikor 1942-ben vagy 43ban bevittem az első novellámat az Üi Idők szerkesztőségébe, természetesen jobban figyeltek rá a Karinthy név miatt, mintha például Kovács János írta volna. Ez hát előnyt jelentett. Sokat számított, hogy hihetetlenül érdekes, izgalmas szellemi környezetben nőhettem fel. Házunkban és az egy ugrásra levő Hadik-kávéházban, ami szinte a házunknak számított, olyan jelentős emberek fordultak meg, pint Tersánszky Józsi Jenő. Somlyó Zoltán. Szép Ernő. Ily'vés Gyula. Déri Tibor. Tóth Árpád, Juhász Gyula. Gyakran e látogatott Móricz Zsigmond. Bartók is eljött olykor-olykor. Láthattam József Attilát például Németh Andorral vitatkozni a pártról Mit kaptam még örökül apámtól? A képességet a humorra, hogy tudott nevetni másokon és saját magán is. A humanizmusát. hogy megértsem az embereket. és képes legyek megbocsátani. A hitet a szóban, az emberi párbeszéd fontosságában. — És a „híres ember fia" hátrányai? — Élhetek 120 évig is. csinálhatok bármit engem mindig öszszehasonlítanak. Mindig lesznek, akik azl fogiák mondani: 6 ió, nem ír rosszul, de hol van az apjától?: Meg is vádoltak például azzal, hogv a Budapesti tavaszt is az apám fiókiából vettem ki. Apám 38-ban meghalt, a regénv 44-ben játszódik. Eszerint ő előre megírta, milyen lesz Budapest ostroma?! Szóval, az apa nagysága folyton piszkálja az embert, nem hagyja soha nvugodni. Ez rossz is. jó is. Ebből azl vontam le a magam számára. hogv nekem dolgom van a világban, van rengeteg megírnivalóm — főleg a mai élet — Mii ven volt fiatal korában? — Ha visszagondolok, leginkább azon ámulok el. mi mindenre értem rá akkoriban. Manapság állandó időzavarban vagyok. Ügy látszik, az a fiatalság, hogy az ember mindenre ráér. Rengeteget olvastam. Amit a világirodalomból Ismerek, azt 14— 25 éves koromban olvastam el. azóta csak toldozgatok-foldozgatok ehhez. Nyelveket tanultam. Ennek óriási hasznát vettem az olvasásban és későbbi irodalmi kapcsolataimban. utazásaimnál. A sport nélkül már akkor sem tudtam élni. Első osztályú vízilabdázóként heti 1—2 meccsünk volt és 3—4 edzésünk. Ezenkívül egyetemre iártam. vizsgákra készültem. és dolgoztam is családunk üzletében. És persze folyton szerelmes voltam. Szerettem táncolni, bár rettenetesen rosszul táncollam Sokat sétáltam, ődöngtem az utcákon, álmodoztam. Hogy a csudába értem rá minderre? — Milyen fiatalokat szeret? — Az ilyeneket. Akiket sok minden érdekel. Akik szeretik a sportot, sokat olvasnak, akik a saiát szakmájukban igyekeznek a legiobbá tenni magukat. És nem szeretem a „világfájdalmas". mindent unó. céltalan fiatalokat. ROZSA GYÖRGY E

lete véget ért. életműve folytatcdik. Most már mi vagyunk hozzá hűségesek. Sokunknak ő, Tímár József még ma is a színház. Hiszen egy szerre hordozta magában VII. Gergelyt. Széchenyit, Lucifert. Gorki] színészét az Éjjeli menedékhelyből. Willy Lomant — az európai dráma összes nagy szerepét. Anélkül, hogy mindegyiket látszotta volna. Belső szabadságának szép szelíd hatalmát ma is érezzük. Levelesládájából most két barátságának történelét idézzük meg. A Taussig-levelek Gyermekkori barátja volt Taussig Lajos, aki Szegeden élt. l!J38-ban kivándorolt Belgiumba, később az Egyesült Államokba. Évtizedig leveleztek egymással, Taussig Los Angelesben nyugdíjas. és 1962-ben visszaszolgáltatta. immár közművelődési dokumentumként. a neki írt Tímárleveleket. 1938. augusztus 3-án arrói panaszkodik Tímár József, hogy „Ketten dolgoztunk, Makay és én. és 5—6 ember keresett raitunk." Ebben a levélben hívja fel figyelmét, hogv mikor játszik a rádióban. Irodalomtörténeti dokumentum, melyet 1938. augusztus 31-i keltezésű levelében ír Tímár Taussignak: „Nagyon szomorú eset döbbentett meg az utóbbi napokban. Karinthy halála. Már csak azért is. mert három nappal a halála előtt itt volt nálunk este 9-től reggel fél négyig. Remekül érezte magát, színes volt. szellemes, retneu történeteket mesélt, énekelt, szavalt verseket, élt. lobogott, csupa élet volt és terv. Mondta, hogy van egy remek témája. amit maid megír színdarabnak, én rábeszéltem. hogy milyen remek lenne, játszott a kutyámmal, és azzal ment el reggel, hogy minél előbb újra együtt legyünk. Három nap múlva" "értesítőnek. "Hogy halott." Ugyanitt az is szóba kerül, hogy József Attila verseket mond szeptember 15-én a rádióban: „Nem tudom ismered-e? Ün. baloldali költő, hatalmas tehetség, öngyiikOR zseni." Egyik tette. helytállása volt a sok között. hogy József Attila verseinek propagálását elsők között vállalta színészi kultúráltsága és emberi bátorsága egyenes következmenvekénl. Ostorozza magát 1938. október 20-án: „Most e hét szombatián kezdek egy filmet (21-én). A Gyimesi vadvirág című népszínművet írták át mai irredenta filmnek. Pénzt jelent, a többi sajnos nem tud érdekelni, már úgy értem, hogy a művészi vonatkozások nem érdekelnek. mert ílyeuieket kár keresni magyar filmben." önmagához, a korhoz, a magyar filmhez is szigorú. Igazságos. Életmódiát is leírja, azt hogy „Pethes Sanyival. újabbap Dénes Gyurival vagyok együtt. A Bíró étterembe járunk vacsorázni, és ott mindig összeverődik társaság. Onnan a legritkábban megyünk haza." Igen lényeges azon írása, melyet 1947. lanuár 23-án küld Taussig Lajosnak. Ebben először a Nemzeti Színház premierjéről számol be. mely az idők során színháztörténeti lelentóségűvé vált: „Tehát lezajlott az Antonius és Cleopatra, ami rettenetes fizikai munkával jár, állandóan a hangszálaim fáradtságával küszködöm. Pénzszűke van. és az emberek bizony inkább esznek, mint színházba iárnak. Most különösen nagv konkurrenciát jeleit a mozi. egyszerre több amerikai nagy film fut Pesten és közönségünk ez a háborútól és következményeitől megviselt közönség szívesebben ül be egy szem- és fülkáoráztató ió mozihoz, ahol két óráig nem ér rá gondolkodni, mint mondiuk egv nehéz problémát felvető társadalmi színdarabhoz. Az Antonius-nak talán azért van sikere, mert egyrészt Shakespeare-t illik megnézni másrészt gyönyörű kiállítása van. Oláh Gusztáv, az Opera főrendezője és díszlettervezője tervezte a díszleteket roppant ízlésesen és látványosan. Bajor Gizi mindig vonzott közönséget. és nem utolsósorban azért, mert a Nemzeti Színház helyárai még mindig olcsóbbak, mint a mozié." Csak saiát személyéről feledkezett meg Tímár József, pedig Bajor mellett Ö volt a siker főrészese. Ugyanitt arról szól hogy ösztöndíjjal szeretne Párizsba utazni, és készül a Hamlet alakítására. Ez utóbbi csak terv maradt. Németh László és Tímár József Tímár azért vonzódott Németh Lászlóhoz, mert önmaga színészi teijesedését és távlatait is megtalálta az általa létrehozott teljességszerepekben. Nemcsak kedvelt írója, hanem teremtő közege is volt. Az első találkozás 1933-ban történt, amikor Tímár a Villámfénynél körorvosát személyesítette meg. A darab nem ért meg sok előadást, s ezt Németh László bukásnak vélte. 1936. április 23-án így ír Tímár Józsefhez: „Tudom, hogy a bukásra sok vigasztalást lehetne fölkenni (fél évig pácolták a darabot a közhumorban) ... én mégis azt a következtetést vonom le ebből a kísérletezésből, hogv a Kék róka társadalmának másféle drámaírókra van szüksége. mint én. Ha fiatalabb és egészségesebb lennék, talán nem adnám fel a küzdelmet: így azonban alig hiszem, hogy az életben mint író és iátékos még egyszer találkozzunk. Kár. mert rajtad ar sokat el tudtam volna még mondani — persze nem ennek a magyar Abessziniának." 1939. május 13-án volt Németh László VII. Gergely című drámájának premierje a Nemzeti Színházban. A kritika méltató hangvétellel jellemezte a címszereplő Tímár Józsefet — nagv színésznek nevezve öt. Németh László még a bemutatás előtt felajánlotta szolgálatát az ápr. 18-án keltezett levelében: „Örömest beszélgetnék Veled egvszer erről a darabról, keletkezéséről. VII. Gergely történelmi alakiáról. Ez az egyetlen út. amelyen át az előadásba magamból valamit átömleszthetek. Hisz az egész drámám egy oszlopon nyugszik, s ha te meglelkesíted a magad szerepét talán a Nemzeti Színház kösztümiei is meglelkesedMellorlsz Béla A tenger A partvonal süppedékes fövényéi'' emlékszel-e még Elhagytuk a halászok szirtekre kapaszkodó falvait s hazarendelte már sólymait is az idő A tenger nyárvégi szenvedélyében feledve keserű teleink havát idéztünk elsüllyedt kikötőket verset a hazai tájról Pátkai Tivadar Szárnyas oltár BESZÉDFOSZLÁNYOK (a Jóreménység-foktól elfei' nyári verőifényben égek élek még mert körüldonognak a méhek rajtam az idő arany-pora nem megyek én már vele'' . csak fcova csak hova ÜVEGHARANG nyár van dél van fény havaz ha föllobban dús hajad elárvul fönn csillag Nap nyár van dél van fény havaz nyár van dél van fény pereg homlokod ha megkeres viért vagyok fegyenced nyár van dél van fény pereg CAPRICCIO az ember ha magára marat legyenek társai: madarak ha nyújtod is (mire?) a kezed rég fölázott szerelem ez bennem mór égig érő nyár van te elfogyó út vagy e tájban nézlek őszig hóharmathullásig szeretem ahogy leelted ruháid nek körülötted." Németh László nem csalódott. Később meg ls jegyezte, hogy „A bemutatót is egyedül ö nyerte meg." Egy biztos. Németh László minden drámája szinte az egyetlen főszereplő „oszlopán" nyugszik, s ha ez az oszlop Tímár, akkor a darab életre kel. mint ez 1939-ben történt Erről maga Tímár számol be Taussig Lajoshoz 1939. május 31-én Írott lapján. Ielezve. hogy a VII Gergely nagv felkészültséget követelt tőle, nagyon fáradtnak érzi magát de nagv .intellektuális" siker volt Közel húszéves szünet után újra folytatódott Németh László és Tímár József munkabarátsága. 1957-ben mutatták be a Széchenyit. Tímár főszereplésével. Széchenyi nemcsak Németh László és Tímár József modellje, hanern kicsit önarckép is volt — mindketten újjászülettek a dramában. A bemutatásra ugyanolyan nagv gondot fordított Németh László, mint a VII. Gergely premierjének ideién. Most is az esemény előtt írt Tímárnak. hogy minden tökéletes legyem Íme az ajánlás: „Gondolkoztam rajta. - hogy segíthetnék még az együttesnek, s írtam Illés Endre baraiomnak. nem nézné-e meg. ha ti is jónak látjátok, a darab egyik próbáját, ö az a hozzám legközelebb álló író. darabjaim legjoDb ismerője, soknak első olvasója. amellett színházi ember, drámaíró — úgy érzem 1obb tanácsoKat tudna adni, mint én magam. Nagy örömmel vállalkozott rá. hogyha ezzel használhat az ügvnek. időt szakít, s végignéz egv próbát: mint írja, már elő is vette Széchenyi könyve• met. hogy beleélje magát a korba és tárgyba. Ha tehát ti is úgy gondoljátok, hogv értékes útbaigazítást kaphattok tőle, híviátok fel a Szépirodalminál vagy írjatok néhány sort a lakására. Azért merem ezt ajánlani, mert láttam, hogy Major is meghívta — külső szemlélőül — a Galilei-bemutató előtt Nádasdy Kálmánt. Természetes, ha nálatok az ilyesmi nem szokás vagy a színészeket feszélyezné. tekintsd tárgytalannak ezt a levelet, melynek egyetlen célja a meg nem adott segítség pótlása." S az eredmény? Demeter Imre ennyi. írt Tímár 1957-es Széchenyijéről: „Ilyennek álmodhatta őt az író, s ilyen lehetett a halálba menő Széchenyi... A küzdelem, a vívódás érződik Tímár iátékában. Híven a drámához. ő az úr a színpadon, mindenki fölé nő robosztus alakjával; a történelmi távlat és az emoeri Közelség ragyogó egysége ez az alakítás." A reveláció fényesen sikerült. Még altkor is. ha Ntmeth László s bizonyosan Tímár József is állandó kontaktusra vágyott. S hogy ez menynyire ígv van, annak tanúsága az a Németh László-levél a gyász óráiban, mely személyes vesztesegenek érzi barátja, alkotótársa halálát. A megrendítő sorok 1960 oktober 7-1 keltezéssel érkeztek Tímár József feleségéhez: .„A temetésen nem mentem oda részvétemet kifejezni; egyrészt, mert úgyse tudta volna. hogy ki vagyok, másrészt nénanv sablonos szóban el sem mondhattam volna, hogv aki veszteségükben együttérzését fejezi ki maga is milyen megvert . . . Tímár József volt az a színész, aki az éh drámai mondanivalóm legtökéletesebb tolmácsa lett volna. Első két darabom után azt is reméltem, hogy egy életre szóló munkatársi viszony fog bennünket összefűzni. De a végzet nem ígv akarta. Elszakított bennünket egymástól — dtámalrói munkásságom s hiszem. hogv az egész magvar színpadi iskola pótolhatatlan veszteségére. A három év előtti kísérlet hogy három évtized balszerencséje után — az író-szln.ószi testvériséget felúlítsuk. az 5 nagyszerű teljesítménye ellenére. balul végződött. Most már nem is találkozunk többet — sem az életben, sem a színpadon —. s ahogv Önöknek nincs reménvük. hogv férjet, apát találhassanak. nekem sincs többéi hogv eev nemzedékben rokonlelkű rr.űvészm unkáimat a por alol — nagyszerű képességeivel •- felidézze Ez az én 'Ogcímem •>ogy gvászukban részt vegyek másoknál a sok-sok szerető arátnál. oálvatársnál. színházi ézőnél méa szomorúbban gonaz ő «íriára." LOSONCI MIKLÓS