Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

Vasárnap, TUSI. október 25. fiz óhaj nem elég Szerződések, fegyelem, szállítások Ha nagyjából közismert is, mégis, elképesztő az adat: a vállalatoknál tárolt készletek (anyagok, alkatrészek, félkész- és késztermékek) értéke megközelíti az ország egyévi * teljes nemzeti jövedelmét. Mindehhez különösebb kommentárt sem kell fűzni, hiszen a közgazdaságban kevéssé járatosak számára is nyilvánvaló, hogy a készletekben fekvő holt tőke nemcsak megdrágítja egy-egy váflalat termelését, hanem sokszor éppen attól a lehetőségtől fosztja meg. amire a mai körülmények között a legnagyobb szükség lenne: a rugalmasság anyagi alapjaitol. Hogy mi is az oka a készletek ily óriási földuzzadásának? Annak, hogy amíg fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban megszokott, a vállalatok jó része egy-két hétre elegendő készletekkel dolgozik, nálunk pedig nem ritka, hogy fél. egy évre való anyagot, alkatrészt tárolnak? Ez az ok is nagyjából közismert. A szervezetlenség, a kapacitások elégtelensége sokszor fikcióvá teszi a szállítási szerződéseket, határidőben, mennyiségben, minőségben egyaránt. Ha pedig egyegy vállalat már szerzett néhány roppant keLlemetlen tapasztalatot, hiába várva a megrendelt, szerződésben lekötött anyagokat, alkatrészeket vagy részegységeket, nyilván igyekszik „bebiztosítani" magát, s olyan készleteket fölhalmozni, amiből hosszabb távon is biztonságosan dolgozhat. Igen ám. de ez a szemlélet nemcsak tekintélyes népgazdasági károkat okoz. s nemcsak a vállalatoknál köt le más célokra sokkal inkább hasznosan fölhasználható tőkét. Nem. mert az alapanyagokat félkésztermékeket. részegységeket gyártó vállalatok szállítási készségének hiányosságai, a megrendelések teljesítésének sokszor roppantul hosszú időtartama gyakran arra vezet, hogv sok vállalat kénytelen igen jó. ám gyors szállítási határidőhoz kötött exportüzleteket visszautasítani. Mert hiába vannak nagy készletei. ha egy-egy váratlanul jött üzleti lehetőség kihasználásához szükséges anyagokat. amelyek éppen nincsenek raktáron, képtelen beszerezni. * Ez a helyzet nyilván tekintélyes károkat okoz,, s egyre több tanácskozáson, megbeszélésen, vezetői eszmecserén vetik föl a kérdést: hogyan lehetne segíteni, változtatni ezeken a gondokon? S mind többször hangzik el. hogy mindaddig, amíg nem válik valóban gazdasági kényszerré a szállítási határidők pontos betartása, a megrendelések rugalmas és gyors teljesítése a vállalatok egymás közti viszonyában, addig a szerződéses fegyelem javulni aligha, fog. s addig a készletek nagyobb arányú csökkentésére nemigen lesz lehetőség. (Bár egy-két százalékos csökkenés is jelentős lehetne a népgazdaság számára.) Csakhogy ma, amikor sok esetben a hiánygazdálkodás jelenségeivel kell küszködnünk. amikor legtöbbször ! nem a szállító, hanem a megrendelő van „kiszolgáltatott" helyzetben, aligha várhatóéi, hogy a rugalmasság, pontosság. a szerződések betartása, a gyorsaság valamilyen módon igazán gazdasági kényszerré váljék. Pedig hát megoldásnak valamiképpen mégis születnie kell. .4 gyakorlatra, s a megoldás egyik lehetőségére érdemes példái is idézni. A konzervipar például sok-sok éve küszködik ezekkel a gondokkal. A termelőkkel, a mezőgazdasággal minden évben megkötik a szállítási szerződéseket. aztán eljön a szezon. s a termelök nem szál Lílanak. Pedig a szerződések nemcsak a mennyiséget, hanem a szállítási ütemezést is tartalmazzák. S hogy miért várja hiába a nyersanyagokat a konzervipar? Mert a mezőgazdasági termékek szabadárasak. s egy-egy termék szabadpiaci felvásárlást ára a szezon elején jelentős mértékben meghaladja a konzervipar által fizethető árat. * Mindez természetesen számos kellemetlen következménnyel jár, s nem is csak az ipar, hanem végül a termelő kárára is. Mert mi történik? A konzervipar jókora költséggel létrehoz olyan kapacitásokat, amelyek képesek a megtermelt és a világpiacon, valamint itthon eladható árumennyiségek földolgozására. E kapacitásokat nyilván úgy méretezik, hogy figyelembe veszik azt is, hogy egy-egy termék szezonja meddig tart. Így például a paradicsompaprika feldolgozására szolgáló gépsorok úgy vannak méretezve, hogy a szezon két hónapja alatt legyenek képesek feldolgozni a megtermelt, s a piac által igényelt mennyiséget. Ha viszont a szezon első hónapjában a konzervgyárak al'g kapnak paprikát, mert. annak szabadpiaci felvásárlási ára magasabb az ipar által fizethetőnél. a kapacitás egy hónapig kihasznállatlanul áll. Amikor a szezon félideje táján viszont a szabadpiaci árak a konzervipar szerződésekben garantált felvásárlási árai alá esnek, hirtelen változik a szállítási hajlandóság. a termelők iszonyatos mennyiségű nyersanyaggal árasztanák el a gyárakat, amelyek viszont nyilván csak annyit képesek átvenni, amennyi feszített munkával fel is tudnak dolgozni. Megoldás csalj az lehetne, ha az optimális méretűre szabott kapacitásaikat a gyárak megkétszereznék, hogy egy hónap alatt is feldolgozhassák a szükséges mennyiségű árut. Ez viszont nyilván képtelenség lenne, roppantul gazdaságtalan képtelenség. A merev ipari árszabályozás periig azt sem teszi egyelőre lehetővé. hogv a konzervgyárak a szezon eleién többet. a szezon második felében kevesebbet, fizethessenek a nyersanyagért, hogy végül is kijöjjön a tervezett átlagár. s ezzel elősegíthessék a nyersanyagok egyenletesebb szállítását, beérkezését. (A szabályzók rendszere például lehetővé teszi, hogy a Szegedi Konzervgyár 3 forinttal nagyobb szállítási költséggel az ország másik feléből hozzon őszibarackot, de nem ad arra módot hogy a szomszédból. egy forinttal magasabb áron megvegye ugyanazt a terméket.) * Ügy tűnik, ilyen helyzetben aligha lehet megoldást találni, hiszen éppen arra nincs lehetőség, ami a legfontosabb lenne: vagyis a gazdasági kényszer beépítésére. A szegedi gyár mégis talált megoldást. Saját fejlesztési alapjának egy részét ugyanis arra használja föl, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekkel közös beruházásban, kihelyezett áruelőkészitö üzemeket hozzon létre. Bordánvban és Mórahalmon már dolgozik paradicsomléüzem, s így a konzervgyárba már nem nyersanyag, hanem féikésztermék érkezik be. Most kétmilliós költséggel, egy olasz gépsor beszerzésével paprikafeldolgozó üzemet létesítenek a szatymazi Finn —Magyar Barátság Tsz-ben. S hogy mi mindennek az előnye? Többek között az, hogy ily módon már a gazdaságok is érdekeltek lesznek a folyamatos és ütemes szállításban, hogy egyenletesebbé (s így gazdaságosabbá) válhat a feldolgozó berendezések kihasználtsága, s a konzervgyár még olyan szemszempontból is könnyebb helyzetbe kerül, hogy szezon idején nem kell hirtelen földuzzasztania a létszámot, amire egyre kevésbé van lehetősége. Az óhaj nem elég — írtuk a címben. Nem elég ahhoz, hogy a szerződéses fegyelem javuljon a termelők, a vevők, s a népgazdaság hasznára egyaránt. Gazdasági kényszerek életbe léptetésére sem nyílik egykönnyen lehetőség. Ám közös érdekeltségek megteremtésére — legalábbis egyes esetekben — igen. Ezzel a lehetőséggel pedig élni kell. Ezért folytatja — anyagi lehetőségei szerint — a Szegedi Konzervgyár is a nagyjából öt éve megkezdett programot: a közös beruházások. s végül is a közös érdekeltségek programját. Szávay István Hazaérkezett a küldöttség Háromnapos szabadkai látogatás után tegnap, szombaton hazaérkezett az a szegedi küldöttség, amelv Berta ístnánnak. az MSZMP városi bizottsága titkárának vezetésével járt jugoszláviai testvérvárosunkben. Csapolják a Balatont Szombaton reggel megnyitották a magyar tenger siófoki zsilipjeit, s megkezdődött a Balaton csapolása. A november 4-ig tartó vízeresztés során huszonnégymillió köbméterrel csökken a tó vízháztartása, ennyi folyik le a Sió csatornán a Dunába. A hagyományos őszi „csapolást" arra is fölhasználják, hogy a Sió csatornán uszályokat, hajókat engednek le, illetve vontatnak Siófokra. A csatomán a vízeresztéssel teremtett hajózási lehetőséget a Balatoni Halgazdaság is igyekszik kihasználni. Ugyanis ilyenkor van az angolnák őszi vonulási ideje, ezért a Sió zsilipjeinél két angolnacsapdát szereltek föl, hogy a szölcni készülő —• ízletes húsáért külföldön igen keresett. — angolnákból minél többet zsákmányolhassanak és értékesíthessenek. Hőstop-vakolat Újfajta lakáshőszigetelö anyag nagyüzemi gyártását kezdte meg a Lakásépítő ipari Szövetkezet szabadalma alapján a Politúr—Bácska Közös Vállalkozás. A hőstop elnevezésű hőszigetelő vakolatreocüvser. amely ú.i és régi épületek külső szigetelésére egyaránt alkalmas, a gazdaságos és főleg energiatakarékos épületfűtést segíti elő. A légpórusokban gazdag polisztírolgyöngyöt tartalmazó, páraáteresztő vakolat télen-nyáron javítja a lakás mikroklímáját,, alkalmazásával a szokásos fűtőanyag mennyiségének 20—30 százaléka megtakarítható. A höstop beton-, tégla-, kö- és faalapra egyaránt felhordható, s használatához nincs szükség különleges szakértelemre. Alapozása Debreceni utcában Sokan érdeklödnek, akik arra járnak, mi épül a Debreceni utcában? Munkaeepek egyengetik a talajt, s ezzel egy időben alakítják ki a tartópilléreket befogadó betongödröket. Orvosi rendelő és gyógyszertár alapozásán dolgoznak a DÉLÉP szakemberei Hazánk és a világ H

agyománnyá vált immár, hogy a Magyhr Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülésein rendszeresen foglalkoznak az időszerű nemzetközi kérdésekkel. Ezt nem csupán a mérlegkészítés szándéka indokolja, hanem az is, hogy a párt tisztában van vele: szocialista építőmunkánk folytatásának elengedhetetlen feltétele a béke megőrzése, külkapcsolataink eredményes alakítása. összezsugorodott glóbuszunkon nem csupán a világ messzi tájai kerültek néhány repülőórányi közelségre egymáshoz, a különböző földrészeken végbemenő eseményeket sem lehet elszigetelten vizsgálni. Magyarországtól messze van ugyan a Közel-Kelet. Afganisztán, Angola vagy Nicaragua, de ami ott történik, egyre inkább mindnyájunk ügye. Ez a megállapítás sokszorosan igaz Európa esetében, ahonnan már kétszer indult ki világháború, s ahol a kontinensek sorában elsőként tettek kísérletet átfogó biztonsági és együttműködési rendszer kialakítására. A Központi Bizottságnak a tegnapi lapokban közzétett helyzetelemzése magától értetődően a legfontosabb kérdés boncolgatásával kezdődik. A nukleáris háború veszélyének csökkentése, a katonai szembenállás szintjének mérséklése, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezése — továbbra is fő feladata a világ békeszerető erőinek. így természetszerűleg egybevág a magyar nép érdekeivel és törekvéseivel. Ebből a szempontból — amint azt a KB üléséről kiadott közlemény hangsúlyozza — meghatározó fontosságú a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása. A magyar közvélemény ezért üdvözli a két nagyhatalom párbeszédének felújítását, azt a megállapodást, hogy november 30-án. Genfben újrakezdik a tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverekről. Tágabb hazánkban. Európában, ahol 1975-ben, a helsinki záróokmány aláírásával megteremtődtek a feltételek a kontinens országainak egvenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködéséhez, hamarosan folytatódik a madridi találkozó. A béke igazi hívei számára nem lehet közömbös e tanácskozás kimenetele. A Központi Bizottság üléséről közzétett dokumentum nem véletlenül említi a háború és béke kérdése után, a második helyen Madridot. Hazánk mindig is következetesen törekedett arra, hogy a spanyol fővárosban egybegyűltek eredményes munkát végezzenek: mindenekelőtt érjenek el megállapodást az európai leszerelés és katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó 'Konferencia összehívásáról, a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósítását szolgáló újabb lépésekről. A madridi találkozó sikeres befejezését célozza a magyar küldöttség fellépése, amit a felelősségteljes, rugalmas magatartás, az ésszerű kompromisszumokra való készség jellemez. A jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben különös jelentősége van a szocialista országok egyeztetett lépéseinek, külpolitikai irányvonaluk összehangolásának. Ezt szolgálták azok a tanácskozások is, amelyeket a testvérpártok vezetői a Krím félszigeten tartottak. Az MSZMP KB e találkozók fontosságát méltatva, kifejezte egyetértését Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélésének eredményeivel és hangsúlyozta a testvéri magyar—szovjet kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének szükségességét. A Lengyelországban történtek — amint azt a KB ülésén megállapították — a magyar kommunistákat, dolgozó népünket növekvő aggodalommal töltik el. AZ MSZMP KB elemzése rámutat, hogy a szélsőséges erők egyre nyíltabban törekednek a hatalom megragadására, s meghirdetett programjuk, akcióik nem csupán a lengyel nép érdekeivel ellentétesek, hanem gyengítik a szocialista közösség egységét és együttműködését, veszélyeztetik az európai egyensúlyt, a földrész békéjét. A magyar párt ebben a helyzetben a lengyel pártvezetés megállapításaival összhangban úgy véli, hogy csak a tettek és a következetes fellépés torlaszolhatja el az ellenforradalom útját és vezethet el a lengyel társadalom szocialista konszolidációióhoz. A dokumentum. a korábbi állásfoglalásokat megerősítve, mindehhez hozzáfűzi: a szocializmus lengyelországi hívei a néphatalom védelméért vívott küzdelmükben szilárdan támaszkodhatnak a magyar kommunisták, a magyar nép testvéri, internacionalista támogatására. A béke érdeke azt követeli., hogy Lengyelország nc feszültségforrás, hanem stabilizáló erő legyen Európában. A

Központi Bizottság által elvégzett helvzetelemzés nem lett volna teljes, ha nem ter.iod ki a magyar pórt és a kormány külkapcsolatainak más fontos területeire. A csütörtöki Illésen foglalkoztak a más társadalmi rendszerű államokkal való együttműködésünkkel megemlítve miniszterelnökünknek a közelmúltban Görögországban, illetve Dániában folytatott tárgyalásait. Hazánk, népünk továbbra is szolidáris a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a társadalmi haladásért küzdő l'ejlödö országokkal. Ezt az angolai, a líbiai, a szíriai küldöttség Magyarországon tett látogatása épp úgy példázza, mint az a tény hogy a párt- és kormányküldöttségünk részt vett a nicaraguai torradalom győzelmének második évfordulóján rendezett ünnepségeken. Az MSZMP nemzetközi kapcsolatainak kiterjedtségét pedig a kommunista pártokkal, illetve a szocialista és szociáldemokiata pórtokkal lebonyolított találkozók egész sora jelzi. A párt Központi Bizottsága által készített nemzetközi mérleg ezúttal is hozzájárul ahhoz, hogy tisztábban lássuk hazai építőmunkánk világpolitikai feltételrendszerét. K. S. I