Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-24 / 250. szám

Szombat, 1981. október 24. 3 Kommunális kötvényekről Népfronttanácskozás A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények, a helyi intézményhálózat fejlesztésének egyik új eszközéről. a kommunális kötvényekről tájékozódott pénteki ülésén a Hazafias Népfront településpolitikai munkabizottságának városés községgazdálkodási albizottsága. A HNF OT székházában megtartott tanácskozáson Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyettese utalt arra. hogy a jelenlegi tervidőszak fejlesztési lehetőségeinek tükrében mind fontosabbá válik a lakosság áldozatkészségének hasznosítása, a tanácsi beruházások megvalósításában. Ehhez azonban a helyi kezdeményezéseknek az eddigieknél szervezettebb támogatása szükséges. Ennek érdekében dolgozta ki az OTP a kommunális kötvényformát, amellyel érdekeltté kívánja tenni a lakosságot abban, hogy megtakarításait tartós betétben helyezze el. s ezzel egyszersmind segítse a kommunális feladatok mielőbbi megoldását. E forma lényege: egy-egy településen értékpapírokat bocsátanak ki. amelyek a helvi tanács tervében szereplő és az alapellátást szolgáló valamely létesítmény anyagi fedezetét teremtik elő. illetve azt egészítik ki, s amelyeket bárki megvásárolhat. Az OTP a lényegében tartós betétként kezelt kötvényeket háromnégyéves lejárati idő után, 5.5 százalékos kamattal fizeti vissza. A tanácsnak pedig az értékesített kötvények összegétől függően — hasonló lejárati idővel — hitelt nyújt a beruházáshoz. Árucsere-forgalmi megállapodás Október 21. és 23. között Budapesten tárgyalt Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár és Ladislav Somogyi szlovák kereskedelmi miniszterhelyettes a magyar— csehszlovák állami és szövetkezeti árucseréről. Pénteken megállapodást írtak alá. amelyben 1982-re a forgalom további 14 százalékos növelését irányozzák elő. fgy a két ország belkereskedelme együttesen 4 milliárd 300 millió forint értékű fogyasztási cikket szállít egymásnak. Csehszlovákiából többek között gyermekkötöttárut, szőnyeget, szövött és kötött alsóruházati cikkeket, méterárut, konfekciót, édességet, sajtot, bébiárut importálunk, magyar bőrdíszmúáruk. kozmetikai cikkek, kereskedelmi berendezések. műbőrkészítmények ellenében. A két ország gasztronómiai sajátosságainak bemutatására szlovák nemzeti napokat rendeznek a jövő év májusában Budapesten. északi szomszédunknál pedig 1982 októberében megléhdézik. a magyar konyha hetei,. (MTI) Munkásőrök kitüntetése Tegnap, pénteken a Munkásőrség Szeged városi parancsnokságán kitüntelésátadási ünnepséget tartottak. Az ez év nyarán, a Csongrád '81 elnevezésű gyakorlat előkészítésében, végrehajtásában kiemelkedő teljesítmény nyújtó munkásőröknek az országos parancsnok kitüntetéseket és jutalmakat adományozott. A Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetés arany fokozatát Gyuri Gergely rajparancsnok, ezüst fokozatát Szabó Ferenc századparancsnok, bronz fokozatát Vígh Tibor csoportvezető kapta. Körmöczi László; Kakas Alajos, Nagymihály József jutalomban, további yt munkásőr elismerésben részesült. A kitüntetéseket és elismeréseket az országos parancsnok megbízásából Koczkás Ferenc megyei munkásőrparancsnok adta ót. Az eseményen részt vett Török József, a városi pártbizottság első titkára és Szögi Béla. a megyei pártbizottság osztályvezetője. KGST-értekezlet Pénteken befejeződött Budapesten a KGST-tagállamok arhivatali vezetőinek 14. ülése. A résztvevők tájékoztatták egymást a termelői árrendszereikben idén végrehajtott és jövőre tervezett változtatásokról. Eszmecserét folytattak az árképzési módszerek tökéletesítésére tett lépésekről és a gazdasági integrációt előmozdító reformokról. Megvitatták a tüzelőanyag- és nyersanyag-források racionális felhasználására tett intézkedéseiket. A delegációk vezetőit, fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI) Betakarították a kendert A termés nyolcvan százaléka első osztályú Hazánk kendertermó vidékein — köztük a kétezer hektáriával legjelentősebb Csongrád megyében — korán végeztek a rostnövény teljes betakarításával. Az érdekelt gazdaságok, a felgépek ideiében történő lecserélése. Ez utóbbit bizonyítja. hogv az elkövetkező hetekben nyolcvan úi speciális kenderkombájn — arató- és kévekötő gép — érkezik a Szovjetunióból dolgozó üzemek és a szállító Szegedre, a rendszerközpontvóllalatok jól szervezett együttműködésének eredményeként 5 ezer 217 hektárról a szokásosnál egv héttel előbb került az átvevőhelyekre a kóró. A Szegedi Kendertermelési Rendszer központjától kapott tájékoztatás szerint az ország keleti részeit sújtó nyári aszály ellenére az idei átlaghozamok megfelelnek a várakozásnak, elérik az előző öt esztendő termésátlagát. A minőség pedig a szakemberek véleményé szerint igen jó: az első osztályú aru aránya nyolcvan százalék. A kender azon kevés növények közé tartozik, amelyek átvételénél nincsenek viták, utólagos reklamációk. Termeszetesen nem véletlenül van így: gyakorlattá vált. hogy az átvétel még a szántóföldeken történik, j Aratás ulav a kúpokba rakott rostnövényt a feldől- j gozó üzem cs a partnergaz- \ daság szakemberei közösen j minő sitik. A termesztéstechnoloniat évenként igyekeznek fejleszteni, a partnergazdasagok szakemberei mindenrévben megbeszélik az esetleges technológiai változtatásokat, többek között, hogy az egyes talajtípusokon milyen tőállomány kialakítása, milyen arányú tápanyagutánpótlás a legcélszerűbb. Mindehhez járul a betakarító géprendszerek zavartalan üzemeltetésének biztosítása, a zökkenőmentes alkatrészellátás, a régi, elavult ba. A jövő évi betakarítási idény előtt bejáratva, felkészítve kapják meg a gazdaságok az új berendezéseket. A termelési rendszer nemcsak a partnergazdaságokkal épített ki jó együttműködést. hanem az óriási mennyiségű termést az átvevőhelyekre továbbító Volán vállalatokkal is. elsősorban a szegedi és a békéscsabai Volánnal. Csongrád és Békés megye adia ugyanis az ország kendertermésének a zömét, s a Dél-Alföldön van a legtöbb feldolgozó üzem. Az idei kender gyors ütemű betakarítása, biztonságba helyezése a Volán vállalatok példásan szervezett munkájának is köszönhető. Munkaidő és szabad idi A jövő év elejetői hazánkban is általánossá válik az ötnapos munkahét. Sok munkahelyen már eldöntötték, hogy milyen megoldást választanak. de néhány helyen még élénk vita kíséri az előterjesztett javaslatokat. Olyan hangokat is hallottam. hogy inkább hagyták volna meg a jelenlegi munkaidőt, mert rosszabbul járnak a jövőben. Bizonyára a megszokás, a változástól való idegenkedés is közrejátszik ebben. Egy vezető közgazdász arról beszélt, hogy rosszul hangsúlyozzuk az ötnapos munkahetet. Ebből ered, hogy legtöbben azt raktározzák el magukban, hogy kevesebbet kell majd dolgozni. Pedig ez így nem teljes, sőt, talán félrevezető is. Mert: a munkaidő lesz kevesebb és a szabad idő több. * I iTÍ Az előbbi állítás aligha szorul magyarázatra, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés előfeltételeként elvárják, hogy a korábbi termelés mennyisége és minősége megmaradjon, s a reális igények növekedésével is lépést tartson. Ugyanakkor az is föltétel, hogy a dolgozók jövedelme szintén maradjon a régi. s az is lépést tartson az elhatározott rendszeres emelésekkel. Tehát, nem egyszerű az ötnapos munkahétre való áttérés. Különösen nem az olyan munkahelyeken, ahol nem lehet „letenni a lantot" pénteken, és hétfőig magára hagyni. Hiszen vannak folyamatosan működő üzemek, munkaterületei:. es vannak olyanok, ahol teljesen mindegy, hogy a hét melyik két napján szüneteltetjük a termelést. Nyilvánvalóan más helyzetben van egy bútorgyár, vagy egy cipőgyár, ahol péntektől hétfőig nem „romlik" meg a deszka, illetve a bőr. De megint más helyzetben van az egészségügy, a kereskedelem, a közlekedés, az áramszolgáltatás, és hosszú lenne mindent fölsorolni, ahol egy pillanatra sem csukhatják be a kaput. Még az élelmiszeripar is sajátosnak számít, különösen annak a konzervgyártás, ahol pontosan alkalmazkodni kell a földolgozásra váró zöldségek. gyümölcsök érési idejéhez és természetéhez. Az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatait analizálva választhattunk volna akármilyen szegedi ..De jó lesz itt télen szánkó/ni" — mondta egy nyolcéves forma kisfiú a haverjának, s a szinte naponta tekintélyesebb méretű földkupacra mutatott. Az Északi városrészben, annak is a Gáz és Makkosházi utcájában lakó olvasóink mar bizonyára sejtik, hol hallottuk az idézett mondatot, s hol készült felvételünk Az Északi körút majdani második szakasza mellett a DÉLÉP földmunkagépei persze nem kifejezetten szánkódombot alakítanak ki. A Szegedi Beruházási Vállalat egész egyszerűen értéket ment azzal, hogy az Északi városrész második építési ütemének startjakor a talaj felső, értékes rétegét, a termőföldet összegyűjteti. A „depóból" viszik majd aztán a földet parképítéshez, terepegyengetéshez, minden olyan helyre, ahol például társadalmi munkások fásítanak. virágot ültetnek, s termőföldre van szükség. A szánkódomb helyén egyébként autóparkoló lesz. üzemet, munkahelyet. Most a konzervgyáriaknál maradunk, azért, hogy egy speciális körülmények között dolgozó kollektíva elhatározásáról számoljunk be olvasóinknak. s azoknak, akiket foglalkoztat e kérdés. A Szegedi Konzervgyár üzemgazdasági osztályának vezetője. ifj. Bagó János elmondta. hogy náluk már az esztendő elején létrehoztak egy vegyes bizottságot, melynek tagjai között ott voltak a jogászok, a bérügy, a munkaügy, a normaügy, s más szakterületek képviselői, valamint a vállalat gazdasági párt- és társadalmi szervezeteinek tisztségviselői. Ez a bizottság körültekintően járt el. Előbb megkérték a munkásokat, hogy mondjanak véleményt. De hogyan? Erre is választ kaptam. A bizottság kimunkált egy programot, amelyben arra kérték az üzemek munkásait és vezetőit. hogy ők maguk határozzanak. adjanak javaslatokat. Külön is konzultáltak a vállalaton belül sajátos föladatokat ellátó üzemrészekkel, -karbantartókkal, szállítókkal, csomagolókkal stb. — hogyan képzelik el ők az ötnapos munkahetet. Mi volt a meghatározó, a fő szempont? — érdeklődtem a szakembertől. Elmondta, hogy szándékaik között szerepelt, hogy gyáruk három műszakban dolgozó emberei ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a többi szegedi gyár munkásainál. Vagyis, elhatározott szándékuk az volt, hogy a konzervgyár három múszakjpan dolgozó emberei se teljesítsenek hetente 40 óránál többet. Ennek a fölfogásnak természetesen „üzemi megfontolásai" is voltak. Ha a szegedi konzervgyárban a három műszakban dolgozok rosszabbul járnak, mint — tegyük fel azt — a kendergyáriak, akkor a gyár elveszti vonzerejét, magyarán mondva, otthagyják a dolgozók. Ez eddig rendben is lenne, hiszen jól tudjuk. hogy a munkaerőt megtártani legalább annyira nehéz, mint megszerezni. A konzervgyári előkészítő bizottság úgy döntött, hogy a három műszakban dolgozók heti munkaideje 40 óra lesz. míg a két és egy műszakban dolgozóké hetenként 42 óra. Dicséretes, hogy a konzervgyárban nem állították a dolgozókat egyetlen lehetőség elé, hanem két alternatívát munkáltak ki, s a szó igazi értelmében lehetett választani. Hosszasan beszélgettem ifj. Bagó Jánossal ezekről a lehetőségekről, azt is tudakoltam, milyen variációkat tudtak előterjeszteni dolgozóiknak, illetve azok képviselőinek. Az első alternatíva úgy szólt, hogy minden héten szabad lesz a szombat. Erre odatették zárójelbe, hogy megkísérlik a lehetetlent, mivel egy konzervgyári területen ez a megoldás valóban bizarrnak tűnik. Az egy műszakosok és az alkalmazottak munkaideje —, mivel az heti 42 óra — hétfőn hattól kettő óra 40 percig, kedden, szerdán, csütörtökön és penteken pedig hattol kettő óra 20 percig tartana. A menetközbeni beszelgetések során is kaptak linomítási javaslatokat. Pcldau| az egy és a kettő műszakban dolgozók azt mondták, hogy inkább hétfőn dolgoznának két órával többet, s a hét többi napjain csak hattól kettőig. Ez is elfogadható, sőt előnyös mindenkire nézve, mivel jól igazodik a váltótársakhoz, s általában a gyári munkaszervezéshez. A második variáció ugyancsak érdekesnek tűnik. S ez a megoldás alkalmas leginkább a konzervgyár eltérő valóságához. Mi ennek a lényege? Az, hogy olyan munkabeosztást javasol, amely kielégíthet sokféle föltételt. A konzervgyartásban leteztk egy főszezon. amely június elejétől augusztus végéig, szeptember közepéig tart. Mit mondanak a szakemberek? Azt, hogy a konzervgyártásban igen sok olyan termék van. mely rremhogv napokat, de olykor még órákat sem várakoztathat magára. tgy mondták: „A zöldborsó olyan, hogy azonnal föl kell dolgozni. hiszen óráról órára öregszik. Ha várnánk, a vevő, a fogyasztó látná kárát, hiszen ki szereti a „söréteket". Az uborka. a paradicsom, a paprika talán kibírna néhány napi szünetet, de egy-egy gyümölcsféle már nem. Mindenki tudja, hogy az őszibarack egyik napról a másikra megromlik". E megjegyzésekhez aligha kell kommentár. A szegedi konzervgyár vezetői. a munkásokkal egyetértve azt javasolták második alternatívaként, hogy a főszezon idején az elképzelt szabad szdtnbatokon is dolgozzanak, s majd a szezon elmúltával visszakapják a ledolgozott szombatokat, szabadnapokat. A jövő esztendőben tehát így alakulna a munkanapok megoszlása: január 3-án — amely vasárnapra esik, és országosan munkanap — szabadnapot kapnának, majd ezt viszszaadja a gyár augusztus 28-án. Ezenkívül, munkát végeznének a gyárban, a főszezon idején öt szombaton, s e napokat majd decemberben, karácsony es újév között kapnák vissza. Ez tisztességes ajánlat, elképzelhető. hogy sok családnak talán még előnyös is. hiszen együtt lehet majd két héten át a família. Ezt fogadta el a gyár kollektívája is. Eddig csak a lehelő legjobb megoldásokrol esett szó. de miként biztosítják, hogy kevesebb ..munkaidőalappal" garantálják a korábbi termelés mennyisegát, s a dolgozók előbbi jövedelmét? Az osztályvezető elmondta, hogy a mai bértételeket 9.1 százalékkal emelik, az egy műszakosoknál természetesen 4.6 százalékkal. Példával illusztrálva: ha valaki ma a heti 44 órás munkaidőben óránként 10 forintot kapott, az a jövőben 10.91 forintot kap. vagyis a heti negyven órában is fölveheti korábbi fizetését. Hol lesz akkor a „kiesei kompenzálása"? — firtat tam. Ott, mondta a szakembet hogy olyan gépeket kelv üzembe helyezniük, melyek rekompenzálják a kieső munkaidőalapot. Egy példát is följegyezhettem: vásároltak az osztrákoktól egy paprikaroppantó berendezést. Ez a gep körülbelül ötven ember kézzti -égzett munkáját helyettesíti. Tenat a lermelekenység, a munkaszervezés. a munkaidő valódi kitöltését feltételezi az ötnapos munkahét bevezetése. Jól hangsúlyozták a gyárban. hogy ezentúl a nyolc óra az munkával eltöltött időt jelent, és.tiem munkahelyi megjelenési. 3. Csupán egy kiragadott példát ismertettünk ennek az írásnak a kereteiben. de minden bizonnyal ahány ház, annyi szokás alapon lehel csak megoldani az ötnapos munkahétre való áttérést. Annyit azonban megemlíthetünk, hogy minden munkahely csak a maga sajátosságai alapján dönthet ebben a kérdésben. Valószínű. lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy rosszul , járnak. erre aligha lehet más választ adni. mint azt. hogy a munka, a termelés nem lesz kevesebb, csak több a 6zabad idő. S ez oetr. lebecsülendő előd? démunKra.