Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

wfM TfLAc te vui « 71. évfolyam 248. szám 1981. október 22. csütörtök Ara: 1,40 forint v SZEGED VÁ-ROSf 8 ? Z CT T S Á C Á fs A •< LAP' Ölést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését október 22-rc összehívták. A rolitikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdések­ről szóló tájékoztató, a 15 éves lakásépítési program meg­valósítását áttekintő jelentés, valamint a lakásgazdálko­dási és -elosztási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottság­nak. (MTI) Elutazót! hazánkból Giulio Andreotti Szerdán elutazott Buda­pestről Giulio Andreotti, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az In­terparlamentáris Unió olasz csoportjának elnöke, aki a magyar országggyűlés ven­dégeként tartózkodott ha­zánkban. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Barcs Sándor, az Interparlamentá­ris Unió magyar csoportjá­nak elnöke és Darvasi Ist­ván. az országgyűlés külügyi bizottságának titkára. Ott volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság magyar­országi nagykövete. (MTI) a textiliparban A szakszervezel megkülön­böztetett figyelmet fordít a textiles dolgozók üzemi egészségügyi ellátására — hangsúlyozta dr. Hojcska Má­ria főorvos, az országos tex­tilipari üzemegészségügyi Konferencián, melyet szerdán rendeztek a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének székházában. A tanácskozá­son a textilipari üzemekben végzett szűrővizsgálatokról esett szó. A tapasztalatok összegezé­se során megállapították, hogy az elmúlt évben onko­lógiai vizsgálatot végeztek a legtöbb helyen, és rendkívül fontos feladatnak tekintik az üzemek a halláskárosodás megelőzését is. A vállalatok többsége mindent megtett e vizsgálatok feltételeinek meg­teremtése érdekében. Tudósok a kivitelezőknél A SZAB műszaki szakbizottságának ülése R lakosság szolgálatában A DEüAZ tájékoztatója Sajtótájékoztatón fogadták tegnap, szerdán Szegeden Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye újságíróit a DÉGÁZ vezetői. Dr. Varga János igazgató a vállalat szolgáltató feladatainak vég­rehajtásáról, a magánerős építkezések tapasztalatairól, valamint a mezőgazdaság gázfelhasználásának növeke­déséről számolt be. A napjainkban már nél­külözhetetlen, s oly veszé­lyes anyaggal dolgozó szol­gáltató vállalat vezetői meg­nyugvással adtak számot ar­ról, hogy 1981-ben sem a leghidegebb télben, sem a legforróbb nyári napokon nem volt üzemzavar vagy gázkorlátozás működési te­rületükön, és nem történt hibájukból emberéletet kö­vetelő baleset. A hír mind­annyiunk megnyugtatására is szolgálhat, hiszen bárme­lyiknek szinte bárki szenve­dő alanya lehetett volna: a három megyében körülbelül 1 millió 600 ezer embert érint a DEGAZ munkájának minősége. Szinte mindenki fölhasználja otthonában a vezetéken érkező vagy a propán-bután gázt. A lakosság biztonságos és folyamatos gázellátása érde­kében megszervezte a válla­lat a vasárnapi és ünnepi ügyeletet is. sőt hideg idő­ben fokozták is fölkészült­ségükel. A tavalyi téli ta­pasztalatokról szólva az. jgaz.gató megemlítette min­denki okulására: sokan — megfelelő hőmérséklet híján — a gáztűzhely lángjaival akarták fölmelegíteni ház­gyári lakásukat. Márpedig ez igen veszélyes, a sz.énmo­noxid-képz.ödés miatt többen rosszul lettek. Mint ismeretes, a jövőben főként a magánerős építke­zésekkel gyarapodik lakás­állományunk, s ezzel szá­molnia kell a DÉGAZ-nak is. (A házgyári épületek, fa­lai között is új feladat vár rájuk: ezentúl minden új la­káshoz külön gázórát szerel­nek föl, megszüntetve ott az átalánydíjas számlázást.) Az előző évi kezdeti lépések után egységes eljárást dol­goztak ki a saját erőből épít­kezők részére: a gázra várók bejelentik igényüket a ta­nácsnál. ott megállapítják a sorrendet, összeszedik a pénzt és megrendelik a DÉGÁZ­tól a munkát. A vállalai a veszélyes és igényes szerelé­sek miatt föllép az ellen, hogy magánvállalkozók épít­senek vezetékeket. A belső szerelési munkákat kisiparo­sok is megbízhatóan elvé­gezhetik, erre jö példák is vannak a három megyében. Szegeden sajnos nemigen akadnak követőik, pedig a várakozók hosszú sora indo­kolná kisiparosok vagy szö­vetkezetek segítségét. Annál is inkább, mert az ország­ban a DÉGÁZ területén épült a legtöbb gázvezeték, melyre magánerőből létesített háza­kat kapcsoltak rá. Csong­rád megyében így 15,5 kilo­méter utcai és 6 kilométer csatlakozó vezetéket fektet­tek le, a DÉGÁZ-hoz tarto­zó területen összesen 43 ki­lométer új vezeték szolgálja a magánépíttetőket. Évente 50 kilométernyi — immár műanyag csövet tudnak a földbe helyezni, hogy kor­szerű fűtőanyaghoz juttassák a lakosságot. A nagy tüzelőanyag-fo­gyasztók közé egyre több mezőgazdasági üzem is föl­sorakozik. Különösen nagy mennyiségű gázolajat hasz­nálnak föl, amely azonban igen drága. Az országos energiapolitikai célkitűzé­seknek megfelelően arra tö­rekszerek, hogy ahol lehet, földgázzal helyettesítsék a drága energiaforrást. A há­rom dél-magyarországi me­gyében már több téeszben hozzáláttak az olaj ..kiváltá­sara". s előkészültek a gáz bevezetésére Derekegyháza — Nagymágocs. Szegvár — Mindszent térségében. Fel­gvön, Makón és Hódmező­vásárhely mezőgazdasági üzemeiben. A hatodik öt­éves terv időszakában előre­láthatóan 20—25 ezer tonna olajat „szabadít" föl a DÉ­GÁZ, az országos program csaknem egynegyedét. A vállalat igazgatója a téli fölkészüléssel ' kapcsolatban elmondta: külön terv alap­ján elvégezték a szükséges biztonsági munkákat, az esz­közök téliesítésével, megfe­lelő szervezéssel igyekeznek „kivédeni" a hideg támadá­sait Ügy tervezik, hogy az algyői pébégá/.-1öltő üzem­ben — csúcsidenyben — há­rommüszakos termelést ve­zetnek be. s ezt az ott dol­gozók önkéntes fölajánlása alapján tudják megszervez­ni. S ami a VI. ötéves terv célkitűzéseit illeti: Csongrád megyében már nem gond a nagyobb helységek földgáz­zal való ellátása. A telepü­lésen belüli munkáknál azon­ban arra kell ügyelniük, hogy csak akkor fektessék le az utcában a csöveket, ha belátható időn belül a belső szerelést is el tudják végezni: ne feküdjön hiába föld alatt a megrendelő pénze. Ch. A. Azok a tervezők és kivi­telezők, várospolitikusok és beruházók, akik az ország elmúlt tizenöt évének töme­ges lakásépítésében közre­működtek, jó néhány éve tudják, hogy a hatvanas évek közepén tervezett, és azóta csupán csekély mó­dosításokat megélt, panelből szerelt épületek és lakások a kelleténél merevebb meg­oldásokat kínálnak. Csekély a variációk száma, a mai lakásvásárlóknak ha nem is alapvetően más, de minden­képpen módosult igényei vannak. Éppen ezért, a het­venes évek második felétől azon munkálkodnak a lakás­építésben érdekeltek, hogy a jelenlegi technológiára ala­pozva — Csongrád megyé­ben a szegedi házgyáréra — közelebb kerüljenek a va­lós társadalmi igényekhez. Tervpályázatok sora bizo­nyítja: a feladat nem lehe­tetlen. Szegeden például a DÉL­TERV és a DÉL ÉP közös ter­mékfejlesztő irodájában megszületett a javaslat a szegedi házgyár tervcsaládjá. nak bővítésére. A program­ban megfogalmazott aján­lásokról, elképzelésekről mindeddig jórészt szakmai viták zajlottak, a ..nyitást" — a tervcsalád megismerte­tését a közvéleménnyel — napjainkban tartják idő­szerűnek az érdekelt terve­zők és kivitelezők. Ezért is fogadták örömmel a Szege­di Akadémiai Bizottság mű­szaki szakbizottságának ér­deklődését. s vállalták a házigazda szerepét a teg­nap, szerdán Szegeden. a DÉLÉP székházában meg­rendezett szakbizottsági ülé­sen. A tudomány és a terme­lés kapcsolata egyébként is egyre szorosabbá válik, er­ről sok szó esett az ülésen, hiszen a DÉLÉP műszaki fejlesztéseiben — erről Csánk Elemér műszaki igaz­gató adott tájékoztatást — nap mint nap termelőerővé válnak a legkülönfélébb ku­tatási eredmények. A Buda­pesti Műszaki Egyetem geo­technikai tanszékével évek óta közösen munkálkodnak a DÉLTERV mérnökei: az elő­re gyártott síkalapozással, és fogadószinttel tervezett kí­sérleti épület már áll a Csongrádi sugárúton. E vál­lalkozás tapasztalatairól Zse­bik József, a tervező válla­lat statikus főmérnöke tá­jékoztatta a szakbizottság tagjait. Az ülés résztvevőit a D+D iroda vezetője, Bertalan Sán­dor ismertette meg a nemré­gen elkészült házgyári terv­család újdonságaival. maid délután a házgvári rekonst­rukció jelenlegi állásáról kaptak képet a résztvevők Tátrai Andrásnak, a DÉLÉP műszaki fejlesztési és be­ruházási osztályvezetőjének kalauzolasával. Tanácskozás a tejiparról Előtérben a minőség Ha valamiből kevés van, elsőrendű feladat a szükséges mennyiség biztosítása. S mint nagyon sok mindennel, így voltunk valaha a teiiel is. hiszen a hazai teiterme­iés sok évvel ezelőtt alig­nunt' a további lehetősének szerepelnek annak a kétna­pos tanácskozásnak a napi­rendjén, amely tegnap kez­dődött a megyében, s ame­egyre több tejhez pedig eav­re nagyobb feldolgozó kaoa­citásokra volt szükség. Ek­koriban Csongrád megyében is jónéhány tejfeldolgozó üzem épült, vagy született lyet az Élelmiszeripari Főis­új.iá. s a mezőgazdaság és a kola. a Tejipari Vállalatok alig fedezte az — akkor még tejipar kölcsönös korszerű- Trösztje, valamint a Magyar jóval kisebb — igénveket, sítései jóvoltából létrejöttek Élelmezéstudományi Eayesü­Ázután jött a teiproeram. s azok az adottságok, amelyek let megyei csoportja közösen a különböző prefenciák ered- alapjául szolgálhatnak a to- szervezett. ményeképpen alaposan meg- vábbi fejlődésnek. Lénvegé­nőtt a termelési kedv. az ben ezek a kérdések, már­Somogyi Kérolyné felvétele Üzletet nyitott Szegeden, a Marx téren a szőregi Tisza—Maros szög Tsz. Mégpedig nem is akármilyet: szabadtérit. Amíg az idő engedi, nap mint nap kiegészítve a készletet, árulják termékeiket, a különböző fajtájú gyümölcs-, fa- és szölőoltványokat. a díszcser­jéket és a haszonfaoltványokat. Tegnap, szerdán szolgálták ki az első vásárlókat. Jö­vőre, hallottuk a tájékoztatást, sem ök, sem vevőik nem lesznek az időjárásnak kiszol­gáltatva. Fedett csarnokot építenek a Marx téren Tegnap, szerdán, a tapasz talatcsere első napján J résztvevők megtekintették i* Csongrád megyei Tejipari Vállalat kisteleki sajtüzemét. amely az iparág első. s je­lenleg is egyetlen, csakis ex­portra dolgozó üzeme. Ez­után az Élelmiszeripari Fő­iskolát keresték föl a részt­vevők, az ország valamennyi tejipari vállalatától érkezett mintegy kétszáz vezető mű­szaki szakember Az érdeklő­dés érthető, hiszen a tejipar számára Szegeden történik az üzemmérnökök ' képzése, s többek között éppen ezért rendezték meg a mostani ta­nácskozást városunkban. Ugyancsak tegnap tartotta meg Szegeden a Teiipari Vállalatok Trösztjének igaz­gató tanácsa és szakszerve­zeti tanácsa együttes ülését, amelyen az ötnapos munka­hét bevezetésének kérdéseit tisztáztak. . A tanácskozás, ma csütör­tökön folytatódik a Technika Házában. Bevezető előadást dr. Simka István, a tröszt ve­zérigazgatója tart. A teiipar löbb céljai a VI. ötéves tervidőszakban címmel. Ez­után a program szerint dr. I-Iuszka Tibor, az Élelmiszer; ipari Főiskola tanára az élelmiszeri üzemrr.érnökkép­zés helyzetéről, szerepéről és lehetőségéiről táiékoztat.ia a résztvevőket, maid korrefe­rátumok következnek, ame­lvek mindenekelőtt a minő­ségiavítás és a választékbő­vítés lehetőségeivel, felada­taival. s az ehhez kapcsolódó műszaki és szervezési fel­adatokkal foglalkoznak. A tanácskozás ma befejeződik k

Next

/
Thumbnails
Contents