Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

A szegedi Rómeó és Júlia H amlet szegedi bemutatójá­nak századik évfordúját nagy sikerű Hamlet-elő­adással ünnepelte, 1941. április 1­én, a Szegedi Egyetemi Színját­szó Társaság. A kitűnő előadást a tragiku körülmények között el­hunyt ifi. Horváth István rendez­te. A Szegedi Városi Színházban megtartott bemutatót heves sajtó­csatározás ejfjzte meg. A bemu­tatót követően pedig az érdeklő­dés középpontjába került a név­telenség homályából feltűnt fia­tal és rendkívül tehetséges ren­dező. * Négy évtized távolából is szá­mos kérdés megválaszolásra vár. Vajon milyen okok késztették a szegedi Horthy Miklós Tudo­mányegyetem rektorát, Szent­Györgyi Albertet és professzorait, hogy Shakespeare világhírű mü­vét műsorra tűzzék ? Hogyan illett az adott politikai viszonyok közé a „Lenni vagy nem lenni" gon­dolatát sugalló dráma, a sikeres bemutató hogyan vált országosan is jelentős politikai, kulturális eseménnyé, és mi tette azzá? Vé­gül, ki volt ifj. Horváth István? Le kell szögezni, egyedülálló színházi eseményről van szó, po­litikai tüntetésszámba menő mű­vészi megnyilatkozásról. Ifj. /Horváth István 1922-ben született Budapesten. A középis­kola alsó négy osztályát a fővá­rosban, a felső négy osztályt pe­Lilla A vén kerekes hajóról egy vékonyka fiatalem­ber száll le. Poggyá­sza nem volt. Könnyen megta­lálta. amit keresett. — Mivel szolgálhatok az úr­nak? — kérdezte tőle a fogadós. — Ebédelni szeretnék. de előbb hozzon egy meszellyel. A fogadós elétett egy kan­csót. s egy .csuprot. Néhány gu­bás paraszt üldögélt csak a sa­rokban — ráért álldogált még egy kicsit. A fiatalember belekóstolt a borba: — Neszmélyi? — kérdezte. — Az. De lehet, hogy almást De inkább neszmélyi. Azaz, per­sze, hogy neszmélyi. — Szóval felelúton termett. — Valahogy úgy — dünnyög­te a kocsmáros. — Nincs azok között különbség! Egyik hegy olyan, mint a másik, higgye az url A fiatalember megebédelt s odaintette a vén fogadóst: — Hol lakik Lévai né? Hozzá tartanék. — Nem Lévainé már az. öz­vegy Lévainé, de már az se. ha­nem Végh Mihályné. a Juliska nagyságos asszony, a papunk fe­lesége. Itt lakik, három házzal alább, a templom mellett. Roko­na az úr? — Afféle — morogta a ven­dég. — Vagy inkább a Csokonai Vitéz. — A Veres Vitézről már hal­lottam, de Csokonai?... Hm. Nem vélekszem Csokonaikra, igaz. nemiRen jár Juliska asz­szonyomhoz se vendég, se rokon. — Csak pajkoskodtam. Az én nevem: Petőfi Sándor. — Olyan atyafiról se hallot­tam — ingatta fejét a korcsmá­ros. A fiatalember a koraőszl nap­sütésben lenézett a Dunára, ott folyt nem messzire, a kertek alatt: s elindult az Ür háza fe­lé. A plébánia alacsony, de tisz­tességes leik volt, négy ablakkal nyúlt kl az útra. Hátul az ud­varban szilvalekvár rotyogott rézüslben. s az újdondász egy derék termetű, őszes, kövéredő némberrel ült szemközt az első szobában. Ó, csak Lillát hagytad volna. Csak magát nekem. Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Nézte a némber, nem ... még­se némber a nő homlokát. gondosan fésült, fehéredő haját, s szótlanul tartotta kezében az ó könyveket,, amelyek nem is voltaK olyan ók, olyan régiek, csak mintha évszázadok homá­lyából bukkantak volna föl. egy másik, révedő világból. S az a kézírás! Végigtapogatott — érez­te — a betűkön, ama léleknek a domborodásain: Ö, csak Lillát hagytad volna Csak magát nekem. dig a sárospataki református kol­légiumban végezte. Abban az is­kolában, ahol Oxfordban és Cambridge-ben végzett tanárok oktattak, bontakozott ki színját­szás iránti hajlama. A kollégium­ban a 16 éves fiú a Macbeth an­gol nyelvű előadásában kitűnő alakítást nyújtott. Hetedikes gim­nazista volt, amikor Az ember tragédiáját bemutatják, és egy­ben Lucifer szerepét is eljátssza. Már komoly színházi szakember hírében áll Patakon, amikor sza­bad kezet kap a III. Richárd elő­adásának megrendezésére. Sikerei megerősítik hitét és el­határozását, rendező lesz. Az is­kolai színielőadások, külföldi ta­nulmányutak élményével és meg­alapozott szakmai tudással érke­zett Szegedre, iratkozott be a bölcsészeti karra. Szegeden jelen­tős színházi élet fogadta a fiatal rendezőt. Egyfelől az egyetemen Sík Sándor irodalomtörténeti sze­mináriumai is melengették a Sze­gedi Fiatalok Művészeti Kollé­giumának hagyományait, másrészt a Szegedi Szabadtéri Játékok teremtették meg a színház irán­ti fokozott érdeklődést. * A Hamlet április 1-i bemutató­ja átütő sikert aratott a szegedi színházban. Az országos és a he­lyi sajtó nagy elismeréssel írt a fiatalok lelkes játékáról. Egyes lapok, kiváltképpen a jobboldali orgánumok, fanyalogva szóltak a Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Nem tudta továbbolvasni, ujja alatt összefutott Lilla. Csokonai, Debrecen. Komárom, Domby Márton, a 1ó öreg, akinek most olyan oktalanul a nyomába sze­gődött Vagy csak álmodik? A nő a szilvalekvárra gondolt: fortyogott, bugyogott, bugyboré­kolt. -> • ' „Én élek és vígan — azt hal­lom, az úr is vígan mulat Keszthelyen. Én az urat óhaj­tom. várom is, mindazáltal mi­kor legjobbnak véli és ítéli az úr. axKor jöjjön. Ha soká késik, akkor a Lidi és férjhez megy." A Lidi! Fogta ölében a cifra kis ébeníaládikát. „Oh. kedves édes barátom, ál­dom azon Időket, melyeket ve­led töltöttem: áldom azon eszkö­zöket. melyek óhajtott barátsá­godat megesmertették velem; ál­dom nemes lelkedet, tisztelem hűségedet, míg élek. Jó emléke­zetedet elviszem gyászos kopor­sómba." Gyászos koporsóm... S még most is élek!... Szeme világát lassan, nehézkesen a iövevénvre vonta. Milyen fiatal! A gyerme­kem lehetne, ha lehetett volna gyermekem! Ó. csak Lillát hagytad volna. Csak magát nekem. Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. A gverekember. a szerkesztő tlr. sápadt, sárga, rángatózó arc­cal ült az asztal i'íloldaián. GYŰRI LASZLŐ nagyszerű kezdeményezésről. A kitűnő előadás főbb szerepeit Szász Károly, Tárnok Éva és az a Tóth Kata vegyész kisasszony ala­kította, akihez ifj. Horváth Ist­vánt meghitt baráti szálak fűzték, és akivel végül is közösen me­nekültek a halálba. A sikeres szegedi bemutató után — 1941. május 7-én — Kolozs­várott is bemutatta a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Tár­saság a Hamletet. Az Ellenzék vezércikkben köszöntötte a vá­rosba látogató szegedi színjátszó­kat, majd kritikusa, Szabó Endre így méltatta a bemutatót: „Egy­ségessé hangolták a cselekményt, s a munka, melyet rendezőjük, ifj. Horváth István végzett, őszinte dicséretet érdemel... Nagy fel­adatokra vállalkoztak a szegedi fiatalok. És sietünk leszögezni, hogy a legjobb úton vannak a teljes siker felé. Hogy milyen kö­zel a célhoz, azt a tegnap esti zsúfolt nézőtér örömmel nyug­tázhatta ..." * A Hamlet próbái alatt életre szóló szerelem alakult ki a fia­tal rendező és a darab Gertrudi­sa, Tóth Kata harmadéves ve­gyészhallgató között. 1941. október elején az egye­temi színpad alapító rendezőjét a fasiszta Turul Ifjúsági Szövetség kizárta tagjai sorából. Ifj. Hor­váth István, aki ugyan reformá­tusnak született, a nácik hírhedt fajtörvénye, az úgynevezett har­madik zsidótörvény zsidónak mi­nősítette. Tóth Kata szintén re­formátus volt és a szülei a jobb­oldali eszmékkel rokonszenveztek. A fiatalok házassági szándékát nemcsak a zsidótörvény akadá­lyozta, hanem a kilátástalan há­borús helyzet is. A visszaemléke­zések sorából özv. Horváth Ist­vánná szavai a perdöntőek: „Hor­lay István és Horlay Istvánná né­ven jelentkeztek be a Carlton Szállodába, mint színészek. Az éjszakát szórakozva-táncolva töl­tötték együtt, majd pontot tettek >*a dolgok végére*." Mindez negyven évvel ezelőtt, 1941. október 17-ről 18-ra virradó éjszakán történt. Ifj. Horváth István és Tóth Ka­ta megdöbbentő tragédiája egy féktelen és terrorral átitatott kor érzékletes mementója. Ifj. Horváth István felkészült rendezőként választotta ki a leg­fontosabb művet, a Hamletet. Tudta és látta, hogy csak idő kérdése, az ország olyan politikai kalandba keveredik, amely egyér­telműen vezet a nemzeti tragé­diához. Nem holmi kísérleti szín­házat akart, hanem tiltakozó elő­adást! Ügy tűnik ma már, hogy Hamlet maga ifj. Horváth István volt. A hatalom kérdésén töpren­gő fiatal tudós, akinek drága volt a szabadság és az emberség, gyű­lölte a terrort, az embertelensé­get, a művészetet — és imádta az igazságot. Köztudott hogy a rendező, in­terpretáló művész mások alkotá­sait kelti életre, és együtt sír, nevet az élő, cselekvő, gondolko­dó figurákkal. A mindössze 19 éves ifj. Horváth István is ilyen alkotó volt. Máig hangzó művé­szi üzenete a fasizmus elleni til­takozását és az örök színház em­beri értékeket megőrző akaratát sugallja. POLNER ZOLTÁN Dusa Lajos Költözés ösz jön. borzongat már [a szél is. szembe fönt egy madárcsapat. Te még Északnak, ők mér Délnek — nézzük egymást fönt és aiumt. ' Hová. te megfordított eszű?! Hová? Hol nem vár ólmeleg? Hideg számítás? Csodavárás? — Vén kőris! Csóváld lomblejed! Nem tudok kimenni [hazámból, s hazámba sem iutok soha. Szatmárba föl! hol mée a táj is olvan sorsféle­mostoha. Voltam csapatban. [s dideregtem. Mentem ahogy kell, mint a ló. Meguntam minden [medvetáncot: leszek magamra én bakó! Nem kell már úgysem [senki-semjni már csak én kellek. [de nagyon. Vicsorgok égre-földre-társra: magarr, tovább nem hagyhatom. Költözöm mostmár [kívül-belül s magam ellen is költözöm. Két üres kezem a Nap. [a Hold. s kabátom lós a Göncölöm Interjú Rubik Ernővel — Gyermekkorában mik vol­tak a kedvenc játékai? — Bízom benne, hogy sikerült megőriznem magamban a gyere­ket. Nagyon szeretek játszani, mindig is szerettem. Mindennel, ami körülöttünk van. azaz szá­momra nemcsak az a játék, amit hagyományosan annak neveznek, hanem minden, amivel szórakoz­ni tudok, ami örömet okoz ne­kem. — A bűvös kocka világsikert aratolt. bajnokságokat rendez­nek az összerakásából, sőt jövő­re talán világbajnokságot is. Mik lesznek a VB szabályai, ho­gvan lehet a versenyzők kockáit teljeser egyformán összekeverni? — Ez egyelőre még megoldat­lan matematikai probléma. Gya­korlatilag azonban 30 véletlen­szerű keverés után létrejött ál­lapotok egyenértékűek. tehát versenyt is lehet belőle rendezni. — Milyen csúcsokról, rekor­dokról tud? — Több külföldi városban vol­tam bűvöskocka-versenvek dísz­vendége. Átlagosnak mondható az 1—2 perc közötti eredmény, azaz mind a hat oldalt ennyi adó alatt rakták ki a verseny­zők. Ám olvastam külföldi újsá­gokban. s tudok hazai versenyek olyan játékosairól is, akik 30 másodperc (!) alatt is képesek összeállítani a 6 színt. Ez fan­tasztikus! Magam nem török re­korderi babérokra, csak kíván­csiságból mértem a saját Időmet: úgy 1 perc körül végzek a fel­adattal. — Milyen változásokat hozott életébe a bűvö6 kocka sikere? — A szakértők szerint 100 évenként fordul elő llven nagy siker a játékpiacon. Természe­tes, hogy egy váratlan siker nagy hatással van arra is. aki a játékot kitalálta. Egyelőre so­dornak magukkal az események. A kocKa révén eljutottam aok­sok országba, városba. — Mesés összegekről suttog­nak. ugyanakkor a háza előtt egy kis Polski Fiat áll, nem egy •Porsche vagy egy Jaguár. — Alapelvem az, hogy az embert olyan tárgyak, eszközök vegyék körül, amelyekre szük­sége van. és nem olyanok, ame. Iveket esetleg anyagilag megen­gedhetne magának. A kocka ese­tében mesés szituációkról van szó, értve alatta a népszerűsé­get és az üzleti sikert is. Azt hi­szem. értelemszerű és helyes, ha ez visszahat arra is. aki a koc­kát kitalálta. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a feltalálói díjak alapvetően megváltoztatnák az életmódomat. Továbbra is taní­tok az Iparművészeti Főiskolán, és újabb játékon töröm a fejem. ROZSA GYÖRGY Yves Montand jubileuma Még 1972-ben is úgy könyvel­ték el hazájában, mint be nem váltott nagy reménységet, s ami­kor Claude Sautet Egyszerű tör­ténetében Romy Schneider olda­lán eljátszotta Césart, a szerel­mes lovagot — egyszerre arról, kezdtek cikkezni, hogy huszonöt év után, miközben távollétével tüntetett (értsd: csak közepes vagy egyenesen gyönge produk­cióban játszott) — íme, elérkezett a visszatérés ideje. Yves Mon­tand feltűnését egy másik, ná­lunk a Filmmúzeumban vetített komédia, a Ruy Blas, azaz A ki­rályasszony lovagja nyomán ké­szített A nagyzás hóbortja erősí­tette meg, ez a szemtelen, han­gos persziflázs, amelyben Louis de Funés képviselte a humort, Montand a hugoi gondolatot. Pedig Montand mögött már olyan film állt, mint Az éjszaka kapujában, amelynek a főszere­pét egyenesen Jean Gabintői örökölte, s amelyben — eleinte észrevétlenül — elénekelte pá­lyája legnagyobb dalát, A hulló faleveleket... Valahogy nem volt divatos szí­nész. Aztán egyszerre jött a cso­da. Montand próféta lett saját hazájában. Egyszerű a magyarázat: meg­öregedett. igaz, nem akárhogyan. Szépen. Kemény munkában, film és ének közt vergődve. Yves Montand megöregedett, október 13-án volt hatvanéves. Milyen nagyszerű Is lenne, ha a ma és a holnap minden Alain Delonja így öregedne meg!

Next

/
Thumbnails
Contents