Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
A szegedi Rómeó és Júlia H amlet szegedi bemutatójának századik évfordúját nagy sikerű Hamlet-előadással ünnepelte, 1941. április 1én, a Szegedi Egyetemi Színjátszó Társaság. A kitűnő előadást a tragiku körülmények között elhunyt ifi. Horváth István rendezte. A Szegedi Városi Színházban megtartott bemutatót heves sajtócsatározás ejfjzte meg. A bemutatót követően pedig az érdeklődés középpontjába került a névtelenség homályából feltűnt fiatal és rendkívül tehetséges rendező. * Négy évtized távolából is számos kérdés megválaszolásra vár. Vajon milyen okok késztették a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem rektorát, SzentGyörgyi Albertet és professzorait, hogy Shakespeare világhírű müvét műsorra tűzzék ? Hogyan illett az adott politikai viszonyok közé a „Lenni vagy nem lenni" gondolatát sugalló dráma, a sikeres bemutató hogyan vált országosan is jelentős politikai, kulturális eseménnyé, és mi tette azzá? Végül, ki volt ifj. Horváth István? Le kell szögezni, egyedülálló színházi eseményről van szó, politikai tüntetésszámba menő művészi megnyilatkozásról. Ifj. /Horváth István 1922-ben született Budapesten. A középiskola alsó négy osztályát a fővárosban, a felső négy osztályt peLilla A vén kerekes hajóról egy vékonyka fiatalember száll le. Poggyásza nem volt. Könnyen megtalálta. amit keresett. — Mivel szolgálhatok az úrnak? — kérdezte tőle a fogadós. — Ebédelni szeretnék. de előbb hozzon egy meszellyel. A fogadós elétett egy kancsót. s egy .csuprot. Néhány gubás paraszt üldögélt csak a sarokban — ráért álldogált még egy kicsit. A fiatalember belekóstolt a borba: — Neszmélyi? — kérdezte. — Az. De lehet, hogy almást De inkább neszmélyi. Azaz, persze, hogy neszmélyi. — Szóval felelúton termett. — Valahogy úgy — dünnyögte a kocsmáros. — Nincs azok között különbség! Egyik hegy olyan, mint a másik, higgye az url A fiatalember megebédelt s odaintette a vén fogadóst: — Hol lakik Lévai né? Hozzá tartanék. — Nem Lévainé már az. özvegy Lévainé, de már az se. hanem Végh Mihályné. a Juliska nagyságos asszony, a papunk felesége. Itt lakik, három házzal alább, a templom mellett. Rokona az úr? — Afféle — morogta a vendég. — Vagy inkább a Csokonai Vitéz. — A Veres Vitézről már hallottam, de Csokonai?... Hm. Nem vélekszem Csokonaikra, igaz. nemiRen jár Juliska aszszonyomhoz se vendég, se rokon. — Csak pajkoskodtam. Az én nevem: Petőfi Sándor. — Olyan atyafiról se hallottam — ingatta fejét a korcsmáros. A fiatalember a koraőszl napsütésben lenézett a Dunára, ott folyt nem messzire, a kertek alatt: s elindult az Ür háza felé. A plébánia alacsony, de tisztességes leik volt, négy ablakkal nyúlt kl az útra. Hátul az udvarban szilvalekvár rotyogott rézüslben. s az újdondász egy derék termetű, őszes, kövéredő némberrel ült szemközt az első szobában. Ó, csak Lillát hagytad volna. Csak magát nekem. Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Nézte a némber, nem ... mégse némber a nő homlokát. gondosan fésült, fehéredő haját, s szótlanul tartotta kezében az ó könyveket,, amelyek nem is voltaK olyan ók, olyan régiek, csak mintha évszázadok homályából bukkantak volna föl. egy másik, révedő világból. S az a kézírás! Végigtapogatott — érezte — a betűkön, ama léleknek a domborodásain: Ö, csak Lillát hagytad volna Csak magát nekem. dig a sárospataki református kollégiumban végezte. Abban az iskolában, ahol Oxfordban és Cambridge-ben végzett tanárok oktattak, bontakozott ki színjátszás iránti hajlama. A kollégiumban a 16 éves fiú a Macbeth angol nyelvű előadásában kitűnő alakítást nyújtott. Hetedikes gimnazista volt, amikor Az ember tragédiáját bemutatják, és egyben Lucifer szerepét is eljátssza. Már komoly színházi szakember hírében áll Patakon, amikor szabad kezet kap a III. Richárd előadásának megrendezésére. Sikerei megerősítik hitét és elhatározását, rendező lesz. Az iskolai színielőadások, külföldi tanulmányutak élményével és megalapozott szakmai tudással érkezett Szegedre, iratkozott be a bölcsészeti karra. Szegeden jelentős színházi élet fogadta a fiatal rendezőt. Egyfelől az egyetemen Sík Sándor irodalomtörténeti szemináriumai is melengették a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának hagyományait, másrészt a Szegedi Szabadtéri Játékok teremtették meg a színház iránti fokozott érdeklődést. * A Hamlet április 1-i bemutatója átütő sikert aratott a szegedi színházban. Az országos és a helyi sajtó nagy elismeréssel írt a fiatalok lelkes játékáról. Egyes lapok, kiváltképpen a jobboldali orgánumok, fanyalogva szóltak a Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Nem tudta továbbolvasni, ujja alatt összefutott Lilla. Csokonai, Debrecen. Komárom, Domby Márton, a 1ó öreg, akinek most olyan oktalanul a nyomába szegődött Vagy csak álmodik? A nő a szilvalekvárra gondolt: fortyogott, bugyogott, bugyborékolt. -> • ' „Én élek és vígan — azt hallom, az úr is vígan mulat Keszthelyen. Én az urat óhajtom. várom is, mindazáltal mikor legjobbnak véli és ítéli az úr. axKor jöjjön. Ha soká késik, akkor a Lidi és férjhez megy." A Lidi! Fogta ölében a cifra kis ébeníaládikát. „Oh. kedves édes barátom, áldom azon Időket, melyeket veled töltöttem: áldom azon eszközöket. melyek óhajtott barátságodat megesmertették velem; áldom nemes lelkedet, tisztelem hűségedet, míg élek. Jó emlékezetedet elviszem gyászos koporsómba." Gyászos koporsóm... S még most is élek!... Szeme világát lassan, nehézkesen a iövevénvre vonta. Milyen fiatal! A gyermekem lehetne, ha lehetett volna gyermekem! Ó. csak Lillát hagytad volna. Csak magát nekem. Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. A gverekember. a szerkesztő tlr. sápadt, sárga, rángatózó arccal ült az asztal i'íloldaián. GYŰRI LASZLŐ nagyszerű kezdeményezésről. A kitűnő előadás főbb szerepeit Szász Károly, Tárnok Éva és az a Tóth Kata vegyész kisasszony alakította, akihez ifj. Horváth Istvánt meghitt baráti szálak fűzték, és akivel végül is közösen menekültek a halálba. A sikeres szegedi bemutató után — 1941. május 7-én — Kolozsvárott is bemutatta a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaság a Hamletet. Az Ellenzék vezércikkben köszöntötte a városba látogató szegedi színjátszókat, majd kritikusa, Szabó Endre így méltatta a bemutatót: „Egységessé hangolták a cselekményt, s a munka, melyet rendezőjük, ifj. Horváth István végzett, őszinte dicséretet érdemel... Nagy feladatokra vállalkoztak a szegedi fiatalok. És sietünk leszögezni, hogy a legjobb úton vannak a teljes siker felé. Hogy milyen közel a célhoz, azt a tegnap esti zsúfolt nézőtér örömmel nyugtázhatta ..." * A Hamlet próbái alatt életre szóló szerelem alakult ki a fiatal rendező és a darab Gertrudisa, Tóth Kata harmadéves vegyészhallgató között. 1941. október elején az egyetemi színpad alapító rendezőjét a fasiszta Turul Ifjúsági Szövetség kizárta tagjai sorából. Ifj. Horváth István, aki ugyan reformátusnak született, a nácik hírhedt fajtörvénye, az úgynevezett harmadik zsidótörvény zsidónak minősítette. Tóth Kata szintén református volt és a szülei a jobboldali eszmékkel rokonszenveztek. A fiatalok házassági szándékát nemcsak a zsidótörvény akadályozta, hanem a kilátástalan háborús helyzet is. A visszaemlékezések sorából özv. Horváth Istvánná szavai a perdöntőek: „Horlay István és Horlay Istvánná néven jelentkeztek be a Carlton Szállodába, mint színészek. Az éjszakát szórakozva-táncolva töltötték együtt, majd pontot tettek >*a dolgok végére*." Mindez negyven évvel ezelőtt, 1941. október 17-ről 18-ra virradó éjszakán történt. Ifj. Horváth István és Tóth Kata megdöbbentő tragédiája egy féktelen és terrorral átitatott kor érzékletes mementója. Ifj. Horváth István felkészült rendezőként választotta ki a legfontosabb művet, a Hamletet. Tudta és látta, hogy csak idő kérdése, az ország olyan politikai kalandba keveredik, amely egyértelműen vezet a nemzeti tragédiához. Nem holmi kísérleti színházat akart, hanem tiltakozó előadást! Ügy tűnik ma már, hogy Hamlet maga ifj. Horváth István volt. A hatalom kérdésén töprengő fiatal tudós, akinek drága volt a szabadság és az emberség, gyűlölte a terrort, az embertelenséget, a művészetet — és imádta az igazságot. Köztudott hogy a rendező, interpretáló művész mások alkotásait kelti életre, és együtt sír, nevet az élő, cselekvő, gondolkodó figurákkal. A mindössze 19 éves ifj. Horváth István is ilyen alkotó volt. Máig hangzó művészi üzenete a fasizmus elleni tiltakozását és az örök színház emberi értékeket megőrző akaratát sugallja. POLNER ZOLTÁN Dusa Lajos Költözés ösz jön. borzongat már [a szél is. szembe fönt egy madárcsapat. Te még Északnak, ők mér Délnek — nézzük egymást fönt és aiumt. ' Hová. te megfordított eszű?! Hová? Hol nem vár ólmeleg? Hideg számítás? Csodavárás? — Vén kőris! Csóváld lomblejed! Nem tudok kimenni [hazámból, s hazámba sem iutok soha. Szatmárba föl! hol mée a táj is olvan sorsfélemostoha. Voltam csapatban. [s dideregtem. Mentem ahogy kell, mint a ló. Meguntam minden [medvetáncot: leszek magamra én bakó! Nem kell már úgysem [senki-semjni már csak én kellek. [de nagyon. Vicsorgok égre-földre-társra: magarr, tovább nem hagyhatom. Költözöm mostmár [kívül-belül s magam ellen is költözöm. Két üres kezem a Nap. [a Hold. s kabátom lós a Göncölöm Interjú Rubik Ernővel — Gyermekkorában mik voltak a kedvenc játékai? — Bízom benne, hogy sikerült megőriznem magamban a gyereket. Nagyon szeretek játszani, mindig is szerettem. Mindennel, ami körülöttünk van. azaz számomra nemcsak az a játék, amit hagyományosan annak neveznek, hanem minden, amivel szórakozni tudok, ami örömet okoz nekem. — A bűvös kocka világsikert aratolt. bajnokságokat rendeznek az összerakásából, sőt jövőre talán világbajnokságot is. Mik lesznek a VB szabályai, hogvan lehet a versenyzők kockáit teljeser egyformán összekeverni? — Ez egyelőre még megoldatlan matematikai probléma. Gyakorlatilag azonban 30 véletlenszerű keverés után létrejött állapotok egyenértékűek. tehát versenyt is lehet belőle rendezni. — Milyen csúcsokról, rekordokról tud? — Több külföldi városban voltam bűvöskocka-versenvek díszvendége. Átlagosnak mondható az 1—2 perc közötti eredmény, azaz mind a hat oldalt ennyi adó alatt rakták ki a versenyzők. Ám olvastam külföldi újságokban. s tudok hazai versenyek olyan játékosairól is, akik 30 másodperc (!) alatt is képesek összeállítani a 6 színt. Ez fantasztikus! Magam nem török rekorderi babérokra, csak kíváncsiságból mértem a saját Időmet: úgy 1 perc körül végzek a feladattal. — Milyen változásokat hozott életébe a bűvö6 kocka sikere? — A szakértők szerint 100 évenként fordul elő llven nagy siker a játékpiacon. Természetes, hogy egy váratlan siker nagy hatással van arra is. aki a játékot kitalálta. Egyelőre sodornak magukkal az események. A kocKa révén eljutottam aoksok országba, városba. — Mesés összegekről suttognak. ugyanakkor a háza előtt egy kis Polski Fiat áll, nem egy •Porsche vagy egy Jaguár. — Alapelvem az, hogy az embert olyan tárgyak, eszközök vegyék körül, amelyekre szüksége van. és nem olyanok, ame. Iveket esetleg anyagilag megengedhetne magának. A kocka esetében mesés szituációkról van szó, értve alatta a népszerűséget és az üzleti sikert is. Azt hiszem. értelemszerű és helyes, ha ez visszahat arra is. aki a kockát kitalálta. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a feltalálói díjak alapvetően megváltoztatnák az életmódomat. Továbbra is tanítok az Iparművészeti Főiskolán, és újabb játékon töröm a fejem. ROZSA GYÖRGY Yves Montand jubileuma Még 1972-ben is úgy könyvelték el hazájában, mint be nem váltott nagy reménységet, s amikor Claude Sautet Egyszerű történetében Romy Schneider oldalán eljátszotta Césart, a szerelmes lovagot — egyszerre arról, kezdtek cikkezni, hogy huszonöt év után, miközben távollétével tüntetett (értsd: csak közepes vagy egyenesen gyönge produkcióban játszott) — íme, elérkezett a visszatérés ideje. Yves Montand feltűnését egy másik, nálunk a Filmmúzeumban vetített komédia, a Ruy Blas, azaz A királyasszony lovagja nyomán készített A nagyzás hóbortja erősítette meg, ez a szemtelen, hangos persziflázs, amelyben Louis de Funés képviselte a humort, Montand a hugoi gondolatot. Pedig Montand mögött már olyan film állt, mint Az éjszaka kapujában, amelynek a főszerepét egyenesen Jean Gabintői örökölte, s amelyben — eleinte észrevétlenül — elénekelte pályája legnagyobb dalát, A hulló faleveleket... Valahogy nem volt divatos színész. Aztán egyszerre jött a csoda. Montand próféta lett saját hazájában. Egyszerű a magyarázat: megöregedett. igaz, nem akárhogyan. Szépen. Kemény munkában, film és ének közt vergődve. Yves Montand megöregedett, október 13-án volt hatvanéves. Milyen nagyszerű Is lenne, ha a ma és a holnap minden Alain Delonja így öregedne meg!