Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

Szombat, 1981. október 17. Társadalompolitikai céljaink szolgálatában A munkaügyi bíróságok tevékenységéről Hazánkban 1973 óta működnek munkaügyi bíróságok. Azt megelőzőleg a munkaügyi jogvitákat másodfokon is a döntőbizottságok bírálták eL A munkaügyi bíróságok létrehozására azért volt szükség, hogy az alkotmánynak megfelelően az igazságszolgáltatást a munkaügyi perekben is a bíróságok gyakorolhassák. További két jelentős változást hozott a munkaügyi bíróságok életében 1979. Egyrészt kibővült hatáskörük a szövetkezeti tagsági, a társadalombiztosítási jogviszonyból származó, a MÁV, a postai és az egészségügyi dolgozók fegyelmi ügyeivel összefüggő perekkel. Azóta nemcsak Csongrád megye egész területéről, hanem más megyékből is érkeznek perek a Szegedi Munkaügyi Bírósághoz. Másrészt a munkaügyi bíróságok közvetlen felügyelete a megyej bírósági elnökök hatáskörébe került, és ezzel teljessé vá't a bírósági szervezetbe való bev onásuk. A hatásköri és a szervezeti változások kifejezik, mennyire megnövekedteK a követelmények a munkaügyi ítélkezéssel szemben. Jelenlegi körülményeink között, amikor nehezednek a gazdálkodási feltételek, szigorodnak a munkahelyi követelmények, és differenciálódnak a jövedelmek, a társadalmi célkitűzések megvalósítása szempontjából igen fontos a dolgozó és a munkahely közötti érdek-összeütközések megfelelő feloldása. A munkaügyi viták ugyanis sok esetben alapvető érdekeket — munkafegyelem megszilárdítása, munkaviszony megszüntetése, anyagi felelősség stb. — érintenek, és emiatt jelentőségük túlnő a konkrét ügy keretein, véleményalkotásra és állásfoglalásra indítják a dolgozókat. Amíg a jogvita helyes eldöntése a fegyelmezett és a jó munka melletti érveket erősíti, addig az elhibázott döntés rontja a dolgozók munkahelyi közérzetét. Ez év október elején tűzte ülésének napirendjére a Szegedi Munkaügyi Bíróság ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait a megyei pártvégrehajtóbizottság. Hangsúlyozta a testület: nagyon fontos, hogy a munkaügyi perek elbírálása a növekvő feladatok mellett is jól feleljen meg a . jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek. Rámutatott, hogy elsősorban a munkaügyi viták megelőzésére kell törekedni. Ebben alapvető szerepük van a munkahelyt vezetőknek. akiknek gondoskodni kell a zavartalan és fegyelmezett munka feltételeiről, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésérői, a munkahelyi demokrácia álJandó erősítéséről, a konfliktusokhoz vezető okok és körülmények felszámolásáról. már bekövetkezett ÍUÍ 111(11 az érdek-öszszeütközés. és másként nem lehet érvényt szerezni a szocialista törvényesség követelményeinek, ott szükséges. hogy a munkaügyi döntőbizottság. illetve a bíróság döntse el a dolgozó és a munkahely közötti jogi vitát. A megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a munkaügyi bíróság ítélkezési gyakorlata cz utóbbi években fejlődött, és összességében megfelel a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek. Ugyanakkor rámutatott: feltétlenül fokozni kell a döntések nevelő hatását, hogy az eddigieknél hatékonyabb befolyást gyakorolhassanak a munkahelyi közösségekre és az emberek gondolkodására. El kell érni, hogy a munkaügyi bírósági határozatok m minden esetben a kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére és a dolgozók jogainak messzemenő tiszteletben tartására késztessenek mindenkit. Ehhez viszont szükséges, hogy a bíróság még alaposabban feltárja a jogvita okait, körülményein, munkahelyi összefüggéseit és társadalmi hátterét. Nagyon lényeges a megelőzés szempontjából az is. hogy a munkaügyi bíróság az eddigieknél rendszeresebben hívja fel a munkahelyi vezetők figyelmét az érdek-öszszeütközéseket kiváltó okokra és körülményekre. A közvélemény általában igazságosnak tartja a munkaügyi bíróság ítélkezési gyakorlatát, de esetenként ínég találkozhatunk olyan felfogással, amely általánosságban is megkérdőjelezi a bírósági döntések helyességét. „Nem érdemes pereskedni — mondják egyesek —, mert mindig a vezetőknek adnak igazat." Mások viszont azért marasztalják el a bíróságot, mert úgymond „túlságosan is védi a dolgozók érdekeit, és nincsen tekintettel a közösségi szempontokra". E szélsőséges és téves nézetek arra vezethetők vissza, hogy az állampolgárok nem ismerik eléggé azokat a körülményeket, amelyeket a bíróságnak a konkrét munkaügyi viták elbírálásánál figyelembe kell venni. Ezért is felhívta a figyelmet a megyei párt-végrehaj főbizottság e perek tanulságainak munkahelyi hasznosítására. Például a konkrét ügyekben hozott bírósági döntéseknek üzemi lapokban való közzétételére. és arra. hogy az ítélkézési gyakorlat általánosítható tapasztalatairól jogi ismeretterjesztő előadásokat kell tartani. A bíróság döntése pedig mindig találkozzék az állampolgárok igazságérzetével. A dolgozók fegyelmi felelősségre vonásával összefüggő perek száma évről évre emelkedik, s a munkaügyi perek közel egynegyedét ezek az ügyek teszik ki. Elsősorban azért, mert a munkáltatók a korábbiakhoz képest következetesebben lépnek fel a fegyelmezetlenségekkel szemben, és szigorúan — nem egy esetben elbocsátással — büntetik a súlyos fegyelmi vétségek elkövetőit, az italozókat, a társadalmi tulajdon szándékos megkárosítóit, a notórius hiányzókat. A munkaügyi bíróság ítélkezésével segíti a munkafegyelem megszilárdítását, a vezetők tevékenységét, illetve helvbenhagyia a munkaügyi döntőbizottságok megalapozott döntéseit. Csupán azokat a döntéseket változtatja meg, s helyezi hatályon kívül, amelyekről a bírósági eljárás alapián kiderül. hogy a fegyelmi, a döntőbizottsági eljárásban nem vizsgálták ki eléggé az ügyet, és emiatt figyelmen kívül hagytak lényeges körülményeket, vagy súlyosan megsértették az eljárásjogi rendelkezéseket. A termelőszövetkezetekből viszonylag kevés fegyelmi ügy érkezik a munkaügyi bírósághoz. Űgy tűnik, hogy a szövetkezeti tagokat csak a vétségek többszöri elkövetése esetén vonják fegyelmileg felelősségre, ami kifogásolható mind a dolgozók nevelése, mind pedig az ilyen esetek megelőzése szempontiából. A wáúml perek másik nagv csoportiát a dolgozók anyagi felelősségével összefüggő jogviták adják. Ezek száma is folyamatosan emelkedik. A társadalmi tulajdonban keletkezett kár igen sokféle okra vezethető vissza: nem megfelelő munkavégzés, gondatlanság, szándékos magatartás, őrzési, tárolási hiányosságok stb. A munkaügyi bíróság a kártérítés mértékének meghatározásánál — a módosított Munka Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően — differenciál aszerint, hogy a kárt szándékosan, kirívóan súlyos, vagy enyhébb fokú gondatlansággal, illetőleg felelős oeosziású személyek termelési, gazdálkodási vagy elienőrzesi feladataik ellátása körében okozták. Igyekszik eleget tenni annak a kettős célnak, hogy döntéseivel egyrészt elősegítse a kár megtérülését, másrészt a társadalmi tulajdon tiszteletben tartását és hatékonyabb védelmét. Gyakran kénytelen azonban megváltoztatni a munkáltató, illetőleg a munkaügyi döntőbizottság kártérítési határozatát. Ennek az az oka, hogy a munkahelyek kártérítési gyakorlata még nem minden esetben felel meg a követelményeknek. Elmulasztják például tisztázni a károkozás körülményeit, a vétkesség fokát a közrehatás arányát, a kárért felelős személyek körét, a kártérítésre kötelezett személy magatartása és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggést stb. Esetenként téves döntésre vezet az is. hogy helyenként nem ismerik a módosított Munka Törvénykönyv szigorúbb felelősségi rendelkezéseit, és indokolatlanul áttérnek az enyhébb felelősségi formára. Ezeket, a körülményeket sok esetben a bíróságnak kell tisztázni, és a -korábbi eljárásban . hozott határozatokat megváltoztatni és a kártérítés alól mentesíteni. Arra kell tehát törekedni a munkahelyeken, hogy egyrészt eleiét vegyék a kár keletkezéséhez vezető okoknak, másrészt a kártérítési határozat meghozatala előtt, illetve a munkaügvi döntőbizottsági eljárásban pontosan tisztázzák a felelősség megállapításához szükséges körülményeket. A munkaügvi bíróságnak pedig — emelte ki a megyei párt-végrehaitóbizottság — minden esetben ielezni kell a munkahelyi vezetők részére azokat az eseteket, amikor az eljárásban kívülálló személyek felelőssége is felmerül. A termelőszövetkezet és a tag között gyakran keletkezik jogi vita a háztáji földdel kapcsolatban. A termelőszövetkezetek egy része ugyanis nem vezet pontos nyilvántartást a háztáii gazdaságok részére nvúitott szolgáltatásokról, s ez iogi vitákat vált ki. Más esetekben vegyszeres gyomirtással okoznak kárt a termelőszövetkezet dolgozói a háztáji kisgazdaságokban, ami szintén pereskedéshez vezet. A munkaügvi bíróságok a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perekben az ésszerű munkaerőgazdálkodást. a gazdaságilag indokolt munkaerő-átcsoportosítást igyekszik döntésein keresztül elősegíteni. Gondosan vizsgália, hogv nem ütközik-e a felmondás tilalomba vaav korlátozásba, illetőleg nem húzódik-e meg mögötte törvényellenes szándék. Amennviben ez derül kl. helvreállftia a doleozó munkaviszonyát. Ellenben hatálvban tartia az olvan döntést, amelv gazdaságilag indokolt átszervezésen alapszik. és nem áll fenn valamilven kizáró ok Megállapíthattuk tehát, hogy a dolgozó és a munkáltató közötti érdek-összeütközések megelőzése olvan közös feladat, amelynek megvalósításán mindenkinek fáradozni kell. Dr. Kun László, a megyei bíróság elnöke a Zrínyi iskola Somogyi Károiyné íelvétele Részlet az ünnepségről; Berta István beszédét mondja Egykoron Belvárosi Leányiskolának hívták, s a Jerneyházban működött, a mai Széchenyi tér 4. számú épületben, ötven évvel ezelőtt. 1931 őszén készült el az iskola új épülete, a Mérey és a Püspök utca sarkán. Egészen az 1945-ös törhatalan az itt tanító peda- Birkás Mária, a városi tagógusok áldozatos, magas nács elnökhelyettese. Novákszínvonalú munkája. Ez le- ne Halász Anna, a KISZ hetővé tette — a mindenko- városi bizottságának első ri új módszerek iránti fo- titkára, Barta Andrásné, a gékonysággal, a nagy kísér- Pedagógus Szakszervezet meletező kedvvel —, hogy a gyei és dr. Pap Jánosné, a Zrínyi iskola tanárai, valódi alkotó pedagógusokká ténelmi sorsfordulóig, fő- váljanak, intézményük peként Szeged belvárosának dig a szegedi alsófokú okmódosabb polgárai taníttatták itt leányaikat. Az általános iskolai rendszer létrejöttével ezután az intézmény életében is gyökeresen megváltozott minden. Helyet kaptak a város dolgozóinak gyermekei. új tatás egyik megbízható bázisa legyen. Jelenleg 17 szakszervezet városi titkára. Lábodi Lászlónénak, az iskola igazgatójának köszöntője után Berta István, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, osztályban, közel 600 gyerek ^ tanul az iskolában, 30 pe- áttekintvén az iskola fel éveszmei alapokon kezdődött tanárnak. meg az oktatás. Az iskola úttörőcsapata 1949-ben vette fel Zrínyi Ilonának, a magyar történelem egyik legdicsőbb asszpnyának nevét — az őrsök szavazatai százados történetét, a mosméTtó^követöTként tanáig elért eredményeket és a jovo feladatait, majd az intézmény tanulói irodalmi műsort adtak elő. A Zrínyi Ilona Általános dagógus oktatja, neveli őket az elmúlt ötven évben itt dolgozó, összesen, közel 100 Tegnap, pénteken délelőtt a Postaigazgatóság nagytér- Iskola fennállásának 50. évmében rendezett ünnepségen fordulója alkalmából iskolaemlékeztek meg a Zrínyi történeti kiállítás nyílt a Ilona Általánis Iskola fenn- Mérev utcai épületben. s állásának ötven esztendejé- ugyanitt mutatják be az alapján. A magyar oktatási röl. Ott volt Vántus István- intézmény művésztanárainak rendszerben bekövetkezett né, a megyei pártbizottság — Zoltánfy Istvánnak, Kováltozások révén ezután már képviseletében, dr. Müller vát$ Margitnak, Fontos Sánsorozatban követték egymást Józsefné, a megyei tanács dórnak és Waldmann Péa fontos események az ál- vb művelődésügyi osztályá- terűének munkáit is. talános iskola oktatói-neve- nak vezetője, Bányainé dr. D. L. lói munkájában. Az alsó ta- •• ••i^^n.n^ gozaton az egész napos oktatás és a tanulócsoportos tanítás kísérletei kezdődtek meg, majd korrekciós osztály alakult, matematikai és környezetvédelmi oktatási kísérletek indultak. s egyik fő profiljává lett az intézménynek a képzőművészet: a tanulók alkotó kedvét felhasználó szakkörök megalakulásával jó néhány kiállításon mutatták be műveiket a gyerekek. Ám az iskola fél évszázados történetétől elválasztMűsorajánlat Horváth-diszkó lesz ma. órai kezdettel az Ifjúsági szombaton este 6 órai kez- Házban. A főszerepekben Indettel a KSZV Victor Hugó ke Lászlót. Pécsi Ildikót, utcai klubjában. Harsányi Gábort Juhász JáCsokonai Vitéz Mihály: cintot és Sáfár Anikót látözvegy Karnyóné című mű- hatja a közönség, rendező: vét adja elő a Pécsi Amatör Romhányi László. Színpad Bagossy László ren- A Collegium Artium zenedezésében ma. szombaton es- tudómánvi szekcióiának sote 8 órakor az Ifjúsági Ház- ron következő programiában ban. Ugyancsak a pécsi a huszadik század orgonaamatőrök mutatják be az muzsikája szerepel. Októbe'Ifjúsági Házban Moliére: A 19-én este 8 órai kezdettel fösvény című művét is. hol- dr. Gergelv Fererfc, a Liszt nap. vasárnap este 8 órai Ferenc Zeneművészeti Főkezdettel. iskola tanszékvezető esveteA Családi Intézet Kodálv mi tanára játszik orgonán. Zoltán gyermekkarának és közreműködik az If.iű ZeneCanticuxn kamarakórusának barátok Kórusa. Rozgonvi hangversenvét rendezik meg Éva vezényletével, a Móra Ferenc Múzeum mú- Szegedről jelentkezik okzeumi matinék-sorozatában tóber 20-án 16 óra 33 perces holnap, vasárnap délelőtt fél kezdettel a Petőfi-rádió nép11 órakor. szerű Csúcsforgalom című Jean-Paul Sartre: Altona adása. A találkozóhely a Vofoglyai című drámáját adia Ián 10 számú Vállalatának elő a Budapestről már ismert Bakay Nándor utca 48. szám Színházi esték a Vigadóban- alatti munkásszállójánál lesz. sorozat társulata október 19- a másfélórás adás ideién a én. délután 5 és este fél 9 telefonszám: 343-732. HelEy és társai Már gyártja az idei őszi Hannover szekrénysort méa BNV-n szakmai és közönség- csak keveset készítenek, de sikert aratott termékeinek a hasonló rendeltetésű Ometöbbségét a Nagvkanizsai és ga és Gamma viszont soroa Zalaegerszegi Bútorgyár, zatban készül. Még az idén Az előbbi nagvdíjas Nellv a boltokba kerül a Viktoriáülőgarnitúráia a vásár meg- nak elkeresztelt svéd falhvitása óta kapható az or- rendszer is. amelynek kulonszág Domus áruházaiban, legessége a szekrenvből ki.._. __ ._._ nyitható heverő. Az Ábránd nevet viselő lakószobával, amelv iránt viszonylag olcsó ára miatt főleg a fiatal házasok érdeklődnek, a jövő év elején jelennek meg a piacon. A Zala Bútorgyár vasari választékából már folyamatosan készítik a Fáraó és a Tímea kárpitozott garnitúrákat. Energia Az 1»ar gyártási eljárásainak fajlagos energiafelhasználását — a hazai és külföldi szakértők véleménve szerini _ általában 20 százalékkal lehetne csökkenteni az ezredfordulóig, s ennél is tetemesebb megtakarításokkal kecsegtetnek a régit felváltó gazdaságos ú.i technológiák. E lehetőségek kialakításáról. az ehhez szükséges módszerekről, berendezésekről tanácskozik Budapesten október 20-tól 23-ig a 10 nemzetközi ipari energiagazdálkodási konferencia — jelentették be pénteki sajtótájékoztatójukon az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület képviselői. t i v