Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

4 Péntek, 1981. október 16. 4 Urbán Lászlóra emlékezőn! Urkán László Szelistvén született, 19X1. október 16án, 6 gyermekes munkáscsaládban Édesania vasúti váltókezelő volt. Az elemi népieken elvégzése után, szobafestő szakmát tanult, s festősegéd lett Békéscsabán. Ekkor már. társaival együtt súiűn látogatta a békéscsabai Munkás Otthont a szakszervezeti. valamint a szociáldemokrata Dárt helyi kulturális és politikai rendezvényeit Fiatal szaktársaival és más szakmabeliekkel bekapcsolóoott a fellendülő ifjúmunkás mozgalomba. Mint egyjcori szaktársa és elvtársa emlékezik rá. ..aktív tevékenységével s kiváló szervezési képességével egyik erősségévé lett az ifjúsági szervezetnek". Szakszervezeti és SZDP párttagsága révén. 1929 óta vett részt a munkásmozgalomban. Ekkor bekapcsolódott az Eszperantó Egyesület munkájába, amely a marxista eszmék és az osztályharcos politika terjesztője volt. Mint egyik kortársa hivatkozik rá. Urbán László eszperantó nyelven olvasta el először a Kommunista Kiáltvány-t. s ő maga fordította magvarra társainak is. Az 1930-ban Békéscsabán mintegy 50—60 taggal megalakult Munltás Szavaló- és Dalkórusnak is tagia volt. A Munkásotthonban megalapított Munkás Sakk Egyesületnek egyik alapító tagia volt. Az 1929—1931-es években, a tőkés világgazdasági válság éveiben az egyre romló. a/, addig is alig elviselhető munkásélet körülményei szervezett politikai és gazdasági összefogásra késztették a békéscsabai agrárproletárokat. és munkásokat. Urbán László részt vett az összefogásra felhívó röplapok terjesztésében. éjszakánként városszerte forradalmasító jelszavakat festőmázoló csapat munkájában. Tevékenyen közreműködött az 1930. szeptember 1-i tüntetés szervezésében. maid az 1931. április 7-én lezajlott ..munkát-kenveret" követelő tüntetésben és röplapok terjesztésében. A békéscsabai rendőrség ezért Vizsgálatot indított ellene. Az 1928—1931-es években marxista önképzése is figyelemre méltó. Nagy figyelemmel tanulmányozta a Társadalmi Szemle cikkeit és a Schörutein szerkesztette füzetek marxista közgazdasági írásait. Munkanélkülisége és a rendőrségi vizsgálat arra késztette, hogy a fővárosban próbáljon megélhetési forráshoz 1utni. 1931 végén Budapestre ment. Ott. elvtársak segítségével tagia lett az építőipari munkások szakszervezetének, s hamarosan bekapcsolódott annak menkabérvédelml harcaiba, munkásgvűléseken. az agitációs munkába. Az 1930-as évek második felében megválasztották a MÉMOSZ festőcsoportja pénztárosának. Majd 1941-ben már formálisan is tagja lett az illegális kommunista pártnak, Fehér Gvula festősegéó seltiéhez tartozott. 1841-ben katonai szolgálatra hívták be. s 1941 nyarán egészségügyi katonaként a Szovjetunió elleni keleti frontra vitték A II. magvar hadsereg pusztulása után hazakerült Békéscsabára. Ott újra bekapcsolódott a mozgalomba, és a Szovletunió ellen folytatott háború beszüntetéséért kibontakozó Illegális harcba. Amikor a német csapatok megszállták az országot. Urbán László úira behívót kapott. Debrecenbe. 1944. október 4-én alakulatát. Budapestre vezényelték. Ekkor elhatározta, hogy nem tart az alakulatával. és élve azzal a lehetőséggel. hogy eltávozási engedélyt kapott, elindult Békéscsabára, de útközben hírét vette, hogy a Szovjetunió Vörös Hadserege közvetlen közel érkezett Gyomén civilruhát szerzett és Békéscsabára ment. amely megérkezésekor már fölszabadult. Ö azonnal felvette a kapcsolatot az egvkori ifi harcostársaival, s az idősebb elvtársaival együtt október 6—3. között megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártja békéscsabai szexcióját. A pártszervezet ekkor megbízta őt az új. demokratikus rendőrség megszervezésével. Ettől kezdve, élete végéig a rendőrségi fegyveres testületben szolgálta a demokratikus vívmányokat. és a szocialista Magyarország dolgozó népének érdekeit, a munkás-paraszt hatalmat. 1948—1951 között a mezőkovácsházi iárási, majd a kunszentmiklósi járási rendőrkapitányság vezetője volt. A szegedi városi rendőrkapitányságra 195i-ben helyezték át közIgazgatási előadónak. Az 1956. évi magvarországi ellenforradalom leverésében s a szocialista vívmányok megerősítésében bátran és határozottan vett részt, megbízható tagia maradt a fegyveres testületnek. 1954től 1970 áprilisáig, a nvusdíiazásáig a vasúti kapitányságon teljesített szolgálatot. 1958-tól annak parancsnoka volt. s ez időben a vasúti pártalaoszervezet titkári funkcióiát is betöltötte. Alezredesi rendfokoza'bar került nyugállományba. Ezután Is szívvellélekkel s nagy tapasztalattal végzett igen hasznos társadalmi munkát A munkásmozgalomban és a szocialista Magvarország erősítésében és védelmében tűi el tett tevékenysége elismeréséül több magas kitüntetésben részesítették. 1959ben a Szolgálati Érdemérem. 1960-ban a Kiváló Szolgálatért Érdemérem. 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrend. 1970-ben Szolgálati Érdemérem és a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta neki a kormány és a belügyminiszter. 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékeremmel tüntették ki. 1977. május 20-án hunyt eb Urbán Lászlót Szegeden kivül Békéscsaba és a főváros munkássága is nagy tisztelettel őrzi emlékezetében. Dr. Sárközi István Hagyományok Tápén Nagyapám színházba megy... Ha valaki azt hinné, hogy a régi tápai ember elintézte a szórakozási igényét a bállal, a lakodalommal és a különböző, családi ünnepkörök megtartásával, az téved. Noha nem voltak mindennaposak a városra járások, főként jeles napokon a színházba, később a moziba Is eljutottak. Nemrég Martonosl Sándor, egykor jóhlrű szegedi hentesmestertől hallottam, hogy biz' a tápaiak tömegesen jártak vasárnap délutánokon a színházba, már az 1920-as években is. „Tele volt velük a kakasülló!" Hol volt akkor még a tömegközlekedés, sehoL Gyalog mentek oda is. meg vissza is. Hazafelé menet végigdalolták Szeged utcáit, meg a tápai nagyutcát. A délutáni előadásokat látogatták, amely ugyan három órakor kezdődött de jámbor atyafiaim már fél órával előtte ott toporogtak az ajtóban. Az időtájt csakis operetteket., daljátékokat és komédiákat játszott a társulat, amelyele kiváltképp vonzották a fdlusi, közöttük a tápai is Egymás kezét fogva lépcsőzték föl a harmadik emeleti kakasülőre, lefelé is úg^ jöttek, hogy valaki el ne tévedjen a „nagy hodályban". Néhány család ünnepélyesebbnek érezte, ha jeles napon az esti előadásra vált jegyet. Így történt ez az egykor nagyon népes Lele haddal is. (Mert Tápén valóban utolsóként őrizte meg a nagycsaládra jellemző had megnevezést a Lele család, akik, ha egyszer elindultak együtt valahova, mondtak a tápaiak: nö, mögindult a Lele had.) Történt tehát, hogy eleim színházba mentek. A Csárdáskirálynőre váltottak jegyet. Hosszas unszolásra beadta derekát a két öreg: nagyanyám és nagyapám is. Mivel egyszer esett az öregek életében — vénségükre —, hogy színházba menjenek. most nem a kakasülőre, hanem a földszintre vettek jegyet. Mint mindig, ez alkalommal is telt ház volt. Minden a megszokott rendben ment: a vasfüggönyt fölhúzták, a nehéz bársonyt meg szét, rázendített a Éricsai féle katonazenekar, és megjelentek a színészek is. Szép volt zengett-zúgott és tapsolt-nevetett a közönség, a Lel ék is — egy kivétellel. Amikor vége lett az első felvonásnak, mind fölmentek a „bufettba egy lemonádos szörpre". Körülvették a két öreget, főként Mihály nagyapáimat. hogy megkérdezzék tőle. jó-e. szép-e. és azt, hogy miért nem tapsolt, talán nem tetszik? Nagyapám pödört egyet szép. hófehér bajuszán, aztán csak ennyit mondott: szépnek nagyon szép, szóval mögjárja. Csak az a bajom, hogy kutyául föltörte mán az ülepemet az a kemény vasrúd, amin ülök. Egy pillanatra megállt a szeme mindnek, majd nagy nevetésre váltottak. Szegény öregem, nem tudta, hogy lehajtós a bársony ülés, így a székmerevítő vason szenvedte végig az első felvonást. Mégegyszer már nem tudták becsalni nagyapámat a színházba. Egy másik alkalommal meg moziba ment a derék had. Akkoriban kezdtek mozgófilmet vetíteni. Mindenki kíváncsi volt, eleim Is. Mindegy volt. hogy mi megy. bementek, hogy lássák a csodát. Éppen valami háborús filmet adtak. Asszonyaink a kötényükbe takarták az arcukat. s csak akkor burkolóztak ki, amikor már vége lett, így ők semmit sem láttak, csak a bombázást, golyósüvítést, jajgatást hallották és reszkettek. A férfiak — némelyik két világháborút is megért — nézték. Hatalmas tankok közeledtek, de olyan sebességgel, hogy boldogult Ambrus bátyám egy pillanat alatt lehúzódott a szék mögé. nehogy elgázolja az a megvadult járgány. Nem Is jött elő mindaddig, amíg el nem vonultak. Elmúlt történetek a színház és mozilátogatók tápai úttörőiről, amelyeken sokáig nevetett a falu népe. A családnak meg igazi, derűs emléke marad nemzedékről nemzedékre. Ifj. Lele József a Papír |Óriás vízi erőmű vízvezstékcse Moszkvai kutatók eljárást dolgoztak ki korrózióálló vízvezetékcső előállítására papírból és polietilén fóliából. A csőfal úgy készül, hogy egy papírszalagot egy vele azonos méretű polietilén fóliával együtt megfelelő külső átmérőjű rúdra tekernek. A tekercset addig hevítik, amíg a polietilén fólia megolvad, átitatja a papírt, s a papírrétegeket egymással vízzáróan összehegeszti. Megfelelő mennyiségű papír- és fóliaréteggel tetszés szerinti falvastagság állítható elő. A papír-polietilén cső szilárd, rugalmas, vízzáró és korrózióálló, ezenkívül lényegesen könnyebb és olcsóbb, mint a fém- vagy a műanyag cső. Szinte fantasztikus méretű építkezés folyik Dél-Amerikában. A kontinens három állama — Argentína. Brazília és Paraguay — elhatározta. hogy közös erővel épít duzzasztógátat és erőművet a hármas határvidéken. A munkálatok befejezési határideje 1989. Ekkorra a teljes erőműnek el kell készülnie. 18 turbinája 12 600 000 kilowatt teljesítményre lesz képes. Hogy vilyen óriási szám ez, talán rt.zal érzékeltethető legjobban, ha az épülő paksi atomerőmű teljesítőképességével vetjük össze. Az Itaipu-erőmű minl-gy tizenötször több villamos enertüát szolgáltat majd. Ehhez másodpercenként 58 000 köbméter víz folyik ét rajta. 220 méteres szintkülönbséget legyőzve. Méhek serkentése Nyugatnémet kutatók megállapították hogy nagyfeszültségű vezetékek alá állított kaptárakban a méhcsaládok sokkal tevékenyebbek, mint másutt. Ez a tevékenység a feszültségtől (100 000 vagy 200 000 volt) és az időjárástól függően előnyös vagy előnytelen lehet (szokatlan ingerlékenység, túlfokozott rajzási ösztön). A zavart magatartás a legnagyobb valószínűség szerint vagy annak a követelménye, hogy n levegő negatív ionokkal telített, vagy az elektromágneses tér erősségének változása hat — hol kedvezően. hol kedvezőtlenül —a méhekre. A kísérletet tovább folytatják, hetgy a kérdést eldöntsék, amelynek nagy gyakorlati haszna lehet. lepyre IsorsseríiSslb növénif^édő szerek Időszámításunk előtt 3000 évvel Kínában már bevetettek egy mészből, faharr.uból és krétából készült elegyet.valamint a kén elégetésekor képződő kéndioxidot élelmiszerraktárak rovarkártevői ellen. Az ezzel is foglalkozó Leonardo da Vinci kísérletezése során arzénnal semmisített meg káros rovarokat. Angliában a XIX. század eleje óta használtak ként és szappant, majd ként és oltott meszet tartalmazó permetlevet az őszibarack- és a szólőiisztharmat leküzdésére. A dél-francia városok környékén szokásos volt az útmenti szőlőtőkéket bepermetezni a feltűnő kékes-fehér színével, undorító fémízével a tolvajokat elriasztó mésztejes rézszulfit, azaz rézgálic (bordói lé) oldattal, « a múlt század végén megfigyelték, hogy ezek az útmenti szőlőtőkék nem esnek áldozatul az akkor már évek óta pusztító gombabetegségeknek, a szőlőperonoszporának. Ennek okát felderítve, sikerült először megnyugtató, hosszú évtizedeken át használható megoldást találni a pusztító növénybetegség leküzdéséré. Napjainkban már 5 00 millió ka körüli mennijisépü növényvédő szert használnak fel évente a viláaon. Kétségtelen, hogy a növényvédő szerek ilyen arányú ei terjedése és használatba vétele a különböző mellékhatásokkal kapcsolatos pondokat elmélyíti. A növényvédelmi céllal alkalmazott készítmények közül nem is egynek csak később mutatkozik a mellékhatása a környezetben. Ilyen módon közvetlenül vagy közvetve az emberre is veszélyes, mérgező mellékhatások fordulnak elő. A mérgezésveszéiyen kívül az olyan mellékhatások sem hanyagolhatók el, mint a kártékony élő szervezeteknek a szerekkel szemben kialakuló ellenállóképessége — rezisztenciába — vagy a növényvédő szerek belépése a táplálékláncba. és így tovább. • Bármennyire is tudatában vagyunk a rezisztens fajták, a megfelelő agrotechnika. a biológiai és egyéb természetes védekezés előnyeinek. a világ egyre növekvő élelmiszer-szükséglete miatt mind fontosabb veszteségcsökkentés követelményének növényvédő szerek nélkül egyelőre nem tudunk eleget tenni. Sőt, a szerek egyre nagyobb sokasága áll a növényvédelem rendelkezésére. Az egyes szerek alkalmazási köre ugyanakkor egyre szűkül, annak a felismerésnek megfelelően, hogy minél általánosabb egy szer hatása, annál több élőlény eshet áldozatául ok és értelem nélkül, s fordítva. Vagyis mind több szer a kártékony élőlényeknek már csak eav-eav szük csoportja ellen hat. A vegyszeres növényvédelem célja sem feltétlenül a károsító szervezetek maradéktalan kiirtása, s még csak nem is kizárólag a számuknak a „gazdaságos kár-határérték" szintje alá csökkentése, hanem inkább a kártétel megakadályozása. Vagyis olyan szerek alkalmazása válik kívánatossá, amelyek a növényi szervezetben biokémiai változásokat indítanak el. és ezek a növényi szöveteke* barátságtalan környezetté változtatják az ott megtelepedni igyekvő gombák számára. A rovarkártevők esetében pedig a kultúrnövényektől távoltari <> táplálkozásgátló anvagok minősülnek előnyösnek. A növényvédő szerekkel szembeni fokozottabb elvárásoknak jól megfelel a Chinoln-gyár legújabb, a gyakorlatban már hasznosítani kezdett terméke. a Chinetrin 25 EC. amely az első hazai piretroid hatóanyagú rovarölő szer. Lényegesen aktívabbnak minősítik a leghatékonyabb, hagyományos rovarölő szereknél. Ugyanakkor melegvérűekre gyakorlatilag nem toxikus bomlási termékei sem halmozódnak feL, és nem Is mergezőek. tehát használata csaknem veszélytelen a környezetre. A hagyományos szerekkel szemben ellepálló rovarokat viszont elpusztítja. Más piretroid hatóanyagú készítményekhez hasonlóan elsősorban érintési idegméregként hat. de az emésztőcsatornába jutva, gyomorméregként is hatásos. Előnyös sajátossága az is. hogv a növények felületén jól megtapad a permetleve, és a rovarok egyébként valóságos védőpajzsát jelentő kutikuláján — külső burkán — ugyancsak könnyen és gyorsan áthatoL A 10—14 napos ölő hatása után is még hosszabb Ideig megvédi a növényeket, mert o már nem ölő adagban jelenlevő hatóanyag rovarűző hatású. K. L. CÍMVÁLTOZÁS MIATT a kerékpárok fizető- és garanciális javítása a Szeged, Cserzy M. u. 4. sz. alatti üzemben történik. Gépjárműjavító Isz A Bérkert' utcai Szolgáltatóházban cipőjavító üzletünket ismét megnyitottuk! Nyitvatartási hétfőtőlpéntekig 8—1* óráig délután 14—17 óráig szombaton 8—10 óráig minden második szombat szabad. Várjuk tisztelt megrendelőinket. KOMFORT Szövetkezet Szolgáltató Részlege TEXTILHULLADÉK-GYÜJTÉSI AKCIÖ! A Hazafias Népfront Szeged városi és Északi városrész körzeti bizottsága, valamint a KISZ Szeged városi Bizottsága és az Úttörők Szeged városi Elnöksége azzal a kéréssel fordul az ÉSZAKI VÁROSRÉSZ LAKOSSÁGÁHOZ, hogy gyűjtse össze otthonában használt ruhaneműit, textilhulladékait (műbőr és műszőrme kivételével), és ajánlja fel a Hazafias Népfront által javasolt környezetvédelmi tábor létesítésére. A begyűjtött és a MÉH-nek átadott anyagok ellenértékéi a Haza" is Népt."-ot az Úttörők ksrnyezetvedelmi táboroztatására fordítja. Területünkön az átvétel Időpontja; 1981. október 17-én, szombaton 9-től 12 óráig. Az átvétel helye: Északi városrészi általános iskola, 303-as épület. Csongrádi sugárút 70., Gedói általános iskola, Makkosház'i utca—Bimbó utca sarok, Tátra tér. Segítőkész munkájukat előre is köszönjük. Dél-magyarországi ÍMEMi) Vállalat