Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

Péntek, 1981. október 16. 5 Elhunyt J 11150 ezredik izv. Kallós Lajosné 0IP-lailás A szocialista társadalom tért Makóra. Az időközben odaadó harcosát, a hetven- felcseperedett Mária kítanégy éves korában elhunyt nulta a gépi hímző, csipkeözv. Kallós Lajosné Lengyel készítő mesterséget. 1928Máriát, a Szocialista Hazá- ban ment feleségül Kallós ért Érdemrend és a Fel- Lajos makói asztalossegédhez szabadulási Jubileumi Em- aki a szociáldemokrata moziékérem kitüntetettjét kísé- galom közismert, és köztiszrik el utolsó útjára, októ- teletben álló harcosa, tisztber 19-én, hétfőn Makón, a ségviselője volt. Egyebek körei ormátus ótemetőben. zött két és fél évtizeden keCsaknem ötven éven ke- rfzí,ül titkári Enkclót is resztül — 1932. óta — volt viselt. tagja a pártnak. 1907. au- JfPett be 3 gusztus 31-én született a munkásmozgalomba; a szoSzatmár megyei Olcsván. ciáldemokrata nőmozgalom Szülei kis haszonbérlettel, SEMt kertészkedéssel foglalkoztak. igme,r7ték. ^Vf Korábban Makóról szár- V°U f Voros Scgelynek, szervezte a gyűjtési akcloszarmaztak el, s a szatmári föl„-„ ,,. kat a íeuuKuuaK, emurcoitor u hírí makói Xséí" tek családjainak segélyezésé. kCítúrát me^ökerezteni A re" A Elszabadulást követő három^erme^M «fdád naP°kban éPPen csak Háromgyermekes csaiáb 7ászló, bontott Magyar Komazonban csakhamar orokös „.._,„: , , .. árvasáern maradi Az édes muniSta Partba jelentkezett ^ ^.m.r^Ví ^v C Egnak. Mindenütt ott volt, apa sebesülten Jött haza az ah felvUág08ítói bát0rító első vilaghaborubol és su- szóra seg{teégre volt meghalt ' szükség- Élete mindvégig az ben megnait egyszerű, szerény kommuA nehéz sorsú család az nista munkásasszony életét apa elvesztése után vissza- példázta. lebukottak, elhurcolSzigetszentmiklóson. a fővárosi agglomeráció egyik ncgv munkástelepülésén csütörtökön. tegnap, ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogv elkészült az ország 150 ezredik OTP-beruházással készült lakása. S még egy kerek szám: ez a lakás a tízezredik Pest megyében, amely a lakosság, a takarékpénztár. a tanácsok és az üzemek együttműködésével épült. A -nagyközségi tanácsház dísztermében rendezett ünnepségen Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes mondott beszédet. A pénzügyminiszter-helyettes kiemelte. hogv különösen ie-! lentősége van az OTP által | finanszírozott beruházások- j ban a munkáslalcás-épitésnek: az elmúlt nyolc esztendő alatt több mint 57 ezer család jutott ísv kedvező feltételekkel otthonhoz. Sikerrel segítették az ötödik ötéves tervidőszakban tízezer bányászcsalád lakáshoz juttatását is. az állatok Tili-tcü istálló Csengelén r mmMm Jövőre Farkas Ferenc szerzői estje A Zeneművészek Szövetsége területi csoportjának értekezlete Áz elmúlt Időszak munWL te, akiknek korábban ha- mai előadások, módszertani jának értékelésére és az sonló módon tartottak 6zer- tanácskozások, diákköri kon1981/82-es évad munkatervé- zői esteket Szegeden. ferenciák. rendhagyó éneknek kidolgozósára hívta ösz- Papp Györgyné. a Sze- zeneórák, módszertani kiadsze soros plenáris értekez- ced m. j városi tanács vb vány. valamint a Somogvtletét a Magyar Zeneművé- művelődésügyi osztályának könyvtár műhelysorozatászek Szövetségének dél-ma- főelőadója a Kodály cente- ban Erdős János és Gönczi gyarországi csoportja Sze- náriummal kapcsolatos el- László helytörténeti munkágeden. a zeneművészeti főis- képzelésekről beszélt. Az ía emlékeznek meg Kokoián. Weninger Richárd, a Éneklő ifjúság hangverse- dályról; a Munka és műterületi csoport titkára be- n>eken valamennyi kórus veltség zenei vetélkedőinek számolójában elmondta, az műsorán szerepel Kodály- témáia a nagy magvar zeelmúlt időszakra tett válla- mű. ünnepi kóruskoncertet neszerző élete és munkássálásaikat teljesítettek Kúlo- js terveznek, s a helyi együt- „a . megvében dolsozó nősen fontosnak ítélte a tesek bekapcsolódnak a te- Ba «« a T 7a , ,, szövetségi csoport érdekvé- levízió körkapcsolásos hang- szocialista brigádok számádelmi tevékenységét: a flL versenyprogramjába. Szak- ra. harmónia nemcsak a koncertek. de a közreműködők létszámát te csökkenti, ezért fontos vívmányuk volt. hogy a szövetségi csoport közbenjárására az itt élő művészek is szép számban kaptak fellépési lehetőségeket a különböző bérleti sorozatokban. i Tavaly novemberben grúz delegációt fogadtak, az ottani kulturális miniszter vezetésével, idén februárban ismét megtartották általános iskolásoknak a hagyományos, rendkívüli énekórákat s a második évtizedébe lépett rendezvénysorozatuk. a Mai magyar zene hete ezúttal sem csupán szegedi zeneművészek közreműködésére korlátozódott, hanem mellettük fölléptek kecskemétiek, bajalak, gyulaiak. Sőt a zárókoncertet bemutatták a kecskeméti Kodály Intézetben is. A közelmúltban lezjalott kamarazenekari hét vendége ezúttal Szokolay Sándor volt s a programokkal kapcsolatban fölmerült hogy a jövőben aktivizálni szeretnék a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zenei tanszékét, nem utolsósorban abból a megfontolásból, hogv a modern zene sajnos még ma sem igen kapja meg az őt megillető helyet pedagógiai gyakorlatunkban. Az 1981/82-es évad munkatervének körvonalazásakor szóba került hogy a Lengyel Kultúra kérésére Karol Szymanowski zeneszerző születésének centenáriumáról a dél-magvarországi csoport emlékezik meg reprezentatív hangversenyre el Budapesten. illetve Győrben. A mai magvar zene hetének érdekes színfoltiául ígérkezik, hogv Farkas Ferenc mellé, akinek szerzői estit kerül a rendezvények középpontjába. meghívják azt a tizenegy zeneszerzőt Minden negyedik - fiatal A sándorfalviak egyne- vetkezet KISZ-eseinek szép Az úttörőmozgalomban gyede fiatal, 14 és 30 év kö- eredményeik vannak — a kedvvel, örömmel vesznek zötti, s ez arra enged kö- többiek is megtartják ugyan részt az általános iskolávetkeztetni, hogy szerényeb- a taggyűléseket, de a rend- sok. Nem lenne szabad elbek a község vezetőinek szeres munka hiányzik, in- fecsérelni ezeket az értékeutánpótlási gondjai. Hi- kább alkalomszerű. Nyoma ket 15 éves kor után sem. szen a sok fiatal eleve „fris- sincs a fiatalos hévnek, len- S ez leginkább magukon a sítheti a falu vérkeringésétV, dületnek, s ezt hiányolja fiatalokon múlik. Néhány élővé lendületessé teheti leginkább Király József, a napja tartottak ifjúsági parmind a munkahelyi, mind községi pártbizottság titká- lamentet a község egyik a közéleti tevékenységet. S ra is. vállalatánál — érthetetlen kell-e ennél nagyobb ga- A tenác8i a pórtbizottság 'égS^ rancia a jövőre? "italok ^fníeUek^és^ről. E bíztató számok azonban érdekeit, döntéseikbe be- szonévest akl all néhány kprántsem a valoságos ál- vonják az őket kepvrselo év yálas't el dlcs*5 úttör^ lapotokat tükrözik. A mint- KISZ-bizottságot. Sajnos, a korszakától, természetesen egy 2 ezer fiatalnak lega- bizottságnak is inkább a m,-ls gondok foglalkoztatják, lább fele naponta eljár ott- határozatképtelen ülések szá- mint annakidején, többnyihonról. ki tanulni, kl dol- ma a. több — az érdemi, anyagi természetűek, gozni. Kora reggel indulnak, Irányító munka tettenérhető Mégis, mi az oka. hogy pénzkéső délután érnek vissza, nyomai helyett. A titkár és zel akarnak gyógyírt taA „hazaiak" így nem na- a néhány „jóravaló" KISZ- ]áln, mlnden vélt és valós gyon számíthatnak rájuk, es segítoszándeka elenye3Ző- sebükre? A közösségi társem hétköznap, sem ünnep- en kevés ezügyben. A mun- sadaimi munka, a KISZnap (Gyakorlat bizonyltot- kahelyeken, a gazdasagi ve- munka valóban olyan értékta hogy a városhoz szokott zetők, a pártalapszervezetek teien lenne, hogy azt már ember nem a faluban ke- sokat tudnának segíteni, a fiataloknak sem éri meg resi boldogulását, szórakó- természetesen nem utasita- vállalni? Csupán azért, mert zásét.) A diákok tanulmá- sokkal, beszámoltatásokkal, fizetnek érte' nyaik befejeztével tovább- s nem a fiatalok jogainak nem timneK ene' ra is otthon laknak ugyan, látványos hangoztatásával, de munkát ők is vidéken vállalnak. Néhány vasas szakmától eltekintve otthon ugyanis kevés a választási lehetőség. Előmenetelük érdekében, társadalmi megbízatásokat is inkább az iskolában vagy a munkahelyen vállalnak. S az otthoniak? Oroszi János, a községi KlSZ-bizottság titkára cseppet sem derűlátó. A kilenc KISZalapszervezet 235 tagja dolgozhatna, ha akarna. Valahogyan nem akaródzik .. . A ktsz és a Magyar—Len Olcsó istálló a majorudvaron Csengéién föltalálták a alumínium borítású, mozgó lér nyereségük maradt egy tologatható istállót. Aki nem karámmul. A vezetőség és a liter „ártámugatásos" tejen, hiszi, járjon utána. Mi is mühelyesek is hozzáadták az (Nyolc forint 30 fillér volt ezt tettük. ötlethez az észrevételüket, 1 liter önköltsége.) Évente Az Aranyhomok Termelő- így épült 100 üszőnek a több mint 300 borjút neszovetkezet majorjához ve- hely. A faépület betontus- veinek. Az idei reményeket zető úton mér arról beszél- kókra erősített sínen moz- táplálja, hogy az eddigi fegetett az újdonságra vágyó gatható. Amikor, szükséges, jési átlag egy tehéntől fö, újságíró, hogy bizonyára fur- traktorral odébb húzzák az löUe van a háromezer 11jcsa sorsuk lesz a tehenek- istállót, hogy a markolóval temek (a terv 3200 liter), nek Csengelén. Megnyomják gyorsan kl tudjanak trágyáz- Év végére 27 millió forint az egyik csengőt és betol- ni. Aztán mikor ott is ösz- körüli bevételre számítanak, ják nekik a szecskát, a má- szegyűlik az alom és eléri , , „ ... sik jelre meg a lajt vizet, a kívánt szintet — vissza- A ,m°»tan 2 „ezer ••áUu" Mert mi mást is gondolhat tolják az istállót Mivel év- ™6nyl, útszámot megíeaz ember, ha hall egy hírt, ről évre kevesebb emberük lelonek tartják. Ennyi allaU Csengelén két odavaló kita- van e nehéz munkára, ösz- tol me« bu' a közösség. Elelálta: sínen tolják a tehe- szekötötték a kellemest a Sendo az ,120ü határos szeineket. hasznossal szórt leBeló füve, s a csakAztán, mint minden „kö- A 48 'ztPres mnzanthntó nem 900 hektór Ecernás rüljárt téma", kiderült, a J^oS a'Sben'Tmtották S&JF^SEF vlfö tént TaX^ £ rvSv^ ^ zöldtel«m'ánnya? egéwi tehenészetében ás sín is Tá,vaK8övf"böb A tetőre tlk kl K vásárolnak hozzá v™« a teheneket t^'T™ rakV?k' abr«kot te. A nagy területű toríákCkT^ tetInóbót ha- Ja SÍ Sók ga2dasá« " Ebb mint őtnem tiilülük húzzák el az gj^JS^jfft Xéne^rtjlk Amint azt Auer Mihály TJ, ,k6rÜlt " B nyésztést. Hogv ne legyen mondta, ez az elképzelés ^ infelv Ler nf e-v férö" két éve l'bairtásba fogGazsovies József tw-elnök helv TízLzer forint fett t " tak. Most mar szinte minfejéből pattant ki Előbb ^m-toH "teUőban^ denho1 liűák hullampalatetos kisvasúira ezer forint.) Előnyeként em- Negyven—negyvenötezer i gondoltak, de végül beestek legetik még a csengeleiek, szárnyast számolnák év véhogy miután behajtanak á gére a kelőpataki, a Honlegelőkről. tarlókról, bálás foglalás, az alsó-csengelei szalmával körberakják az majorban és a csikótelepen, épületet, s máris kész a A csengelei példa többek jószágoknak a téli szállás. között két doigot igazol: A homoki téeszben külön- nem szégyen visszatérni a ben a tehenek is „sínen valamikor jól bevált gyavannak". Az utóbbi évek- korlathoz (karámos üszótarben a szarvasmarha-tartás tás), é» kevés pénzzel toköltségei „nullára" futottak, vább is lehet fejleszteni azt. s a mostani előjelek szerint Mint például a till-toli lstöbbletbevétel várható. Ta- tálló. valy elszámolás után 30 fii- Majoros Tibor M. E. Koszorúzás a Bocskai-emlékműveknél Az álmosdi győzelem év- -emlékműveknél. Bocskai fordulója alkalmából, csü- István fejedelem csapatai, törtökön megemlékezéseket 16ü4. október 15-én arattak és koszorúzásokat tartottak elsöprő győzelmet a HajdúOebrecenben, Derecskén, Bihar megyei Almosd közHajdúböszörményben, Haj_ határában a/ ellenük dúszobcszlón Kismarján, határában, az el enuk Nagykerekben és Szeren- küldött császári seregek fogyel Barátság Termelőszö- csen a Bocskai-szobroknál és lött Á magyar polgári légi forgalom jubileuma Harmincöt évvel ezelőtt, 1946. október 15-én szállt fel a budaörsi repülőtérről Debrecen, illetve Szombathely irányába a Magyar—Szovjet légiforgalmi Részvénytársaság első két járata. Ettől a naptól számítják a magyar polgári légi forgalom újjászületését. 1047-től már határainkon túlra is közlekedtek a Maszovlet gépei. A magyar—szovjet közős vállalat — amelyét az 1946-bán aláírt légi forgalmi egyezmény alapján hoztak létre — 1954. november 23-ág működött, amikor a szovjet fél átadta részesedését a magyar államnak, és ezzel létrejött a Maszovlet jogutódaként a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat. Sok tény jelzi a magyar légi közlekedés 35 éves fejlődését. 1947-ben — a Maszovlet első üzleti évében — a járatok száma alig haladta meg a két és fél ezret, tavaly pedig elérte a 15 ezer 700-at. A kezdeti két és fél ezer járat még csak 72 ezer kilométert tett meg egy év alatt, kevesebbet, mint amennyi a Malév jelenlegi útvonalának hossza, egyszeri oda-vissza repülésnél. Tavaly már húsz és fél millió kilométert tettek meg a magyar gépek, s fedélzetükön 920 ezren utaztak, szemben az 1947. évi. alig több mint 30 ezerrel. A Maszovlet megalakulásának 35. évfordulójáról a lév moszkvai képviseletén és Itthon, a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen emlékeztek meg. A budapesti ünnepi gyűlésen Jávor József, a Malév vezérigazgatója emléklapot adott át a magyar repülés veteránjainak, Moszkvában pedig ugyancsak ilyen emléklapot vehettek át a Maszovlet egykori dolgozói.