Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

"Plníefc"; TS8T. ofcfőfcer 16. 3 Megemlekezés, koszorúzás A fölszabadulás után, ?945-ben Szegeden, a Dugo­nics tér 12. szám alatti ház­ban alakult meg a Szoviet— Magyar Művelődési Társaság. Ennek emlékét tábla őrzi a házon. A történelmi ese­ményt megörökítő táblát a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat MSZBT tagcsoportja most fölú.iította. Az MSZBT holnap, szom­beton kezdődő VII. országos értekezlete alkalmából a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem pártbizottságának és MSZBT tagcsoportjának kép­vielői tegnap, csütörtökön bensőséges megemlékezést tartottak az emléktáblánál. Elhelyezték a tisztelet koszo­rúit is. Á kádermunkáról Párttitkárok megbeszélése Az elmúlt években a párt nak- mindenekelőtt tervsze­vezető testületei több ízben rűségre van szükség. Ezért is foglalkoztak a kádermun- is tették feladatául az üze­ka kérdéseivel. Legutóbb a mi' intézményi pártbizottsá­XII. pártkongresszus, azt soknak, hogy öt cvre szóló megelőzően pedig a Politi- káder-utánpótlási és -képzési kai Bizottság határozata .ie- tervet készítsenek. E tervek lölte meg e terület legfón- elkészítése után. tegnap, csü­tosabb teendőit. Érthető, törtökön, a DÉLÉP újszege­hogy a kérdés előtérbe ke- di vendégházában, a szegedi rült a pártmunkában, hiszen székhelyű üzemi, intézményi a politika megvalósítása pártbizottságok, pártvezető­nagymértékben , függ a ká- ségek titkárai tartottak ta­dermunka színvonalától. An- pasztalatcserét. nál is inkább, mert a veze- _. . _ ., . .„„.,. tőkre egyre nagyobb felada- Szilveszter, az MSÉMP tok hárulnak a bonyolult Szeged városi bizottságának társadalmi, gazdasági félté- osztályvezetője köszöntötte a. lelek között. Ahhoz, hogy a résztvevőkel - köztük Ka­kádermunka eleget tehessen c megnövekedett feladatok­Gombóc, csokoládé Üzemek balatoni üdülőkben Gyári munkásokká „vál­toztak" a SZOT Dél-bala­toni Üdülőigazgatóság. va­lamint a Pannónia Szállo­da- és Vendéglátó Válla­lat szakácsai, felszolgálói, konyhai dolgozói: a déli part csonvát. gombócot. vajas­tésztát. vadas és burgundi mártást, majonézt és négyfé­le Pannónia desszertet készít. A SZOT Dél-balatoni Üdü­lőigazgatóság kettőszázötven _ . alkalmazottját csokoládé- és tobb udulojeben. éttermeben édesipari üzemek, valamint ismét megkezdték működé- az esztergomi Granvisus süket a már hagyományos szemüvegkeret-gyár foglal­téli üzemek. A Pannónia 300 koztatja. Bogláron konyakos­dolgozója — a Székesfehér- meggyet, Lellén csokoládét, vári Hűtőházzal, továbbá a Földváron kekszet, a siófoki Baranyai és a Somogv-Zala Csepel üdülőben szaloncuk­megyei Füszérfctel kötött rot, egyéb édességeket cso­megaJlapodás alapján — ko- magolnak. Benzin is készülhet belőle Tanácskozás a lignit komplex hasznosításáról Nem hasznosítjuk kellő- sebb körű hasznosításához. A képpen az óriási hazai lignit- visontai tapasztalatok szerint vagyont - hangoztatták a a ljRnU niegbizható hazai lignitek kitermelésevei. felhasználásával foglalkozó anyag a villamosenergia tanácskozáson. A csütörtö- termeléséhez, ugyanakkor, az kön. tegnap Gyöngyösön újabb vizsgálatok szerint, a megtartott eszmecserén, ame- lignit komplex felhasználá­lyen NDK-beli szakemberek sának lehetőségei is adottak, is részt vettek, elmondot- Így például megvan a mód­ták. hogy a kutatások ered- szere annak, hogy a visontai menyeként már ismert hazai lignitből — dúsítással — lignitvagyon meghaladja az 3500—4000 kalóriás brikett ötmilliárd tonnát és ennek készüljön, nagyobb része a jelenleg Vi- A Matra térségében olvan sontán alkalmazott korszerű, bánya nyitására is van lehe­nagy teljesítményű gépi esz- tőség és igény, ahol a mező­közökkel, külszíni bánvá- gazdaság számára talaiképző szattal felszínre hozható. anyagnak termelhetnek lig­Mivel hazánkban a szilárd pitport. Mindezeken tűi a energiahordozóknak mintegy lignit alkalmas elgázceitásra 60 százalékát a lignit képezi, és cseppfolyósításra, vagyis ezért fontos népgazdasági ér- ennek az energiahordozónak dek fűződik bányászatának a felhasználásával gáz és fejlesztéséhez, illetve széle- benzin is készíthető. las Lászlót, az MSZMP KB munkatársát, Csongrád me­gye instruktorát, Szögi Bé­lát. a megyei pártbizottság osztályvezetőiét —. s érté­kelte az elkészült tervekből leszűrhető tapasztalatokat. Elmondotta többek közt, hogy az ötéves káderutánpótlási és -képzési tervek készítése fontos szerepet tölt be a párt-, állami és gazdasági tervek szinkronjának bizto­sításában. A bevezető előadást köve­tő vitában — amelyben fel­szólalt Kalas László is — a hozzászólók ismertették sa­ját területük, munkájuk ta­pasztalatait. Azt, hogy a vezetők utánpótlásának ter­vezésében milyen módszere­ket alkalmaznak, milyen együttműködés alakult ki az egyes üzemi, intézményi pártbizottságok és a gazda­sági, állami vezetés között. A felszólalók hangsúlyozták a teroszerűseg fontosságát, a nyílt, őszinte, a realitásokkal számoló munka igénpét. Találkozások J ó. ha elromlik a lift. vagv szerelőhöz ke­rül néhány napra az autó. Igaz, bosszúsággal is jár mindez, de a lépcsőház­ban legalább szembe talál­hatja magát az emberi régi ismerősével, akiről kiderül: másfél éve egy házban la­kunk. Csak eddig a fel­vonó jóvoltából mindig el­kerültük egymást. És az autó? Igaz, pénzbe kerül, de legalabb kiszabadul az em­ber háromszor négy fal — munkahely, lakás, autó — által határolt. fölöttébb szűkre szabott életteréből. S lám, a trolin máris összefut­hat ió tíz éve nem látott, egykori osztálytársával. Vé­letlen találkozások, esetle­ges beszélgetések. És a ..hogy vagy?", „mi van ve­led?" obligát kérdései után máris a „hol vagy?" követ­kezik Aztán a válasz: „Itt és itt... Tudod, az én szak­mámban nem sok helv kö­zött választhat az ember er­refelé." A válasz nem atal föltét­lenül ió közérzetre, hát rész­leteket is várna az ember. S kérdés nélkül is elhangzik: „tudod, nálunk nem érde­mes szakembernek lenni". És amikor saját példát vár­nánk. előkerül az önzetlen attitűd, „Most vettünk föl sokéves gyakorlattal egy gépészmérnököt, négy és fél­ezerért. A műhelyben pedig, igaz, fizikai munkával, de akár hat elemivel, bárme­lyik segédmunkás ezerrel többet keres. És felelősség nélkül. Meri azért van a művezető, persze, kevesebb pénzért., hogy ő feleljen ott, mindenért." A vélemény nem egyedül­álló. olyannyira nem, hogy ismerősök körében egvre gyakrabban hallani. Legföl­jebb az üt szöget az ember fejébe, hogy valaki, akivel sok éve nem találkozott. Születésnapi köszöntés ötödik mondatában már a szakemberek megbecsülésé­nek hiányosságait feszegeti. És ilyenkor óhatatlanul to­vább gondolkozunk. Igen. műszaki egyetemeinkre, fő­iskoláinkra mind keveseb­ben jelentkeznek. Helyen­ként a jelentkezőkből már a fölvehető létszám sem igen telik ki. Mindez pedig óhatatlanul kompromisszu­mokra kényszeríti a fölső­oktatást. Igaz, az oktatás, eredményeit tekintve, in­kább a jövőnket befolyásol­ja. s minket manapság többnyire mindenekelőtt a jelen érdekel. De hát jele­nünkben is elsősorban olyan tulajdonságokra volna szük­ségünk. hogy helytállhas­sunk az egyre szigorúbb vi­lágpiaci követelmények kö­zött. amelyeket jól képzett szakemberektől' várhatunk el. Innovációra, gyorsabb műszaki fejlődésre, vagy legalább az eddiginél jobb adaptációs készségre. Ezzel szemben számos felmérés vall arról, hogy műszaki, közgazdasági szakembereink sem anyagi, sem erkölcsi ösztönzőkben nem részesül­nek kellőképpen, s így sok­szor mélyen lehetőségeik alatt produkálnak. Sok hasonló érvet olvas­tam és hallottam az utóbbi években, s ha ily sokszor emlegetnek valamit, s ha ily sokszor jutnak, s ily 'sokan hasonló konklúzióra, abban nyilván igazság is kell, hogy legyen. Főként, ha az ember jó néhány, jói képzett szak­emberré lett régi ismerőse, osztálytársa pályafutását fi­gyelemmel kisérve. igazolva látta sokak megállapítását az anyagi-erkölcsi megbe­csülés fogyatékosságai, s a | végzett munka, a produk­tum gyöngeségei közti egye­nes arányú összefüggések­ben. NT Á művészeti tanács ülése A Csongrád megvei taná- Megrendezik az immár ha­csi oktatási és továbbképzési gvományos nagy sereeszem­intézetben tegnap, csütörtö- léket, többek között a szegedi kön délután tartotta soros nyári és a vásárhelyi őszi Pósa Lajost, a deszki Ma- átszervezésében kiemelkedő ros Tsz nyugdíjasát, a íor- tevékenységet fejtett ki. radalmi munkásmozgalom 1960-ig a községi pártvezető­régi harcosát 90. születés- ség, 1950 és 1970 közt a he­napja alkalmából köszöntöt- lyi tanács tagjaként végzett te tegnap a deszki pártház- társadalmi munkát. Kiemel­ban dr. Koncz János, az kedő munkásságáért 1967-ben MSZMP Csongrád megyei a Szocialista Hazáért Ér­bizottságának titkára és dr. demrenddel, 1970-ben pedig Somogyi Ferenc, az MSZMP a Felszabadulási Jubileumi szegedi járási bizottságának Emlékéremmel tüntették ki. első titkára. A tegnapi ünnepségen dr. Pósa Lajos 1932-től vesz Koncz János átnyújtotta Pó­rZZ} ajrUvnkáf-n!,°Zgal0^P Lajosnak dr. Komócsin 1944 oktoberetol az MKP ,„„,,„ ___ deszki szervezetének egyik Mihálynak, az MSZMP KB alapítója. 1950-ben a deszki tagjának, az MSZMP Csong­Kossuth Tsz alapító tagja. rád megyei bizottsága első Az ő érdeme is. hogy 1953- titkárának levelét, dr. Só­ban és az ellenforradalom mogyi Ferenc pedig' vörös bomlott fel a szegfücsokorral köszöntötte az ünnepeltet. A községi i pártvezetőség és a Maros Nyugdíjba 1938-ban ment. Tsz ajándékát Kanalas Sán­A mezőgazdaság szocialista dor téeszelnök adta át. idején sem termelőszövetkezet. üiését a megvei tanács mel­lett működő művészeti ta­nácsadó testület. A résztve­vők értékelték az idei kiál­lítási év eseményeit, eredmé­nyeit és megvitatták az 1982­es közműt>elödcsi és múzeu­tár latot, bemutatkoznak a testvérmegyék és jubileumi tárlatokon adnak képet mun­kásságukról olyan alkotók, mint Patay László, Cs. Pa­ta j Mihály, Pintér József. Több intézmény összefogásá­mi kiállitási tervet. A meg ve val, a Népművelési Intézet­múzeumi hálózata és közmű- tél közösen Szegeden fölsora­velődési intézményei gazdag koztatják a kortárs képző­programot állítottak össze az művészet új törekvéseit. elkövetkezendő évre. figye- A művészeti tanács ezután lembe véve azokat a cél- meghallgatta a Magyar írók kitűzéseket, amelyeket épp Szövetsége dél-magyarorszá­a tanácsadó testület fogalma- gi csoportjának tevékenusé­eoti mec néhány -esztendeje, getói szóló tájékoztatót. yi Iván sok igazsag kell, hogy legyen e sokak által leszűrt tapasztalatokban.. De ha ennyien beszélnek valami­ről. az emberben óhatatlanul fölvetődik a gyanú: talán mégsem ilyen egyszerű mindez. Főként, ha újabb találkozásokkal szembesíti e sommás képet. Például az­zal a fiatal gyárigazgatóval, aki nem a fizetése miatt prüszköl, hanem a kezét-lá­bát gúzsba kötő. munkáját megnehezítő szabályok el­len. S amikor e szabályok mezsgyéin járva igyekszik százezreket, milliókat — kérem: dollárban tessék szá­molni! — keresni a ma-?rar népgazdaságnak, mert úgv érzi,'neki ez a dolga, hozzá­tesz: : „Na bumm. ha meg­sértek egy rendeletet, leg­följebb megbüntetnek né­hány ezer forintra. De ak­kor sem hagyhatom, hogv minden menjen a maga megszokott útján. Pedig tu­dod. akkor jó főnök is le­hetnék. hetente benéznék a tröszthöz, a főhatósághoz, és elmesélném. hogy milyen szépen dolgozunk. Hisz nin­csen velünk szemben egy másik. jobban szervezett gvár. amelyik bebizonvíta­ná. hogy mi szervezetlenül, drágán, lassan, rosszul ter­melünk." És ez az igazgató mégis büntetésekkel, rossz pontokkal is számot vetve mindent elkövet., hogy a gyárból a lehető legtöbbet hozza ki. Példát, pro és kontra, ter­mészetesen még nagyon so­kat lehetne találni. Egy ba­juk volna legföljebb, hogy sántítanának, mint minden példa. De hát hol lehet az igazság? Alighanem. mint többnyire, valahol középütt. Igaz minden bizonnyal nagy szükség lenne a iól képzett szakemberek tisztes­ségesebb anyagi és erkölcsi elismerésére, megbecsülésé­re. Hiszen ezek hiánya bárkit megkeseredett emberré te­het néhány év alatt, ha csak nem rendelkezik a szentek önzetlenségével. Főként ak­kor. ha havonta kénytelen több száz forintot önmaga folyamatos továbbképzésére fordítani. De aligha csak az elismerés kérdése az. hogy ki. mit produkál. Legalább annvira a lehetőségeké, s a felelősségé is. Mint a fiatal gyárigazgató esetében. aki anyagi és erkölcsi kockáza­tot is hailandó vállalni, csakhogy bizonyíthasson. S e lendületével képes volt arra is. hogv magával ra­gadja. föllelkesítse munka­társait is. Csakhogy.": Va jon hány fiatal szakembernek nvílik valóban lehetősége arra. hogv igazán bizonyítson? Vajon házon belül föl tud­juk-e s föl akarjuk-e iga­zán szabadítani az ember­ben, a szakemberben rejtö­ző energiát? Vagy sok he­lyen még mindig a-nnak örülnek inkább, ha a szak­ember „nyugton marad", és békésen eladminisztrálgat fizetéséért? Hisz igy nem sok vizet zavar, csakúgv. mint például a segédmun­kás, aki teszi, amit tennie kell. És hogy öt iobban meg­fizetik? Hát. végtére is ritka kincs. A gond csak ott kezdődik, hogv a világgazdaságban fújdogáló zordabb szelektől egyre kevesebb vállalat érezheti védettnek magát. Igaz, sok szempontból zárt­nak tekinthető piacaink, ár­képzésünk mechanizmusá­nak sajátosságai még sok. exportra nem dolgozó cé­get megóvnak attól, hogy valóban szembekerüliön a realitásokkal. Mert igazi konkurrencia híián ma még sok vállalat megengedheti magának, hogy közepes mi­nőséggel, drágán. csöppet sem kielégítő hatékonyság­gal termeljen. Náluk pedig így sem bizonyításra, sem a szakemberek képzettségének, energiáinak hasznosítására nincs igazán szükség. De az élet nem áll meg. A helyt­álláshoz pedig mindinkább a szakértelem és a bizonyí­tani akarás együttesére lesz szükség. Az alkotó energiák fölszabadítására, a szakérte, lem és a bizonyítani akarás együttesének anyagi és er­kölcsi honorálására, támoga­tására. S ha mindez előbb­utóbb mindenki számára gazdasási kényszerré is vá­lik. akkor szükségszerűen értékrendünkben is bekövet­keznek a régen várt- ós óhajtott változások. Száva? István Nagy László felvételt; Képünkön (balról jobbra): dr. Koncz János. Pósa Lajos és dr. Somogyi Ferenc Népszabadság könyvesbolt Felújítva. korszerűsítve nyitónapon mintegy ötmillió megnyílt Budapesten. a forint értékű könvwel. VIII. kerület, József krt. 5. hanglemezzel várták a vá­szám alatt a Ncpszabadsag sárlókat Újdonság az üzlet­könyvesbolt. Az Állami ben az információs pult. ahol Könyvterjesztő Vállalat, há- készséggel állnak minden ér­lózatbővítő. felújító orog- deklődő rendelkezésere. ta­ramjónak részeként valami- „áccsal, tájékoztatással, elő­vel több mint hét hónap .„„„^ felvesznek b ke. alatt korszerűsítették, csino­sították a nagy közkedvelt- resett. nem kapható nöny­segnek örvendő üzletei. A vekre.

Next

/
Thumbnails
Contents