Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

Szerda, 1981. szeptember 9. 3 Kukoricabemutató Szegeden Munkavédelem Amire a vevő nem kíváncsi Somogyi Károlyné felvétele A szakemberek egy csoportja a bemutatón A nemesítők munkájának eredménye, a kutatás végterméke a vetőmag. A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet kollektívája évről évre újabbnál újabb „végtermékekről" számol be a szakembereknek az immár hagyományossá vált bemutatókon. A kukoricanemesítési főosztály idei bemutatójára tegnap került sor Újszegeden az intézet központjában, illetve az öthalmí telepen, ahol a gyakorlati bemutató résztvevői megtekintették a hibrideket, a fajtajelölteket, valamint az agrotechnikai kísérleteket is. Az eseményen dr. Magassal Dániel, a GKI igazgatóhelyettesének megnyitó szarai után dr. Szél Sándor, a kukoricanemesítési főosztály osztályvezetője ismertette a kollektíva eredményeit. Jelenleg a hazai kukoricatermő területek közei 70 százalékán szegedi, vagy szegedi érdekeltségű hibridet termesztenek. Az itteni kutatási eredményekre tehát méltán figyel az ország, mindenfelé várják az ú.i hibrideket, fajtákat. Mivel a 14—15 millió tonnás gabonaprogramból a kukorica 7,5 millióval részel, nem lehet közömbös a termesztés sikere. annak fejlesztése, s a jó vetőmagon kívül a megfelelő agrotechnika megteremtése, illetve alkalmazása sem. Országos szinten a nemesítők az évenkénti termésnövekedéshez ugyanis egy százalékkal hozzájárulnak. s a többit az agrotechnika pótolja. Az új agrotechnikai kísérletekről Széli Endre, tudományos munkatárs Részéit. Dr. Csala Gábor, a vetómagosztály vezetője, az idei hibridvetőmag-ellatásról szólt. Hazánkban 27 ezer hektárnyi kukorica Szegedi érdé/ keltségű, tehát az ehhez elegendő vetőmagot az üzemek rendelkezésére kell bocsátani. Néhány kurrens hibridből idén előreláthatólag hiány lesz, ám ezt másik hibriddel pótolni tudják. A választék egyébként is bőséges, mint minden évben. A kutatók tegnap elmondták —, s a jól sikerült bemutatóval ismét bizonyították a mezőgazdászoknak —, hogy továbbra is célkitűzésük a nemesítés, az agrotechnika és az ökonómia összehangolásával olyan új hibridek kinemesítése. s a meglevő kiválóságok fajtafenntartása, amely a termesztők igényeit messzemenően kielégítik. A. fi. oliokvium Korszerűen, az igények szerint Mérni pedig szükséges — idézhetnénk némiképpen átalakítva a hajózásra vonatkozó ókori mondást. S hogy mennyire jogosan, az illusztrálja egyetlen adat: a magyar gazdaságban évente 40 milliárd forint elszámolási bizonytalanság születik abból, hogv nincs elegendő és megfelelő minőségű mérleg a termelők, szállítók birtokában- S ez a jókora összeg csak egyelen szempont az érveknek abban a tekintélyes sorában, amely a fejlett mérlegtechnika szükségességét indokolja. Hiszen a korszerű ipari folyamatok egyre több, valóban bonyolult mérlegeket igényelnek. Olyanokat például, amelyek folyamatosan és pontosan képesek szabályozni egyes anyagok keverési arányát a különböző termelési folyamatokban,. a folyadékokét, a szilárd anyagokét, vagy akár az olvasztott, fémekét egyaránt. Rengeteg féle célra kell tehát mérlegeket készíteni manapság- Mérlegeket, bonyolult kiegészítő berendezésekkel- vezérlő rendszerekkel ellátva. Bőségesen akad feladatuk a vásárhelyi METRIPOND mérieggyár műszaki szakembereinek. Hiszen nemcsak a műszaki fejlesztés iránti folyamatos igény ad munkát számukra, hanem az is, hogy minden egyes feladat megoldása más-más igényeket támaszt velük szemben. S nem is akármilyen igényeket, hiszen a hazai mérleggyártásban is egyre inkább teret nyernek a ftügkotrszerűbb megok'ásoíc. például a mikroprocesszorok alkalmazása. Állandó szellemi készenlétre van tehát szükség a mérleggyártásban, amely lassanként egyre inkább ,,tudományintenzív" iparrá válikEzért is van nagy jelentősége annak, hogy W68 óta rendszeresen megrendezik a mérlegtechnikai kollokviumukat, amelyen a gyártók, a felhasználók és mérésügyi szakemberek vitatják meg a mérlegtechnika legújabb kérdéseit. Idei konferenciájuk, amelyet tegnap nyitottak meg Szegeden, a Technika Házában> immár a hetedik a sorban. A kollokviumon 180 szakember vesz részt — köztük 10 országból 35 külföldi vendég —, s 28 előadás szerepel a programban. A konferenciák hagyományos témái ' között szeretjeinek például az ipari mérlegtechnika kérdései, valamint általában a mérésügy problémái. Az idei előadások is jórészt ezekkel a témakörök, kel foglalkóznak, egy viszonylag új terület, a gyógyászati mérlegelés kérdéseinek elemzésével együtt. Az előadások mindenekelőtt a felhasználók szempontjából foglalkoznak témáikkal, beleértve olyan kérdéseket is, hogy a korszerű mérlegechnika miként segítheti például az anyagés energiatakarékosságot. S hogy mi minden várható el egy ilyen kollokviumtól? Mindenekelőtt nyilván az, hogy a mérleggyár jó információkat szerezhessen a felhasználók tapasztalatairól, a gyakorlat problémáiról a meghívott, külföldi előadóktól pedig a világ mérleggyirtásának legújabb tendenciáiról. Emellett — a tapasztalatok szerint — az ilyen tanácskozások jó alkalmat szolgáltatnak hasznos kooperációs kapcsolatok kiépítésére. Osztrák és jugoszláv céggel már van ilyen kapcsolatuk. most pedig egy NSZK-beli vállalattal tárgyalnak arról, hogy nagyberuházások mérlegproblémáit közösen oldják megA nyugatnémet cég olyan elemeket szállíthatna a METRIPOND-nak, amelyeket itthon nem lehet besze-! rezni. S megvan a lehetőséghogy a kooperációt — ha beválik — később harmadik piacokra is kiterjesszék. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület mérlegtechnikái szakosztályának megyei szervezete és a METRIPOND által közösen rendezett kol- j lokviumot tegnap Fótos József. a mérleggyár vezérigazgatója nyitotta meg Köszön-' tötte a vendégeket, köztük Papdi Józsefet, az. MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát, dr- Szalontai Józsefet, a vásárhelyi pártbizottság első titkárát, Berta Istvánt, a Szeged városi pártbizottság titkárát és Prágai Tibort, a szegedi városi tanács általános elnökhelyettesét. Ezután a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület elnöksége részéről Pecsők László, a Műszeripari Kutató Intézet igazgatója szólt a konferencia jelentőségéről, majd megkezdődtek az előadások. A kollokvium pénteken fejezi be munkáját Az ipari szövetkezetekben az elmúlt öt esztendőben csökkent a balesetek száma, a helyzet azonban még ma sem megnyugtató — állapította meg keddi ülésén az Országos Munkavédelmi Bizottság. Öt év alatt összesen 33 ezer 227 dolgozó sérült sérült meg A balesetek 24 százalékát a sérült gyakorlatlansága. szakképzettlensége, fegyelmezetlen magatartása, 16,5 százalékát pedig a munkafolyamat helytelen szervezése okozta. Nőtt a szövetkezetek mulasztásából eredő halálos balesetek száma. A legtöbb esetben védőberendezés hiánya, hibája, illetve mellőzése, valamint a munkafolyamat helytelen szervezése, különféle egyéb mulasztások idézik elő a halálos sérülést. Több mint 2500 átfogó ellenőrzést tartottak a munkavédelmi felügyelők az elmúlt öt esztendőben. A feltárt hibák alapján 587 esetben kezdeményeztek felelősségrevonást. Napirenden: a tervezés Az állami kiskereskedelem forgalma 1985 végéig a vállalati tervek szerint 37,1, a szövetkezeteké 39,3 százalékkal nő. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a szövetkezetek bátrabban vállalnak kockázatot, és rugalmasabban alkalmazkodnak az igényekhez, mint az állami kereskedelem — állapította meg keddi ülésén a Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Kedvezőbb, hogy a forgalom fejlesztését hosszabb távú szerződéses kapcsolatokra alapozták, s a kereskedelem mindinkább szélesíti termeltető tevékenységét. Hasonlóképpen bíztató, hogy a szövetkezetek jelentősen bővítik termelő ágazataikat. A szakszervezet elnöksége üdvözölte, hogv a vállalatok a nyereség növelésének érdekében a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a költségek csökkentésének megtervezésére. Az elnökség szükségesnek tartja, högy a szakszervezeti bizottságok ugyanolyan kezdeményezőkészséggel és aktivitással segítsék az oktatási, a takarékossági, a munka és üzemszervezési, valamint az ötnapos munkahéttel öszszefüggő programok kidolgozását amint azt a szociálpolitikai tervek kialakításában tették. A

termékszerkezet egészséges átalakításáról az elmúlt évtizedben több fórumon esett szó. Az első. valóban hathatós lépéseket azonban a hetvenes évek végén tették meg a vállalatok és szövetkezetek. Igaz. a késlekedésre bőséggel akadt magyarázat. De mivel a piacon aligha kíváncsiak néhány gazdasági vezető magyarázkodására. ígv a honi gazdasági szakemberek mind inkább rádöbbenhetnek arra: a jövőben nem lehet boldogulásuk forrása, ha nagy- és kisüzemeinkben gazdaságtalanul készülnek a vísárlók igénveit nem megfelelően kielégítő termékek. A piacon ugyanis csak a tényeket tisztelik, azokat mérlegelik, vagyis azt. ki tud a kor emberének igényeit a lehető legjobban kielégítő árut gazdaságosan termelni. A tétel tehát egyszerű. Az első lépéseket azonban sokhelvütt nehezebben sikerült megtenni, mint az indokolt lett volt. Igaz, tudiuk jól. a hazai gazdaság rugalmasságáról szóló híradásokat ismerve, nem remélhettük, hogv egvlk napról a másikra valamennyi vállalatunk a gazdaságosság követelményeinek megfelelve, a legkényesebb igénveket is kielégítő termékkel tud ielentkezni a világpiacon. Ma azonban bízvást mondhatjuk, túl vagyunk az első lépéseken. A kül- és belföldi piaci viszonyok változása, valamint egvéb közgazdasági tényezők és szabályozók módosulása önmaguk tevékenységének elemző vizsgálatára késztette a vállalatokat. Rendszeres gyakorlattá vált a termelési szerkezet, az élő- és holtmunka felhasználásának, valamint a termelés és értékesítés gazdaságosságának elemzése. Akad olyan nagyüzem, ahol néhány év alatt húsz százalékról egy százalékra csökkentették a gazdaságtalanul előállított termékek arányát, és sok üzemben módosították a gyártástechnológiát. Az üzemek jelentős hányadában napjainkban már nem ismeretlenek az olvan fogalmak, mint a mun| kaszervezés. a minőség javítása, az anvag- és energitakarékosság. Ki-ki a saját területén tudia leginkább megállapítani az első lépések gazdasági eredményességét, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Néhol azonban már önelégültséget váltottak ki a kezdeti sikerek. És talán éppen az elégedettség hatására de mintha kevesebb szó esne a termékszerkezet-váltást hátráltató (jobbára emberi) tényezőkről és az e téren meglevő tartalékainkról. Elég csak arra gondolni, miiven mértékben gátolják az üzemek munkáját a munkaszervezés jelenvaló hiányosságai. a munkaerő-gazdálkodás fogyatékosságai, amelyek a munkafegyelem javulásának gátiává válnak. Alighanem jobban kellene ügyelni a munkajog szabályainak érvényesülésére, a iogok és kötelezettségeik összhangjának megteremtésére. E tényezők hiányosságai ugvanis hatással vannak a termékek gazdaságos előállítására is. Gyakran elámulunk, amikor arról hallunk, hogy drága pénzért hívott külföldi munkaszervezők néhány hét alatt szinte csodákat művelnek a honi üzemek némelyikében. Aztán megbízatásuk lejárta után néhol visszatérnek az eredeti kerékvágásba. Ugyanakkor sok hazai, munkaszervezéssel foglalkozó szakember panaszkodik arról, hogv a feltételek hiánvára vagy vélt érdekekre hivatkozva, nem tudia megvalósítani elképzeléseit, javaslatai többnyire már az első szűrőn fennakadnak. Érdemes lenne elgondolkodni ezen. meg azon. hogv miért kapnak felkészültségük bizonyítására az indokoltnál kevesebb lehetőséget. U

gyancsak a hátráltató tényezők között említhetjük (évek óta!) a szerződési fegyelem hiányosságait. Olv annyira hogy hovatovább csodaszámba megv, ha időben teljesítik a szerződésben vállait kötelezettségüket. A károsultak pedig csak ritkán érvényesítik jogaikat, mert akkor esetleg ki lennének szolgáltatva a késlekedők kénye-kedvének. Emiatt állnak kihasználatlanul a gének és ebből fakad a munkaszervezés hiányosságaként ismert gondjaink jelentős hányada. De érdemes lenne továbbgondolkodni azon is, hogv napjainkban, amikor alapvető gazdasági érdek az export fokozása, a vállalatok miért kapnak a szükségesnél jóval kevesebb információt a világpiac igényeiről? Az eredmények és a hátráltató tényezők felsorolása korántsem telies. De olyan tényezők ezek. amelyek elengedhetetlen feltételei továbbhaladásunknak. Márpedig nem mondhatunk le az állandó fejlődésről, mert a külpiaci verseny éleződik, és ott sohasem azt. kérdezik, ki, miért nem képes a vásárlók igényeinek megfelelő termékekkel kirukkolni. hanem a tényekre kíváncsiak. Császár Nagv László Kezdődik az őszi betakarítás Kedvez az időjárás a határban dolgozóknak, sűrűsödnek a tennivalók a földeken Somogyban — a Drávától a Balatonig — gépek sokasága készíti a magágyat, szórja az istállótrágyát, s a hét elején megkezdődött a legnagyobb őszi munka, a kukoricatörés. A megye gazdaságai kidolgozták a soron következő munkák haditervét, hogv gépeik jobb kihasználásával. nyújtott és kettős műszakok megszervezésével, egymást segítve idejében végezzenek teendőikkel. A legnagyobb munkát a kukorica betakarítása adja, amihez négyszázhatvan kombájn áll az országrész gazdaságainak rendelkezésére. Szerte a megyében dolgoznak a silókukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya betakarításán is Az őszi vetésű kalászosok — a jövő évi kenyérnek való és a takarmánygabona ala — 95 ezer hektáron készítik elő a talajt, s e munka felén máris túljutottak. Felkészültek a gyümölcs és a szőlő szedésére, szüretjére is a somogyi gazdaságok, dolgozoikat ebben a diákok, a katonák, s az ipari vállalatok által kiállított brigádok segítik maid. A Zalából érkező hír szerint a megye gazdaságaiban 11 ezer hektáron termő silókukorica felét levágták, szecskázták, elraktározták már. Egyre többen dolgoznak az almáskertekben is. A zalai táj legfontosabb ipari növényének, a repcének a magja a 14 ezer hektáros terroóterütei 95 százalékán mar a földben van, finisébe érkezett vetése. A másik olajosnövény, a napraforgó feídolgozasanak szezonja pedig éppen ezekben a napokban kezdődik, amim ezt az ország túlsó szegJctéből, Szabolcsból jelezték. Hazánk egyik legrégebbi növényolaj gyárában. Nyír bátorba kedden érkezt Í meg az első napraforgó szállítmányok, s vette kezdetét a feldolgozási idény. A három megyéből — Borsodbol. Hajdúból és Szabolcs-Szatmárból — közúton és vasúton érkező termést a győri raktárakban és a bérelt tárolókban helyezik biztonságba a sajtolásig. Az idény május végéig tart, s ez idő alatt naponta 18 vagonnyi terményt dolgoznak fel.