Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

4 Szerda, 1981. szeptember 9.' A londoni jegyzőkönyvtől a négyhatalmi megállapodásig Egy történelmi évforduló margójára Az 1971. szeptember 3-án Nyugat-Berlinről született négyhatalmi szerződés leglényegesebb gondolatét a szerződés második fejezete fogalmazza meg: Rendelkezések Berlin nyugati szektoraira vonatkozóan alcímmel. „A Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság és. az Amerikai Egyesült Államok kormányai kijelentik, hogy a kötelékeket Berlin nyugati szektorai és a Német Szövetségi Köztársaság között fenntartják és fejlesztik, amlkorls figyelembe veszik azt, hogy ezek a szektorok mint idáig, úgy a jövőben sem képezik a Német Szövetségi Köztársaság alkotórészét, és továbbra sem tartoznak annak fennhatósága alá." Nagy erénye ennek a megállapodásnak. hogy a négy nagyhatalom túljutott a „Jogi vonatkozásokban fennálló nézetkülönbségeken", nem • város (Nyugat-Berlin) megnevezése volt a lényeg (ezügyben kompromisszumos megoldás született, „szóban forgó területként". „Berlin nyugati szektoraiként" emlegetik), hanem annak leszögezése, hogy „nem szabad egyoldalúan megváltoztatni azt a helyzetet, amely ezen a területen kialakult." Tehát a körzetben létrejött status qúo, függetlenül bármilyen politikai és jogi motívumtól, egyoldalúan megváltoztathatatlan. Ez a megállapodás Jelentős mérföldkő a háború utáni európai és világtörténelemben. Lényeges a város szempontjából is, melt jövőjéről született olyan szerződés, amely kizárja újabb válságok keletkezésének lehetőségét ebben a földrajzilag— politikailag bonyolult térségben. A ..London) jegyzőkönyv" megszületésétől (1944. szeptember 12-én Írták alá a nagyhatalmak, és a németOrszági megszállási zónák mellett Berlint különleges területként emelik ki) az 1971-es négyhatalmi megállapodásig eltelt csaknem három évtized alatt sokszor került a város a politikai érdeklődés homlokterébe. Amint ismeretes. Berlint a szovjet csapatok szabadították fel, és csak két hónappal a kapituláció után vonultak be az amerikai, angol, francia csapatok — ekkor került Berlin közös közszakítását, ellenkezőleg. A berlini közös közigazgatás — a potsdami szerződésben foglaltaknak megfelelően — egy demokratikus Németország megteremtésében játszott volna íontos szerepet! Az úgynevezett berlini kérdés tulajdonképpen valutareformmal vette kezdetét, amelyre 1948. június 24-én került sor Berlin nyugati szektoraiban. A NyugatBerlinben végrehajtott valutareform a közvetlen érintkezés következtében nemcsak Berlin keleti zónáját veszélyeztette, hanem a szovjet zónát is — nem beszélve arról, hogy e lépéssel a leendő NSZK érdekszférájába kívánták vonni Nyugat-Berlint. Ez szükségessé tette, hogy a Szovjetunió a közlekedésben (saját szektorának védelmében) óvintézkedéseket tegyen. Az eddig zavartalan vízi, légi, közúti forgalomban korlátozásokat léptettek életbe. Az amerikaiak megnyitották a „légi hidat", melyből a nyugati sajtó valóságos kampányt csinált. Berlin gazdasági szétválasztását a város adminisztratív elkülönítése követte. 1948 szeptemberében Berlinben a CDU. FDP, SPD fl _ ,, . vezetői kimondták a Küligazgatés alá. Berlin negy . döttek Városi Gyűlésének szektorra történő felosztása szétesését, és gyűlésüket már nem jelentette a város gazdasági, politikai . vagy adminisztratív egységének a szét„Közlekedés kötélpályán A világon először Grúziában wm T Grúzia területének csaknem fele 1000 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A kötélpályák alkalmazása ezért gazdaságilag grádi rendkívül előnyös. Jelenleg a léssel, köztársaságban 3S utasszállító- és 40 teherszállító kötélpálya működik, ezeken évente több mint 10 millió utast és 14 millió tonna különböző terhet szállítanak. Alkalmazásuk gazdasági hatékonysága az útépítéssel öszsaehasonlítva több százmillió rubel. Egy kilométer hosszú kötélpálya Grúziában, általában, 10 kilométer hosszú autóutat helyettesit. Nemrég Acana faluban adtak át rendeltetésének újabb kötélpályát, amely egy hatalmas szakadékot átszelve, a lehető legrövidebb úton teremt összeköttetést a nehezen elérhető teaültetvények és az ültetvények raktárai között. Ezen szállítják a műtrágyát és a kisebb gépeket is. A teatermesztők öt perc alatt jutnak el munkahelyükre. Grúziában a közeljövőben 13 hegyi területen 80 kötélpálya építése kezdődik meg. E terv megvalósítása lehetővé teszi egyrészt a műtrágya fokozottabb felhasználását a hegyi legelőkön, másrészt 30 ezer hektár új legelő hasznosítását. A kötélpályákat ásványi kincsek, mangánérc, szén. mészkő és építőanyagok szállítására is felhasználják. Grúziában működik a Szovjetunió egyetlen felvonótervező tudományos kutatóintézete. Az Intézet a rendszerek automatizálásával foglalkozik. Szoros kapcsolatokat tart az ország számos kutatóintézetével. így a moszkvai Irányítástechnikai Intézettel, harkovi Geotechnikai Intézettel és a leninFelvonóipari EgyesüA világon először Grúziában kötöttek össze két várost kötélpályával. Amíg a 20 kilométeres távolságot az autóbusz 45—50 perc alatt teszi meg. a kötélpálya az utat 15 kilométerrel rövidítve. ezt az időt 12 percre csökkenti. Van Bajburt (APN—KS) a SED-képviselők nélkül tartották meg. A következő lépés, amely szintén jelentős volt Nyugat-Berlin történetében, 1961. augusztus 13-án következett be, amikor is az NDK a Nyugat-Berlin és Berlin közötti határt államhatárrá változtatta. Ezzel megszűnt Nyugat-Berlin a „nyugati világ kirakata" lenni, amely szerepet főleg az Egyesült Államok szánta a városnak. Az NSZK-ban 1969-ben létrejött SPD—FDP kormánykoalíció „úi keleti" politikája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megindulhatott az eszmecsere a berlini kérdésben ls, melynek eredménye az 1971-es négyhatalmi szerződés lett. A mai feszültségektől, fokozódó ellentétektől terhes világban hangsúlyoznunk kell a nagyhatalmak közötti — kompromisszumokra épülő — szerződések politikai Jelentőségét, mint az egyedül járható utat, a békés egymás mellett élés politikája folytatásaként. Benkő Zsuzsanna Á kurgani doktor csodái Hippokratész óta tartotta magát az a vélemény, hogy a szervezet egyéb szöveteitől eltérően a csont kemény, és csökkent regenerációs képességgel rendelkezik. A legutóbbi időkig a törések öszszenövésének időtartama ugyanakkora volt. mint Hippokratész korában. Gavriil Ilizarov szovjet traumatológusnak és Ortopéd szakorvosnak mindezt sikerült megcáfolnia. Ezernyi műtét eredményével bizonyította, hogy a csont a legaktívabb szövetek közé tartozik, természetesen meghatározott körülmények között. Altalános vélemény volt az is, hogy a felnőtt ember csontja hosszirányban' nem növekedhet, ezért az összeforrás helyén féltek bármiféle rést hagyni. Ilizarov ezt a téves nézetet is megcáfolta. Nagy hatékonyságú, elméletileg is megalapozott gyógyítási eljárásai lehetővé tették a támaszmozgásapparátus gyógyítási elveinek gyökeres Aiegváltoztatását, a traumatológia és ortopédia számos, bonyolult problémájának megoldását. Így visszaadható azoknak az egészsége, akik korábban gyógyíthatatlanoknak számítottak, csökkenthető a súlyos műtéti beavatkozások száma, sok műtét kímélő, vértelen gyógyítással lyettesíthető. amelyek csak kórházakban, hanem ambulanciákon is eredményesen elvégezhetők. Első ízben kínálkozott lehetőség a lágy szövetek és csontok defektusainak pótlására transzplantátumok átültetése nélkül (még vértelen módszerrel is), válamint arra, hogy a csontoknak kellő formát adjanak, szabályozzák hosszúságukat, megszüntessék a különféle szerzett deformitásokat, sőt még arra ls, hogy amputált lábszárcsont esetén a láb hiányzó részét megalkossák. Ezenkívül megtalálták egy sor más, igen nehéz orvosi feladat megoldását: a daganatok műtéti eltávolítása után csontvelőgyulladással komplikált, nagy kiterjedésű csontsérülések, valamint sok, veleszületett rendellenesség, köztük álízületek megszüntetését. A világgyakorlatban először fUzarovnak sikerült sebészkés nélkül végtagot 50 (!) centiméterrel meghosszabbítani. A törések gyógyításának llizarov-féle módszere lemond a gipsz és más kiegészítő rögzítő eszközök alkalmazásáról, a gyógyulás első napjaitól kezdve biztohe- sitja a végtag szabadon manem- radását, kedvező feltételeket teremt a vérkeringés helyreállításához, a csont gyors regenerálódásához. Megelőzi, különösen idős betegeknél a hosszú fekvéssel Járó súlyos komplikációk kialakulását. Az llizarov-készülék (a tudós álial létrehozott készülék ezen a néven került a tudományba), viszonylag egyszerű; tartórudak. csavarok, tűk. gyűrűk. Az orvos a sérült csont minden repeszdarabján vékony tűket vezet keresztül, és egy speciális készülékhez kapcsolja őket. amely mobil módon regisztrálja a csontrepeszek közti távolságot. A csontrepeszek összekapcsolása olyan szilárd, hogy a páciens nyugodtan járhat törött lábbal, beteg kezével pedig tárgyakat is felemelhet. A tudós ma annyira nép* szerű, hogy a „kurgani doktor" említésekor az emberek tisztában vannak vele, hogy Gavriil Ilizarovról van szó. Ilizarov professzor Lenin-díjas, a Szocialista Munka Hőse. egy tudományos kutatóintézet igazgatója. a tudományok doktora, az OSZSZSZK érdemes orvosa. az OSZSZSZR érdemes feltalálója. (APN) Munkabér katonai szolsálat után Az elmúlt hetekben sze- bérrendezésekre. illetőleg relt le sorkatonai szolgálat- bérfejlesztésekre figyelemból Sz. I. szegedi olvasónk, mel kell megállapítani. EzLeszerelése után régi munkahelyére ment vissza dolgozni. A munkabér megállapítása körül vitája van, mert a katonai szolgalat alatt munkatársainak emelték a bérét, az övét nem. Kérdezi: mit mond erről a jogszabály? Továbbá azt ls szeretné tudni, hogy továbbtanulás esetén kaphat-e kedvezményt? A sorkatonai szolgálat viszonylag huzamosabb ideie alatt a hadkötelezettséget teliesítő dolgozó munkahelyén a béreket általában emelték. Ehhez képest az ismét, munkáija álló dobozó nem kerülhet a kereset szempontjából hátrányosabb helyzetbe. A leszerelés után a bevonulás előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét, a vele azonos, vagy hasonló munegvébként a szakmunkásvizsgára bocsátása szempontjából is el kell ismerni. Második kérdésére a választ a munka iogí szabályok adják meg. Ezek szerint a dolgozóval az esti és a levelező tagozaton való tanulásra, szakmai tanfolyamokra stb. tanulmányi szerződés köthető, ha az magasabb képesítés elnyerését biztosítia részére. Az 11 ven képzettség megszerzésére vagy képesítés elnyerésére íránvuló tanulmányi szerződés megkötésénél a sorkatonai szolgálatot. teljesítetteket — azonos feltételek esetén —- a pításánál a katonai szolgálat leszerelést követő három során szerzett — termesze- évig elönvben kell részesítetesen a betöltött munkakö- ni. Tehát az a dolgozó, aki rének megfelelő — szakkép- sorkatonai szolgálatból ez év zettséget. illetőleg a dolgozó második felében szerel le. az munkájának elvégzéséhez a tanulmányi szerződéssel szükséges szakmai gyakorla- kapcsolatos kedvezményben tot ls figyelembe kell venni. 1984 második félévében kezA sorkatonai szolgálat során dődő tanévig részesülhet. által a dolgozó sorkatonai szolgálat tellesítése után az újbóli munkába • álláskor olvan keresetet érhet el. mintha a sorkatonai szolgálat ideje alatt munkahelyén dolgozott volna. A dolgozó a katonai szolgálat teljesítése során is szerezhet szakképzettséget. Ezt veszi figyelembe a rendelkezés, amelv kedvezményként írja elő, hogv a sorkatonai szolgálatot követően munkaviszonyba lépő dolgozó munkabérének megSllakakörökben bekövetkezett szerzett szakmai gyakorlatot Dr. V. M. Dér Endre: 2. Zuhogó kérdéseimre nem válaszolt Dóri. Én faggatni kezdtem: — A férjeddel vagy Itt? Felvonta a vállát, kivel lenne persze, ha nem a férjével. — És lakást hogyan tudtatok venni? — Szolgálati lakás, itt kaptuk. — A férjed is tanít? — Nem .., így adódott. — Nagyon örülök, hogy ezek ilyen rendesek, hogy éppen neked adtak lakást, mi a Belvárosban szeretnénk egy háromszobás lakást venni ... Es a fiatok? — A városban jár gimnáziumba. tev történt, hogv Inkább a volt falusi iskolát választottam, távol a férjemtől, aki mélytengeri polipként nyugodtan szívhatja más nőnek a vérét, ide ki (úgy gondoltam akkor) nem gyűrűznek el a pletykák, itt nyugodtan átgondolhatom majd a helyzetünket, amely egyáltalán nem megnyugtató, (bár a bíróságon is mindent magára vállalt az igazgató, és többrendbeli hivatali visszaélés, szeméremrontás miatt csupán három évet kapott, amit egy évre csökkentettek a följelenések visszavonása következtében. Meg kellett válnia jól fölszerelt iskolájától. ahol az Igazgatói szoba pirosra volt festve, fekete, a Képcsarnokból vásárolt ülőgarnitúrával, 8 helyette egy dunántúli nagyváros valamelyik kerületi tanácsának művelődésügyi osztályvezetője lett, kétszer annyi fizetéssel, ragyogó villával, feleségét egy óvoda igazgatójává nevezték ki, és boldogan élnek mind a ketten, míg meg nem halnak). Am akkor még nem gondoltam, hogy a meggondolgatásra nem lesz időm, a nagyobbik fiam iskoiába megy, a kisebbik is nálunk lesz valahogy, anyám majd csak a szünidőre vállalja magához, s ha valamennyire is otthont akarok nyújtani a családomnak, időnként főznöm kell, nem beszélve a mosásról és a takarításról és egyébről, no meg véget nem érő beszélgetéseimről. ami már az abnormalitás határát súrolja, s amivel éppen azt nem érem el, hogy az emberek fölfedezzék bennem a valamikori, ártatlan_jóhiszemű kis-nagylányt, aki voltam, és aki ma is vagyok.., — Ma nem bírom elviselni az arcodra kiült kétségbeesést — dőlt mellén a rekamiéra a Fiú, akivel együtt élek, aki az apjuk helyett neveli a gyerekeimet.aki nek hálával tartozom, mert megváltott az elzülléstől, vagy az italozástól, vagy az öngyilkosságtól, akinek mégsem tudok hálás lenni, mert éppen vele szemben voltam önző, magamhoz ragadtam, mert szükségem volt rá. aztán világgá kiáltottam mások szerint a „vétkemet" (szerintem a gyengeségemet), amivel végképp letepertem a Fiút. Ö nem tudja, neki nem szabad ezt tudnia, azt sem. hogy klbírhatatlannak érzem sokszor a kicslnyességét, az ideje percnyi-pontosságú beosztását. hogy idegen tőlem mindenféle szabály és kötöttség. De azért engedelmeskedem, mint kislánykoromban engedelmeskedtem az anyámnak, apámnak, igyekeztem a tanáraim kedvében járni, nagy. álmodozó szemekkel nézegettem a világot, lelkendeztem és soha semmire nem határoztam el magam. Semmihez nem értettem, a házimunkát nem szerettem, ezért anyám inkább a húgomat ugráltatta, akinek égett a keze alatt a munka, aki mérnök akart, lenni és mérnök is lett. húszéves korában férjhez akart, menni, de nem ment férjhez. állítólag azért, mert az anyám és én lebeszéltük erről az őrültségről (a vőlegénye, akkor már n vőlegénye volt. ivott és kártyázott, később, hajótörött házosságom idején tudtam meg, hogy disszidált, okos fiú volt, mérnök szintén, egy évfolyamra iárt a húgommal, állítólag szerelmi bánataiban hagyta el az országot), mert akkor én még nem sejtettem, hogy számtalan rossz beidegződés és indulat, munkál az emberben, lehetséges, hogy a húgom soha nem lett volna olyan boldogtalan leendő férjével, mint én az én férjemmel voltam házasságunk tizenöt éve alatt. A húgom Így maradt vénlány, időnként engem okol, meg az anyámat, amiért megfosztottuk a boldogságtól. Nem tudom, miért, nekem ilyenkor lelkilsmeretfurdalásom van, mert a házasságunkat úgy tekintem, illetve tekintettem, mint meglelt társadalmi helyzetem zálogát, házasság nélkül látens állapotban lennék, akinek nincs alkalma előlépni önmagából, s vállalni levetett bezártságának mindenfajta alacsonyrendflségét, és egyáltalán nem irigylem a húgomat amiért luxuskocsival jár, luxuslakása van, luxusbútorokkal. s a munkahelyén prémiumokkal ösztönzik. Ilyenkor azt gondolom, milyen kicsi kakasarca van, ha nem hordaná kontyban a haját, észrevétlen lenne. Engem meg bárki nevezhet öncsalónak, mivel mindenki fölfoghatja ésszel, eavszer maid (igen. így lesz. ígv kell maid történnie) meglepetésszerűen megjelenhetek a baráti körben egy idősebb (vagy tíz-egynéhány évvel idősebb) férfivel, aki okos, feltétlenül okos, talán ügyvéd, igen, lehetséges. hogy ügyvéd, vagy az is lehet, hogy művészember, aki belenyúl a lelkembe, megpattint egy kis érző idegszálat. és én hárfazenévet kísérem majd minden mozdulatát. Talán ez lesz egyszer a Megoldás. (Folytatjuk.)