Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

Vasárnap, 1981. szeptember 6. 6 , _ .>• w • Ml i Fölösleg és szükség V

eszteséggel dolgozó szövetkezet elnöke lett Ábrahám Vince. A téeszszovelaeg titkári székéből ment Rúzsára, a Napsugár Termelőszövetkezetbe. Beszélgetés közben szemforgatás lett volna meg nem kérdezni: — Szintén vesztett? — Ügy érti, hogy bukott titkár vagyok? Nem érzek presztízsveszteséget. Voltak nehéz napjaim, sőt hónapjaim is. de Inkább a latolgatás időszakában. Az volt a rossz, hogy akkor már láttam, mi van Itt. és ha végül elvállalom, addig is az én káromra romlanak az állapotok. — Az a titkárság nem volt rossz állás. — Farizeus beszédet ne várjon tőlem, öt évet ott töltöttem, kihúzván a lábamat, nem mondhatom, hogy rossz volt. Elegánsan fogalmazva: kiderült, hogy nem nekem való. Ezt a munkát, ami itt van. húsé évig csináltam, vegyük úgy, hogy az a másik kitérő volt — Haszon nélkül? — Volt alkalmam körülnézni az Országban, egy kicsit a világban is. Amit láttam úgy is néztem, mit vennék át, ha újra téeszbe mennék. Még titkár voltam, amikor elmentem nz elnökképzóro. Kérdezték, minek az neked? Készlilök az életre 1 Sokan ismernek, úgy érzem, becsülnek i», ha segítségért fordultát valahová, csak jóindulatot találok. Megint ne csavarjuk a szót az ismeretségre nagy szükség van. — Egyszer már volt elnök RúA másik téeszbeo, a Népszabadságban. Ügy fogadtak először, hogy akárhová mehetek, csak hozzájuk ne. Azt mondták, lovat is kettőből választunk — és amikor eljöttem, virággal búcsúztattak. Ide már ismerősként jöttem, úgy éreztem, hogy várnak, és szívesen fogadnak — Meglepetés? — óriási! Megint ne szépítsünk, nagy lazaságokat találtam. A mentség mindig: nem akarnak a tagok dolgozni. Mit tehet Ilyenkor az ember? Megkérdezi a tagokat, ök meg azt mondták, a vezetőség a hibás. Most már felelősséggel mondhatom, a tagokban semmi hiba nincsen, őket a veszteségért felelősség nem terheli. — Szépen hangzik, de bumeráng lehet belőle. Ha netán ismét ráfizetéses esztendő jön, nem tud kire hivatkozni. — A „netán" sajnos elmaradhat. Ezt az évet még elkerülhetetlenül veszteséggel zárjuk Csak a kamat és az esedékes törlesztés hatmillió forint erre az évre, rövid lejáratú hitelként harmincmillió nyomja a számlánkat Ekkora összeget bűvészmutatványnval se lehet elővarázsolni. Nem is azt mondjuk, hogy fölragyogott a nap,, és vége a szűk esztendőknek, hanem azt, hogy ebben az évben úgy előkészítjük a következőt, hogy akkor már nem szabad ráfizetnünk. Ha egyszer mégis beszaladna a madzag, akkor biztosan én lennék a JUbás. és a többi vezető, mert a tagok dolgozni akarnak. Tavalv a fán pusztult az őszibarack, mert állítólag senki nem akarta leszedni, idén volt olyan nap, amikor százhetven asszony szedte. Ha valami nem sikerül, nem ls mondja senki, hogy nincsen munkaerő, mert tudja a választ: úgy szervezd meg. hogy legyen. Könnyű kimondani a tapasztalatot: az emberek szívesen dolgoznak, ha megéri. A recept ls egyszerű, a munkát meg kell fizetni. — Rostálás? — Nem én fedeztem föl, hogy rendcsinálás kell, evvel fogadtak a tagok. Igen, Igen, de hogyan fogjunk hozzá? Lassan, fokozatosan? A bizonytalanságból előbbutóbb mocsár lesz, ezt a- utat nem választhattuk. A határozott lépés viszont népszerűtlen lehet. Lehetni lehet,, de nem az, mert aki ezt a szövetkezetet komolyan vette, a határozottságot várta. Összeszámoltuk, kiderült, a kicsi szövetkezetben Ilyen-olyan vezető állásban tizennyolc fölösleges ember van. — Nem értem. Pénzből hiány, emberbői fölösleg? — Három ma j orgazda és három brigád vezető állását megszüntettük. Csak százötven hektáron termelünk krumplit, de önálló ágazatvezető volt hozzá Ma sem értem, ml volt a dolga. Tavasszal elültették a krumplit, ősszel fölszedték. A vegyszerezés a növényvédőé dolga, az eladás az értékesítőé. Ágazatvezető volt, de a fölszedő gépeket nem Javították kl. Volt olyan brigádvezető, akinek egyszerre hét ágazatvezető dirigált, az a csoda, hogy meg nem bolondult. — Tehát a tizennyolc embert kicserélték? — Nem! Azokra a funkciókra a mostani körülményeink között nincsen szükség. — Kemény lépés. — Volt, aki magától elment, és olyan is van, aki más munkakörben nagyon hasznos tagja a szövetkezetnek Igyekeztünk úgy intézni a dolgukat, hogy ők is presztízsveszteség nélkül léphessenek oda ahol legnagyobb szükség van rájuk. Türelmesek vagyunk, ha kell; aki nyugdíj előtt áll, azt természetesen nem háborgatjuk. — Mennyi pénz a tizennyolc állás? — Évi 700 ezer forint Viszonylag nem sok, mert rendkívül alacsonyak voltak itt a bérek, de Jó, ha ezt az összeget azoknak fizethetjük ki, akik hasznos munkát végeznek év elejétől év végéig. — Túlságosan idillinek látszik, hogy szinte várták a tagok. Szemébe néznek az új vezetőségnek, és azt mondják, ez kell nekünk? — Garanciát kértek ők is, és a fölső hatóságok is. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szerződést kötött velünk, hogy 1982ben már nem lesz mérleghiány. Ha mégis lenne, bukunk. — A szerződés másik ága? — Ha kilábolunk a bajból, öt év múlva prémiumot kapunk. Nem 82-ben. nem 83-ban. hanem, akkor, amikor már mérhető, hogv ió utat választottunk. — Kilátások? — Most folyamatos bevételt hot zó tevékenységet kell folytatnunk, különben nem tudunk fizetni, de nem nézhet csak a lába elé, aki előbbre akar jutni. Fejlesztünk, ötszáz szarvasmarhát akarunk tartani, szőlőt és szilvát telepítünk, és hasznosítani akarjuk a meleg vizet gdó kutat, ha lehet. — Megint egy furcsaság. Fejlesztésről beszél, de a nagy pénzen nemrég üzembe állított paradicsomföldolgozó gépezet a szezon kellős közepén áll. — Azért, mert nem javították ki. Eldöntöttük, rendbehozzuk, és a jövő évtől üzemeltetjük. A paradicsom gépi szedésével viszont nem kísérletezünk tovább mert a gép a zöldet js szedi, abból pedig soha nem lesz piros paradicsomlé. Annyit termelünk, amit kéz. zel is le tudunk szedni, — Számoljunk: annyiért érdemes ilyen drága gépezetet üzemben tartaná? — Számoltunk. Nálunk szent növény a paradicsom, még a jogász is azt ültet a háztájiba. A tagok termelik, de más fölvásárlónak adják. Térjünk észhez, emberek! Mi adjuk a gépet, a palántát, és másé lesz a haszon ? Jövőre mi szeretnénk fölvásárlási szerződést kötni velük, hogy legyen annyi paradicsom, amiért erdemes a gépsort beindítani. — Ne kerülgessük a forró kását, egy nehéz kérdést még hadd tegyünk * beszélgetés végére. Látja, mennyi hiba volt itt. A megyei téeszszövetség titkáraként nem látta óket? — De láttam. — Mondhatjuk, hogy az előző elnök kiválasztása rossz lépés volt? — Kl kell mondanunk, az volt. — Kl ajánlotta elnöknek? — Én. személyesen. — Akkor azt is mondhatjuk, hogy az akkori rossz lépésért most vezekel ? — Ezt ne mondjuk, mert a vezeklés igen kényelmes foglalkozás ahhoz a munkához képest, ami napról napra ránk vár. Nem vezekelnünk kelL hanem dolgoznunk. HORVÁTH DEZSŐ Munkahelyi kapcsolatok A

munkahely „második otthonunk", ezért a jó vagy rossz munkahelyi légkör nagymértékben befolyásolja közérzetünket. Kellemes dolog, ha a munkatársakkal jó a kapcsolat, szívélyes a hangnem. Sok munkahelyen a közöst feladatok, a jól végzett munka barátokká kovácsolja a dolgozókat. Ezeket az értékes emberi kapcsolatokat érdemes ápolni. Vannak azonban a munkahelyeken ideálisnak egyáltalán nem mondható kapcsolatok házassági kötelékben élő férfiak és nők között. Ezek sokszor sértik a házastársi hűséget, és veszélyeztetik a házasságok fennmaradását. Tudom, mindenkinek magánügye, hogy kivel és milyen tartalmú barátságot tart fent. Ebbe senkinek sincs joga beleszólni. Én sem teszem. Mindössze a házasság védelmében ejtek néhány szót, amelynek inkább gondolat- és felelősségébresztés a célja. Mivel a nap Jelentős részét a munkahelyen töltjük, könynyen kialakulhat a munkatársi viszonynál mélyebb tartalmú kapcsolat férfi és nő között. Szerepet játszhat az újdonság ereje is, amely mindig vonzóvá teszi a másik felet S ha átlépik azt a bizonyos határt, amelynek egyik oldalán meg munkahelyi barátság van, de a másik oldalán már az egymás akarásának veszélyes zónája, ennek előbb-utóbb a család látja kárát. Ha nem is vezet váláshoz az ilyen rövidebb-hosszabb ideig tartó kapcsolat, a családi éietre mindenképpen kihat. Például: az érdekelt fél később megy haza, valótlan dolgokkal indokolja elmaradását (túlóra, kiszállás, értekezlet stb.); a közös családi dolgok Iránt közönyös vagy türelmetlen, mert gondolatai a másiknál Időznek; letagadja jövedelmének egy részét, és partnerére költi; szándékosan vitakat provokál, hogy mdoka Jegyen elrohanni hazulról — a másikhoz stb. A statisztikai adatok szerint a válási okok között igen nagy százalékarányban szerepelnek a munkahelyi kapcsolatok. De nagyon sok esetben ezek sem bizonyulnak tartósnak. ha házasságra kerül a sor. Ennek mélyenfekvő okai vannak. Az. aki nem tiszteli eléggé a házasságban mindkét részről kötelező erkölcsi normákat. könnyen beleesik ugyanabba a hibába, és új házasságát is lazán kezeli. Szívesen teremt ismét kifogásolható kapcsolatot, és kezdődik minden elölről. Ha a családi életforma iránt kötelező komoly felelősséggel boncolgatjuk ezt a kérdést. akkor mérlegelnünk kell a helyzetet. A család a legszebb emberi közösség, ahol védett, szeretetteljes környezetben nőnek fel gyermeke, ink, életünk folytatásai. Ha mérlegre tesszük ezeket' az értékeket, s a mérleg másik serpenyőjébe az alkalmi partnert. vajon melyik oldal súlyosabb lelkiismeretünk előtt? Az ember önmagát fémjelzi, ha a mérleg a család javára billen. Ha netán erőt is vesz rajtunk időnként az „egyszer élünk" Hangi^lat — ne dobjuk el a csaladot múló örömökért, mert az életút végén vissza kell néznünk, és lelkiismeretünk előtt felelni kell az életre hívott gyermekeink sorsáért. Az élet naponta kínálja a kapcsolatteremtési lehetőségeket munkahelyen és másutt. A személyi varázs sokszor hat érzelemvilágunkra. A kísértésnek nehéz ellenállni. Mégis érdemes leküzdeni ezeket az érzéseket, ég jellemes magatartással megvédeni az otthon tisztaságát. F. K. Katona Judit Húsz év után Bodor a negyvenedik év. Oltalmazz meg és tarts magasra. Jön révészem, a gyors Idő s átvisz a csöndes, túlsó partra. Te. velem mindenben iker. arcban, sorsban és mozdulatban, csak te maradtál meg nekem s neked végiképp csak én maradtam. Eleitől fogva tebenned bíztam és bízom mindörökké, révészünk vár. a gvors Idő csillaggá válunk s Őszi köddé Izsó és Dugonics T

isza-parti városunk legkorábbi, kedvelt és jellegzetes emlékműve a Dugonics-szobor. Eredetileg közvetlenül a mai központi egyetem (akkor reáliskola) előtt állott, mostani helyére az árvíz után került. Az emlékmű alakjának plasztikai meaálmodóla. tervezőie. a múlt századi magyar szobrászat legkiemelkedőbb egyénisége, Izsó Miklós (1831—1873) volt, aki százötven évvel ezelőtt, 1831. szeptember 9-én született. Nevéhez — többek kőzött — fiatalkori alkotása, a Búsuló juhász című közismert zsánerszobra. továbbá a debreceni Csokonai-emlékmű kötődik, melyeket a hetvenes években létrehozott pompás terrakotta szobrocskái (Táncoló hajdúk sorozat) gazdagítanak. Korán bekövetkezett halála miatt a szegedi Dugonics-szobron kívül, az általa tervezett budapesti Petőfi-szobrot is Huszár Adolf (1842—1886) vitelezte ki. Izsó megbecsülendő emlékezetét tiszteljük meg úgy, hogy idézzük fel röviden a Dugonics-szobor létrejöttének egykori körülményeit. Annál is inkább, mert ez az alkotás „... nemcsak hazai viszonylatban szép. hanem Európa számos korabeli emlékműve sori ban is méltán megállja helyét". A szobor felállításának szándéka mar az lUoü-as évekoen (Izsó születése körüli) megvolt. Ez érthető is, hiszen a szegedi származású Dugonics András (1740— 1818), — aki „...a nemesi ellenállás és a patriarkális népiesség irodalmi képviselője" volt — halála után: hamvait márvány síremlékkel fedték le, a város megfestette portrélát, és kéziratait kiadták. Kultusza tehát azt követelte, hogy mielőbb szobrot emeljenek neki, megadva ezzel a megbecsülés teljes emlékét. Azonban közel két évtized telt el, míg e szép cél a megvalósuláshoz vivő aktív mozgalommá vált. 1859 60-ban a Szegedi Híradó hasábjain előbb ösztönző cikkek, majd olyan hírek jelentek meg, melyek a szoborra történt eredményes gyűjtésről számolnak be. A kezdeti igény szerény volt, mert csak egy mellszoborra mertek gondolni, melyet akkor még a Széchenyi téren szántak elhelyezni. Jó évtized múltán, 1873ban alakult meg a — városi tanács által támogatott — széles körű, új Dugonics-szoborbizottság, mely — egyre gyarapodó őszszeggel rendelkezve — felkérte Izsó Miklóst az emlékmű elkészítésére. A művész e feladatot szívesen elvállalta. Egy mellszobrot és két olyan tervvázlatot hozott létre, melyek Dugonics Andrást álló alakként ábrázolták. Közülük a kiforrottabb második vázlat nyerte meg a bizottság tetszését. Ugyanis ez felelt meg legjobban azon kikötésüknek, hogy az emlékmű a gondolataiba mélyedt írónak és tanárnak i« kiváló Dugonicsot idősebb korából, mint tudóst. hazafit és papot tüntesse lel." Érdemes egy-két lényegbevágó részletet kiragadnunk abból — az Izsó által kidolgozott — szerződéstervezetből, mely a művész és a szoborbizottság közötti megállapodást tartalii.uzza. így például azt a kikötést, hogy a szobor magassága a művész által bemutatott tervezethez képest 7 és fél lábban állapíttatik meg. s a legjobb minőségű bromöol öntendö... A szobor a reáliskola előtti nyilvános téren lévén felállítandó, szükséges, hogy az alak minden oldalról tekintve, kifogástalan legyen." Az Országot Levéltárban őrzött szerződést — mely többek között a munkadíjat, a szobor elkészítésének időpontját stb. tartalmazza —. sajnos már nem lehetett megkötni. A súlyosan meghűlt Izsó szervezetét tüdővész támadta meg, mely végül is 1873. május 29-én a sírba vitte. A negyvenöt éves kiváló művész elhunytát Szegeden is fájdalommal fogadták. Ezt követően került sor arra a megállapodásra, melyet a szoborbizottság a művész özvegyével és Huszár Adolffal kötött. Határozatuk szerint- Huszár egykori mestere. Izsó Miklós neve alatt fejezi be az emlékművet, mivel valóságos kisminta maradt hátra, amelyét lényegében csak fel kellett nagyítani a kívánt méretre." A szobor készülése közben a bizottság folytatta a széles körű gyűjtést a társadalmi egyesületekben és intézményekben is. A gyűltésben segítséget jelentett az akkoriban megalakult Dugonics Kör. melvnek fő -törekvése szmtén a szobor felállíttatása volt. Jellemző az emlékmű magas költségeipek megszerzési nehézségeire. hogy a szobor elkészülte után maradt adósság kiegyenlítésére a bjzottságnak a Csongrádi Takarékpénztártól kölcsönt kellett felvennie. Az emlékmű ünnepélyes leleplezésére 1876. augusztus 19-én került sor. SZELESI ZOLTÁN