Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

Vasárnap, 1981. szeptember 6. 39 oMim Mester Attila rp • •« •> rr ír Tukrozodes Két emiber ült a víz fölött, a víz két embert tükrözött. Elment, az egvik és legott helyéin a hullám fodrozott. A máailk is felállt, a a kéne fejjel lefelé lóg a mélybe. Kalaipla vteel van teli — ml lesz. hogyha megemel i ? Aztán ka elment visszalőtt, ültek együtt a víz fölött lent két tükörkép összenézett, fent a két ember fütyörészett. A BAKSI NKVO TRAJO (ÜJ ÉLET) CIGÁNY EGYÜTTES Hagyományőrzés Emlékezés Szilágyi Istvánra és beilleszkedés 75 éve 1906. szeptember 6-án, Nagybecs kereken született Élete azonban, amelv szorosan kapcsolódott a munkásmozgalom mindennapos harcaihoz. Kiskiundorozsmához kötődött Az alig 20 ezer lakosé Dorozsma a két világháború között elsősorban mezőgazdasági lellegű település volt. munkásrétegét, pedig a ielentős számú kubikos és a mintegy ezer családot kitevő téglagyári munkásság alkotta. Az első világháború után leszűkült gazdasági lehetőségek, maid az 1929—33-as gazdasági válság a dorozsmai téglagyári munkásokat is szinte katasztrofális helyzetbe sodorta. Az egyik korabeli dokumentumban ezzel kapcsolatban a következőket olvashattuk: ..Amit kerestek a béke éveiben, abból élősködnek ma is. azt élik fel. ruházatuk nincs, tele vannak adóssággal dolgozni szeretnének, de nem tudnak munkaalkalomhoz iutni.. Szilágyi István is az 6 sorsukban osztozott, maga is kubikos volt. maid téglagyári munkásként dolgozott. Az ellenforradalmi Horthy-korszak ideién a téglagyári munkások között a vidéki szocialista szervezkedés ismert nehézséged ellenére is. viszonylag erős szociáldemokrata helvi szervezet működött. E szervezet munkáidba Szilágyi István 1932-ben kapcsolódott be. Az 1932—33-as esztendő különösen nehéz feladatok megoldása elé állította a dorozsmai szervezett. baloldali munkásságot. Nemcsak a rendszer munkásellenes intézkedéseit buzgón túltel iesítő főszolgabíróval szemben kellett biztosítani a helvi csoport, működését. de ekkor már számolniuk kellett az 1930. szeptember l-l, r>azv. helvi munkanélküli-tüntetés kiváltotta fokozott óvintézkedésekkel. valamint a baloldali munkásszervezetek ellen Kiskundorozsmán is kibontakozó jobboldali támadással. Szervezett munkásad válásának ideiére esett a Gömbös-léle Nemzeti Egység Párt szervezkedése is. amelvbe igyekeztek a helvi munkásságot is bevonni. Néhány ..munkanélküli eltévedt proletárt" ugvan sikerült bizonyos ígéretekkel megtéveszteni, de mint az MSZDP helyi szervezetének titkára írta: ..Ml. kiiskundorazsmai öntudatos munkásság ezekre, ami történt azzal felelünk, hogv még erősebb hittel és meggyőződéssel, dacosan álljuk a reakció viharait és fokozottabb agitációval erősítjük azt az eszmét, amelv az éhező és nyomoreó tömegeket felszabadítja. a szocializmust." Ilyen hittel és meggyőződéssel agitált e cél érdekében Szilágyi István is a különösen nagv erőpróbát. ielentő. 1934-es községi helyhatósági választások alkalmával a szociáldemokrata lelölt mellett Olyan légkörben, amikor a főszolgabíró kiielentette. hoev megmutatta. Dorozsma határóban nem lesz egvetlen szocialista sem. 1937 februáriában már a helyi szociáldemokrata szervezet vezetőségének ta«ia volt. így a mozgalomban végzett korábbi munkája Ielentős mértékben kibővült. l«v például több helvi sztrájkszervezésében is aktív részt vállalt A második világháború éveiben a leszűkült szervezett lehetőségek miatt a politikai kiállás és aeltácló fontos fokmérőié volt a Szovietunió győzelme melletti egyéni kiállás. Ezt tette Szllógvi István is. aki számára, sok társával eevütt. a szoviet. győzelem egyet leien tett a iobb emberségesebb élet lehetőségével. A vidék felszabadulását követően úiult erővel látott munkához. 1944 októberében egvik szervezőle volt. a Magvar Kommunista Pártnak, részt vállalt a polgárőrség munkáidban, maid oárttitkárként dolgozott, régi munkahelyén. Az 1956-os ellenforradalom ideién is tettekkel bizonyította a szocialista társadalmi rend Iránti elkötelezettségét. Jórészt az ő kiállása eredményeként, a téglagyárban nem szünetelt a munka, ami az adott körülménvek között egyértelmű politikai kiállásnak számított Munkás élete elismeréseiként megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet 1971-ben halt meg. Szilágyi István életútlát amelv a meghnrcolt eszmék megvalósulása mellett sok nehézséget és nyilván keserű történelmi tapasztalatokat is tartalmazott, mindvégig a fiatalon vállalt eszmékhez való hűség jellemezte. Valódi, emberhez méltó tartalmát pedig a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség, a munkásosztály és az egész nemzet lobbulását akaró, kevésbé látványos, ám nélkülözhetetlen tettek alkották. A. SAJTI ENIKŐ A

magyar népmeséket, dalokat, táncokat sokszor cigányok mondják, éneklik, táncolják el, de van a cigányoknak sajátos, önálló kultúrájuk is. Élnek még zári közösségek, amelyeknek nem kell élesztgetniük és újratermelniük néphagyományukat. mert az még élő valóság számukra. Sajátos népdalaikat éneklik, sajátos, külön táncaikat járják. Együtteseik, ha közönség elé lépnek, elsöprő sikert aratnak. S ma már egyre többször találkozhatunk velük különféle találkozókon, fesztiválokon. A cigány népi együttesek egyegy megmutatkozása nem csupán művészeti esemény, más értelme is van: közelebbről megismerkedhetünk egy velünk, köztünk élő népcsoporttal. Mert még most sem ismerjük eléggé. Nézzük meg őket közelebbről! A felületes ítéletek közül a legszelídebb az. hogy „a cigánygyerek hegedűvel a kezében születik". Ez éppúgy nem igaz, m'int ahogy egyéb általános tulajdonságokkal sem lehet jellemezni egy népcsoportot, amelynek számára a társadalmi munkamegosztás koronként és tájanként különböző lehetőségeket kínált és kínál. Vagy tagadnánk, hogy a foglalkoztatás, a társadalmi helyzet erősen alakítja az emberi tulajdonságokat? A cigányok kézműves-kereskedő népként vándoroltak Európába. Tekintve, hogy elsősorban fémművesként tartós tárgyakat készítettek, általában előbb telítették a piacot, mintsem a helyben élő népekkel bensőségesebb kapcsolatba kerülhettek volna, ösi, zárt közösségi rendjük mindig nehezítette társadalmi beilleszkedésüket és fejlődésüket. A szocializmus sürgetően napirendSTRÓBL ALAJOS SZOBRA re tűzi maradéktalan beilleszkedésüket a modern világba. Azoknak, akik cselekvő részt vállalnak e történelmi folyamatban, elsősorban két területen kell munkálkodniuk. Először is küzdeniük kell a magyar lakosság körében élő olyan előítéletek ellen. mint hogy „a cigány természeténél fogva lop", „a cigány nem szereti a munkát", vagy pedig „a cigányokat az állam .túltámogatja' a többiek rovására." Másodszor: a cigányság önismeretét kell fejleszteniük. Jó, ha ők maguk is — mindenki mással együtt — tudatában vannak, hogy a cigányok az idők mélyéről nem a lustaságot, a tehetetlenséget és az alkoholizmust hoztak, hanem a kézművességgel járó tudást és ügyességet: hogy a gagyizó aszszonynál és a kvarcóracsempésznél „Igazibb" cigány a szegkovács, a teknővájó, a kosárfonó —, hogy csak a még ma is élő foglalkozásokat említsük, nem szólva olyan, már kiveszett mesterségekről, mint az üstfoltozás, a vályogvetés és a téglaégetés. (Lakatos Menyhérttől tudunk alföldi cigányok hatvanas évekbeli sikeres téglagyári vállalkozásáról, amely régebbi idők kisipari hagyományaira épült, és néhány év után nem a téglavetők munkakedvének fogyatkozásán feneklett meg. Manapság a nógrádmegyeri szegkovács szövetkezetről hallunk jókat — remélhetőleg még sokáig!) Természetesen effél,, „cigány manufaktúrák" nem oldhatják meg sem a teljes cigány lakosság beilleszkedésének, sem a magyar népgazdaságnak minden gondját, de létük — ós hírük! — növelheti e népcsoport becsületét, mind mások, mind önmaguk szemében. Hasonló a szerepük a cigány folklóregyütteseknek is. A művészi teljesítmény, a siker egyrészt csökkenti azt a tartózkodást, idegenkedést. amely kölcsönösen nehezen oldódik; másrészt önbizalmat, biztatást ad a sok évszázados törvényenkívüliség emlékeit hordozó, bizonytalan életérzésű embereknek. A befogadtatás élménye oldja azt a lelki feszültséget, amely ma még a cigányságban rejlő hasznos energiák jó részét fölemészti. Hogy a máig szét nem hullott nagycsaládok mekkora társadalmi szenvező erőt Jelenthetnek, azt mutatják a már említett termelőkö7össégek — és maguk a folklóregyüttesek is. ezeket általában ugyancsak családi szálak tartják össze. Hasznos energiának kell tekintenünk a cigányoknak — ma még sokszor túlzott és eltorzult formában jelentkező — társadalmi érzékenységét. A cigány ember állandóan viszonyítani kényszerül önmaga helyzetét, sorsát, értékét másokéhoz. Ez a kényszer — ha némiképpen csökken szorítása — árnyalt látás- és gondolkodásmód kialakulását segítheti. Egészséges légkörben élö. egészséges szellemi közösségek a reális önismeret Iskolái lehetnek; a különféle találkozók pedig — például a folklóregyüttesek esetében —. a beilleszkedés állomásni. (Az egyik legutóbbi, nagy sikerű fesztivál a nyár elején zajlott le Tatán a Cigány folklóregyüttesek első találkozója címmel, amelyet a jövőben rendszeressé kívánnak tenni. Képeink js ezen a találkozón készültek.) önmagán túlmutató jelentőségű az a fény is, hogy a Tatán betlehemes játékával szereplő milotai együttes Veresegyházon is jelen lehetett. Tavaly ugyanígy a nagyccsediek képviselték a cigány folklórt a hagyományőrző együttesek országos találkozóján. Érdemes megnéznünk, hogyan is jönnek létre ezek a csoportok. Lényegileg háromféleképpen Egy-egy községben pedagógus vagy népművelő szervezi és irányltja őket. Ilyen a szentai citerazenekar Németh Lajos tanár jóvoltából. Az effajta munka érik be akkor, amikor egy-egy régebbi-együttes tagjai maguk alakítanak csoportot. Szép példa erre a sükösdi gyermekegyüttes, amelynek Balázs Ferenc a vezetőle; de Baksán is hasonlóképpen, önálló kezdeményezésből jött létre a csoport Rostás Márton Irányításával. A harmadik — igen figyelemreméltó — útja a szerveződésnek az, amely a nagyecsedj és a nyírvasvári együttesek születéséhez és megerősödéséhez vezetett. A budapesti Szegedi úti építőipari nöi szállóban kezdtek őszszejárni egy kis éneklésre, táncra ezek a szabolcsi nók és férfiak. A szálló vezetősége is segítette őket egy ideig ebben; azután amikor a segítség megszakadt, a kialakult családi-baráti közösségek a hétvégeken szülőfalujuk művelődési házában folytatták az összejöveteleket — (tudatosabb és komolyabb formában. A két kitűnő együttes léte és művészi teljesítménye is bizonyítja: érdemes és fontos a munkásszállókban támogatni az efféle kezdeményezéseket. Ha a szülőhely is, a szálló is, a munkahely is segíti az ingázó munkások e rétegét abban, hogy még teljesen szét nem hullott hagyományos közösségeikre új közösségeket építsenek, amelyeknek közvetlen célja akár az. hogy a jelen kor színvonalán őrizzék hagyomá. nyos kultúrájukat. hihetjük, % hogy a „fekete vonatok" híre is szelídülni fog; de talán nem is ez a lényeg, hanem az; hogy egy messziről érkező embercsoport végre valóban megérkezzék valahová! A folklóregyüttes és a találkozók sora — mint minden, ami a cigányság létére figyelmeztet — azt sugallja, hogy közös a gondunk, s harmonikus beilleszkedés mind az egész társadalom segítsége, mind pedig a cigányok cselekvő részvétele nélkül elképzelhetetlen. TRENCSÉNYI IMRE