Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

Szombat, 1981. szeptember 3. 5 Lehetőségek, remények, gondok Már évekkel ezelőtt az IBUSZ szobákat foglalt Új­szegeden, a várható ide­genforgalomra. Jól számí­tott, ugyanis a partfürdő meleg vize messzi környék­ről is idecsalogatja a ven­dégeket. Amikor pedig hí­re ment, hogy a MÉSZÖV üdülőszövetkezetek szerve­zeséhez kezd, tucatjával ér­keztek a levelek Pestről, Miskolcról, Szentesről, az ország legkülönbözőbb te­rületeiről. Nagyon sokan „részvényeket'' szerettek vol­na váltani a nagyszabású vállalkozáshoz. • A Tisza bal partján a Jankovich, a Gyapjas, a Kál­lay utca és a Közép Kikötő sor által határolt két tömb­ben üdülők felhúzását ter­vezték a szövetkezetiek. Az egy-kétszintes épületekben három-ötszáz üdülőegység kapott volna helyet. Egy­egy - üdülőrésznek, ami la­kószobából, mellékhelyiség­ből állna, kilenc tulajdono­sa lenne. Mindenki egy­egy hónapig igénybe vehet­né az üdülőt. Három hóna­pon keresztül pedig a COOPTOURIST rendelkezé­sére bocsátanék, így még a külföldiek is szállást kap­nának. Az épületek az üdü­lőszövetkezet tulajdonát ké­peznék, a tagok pedig hasz­nálati jogosultsággal ren­delkeznének. Így Szeged szállodai kapacitása éven­te 150—200 ággyal gyara­podna. Az építkezések elő­készítése nagy hírveréssel történt, a terveket óriási népszerűség övezte. Bizott­ságok jöttek létre és hozzá is láttak az előkészítéshez. Ekkor derült ki. nagyon drága lenne egy-egy üdü­lőegység. Körülbelül 600 ezer forint — ily eb Költség'mél • lett nertí találnák annyi jelentkezőt, hogy érdemes legyen elkezdeni az építke­zést.. Az első tömbben (Gyapjas, Jankovich, Pécskai ut­ca) a kisajátítás több mint 15 millió forintba kerülne, ezenkívül huszonkét lakást és egy irodát kémek az ott lakók. A második rész (Pécskai, Kállay, Gyap­jas utca) szanálási költsége körülbelül 16 millió forint, emellett ugyancsak több tu­cat pótlakás ára terhelné a szövetkezetek pénztárcáját. Mindent egybevéve közmű­vesítést is beleszámítva, az üdülőkben a szoba négy­zetméterek ára a 20 ezer fo­rintot is meghaladta vol­na. Ezért a MÉSZÖV elállt korábbi tervétől — illetve most felméri, hogy a Kállay utca és az új Tisza-híd kö­zötti terület egy részén mi­lyen kisajátítási költséggel járna az üdülőépítés, érde­mes-e a szövetkezetet lét­rehozni. • Bárki megkérdezheti, mi­éit szívügye a városnak az üdülőszövetkezeti építkezés. A válasz egyszerű, mióta a termálfürdőt átadták, megváltozott a helyzet, Sze­ged vonzása a fürdők és gyógyvizek miatt nagyot emelkedett. Most már ki le­hetne használni a gyógy­idegen forgalom lehetőségeit is. Hiszen köztudott, hogy nemcsak a vendégjárás, ha­nem a speciális. gyógyásza­ti idegenforgalom minde­nütt a világon gazdaságos tevékenység. Kiépítése rend­kívül költséges, nem egysze­rű dolog. Mert például a természetrajzához tartozik, hogy a vállalatok, intézmé­nyek oda építenek üdülőt, ahol már van valami. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága évekkel ezelőtt épp ezért szorgalmazta, hogy a MÉSZÖV kezdje el az üdü­lőépítést, mert így olyan bázis jönne létre, ami ked­vet adna a további vállal­kozáshoz. (Ez történt Gyu­lán, Zalakaroson, Bükfürdőn is.). Ám, ha szívügye a város­nak az üdülőépítés, akkor miért nem támogatja anya­gilag, hiszen, ha átvállalná a szanálás és közművesítés hatalmas- összegeinek egy részét, mindjárt lenne je­lentkező. Sajnos, olyan gaz­Bányászünnep dasági helyzetben lett ez a téma Szegeden időszerű, amikor jogszabályok ren­delkeznek arról, állami esz­közökkel nem lehet támo­gatni az üdülőépítést. Tehát a városnak nem lehet pén­ze erre. Az egészen új kele­tű szigorítás kicsit prolon­gálja a nyaralóépítést. • Nem korlátozza semmi a gyógyüdülők létesítését, leg­följebb, hogy van-e tőkéje a beruházónak. Már ko­rábban megkezdődtek a tár­gyalások a szegedi tanács és ­a SZOT között. Megállapo- j dás még nincs, de ígéret van arra, hogy egy .300 ágyas épületet felhúznak a termál­fürdő közelében, természe­tesen a szakszervezet finan­szírozásával. Kétszáz ágyas gyógyüdülőt pedig öt válla­lat, a MEDICOR, a Veszpré­mi Állami Építőipari Válla­lat, a DÉLÉP. a Kelet-Terv, az Állami Fejlesztési Bank közös társulással létesít. Az, elképzelések szerint a VI. ötéves terv végére ez az ob­jektum elkészül. Egy egé­szen közeli építkezésről is hírt adhatunk, a Kállay ut­ca, a Gyapjas utca és az új Tisza-híd közötti területen 400 ágyas munkásszállót épí­tenek az olajipari dolgozók­nak. Valamennyi épületet házgyári panelből készítik. Izgalmas, szép feladat a tervezőknek, kivitelezőknek egyaránt, hogy Szeged szívé­ben olyan magas színvonalú építészeti együttest alakítsa­nak ki, amely esztétikailag szervesen beilleszkedik a városképbe, ugyanakkor funkciója miatt sajátos, egyedi megjelenésű is. H. M. Ma ifir szerszámpépek aDnoveri világkiállítássá E zerkilencszáztizenkilenc szeptember 6-át. gyászos eseményként rögzíti a hazai munkásmozgalom története. A bányászok, vállalva a kockázatot, felvo­nultak. követelték letartóztatott társaik szabadon bocsátását és tiltakoztak az em­bertelen munkaidő ellen. A békés tünte­tőkre csendőrsortűz dördült, és ez a hely­színen hét. a kórházban néav bányász éle­tét követelte. A súlyosan sebesültek száma huszonhárom volt. A halalom olyan tö­meges terrorcselekedete volt ez. amelv a munkásmozgalom megfékezésére, sőt. a munkásosztály megfélemlítésére irányult A magyar bányásznap ennek az emlé­kezetes osztályharcos napnak a megidézése, és egyben a mai társadalom figyelme és megbecsülése a nehéz körülmények között dolgozó bányászok iránt. Idén a 31. bá­nyásznapot köszöntjük. A bányásztársadalomhoz tartozik az olajbányászat is. s ma már nem hangzik furcsán Szegeden sem a ..Jó szerencsét" köszönés. Az 1960-as évek eleién kezxlődött Szeged környékén a szénhidrogén-kutatás, amelynek eredményei ismertek az ország közvéleménye előtt. Az azóta eltelt idő­szakban kétmillió-hatvanezer métert. 951 kutat fúrtunk le. kitermeltünk több mint 13 millió tonna olaiat. 39 milliárd köbmé­ter gázt. 1 millió tonna gázterméket. Az olajbányászat ma egyike hazánk leg­gazdaságosabb iparágának. Az i1t termelt olai hétszer-nvolcszor. a földgáz kilencszer­tízszer kerül kevesebbe az importáltnál. Az elmúlt időszakban eredményes kő­olaj- és földgázkutatást, -feltárást, végez­tünk. ígv jelentősem sikerült növelni a Szeged környéki szénhidrogén-készleteket. Különösen vonatkozik ez Üliés. Forráskút és Bordánv térségére. Jelenleg Szegeden és körnvékén közel háromezer olajbányász él dolgozik és vesz részt Szeged város és a megye közéleté­ben. Az 1960-as években az ország 11 me­gyéiéből idekerült olajbányászok otthonra találtak, több mint ezer dolgozónk kaoott lakást és telepedett le Szegeden. Szocialis­ta brigádjaink tevékenven részt vesznek a társadalmi gondok megoldásában 41 kü­lönböző intézményt Iskolákat, óvodákat, bölcsődéket patronálnak, támogatnak. Területünkön 13 pártalapszervezet 440 kommunistával szervezi, iránvítia a Párt politikájának gyakorlati végrehajtását. Az olajbányászatban dolgozó fiatalok részt vesznek gazdasági, politikai feladatok meg­valósításában. A bányászatban a szak­szervezeti szervezettség oi-szágösan. is égvi­ke a legmagasabbnak: 99.1 százalék. A párt és a kormány elismeri és me«­becsüli az olajbányászok munkaiut. Ezt nemcsak az átlagosnál magasabb bér. a nyugdíikor-kedvezménv. a gázkedvezménv bizonyítja, hanem az is. hogv idén először bányásznapkor az olajbányászatban is hű­ségjutalmat fizetnek. Ez nemcsak elisme­rést. hanem ielentős. átlagosan 10 százalé­kon felüli keresetnövekedést is ielemt. A hazai olajbányászat szemoontiából nagv fontosságú a Nagvalföld. különösen Szeged környéke. A nyilvántartott föld­gázkészlet 94 százaléka, az ipari kőolaj­készlet 36 százaléka reitőzik e tái alatt, s a reménybeli szénhidorgén-készlelek 70 százaiékát. az. itteni kutatásoktól váriuk. Meghatározott feladatunk, hogv egv le­fúrt méterrel 35 tonna szénhidrogént fedez­zünk fel. Ezt az elvárást 42—43 tonna/mé­terre kívánjuk teljesíteni, s az eddigi ered­mények alapián ezt a célt elérjük. Jelenleg — nagv világcégeket megelőzve — fúróberendezésünk dolgozik Görögor­szágban. Irakban, és két hét múlva indul Franciaországba, hogy Párizstól harminc kilométerre egv úiabb fúróberendezés ter­málvízlkutakat fúrion. E berendezések dol­gozói munkáiukkal piegbecsülést. szerez­nek az országnak, olvan eredményeket ér­nek el — esetenként rosszabb műszaikj kö­rülmények között —. melyekkel tartósan és hosszan biztosítják ezekben az orszá­gokban közreműködésünkel A világ szak­mai közvéleménye felfigyelt külföldön vég­zett munkánkra, és eredményeinkre, s ez hazánknak igen komoly valuta behozatalt jelent. A z olajbányászat dolgozói Szeged vá­ros és a megve közéletéből részt kérnek a társadalmi problémák és feladatok megoldásában aktívak. Választott tisztségviselőik ott vannak a párt vezető testületeiben, a KISZ. a népfront, vezeté­sében. munkát végeznek társadalmi, poli­tikai életünk minden területén. A megve és a város közvéleménye elismeri és megbe­csüli az olajbányászok munkáiát. A közvéleményben többször is felvető­dött. az olaibánvászok iövőie. s az aggó­dás. hogv esetleg kimerül e terület olai- és földgázkészlete. Jelenleg Algyőn működik és termel az ország legnagyobb, legtöbb energiát adó ..bánváia". Olvan. modern, másodlagos, harmadlagos termelési eljárá­sokat alkalmazunk, amelyek hosszú távon is biztosítják az olai- és földeáztermelést Ez garancia arra hogy az ezredforduló után is lesz Szeged környékén olai- és föld­gáztermelés. Kiss Lajos. a Kőolajkutató Vállalat Szegedi Üzem MSZMP-vezetőségének titkára A magyar szerszámgép­gyártók minden eddiginél nagyobb, átfogóbb árube­mutatóval jelentkeztek a két hét múlva nyíló Han­noveri Világkiállításra, az Emo '81-re. Mint a Tech­noimpex Külkereskedelmi Vállalat vezetői pénteki saj­tótájékoztatójukon a város­n Somogyi Károlyné felvételé Aki a megye valamelyik útián tevéket lát lassan ban­dukolni, s az őket kísérő két líbiai férfit, jól teszi, ha hisz a szemének: valóban púpostevéket lát „áthajózni" a mórahalmi és a csólyospálosi úton. A messzi Afrikából ér­kezett turisták pár napig hazánkban tartózkodnak, s közben a karaván egy tagia megválik a csoporttól. A líbiai világ­járók ugyanis a magyar államnak ajándékoznak egv pú­oostevét. Országunkat elhagyva, még ebben a hónapban sze­retnének eljutni Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba is — ahol bizonyára szintén látványt keltenek maid. Képünkön; útban Szegedre. ligeti Hungexpo-központban elmondták, néhány jelentő­sebb hazai iparvállalat hat standon, közel 550 négyzet­méternyi területen — vagy­is, kétszerte nagyobb terü­leten, mint a legutóbbi mi­lánói seregszemlén — mu­tatja be legkorszerűbb ter­mékeit. A Szerszámgépipari Mű­vek négy mikroszámítógép­vezérlésű gépet és nagy pon­tosságú golyósorsókat állít ki. A Csepeli Szerszámgép­gyár standján öt új, illet­ve továbbfejlesztett konst­rukciójú berendezés látha­tó majd. A Diósgyőri Gép­gyár egyebek között ugyan­csak komputervezérlésű él­hajlító berendezést állit ki, míg a hazai szerszámgép­gyártás háttériparát repre­zentáló Danúvia első ízben mutatja be az Emo-n hid­raulikaelemeit, munkahen­gereit és más szerezámgép­tartozékait. Ugyancsak elő­ször látható majd a magyar kiállításon a Digép néhány kábelgépe. iütü^tetésok, elismerések Kőolaj- és Földgáztermeiő Vállalat A Nagy alföldi Kőolaj- és Fötdguzterinelö Vallalat sze­gedi üzemének dolgozói az algyői medence központjá­nak éttermében tartották meg bányósznapi ünnepsé­güket tegnap, pénteken dél­után. A termelésben dolgo­zó 1600 olajbányász évente 1,5 millió tonna kőolajat, 3,5 milliárd köbméter földgázt, 180 ezer toritia pébé-gázt, 400 ezer tonna gazolinfélesé­geket. 30 ezer tonna izopen­tánt és 15 ezer tonna izo­butánt biztosít népgazdasá­gunk számára. Az ünnepség résztvevőit Papp György. az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Jura­tovics Aladár ojajmérnök, az üzem igazgatója mondott be­szédet, méltatván a magyar bányamunkások helytállását, az elmúlt időszakban veg­zett munkájukat. Ezután ki­tüntetéseket, jutalmakat ad­tak át. . Kiváló Bányász című ki­tüntetésben részesült Ra­dics István termelőmester. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Horváth Tibor termelési csoportveze­tő, Sebők Péter radiológus, Abraham István mozdony­vezető, Seres Mátyás tech­nológiai kezelő és Zonbori József gyűjtőállomás-keze­lő. A Bányászati Szolgálati Érdemérem arany fokoza­tával tüntették ki Horváth Gyula termelőmestert, az ezüst fokozatot hatan. a bronz fokozatot tizenkilen­cen vehették át. Kiváló Dolgozó kitüntetést harminc­hatan kaptak. A szegedi medence termelőüzemében 1306-an kaptak hűségjutal­mat, a kitüntetettekkel és jutalmazottakkal együtt több mint 5 millió forintot osztottak ki az NKFV sze­gedi üzemének dolgozói kö­zött. A termelők ünnepsé­gén részt vett Vajda György a DEMÁSZ vezérigazgatója, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja és Rigó Szilveszter, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának osztályvezetője is. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének dolgozói' lEpIfoipcairi giepc^sites Az építőipar hatodik öt­évesterv-időszakában esedé­kes műszaki fejlesztését át­fogó szemlélettel, az anyagi és a szellemi energiák jobb hasznosításával kell megva­lósítani — állapította meg a Pécsett, pénteken véget ért XII. építőgépész kol­lokvium határozati javasla­ta. A kétszáz hazai szakem­ber részvételével megtar­tott kétnapos tanácskozáson az építőipari gépesítés idő­szerű feladatairól szólva hangsúlyozták, hogy nép­gazdaságunk jelenlegi hely­zetében az ágazatnak keve­sebb energiával több fel­adatot kell megoldania, ezért fokozódik a gazdaságosság, az újítás és a mar létreho­zott értékek megóvásának jelentősége. Az elmúlt terv­időszakban felhalmozódott építőipari teljesítőképesség egy részét a családi és a sor­házak építésénél lehet hasz­nosítani. A gépeket és a berendezé­seket a toronydaru-társulás mintájára létrehozott gép­társulások a korábbinál ha­tékonyabban üzemeltethetik. Mint a kollokviumon el­hangzott. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um a közeljövőben elhárít­ja az építőipari gépek köl­csönzését helyenként gátló adminisztratív akadályokat is. * , a Tisza Szállóban rendezték meg bányásznapi ünnepsé­güket tegnap, pénteken es­te. A kutatók több mint 900 fős kollektívája nevében Csikós József, az üzem szak­szervezeti bizottságának titkára köszöntötte a XXXI. bányásznapi ünnepség részt­vevőit, majd Balaicz Tibor. a szegedi üzem megbízott vezetője mondott beszédet. Fölvázolta a geológiai kuta­tások fontosságát, a szegedi dolgozók eredményeit, majd a munkában élenjáró olaj­bányászoknak kitüntetéseket jutalmakat adtak át. A Kiváló Bányász kitün­tetésben részesítették Kovács János főfúróm estért. Jakab Ferenc főfúromestert, és Deli Miklós gépműheiyvezetőt. A Kiváló Munkáért, miniszteri kitüntetést vette át Mukus István főfúrómester és Nád­házi Albert kapcsolós mun­kás. A Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatai kapta Takács Gyula gépko­csivezető, Mihály Imre fúró­mester és Bollér István fő­fúrómester-helyettes. az ezüst fokozatot tizennégyen, a bronzot pedig negyvenen kapták. A Kiváló Dolgozó kitüntetésben tizenöt bá­nyászt részesítettek. A kutatóknál is első al­kalommal fizettek hűségju­talmat. amelynek összege meghaladja a 4 millió fo­rintot. A kutatók ünnepsé­gén részt vett Judik István olajipari technikus. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja és Ber­ta István, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának tit­kára is. *

Next

/
Thumbnails
Contents