Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

4 Szombat, 1981. szeptember 5: postaláda Tüskék társszerzőnk az olvasó Rohanó életünkben már-már csodának tetszik, ha nem szaladunk el olyan Jelenségek mellett, amelyek nincsenek kancsolatban ilyen-olyan érdekeinkkel. Amelyek egyszerűen önmagukért érdekesek, netán sernek, s amik miatt pedig érdemes lenne olykor megtorpanni, amelyek láttán érdemes lenne elidőzni és elgondolkozni. Az efféle gyermeki csodál­koüás sajnos többnyire kiveszik belőlünk felnőtt korunk­ra. Pedig féltve kellene dajkálnunk azt a tulajdonságunkat, amely arra késztet, hogy gyönyörködni tudjunk akár egy uatak csiszolta kavicsban, a fűrengetrghen cikázó gyík mozgásában. Vagy. akár. mint Vajda Sándor, elámuljunk a természet konok élniakarásán. Olvasónk ugyanis Tarján botonrengetegében „találkozott" egv ezüstnyárral, amely — mit neki kó. aszfalt — ott Is gyökeret eresztett és nő. bok­rosodik. terebélyesedik, tápdús talaj híján is, örülve annak, ami van: napnak, szélnek, esőesepneknek.., A szerkesztő­ségbe is bekerült egy ága ennek az elszánt kis fának, bi­zonyítékául annak: nem a természet akar megválni tő­lünk.» Hát még ha ml is Jobban ragaszkodnánk hozzá! Környezeti ártalmak B. F. művészetkedvelő lé­vén nehezményezi, hogy a város művészettörténetileg értékes alkotásainak nem mindegyikében lehet gyö­nyörködniük a szegedieknek és az idelátogató idegenek­nek. A várban, a kőtárban árválkodik Erzsébet már­ványszobra. s az újszegedi parkban, eldugott helyen pusztítja az enyészet a szö­kőkút szobrát. Talán nem nagy költséggel restaurálni lehetne mindkét alkotást, és városképi szempontból meg­felelő helyen föl lehetne ál­lítani. Kocsis Istvánnét (Hámán Kató u. 28.) gyakran éri sé­relem, ha buszon, villamo­son közlekedik. Nemcsak az utasok udvariatlanok az idős emberekkel. Augusztus 30-án vasárnap este fél 10-kor az unokájával utazott villamo­son olvasónk és az egyik megállóban a hátsó ajtónál — többedmagával — le szeretett volna szállni. A ve­zető azonban nem nyitotta ki az ajtót és elindította a kocsit, így kénytelen-kellet­len az Aradi vértanúk te­réig utaztak. Az idős, nehe­zen mozgó emberek nevé­ben több figyelmességet kér olvasónk, hogy legyen bá­torságuk elindulni otthonról Bór névtelen a levél, egy mondat erejéig közöljük lé­nyegét, hátha többek érde­két is sérti: a sándorfalvi piacon a maszek árusok föl­vásárolják korán reggel az árut. Így az odaérkező házi­asszonyok hoppon maradi­nak. A tehetetlenség vitte rá N. G. idős olvasónkat, hogy hozzánk forduljon. Nyolcvan­éves, beteg asszony, egye­dül él és lakásának foglya. Egy lakatosra lenne szük­sége, aki biztonsági zárat szerelne föl az ajtajára. Sajnos, az üzenetekre eddig még senki sem kereste föl. Hátha akadna mester a vá­rosban, aki elvállalná a munkát. Olvasónk neve és címe a szerkesztőségben van. Iskolai vöröskeresztesek Oltjuk vagy ojtjuk a fát? Környezetünket, amerre csak megfordulunk, mérgez­zük ezzel, azzal. Pécskai László (Csanádi u. 13.) pél­dául a Marx téri buszpálya­udvaron vélte fölfedezni ke­zünk nyomát: a körút felőli oldalon eldobott papírhulla­dékok, cigarettacsikkek he­remek szanaszét a földön, •mtnde,njelé (szemét és pi­szok. Való Igaz. takarítás nélkül u legféltettebb lakás sem ra­gyoghat a tisztaságtól. ha annak rendje s módja sze­rint élnek benne. De mi­csoda különbeég. ha rend­szeres félórai tisztogatással rendben tartható, vagy ha egy egész takarító vállalat­nak kell kisuvickolnia a koszból, hogy egyáltalán el­viselhető legyen az ott-tar­tózkodás. Az autóbusz-pálya­udvar környéke Is tisztább lenne, ha a rendszeres taka­rítás mellett fegye lmezetteb _ bek lennének az utasok. Egyszóval: kettőn áll a vá­sár. ., Olvasónk a lakóházak kör­nyékének tisztaságát sem tartja kielégítőnek. ' Szerinte az a baj. hogy túl nagy a „senki földje". A házfelügye­lők — Odessza városrészben tapasztalta —, csak a ház­tól 1—2 méterre eső közte­rületet takarítják, mondván, a többi a városgazdálkodási vállalatra tartozik. Sót. az is előfordul, hogy a szeme­tet egyszerűen arrébb söp­rik, rá az úttestre, mintha ott nem éktelenkedne épp­úgy. mint a kapu előtt A levélíró szerint a háztól 5— 6 méterre kellene kijelölni a határt, ahol a házfelügye­lők felelősek a tisztaságért Őszintén szólva borzadás­sal olvastuk dr. Kovács László patkinyinvizióról szóló levelét „Az Aradi vértanúk tere csatornáiban elszaporodtak a patkányok. Valószínű, nagyon sokan lehetnek. Annyira megszelí­dültek és bátrakká váltak, hogy fényes nappal is sétál­gatnak, sőt széles jókedvük­ben ott ugrándoznak az emésztő nyílások körül." Ol­vasőnk is, az SZTK felé tartva belebotlott a minap egy patkányba. Ijedtsége csak akkor volt nagyobb, amikor a gyerekek meg akarták fogni „játékból" az előttük bandukoló veszélyes állatot. Olvasónk aggodal­mában mi is osztozunk, lé­vén a környéken igen sok Iskola és egészségügyi intéz­mény. A levélíró kérésének kötelességszerűen teszünk eleget, ha az illetékesek­nek eddig még nem jutott tudomására, hogy a környé­ket megszállták a patkányok, ezúttal fölhívjuk rá a figyel­met. Nem kis szemrehányással illet bennünket H. M. Egyik képaláírásunk szövegében azt írtuk: „Oltják a fákat". „.. elolvasva hirtelen azt képzeltem, hogy azok égnek, mert oltják." (Talán akkor is azért oltják, mert égnek, nemde? A szerk.) „Kissé elgondolkodtam rajta Ügy 1941-ben, egy segédtiszti tanfolyamon, de máskor is, kertész szavai alapján úgy hallottam, hogy e művelet ojtás. vagy — ha úgy tet­szik — olytás! Szerintem a tüzet oltják és a szomjat oltják..." A nyelvhelyesség szeren­csére — vagy a diákok sze­rencsétlenségére — sem a tetszik — nem tetszik ala­pon, sem pedig a szerintem­mel nem dönthető el. A Ma­gyar Értelmező Kéziszótár kétjelentésű szóként tünteti fel az olt igét. Egyik értelme szerint tüzet megszüntetni igyekszik, szomjúságot csil­lapít, szüntet, de oltjuk a meszet és a tejet is. Az olt ige másik jelentése: nö­vényt úgy nemesít, hogy vesszejébe más, nemes nö­vény hajtását illeszti; élő­lényt oltóanyaggal injekcióz; de valamilyen eszmét, re­ménységet is olthatunk em­bertársainkba. Az ojt — a szótár tanú­sága szerint — a növény­nemesttés említett módjá­nak népies kifejezése. Az iskolában folyó vö­röskeresztes tevékenység az úttörőcsapat munkájának szerves része. A család, az iskola és az ifjúsági moz­galom — ebben az esetben a vöröskeresztes mozgalom — összehangolt munkája, a gyermekekre gyakorolt egy­séges hatása a szocialista nevelés eredményességének alapvető feltétele. Az ifjúsági vöröskeresz­tes szervezet ma a tanulók nagy többségét tömöríti. Fontos feladata, hogy a gyermekek társadalmi jel­legű igényét is kielégítse, és keretet, lehetőséget ad­jon azoknak a követelmé­nyeknek a gyakorlására és teljesítésére, amelyeket tár­sadalmunk az iskolában és az iskolán kívül a gyerme­kek elé állít. A vöröskeresztes mozga­lom alkalmat ad ahhoz, hogy az iskolai nevelőmun­ka folyamatában megfelelő egészségügyi kultúrával ru­házza föl a gyerekeket. Ügy hiszem, nagyon fontos munkát vállalnak magukra a nevelők akkor, amikor a hivatalos tananyagból ki­szorult egészségügyi isme­retekkel Is foglalkoznak úttörő-foglalkozásokon, szakkörökön. Hasznosnak bizonyult az ifjúsági vörös­keresztnek az a gyakorlata is —, hogy orvosok, szak­avatott előadók mondják el az életkori sajátosságok­nak megfelelően a legak­tuálisabb, a legfontosabb egészségügyi ismereteket. Nem jelentéktelen az a munka sem, amit a gyere­kek az egyedül élő örege­kórt tesznek. Tudjuk, hogy városunkban sok tanuló látogatja, segíti önként, köszönetet sem várva az elhagyott, tehetetlen idős embereket. Az iskolai vöröskeresztes munkának új vonása volt a rajkeretben szervezett vitakör. Témái: természet­védelem, testápolás és szép­ség, táplálkozás és egész­ség, balesetmegelözés. A vitakörre az ifjú vöröske­resztegek önállóan készül­tek fel, s Itt minden tanuló jól érezte magát, a hozzá­szólások egyszerű, sokszor tréfás stílusa lekötötte a résztvevők figyelmét. Ezen­kívül a mikroszkóp, a di­ák, a szemléltető eszközök használatában is nagyobb jártasságra tettek szert a tanulók. Azt hiszem, hogy a gyer­meki öntevékenységre a jö­vőben még jobban építe­nie kell a mozgalomnak. Paál Lajosné tanár Válaszol az illetékes Lapunk augusztus 23-i számában Szemét a Piroska téren címmel jelent meg egyik olvasónk észrevétele. Kovács Miklóstól, a Város­gazdálkodási Vállalat Igaz­gatójától kaptunk választ. „Vállalatunk a Szeged megyei városi tanács vb épí­tési és közlekedési osztályá­nak jóváhagyásával, vala­mint az érintett felek, je­len esetben a Szegedi In­gatlankezelő Vállalat tudó­szemétszállítási módot veze­tett, Illetve vezet be. Miért az átállás? A szemétszállítá­si feltételek (kétnaponkénti szállítás) azonossága mellett egy gépjármű kiszolgálásá­hoz az eredeti 110 l-es ku­katartályok ürítése esetén 5, míg a BOBK típusú 1100, illetve 770 l-es gyűjtőtartá­lyok ürítéséhez 2 kiszolgáló ember szükséges, továbbá a 110 l-es edényekből egy-egy lakótömbnél a naponta fel­másulvételével korszerűbb gyülemlő hulladék befoga­Balesetveszély! i Nehéz megérteni, hogy mi­ért a járművel közlekedők­nek kell kérniük, önvéde­lemből, hogy az erre hiva­tott vállalat illetékesei a t)d­ros egyes részein vágják le a méternyi gazt, mert nem le­het tőle kilátni az útkeresz­teződésből. A rendszeres ka­szálás, a fűnyírás akkor is indokolt, ha csupán szemet bántóan rontja a városké­pet. Az meg egyenesen vé­tek. ha efféle hanyagság mi­att közlekodési baleset veszé­lyének teszik ki a naponta arra közlekedő több száz au­tó- és motorkerékpár-vezetőt, netán biciklistát. Olvasónk, aki az intézkedést kérte, tör­ténetesen kerékpáron közle­kedik, de ő sem látja a Ke­reszttöltés utca és Csaba ut­ca kereszteződésében a SZE­OL-pálya felől érkező jármű­veket, ha kanyarodni akar. Az Autóközlekedési Tanintézet gyorsított SZEMÉLYGÉPKOCSI-VEZETŐI tanfolyamot indít FIZETÉSKEDVEZMÉNNYEL. Jelentkezni: Szegeden, Űttörő tér 5/B. «z. alatti ügyfélfogadóban. Kiskundorozsmán, a TAKARÉKSZÖVETKEZET irodáiában. hétfő—csütörtök 8—18 óráig, pénteken 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig. X dására 10—30 darab szüksé­ges. míg a gördülő szemét­tároló edényekből 1—3 ele­gendő. Ezek a tények egy­értelműen bizonyítják az utóbbi szállítási mód elő­nyeit, még akkor is, ha nincs az épületben megfe­lelő tárolóhelyiség. A sajtóban közölt beje­lentésben foglaltak a köz­tisztaság fenntartásáról szó­ló 9/1970. (IX. 5.) ÉüM— ÉVM számú együttes rende­let értelmében nem vállala­tunkat érintik. ugyanis a rendelet 4. paragrafus (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területeken levő ingatlano­kon keletkezett háztartási szemétnek az ingatlanon tör­ténő gyűjtésére és tárolásá­ra a tulajdonos a keletke­ző szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető sze­métgyűjtő tartályt köteles beszerezni, elhelyezéséről, pótlásáról, javításáról, tisz­tántartásáról és fertőtleníté­séről gondoskodni." E levél megírása előtt kép­viselőnk a helyszínen járt, de ott is csak a jelen szál­lítási mód helyességéről győződött meg. Igaz, az in­gatlankezelő vállalat a he­lyiségeket lezáratta, mert oda egyes lakók továbbra is be­ömlesztették a szemetet. A szolgáltatás minősége azzal nem romlott, hogy a lakók­nak 20—20 méterrel hosz­szabb utat kell megtenni edényük kiürítése érdeké­ben." A lakóknak nem ez a véleményük. „Fuvarozástól a lakodalo­mig — Volán szolgáltatá­sok" címmel jelent meg Írás július 25-i számunkban, melyre Vermesy Sándor, az Utasellátó Vállalat kereske­delmi igazgatója küldött vá­laszt. „A cikk vállalatunkra vo­notkozó részére, Bmely a szolgáltatás szervezetlenségé­re utal, válaszként az aláb­biakról kívánom tájékoztatni a szerkesztőséget. Jugoszláviában a jelenleg érvényben lévő állami ren­delkezések, megkötések a nemzetközi forgalomban közlekedő vonatokon és az autóbuszokon szolgáltatásain­kat nem teszik lehetővé. E tárgyban az illetékes fóru­mokkal több esetben foly­tattunk tárgyalásokat, me­lyek sajnos eredményre nem vezettek, éppen ezért, jugo­szláv területen a vonatok­ban sem bisztróval beren­dezett, sem étkezős kocsit nem közlekedtetünk. A cikk­ben kifogásolt szolgáltatás elmaradása tehát a busz esetében sem vállalatunk szervezési hibájául róható fel." összeállította: Chikán Ágnes Gyanúban a tisztesség Tanulságos történetet írt meg egyik olvasónk, mely­nek mgga volt az aldozata. A tanulságot — mint már any­r.yiszor — a kereskedőknek kell levonniuk. L. B. a szokásos szombati vásárlásra a Tabán ABC-be tért be augusztus 29-én, 1 óra tájban. Vett húst 38 fo­rintért, ki is fizette a pénz­tárnál, az árut pedig a szaty­rába tette. Az ajtó melletti üvegvisszaváltónál még kért három üveget, az árát ott a helyszínen ki is fizette, és el­indult haza. Csakhogy az egyik eladó utána sietett, és fölszólította, forduljon vlsz­sza, rámolja ki a táskáját, mert a korábbi vásárlásért nem fizetett. Az üzletvezető­helyettes ls előkerült, han­gosan, szigorúan közölte, jegyzökönyvet ves* föl. Mindez 50—60 vevő füle hal­latára, szeme láttára történt, köztük nem egy olvasónk szomszédja, Ismerőse volt. A húslopással vádolt asszony, i mjkor magához tért, köve­telte, hogy a kassza blokk­lapján keressék vissza a 38 forintos összeget, megtalál­ták és a blokk is meglett. „Rendben van, mondták, elmehetek. Csakhogy addigra az 50—60 vevő is távozott, annak tudatában, hogv az az asszony lopott. Előfordult, hogy a Tabán ABC melletti buszmegállóban várakozók megmutattak egymásnak: „Ez az a nő. akit rajtakap, tak lopáson." Ezentúl szem­lesütve járjak, mint egy bű­nös, csak azért, mert egy üz­letben gyanúba kevertek?" Nem szükséges mindehhe kommentár. Tessék megta­lálni a módját annak, hogy csak azt büntessék a közvé­lemény megvetésével is, aki erre ászolgáltl Autósok, figyelem! ttyrafutózásra eVkalmaa használt gumikat felvásárolunk Ujabb felvásárlási helyünk: Szeged-Petőfitelep, Végvári u. 4/A. Megbízott: Lőrinc/. Imréné, TSZKER Szentes, Arany J. u. ifi. Értesítjük kedves vevőinket, hogy Horváth M. u, 7. sz. alatti részlegünkben (Fáklya mozival szemben, telefon: 12-089) Rózsa Mlhályné szabásznő férfiöltöny, női ruha, kosztüm, kabát készítését rendkívül gyors határidőre vállal. A DÉLÉP NAPSUGÁR TÁNCEGYÜTTES felvételt hirdet az utánoótlásesoportlába. 8—10 éves korú fiúk. továbbá az eevüttes fclnőttcsoportjába, 18—20 éves leányok és fiúk részére. Keres továbbá 14 éves kortól olvan. zeneiskolát végzett 'iatalokat. akik vonós hangszereken látszanak '•s kedvet éreznek a népzene iránt. Jelentkezni lehet: szeptember 30-lg. minden hétfőn és csütörtökön 13.30—21 óráig a DÉLEP-munkásszálló első emeletén (az együttes próbatermében). Beruházók, építkezők, figyelem! Hagyományos és egyedi kivitelű nádtermékeket forgalmaz a Sárszentmihályi Állami Gazdaság. Termékeink kiváló hő- és hangszigetelése előnyös felhasználást biztosit az építkezéseknél. Ugyancsak sok éves hagyománya van nádtermékek kertészeti alkalmazásának. Üi termékeink rusztikus hatásaik, esztétikai tulaldonsógaik folvtán belső burkolásra gazdaságosan alkalmazhatók. Nagv kapacitással állunk az építkezők rendelkezésére tetőfedési szolgáltatásainkkal is (7) Részletes felvi'ágosítás az alábbi címen szerezhető be: Sárszentmihálvj Állami Gazdaság. Sárszentmihálv 8143. Telefon: Székesfehérvár 13-335. Telex: 021-372.

Next

/
Thumbnails
Contents