Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

4 Szerda, 1981. szeptember 30. 4 Megújult a kereskedelmi kamara Ebben az esztendőben fontos változások történtek a Magyar Kereskedelmi Kamara munkájában és szervezetében egyaránt. Tevékenységi köre jelentősen kibővült, s ezzel hazai és nemzetközi tekintélye egyaránt nőtt. A Magyar Kereskedelmi Kamarának fő feladata, hogy elősegítse a vállalatok nemzetközi kereskedelemfejlesztő tevékenységét, hozzájáruljon a tagvállalatok közgazdasági munkájának javításához. Segítséget nyújt a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése terén, képviseli a tagság külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos érdekeit a kamarai jellegű nemzetközi szervezetekben, valamint a külföldi államigazgatási és más szervek előtt. A kamara minisztertanácsi rendelet alapján, valamint a januári közgyűlésen elfogadott alapszabály szerint érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti feladatokat lát el. Ezentúl számos olyan tevékenységet is végez, amely korábban a szakminisztériumok feladata volt A VI. ötéves terv közgazdasági feladatainak végrehajtásában a korábbinál jóval nagyobb szerepet vállal magára. A testületek munkaprogramjában előtérbe került a termelési szerkezet korszerűsítésének meggyorsításában való közreműködés. Továbbra is elősegítik a termelő és külkereskedelmi vállalatok együttműködését közös érdekeltségi fejlesztéseit; foglalkoznak a gazdaságok tőkés exportjának bővítésével, a felesleges — hatékony hazai munkával megteremthető — import helyettesítésével, a termékek minőségével. Ahhoz, hogy a kamara megfeleljen az új célkitűzéseinek, hogy megismerje 1 agvállalatainak helyzetét, hogy közvetíteni tudjon a legfelsőbb gazdasági vezetés és a vállalatok között, korszerűsíteni kellett a korábbi szervezeti rendet. A közelmúltban fogadta el a kamara az új szervezeti szabályzatot; ezzel a már meglevő testületi rendszert fejlesztették tovább. Az eddig működő testületek többnyire a vállalatok Igényel alapján spontán jöttek létre. Az ágazati irányítás megkönynyítésére a rokon-tagozatokból ágazati bizottságokat szerveznek — ilyen lesz például az alapanyag és energiaipari szakbizottság. Üj, eddig hiányzó szakmai tagozatok (például belkereskedelmi, idegenforgalmi, külkereskedelmi) megalakulását is tervezik. A külgazdasági kapcsolatok alapján alakuló, az országok szerinti viszonylati tagozatok munkáját is öszszefogják. Az immár 23 bizottságban folyó munka szétforgácsolja a vállalatok erejét, hiszen ma már nem egy, hanem több tucat országgal ls kereskednek. E tagozatok munkáját három regionális bizottság irányítja: a szocialista, a fejlett — valamint a fejlődő nem szocialista tagozatok regionális bizottsága, A tagvállalatok telephely szerinti testületei a területi összekötő bizottságok, amelyek az ország termelési, gazdasági körzeteihez igazodva alakultak ki. A jövőben a korábbinál nagyobb súlyt kapnak a regionális szervek. Feladatuk, hogy azadott körzetben összehangolják a tagvállalatok kamarai munkáját, segítsék a helyi gazdaságirányító szervezeteket, gazdaságpolitikai feladataik végrehajtásában, az exportlehetőségek feltárásában és a határ menti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A különböző szakbizottságok (például jogi, közgazdasági) a szakterületekkel kapcsolatos, valamint a szakmai és a viszonylati tagozatokban felmerülő, a népgazdaság több ágazatát érintő témákat vizsgálják és átfogó szakvéleményeket, állásfoglalásokat alakítanak ki. A kamara új testülete lesz az etikai bizottság, amely az év végéig kidolgozza a vállalatok egymás közötti kapcsolatainak alapelveit, a piaci magatartásra vonatkozó etikai normákat és figyelemmel kíséri azok érvényesülését. Ugyancsak újdonság a kamara munkájában, hogy a testületek munkájának öszszehangolására koordinációs bizottságokat szerveznek. Az új szervezet kidolgozásakor nagy figyelmet fordítottak arra, hogy megfelelő kereteket biztosítsanak az információáramlásnak, mégpedig úgy, hogy egyes kérdésekben a kamarai álláspont kialakításához a kisebb és az országos nagyvállalatok egyaránt hozzájárulhassanak. Az információk nemcsak a gazdasági szervektől jutnak el a kamara központi szervein keresztül a vállalatokhoz, hanem legalább olyan, fontos feladat, hogy alulról fölfelé eljussanak a legfelsőbb gazdasági vezetéshez. B. Mew.i Eva Gondoskodás I Hagyományok Tápén az üregekről A Szovjetunióban minden ötödik ember nyugdíjas, tehát teljes vagy részleges állami támogatást élvez. Az idősek számára 1500 otthont létesítettek. Sajnos, előfordul, hogy figyelmes ismerősök, rokonok, barátok híján valaki egyedül marad öregségére, és akkor az állam veszi pártfogásba. Modern házak, kényelmes szobák várják az öregeket, könyvtár, zeneterem, klub áll a rendelkezésükre, ahol filmet nézhetnek és hangversenyeket hallgathatnak. Az otthonokban természetesen teljes ellátásban is részesülnek. Igen fontos az idős korosztály szempontjából, hogy tapasztalt orvosok segítik őket a betegségek leküzdésében. A szociális otthonokban mindent megtesznek annak érdekében, hogy senki ne érezze magát közösségen kívülinek. A pszichológusok tanácsára az ún. munkaterápiát vezettek be az érdeklődők számára, hiszen aki egész életében dolgozott, nehezen tud megbékélni a még annyira kiérdemelt pihenéssel is. APN—KS üzemi Ifecilese az űti balese B. F. szegedi olvasónk az úti baieset elbírálásáról kér tájékoztatást Az elmúlt héten feleségét munkába menet baleset érte — leesett az autóbusz lépcsőjéről és eltört a karja. Munkahelyén fel is vették a jegyzőkönyvet, de arról, hogy kártérítésre is jogosult, nem tájékoztatták. Kéri: ismertessük az ezzel kapcsolatos rendelkezést 1981. január 1-től érvényes rendelkezések szerint az üzemi balesetet szenvedett dolgozó részére százszázalékos táppénz jár. A rendelkezések szerint az úti baleset továbbra is üzemi baleset, s a dolgozót baleseti társadalombiztosítási ellátás illeti meg. A munkába menet közben bekövetkezett baleset attól függetlenül társadalombiztosítási baleseti ellátásra ad jogot, hogy a sérült közvetlenül a lakásáról (szállásáról) ment-e munkába, vagy pedig máshonnan. Ezzel szemben a lakásra (szállásra) menet közben történt baleset csak akkor minősül üzeminek, ha a sérült a munkából közvetlenül a lakására (szállására) ment. A munkába menet, vagy onnan hazafelé vezető út rövid időre történt indokolt megszakíiása a baleset üzemiségét nem érinti. Az útnak például a napi élelmiszer-szükséglet, gyógyszer beszerzése, vagy szolgáltatás igénybevétele, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kitérésnek, illetve megszakításnak. Abban az esetben viszont, ha a sérült az utat — magánügyek miatt, tehát nem kényszerűségből — hosszabb időre szakította meg, az ez alatt, vagy ezt követően történt baleset általában már nem ismerhető el üzeminek. Az a baleset, amely a sérültet nem lakásától (szállásától) a munkahelyig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még, vagy már a lakásban éri, nem tekinthető üzemi balesetnek. Január 1-én lépett hatályba az a rendelkezés, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozó táppénz címén teljes átlagkeresetét megkapja. Ezzel a kár az esetek többségében meg is térül. S ez olvasónk feleségének is jár, tekintve, hogy balesete már a rendelkezés hatályba lépése (1981. január 1.) után következett be. A rendelkezések szerint az úti balesetnél a társadalombiztosítási ellátáson felül általában nem jár kártérítés. Kivétel, ha a teleset munkaviszonyból származó kötelezettségének teljesítése során történt (pl. a vállalat által üzemben tartott járművökön stb.). Dr. V. M. Az eddigi szólás- illetve mondagyújtemények igazolják, milyen gazdag anyagunk van a folklorisztika eme területén. Szeged környékén Tápét szinte őshazájaként emlegetik a folklór valamennyi ágának. Ebbéli gazdagságát igen korán fölfedezte a művelt világ: írók, költők, festők keresték fel. Igaz ugyan, hogv szólásainkat és közmondásainkat nem őrzi külön kiadás, ám tápal gyűjtéséből számosat közölt Kálmány Lajos, Dugonics András, Bálint Sándor és mások. Elődeink javarésze minden bizonnyal „jó kibeszélésú" volt. Ennek ellenére bennük maradt számos olyan, amelyeket ma fölgyűjteni már nem lehet. Jóllehet, a legalaposabb gyűjtő akár vért izzadhat, ha az adatközlője nem adja a legtöbbet. Soknak okoz zavart az orra alá dugott mikrofon, más meg csakis otthon tud jól, bátran beszélni. Okos gyűjtő mindebben alkalmazkodik kiválasztott adatközlőjéhez: házhoz megy, s feje a magnó. Napjainkra egyre kevesebb az olyan ember, aki soha nem hallott, úgymond eredeti, dolgot tudna elmondani. Ezért az adatot változatként kell lejegyezni. Vannak azonban fehér foltjai ennek az ágnak is. Ezek a néprajzos fölfedezései, amelyhez hasonlítható az, amikor egy régész szenzációs leletre talál. Ezek a* fölfedezések nem állnak a népdalra, sem a mesére. Állnak viszont a mondákra, méginkább a szólásokra, hiszen egy falu népe gyorsan cserélődik: az Öregek meghalnak, újszülöttek kerülnek a helyükre, akiknek minden új. Pedig egy sem vicc! Történetek, igaz történetek, amelyeket érdekes, frappáns, kerek mondatba költött a nép. Nagy Bence Pali bácsit gyermekkorom óta ismerem. Másfél évtizede hogy szomszédok vagyunk. Pali bácsi maga a kifogyhatatlan kincsesbánya. Egy-egy kiadós beszélgetést követően napokig írok otthon, mert számomra mindig mond valamit — néha még újat is. A mi beszélgetésünknek sorja van, mint a lepényevésnek. Először megbeszéljük a falubeli dolgokat, majd „kilépünk" a világba, politizálunk. Szidjuk azt, aki háborút akar, meg a szúnyogokat, mert csípnek Ha van valami kizárólagos kérdésem, azt kitárgyaljuk tőről-hegyre. Ezután jön a biblia: kártyázunk. Hat.vanhatozunk. Más kártyajátékot nem ismerek. Hatvanhatoznl is Pali bácsi tanított meg, mint tiszteletbeli tanitvánv, rendre suszter vagyok. „Nem szégyön a mestörség, Jóska fiam"! Hogy-hogy nem a minap Palkó bátyám maradt szegény. Erre mondta: „Visszapattant, mint a Cinó Ferkő göröntyéje"! Ennek az a magyarázata, hogy Cinó Ferkó igen rossz gyerek volt, akt állandóan a fákat mászkálta. Kiszedte a fészekbői a tojást és megitta. Egyik fészek nagyon magasan, vékony ágon volt Ferkó nem mert fölmászni, hanem le akarta verni: a göröngy ágnak szállt, visszapattant, kiverte a szemét. Valaki a környékben agyonütötte a macskát, mert rákapott a galambhúsra. Errevaló szólást is tud Pali bácsi: „Ráijesztött, mint Sáringer a kutyájára". Az meg úgy ijesztett rá, hogy ráfogta a megtöltött puskát, hogy megijeszti, ám véletlenül meghúzta a ravaszt. Bánatában alaposan berúgott a juhász, mert leghívebb szolgáját küldte a másvilágra. Két szólás Tápéról, amelyek a miénk maradtak. Talán ez is igazolja, hogy a tápal öregek kifogyhatatlanok az emlékezésekből. Emlékezéseik mind messzebb, mind mélyebbre nyúlnak vissza, csak türelemmel kell „kivár- . ni" belőlük; érdemes! Ifj. Lele József Tájékoztatásul közöljük, hogy Olcsó árú boltunkat áthelyeztük Szent István tér 15. szám alól Szent Mihály u. 7. sz. alá. Nyitvatartási hétfőtől péntekig 7,30—15 óráig, szombaton 7,30—12,30 óráig. Árusítunk: fonalat, maradék textilárut, használt ruhát és textiltapétát. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. Dél-magyarországi (MEtS) Vállalat Norton-kútfúrást vállalok rövid határidőre. 2 év garanciával. Megrendelhető levélben, vagy személyesen, Husz.ka Gyula, Szeged, Baicsy-Zs. u. 28. II. em. 21. (8720). A lakossági szolgáltatások bővítése érdekében 1981. október 1-től a mórahalmi fiókunk turista-, látogató- és kishatárforgalmi útiokmányokra jugoszláv dínáreladássál is az ügyfelek rendelkezésére éli. Országos Takarékpénztár Csongrád megyei Igazgatósága Október 1-én, csütörtökön minden férfi és nöl félcipő, valamint minden nőt szandál 20%-kal olcsóbb reggel S—20 óráig. Olcsó Cipók Boltja Kossuth L. sgt. 3 Gála Cipóbolt Széchenyi tér 2. Most újítsa M ruhatárát! Október 1—10-5g minden férfiöltönyhöz 300 Ft-os vásárlási utalványt ajándékozunk! O CSÜTÖRTÖKI BEVÁSÁRLÓNAPI AJANLATUNK! Ruházati osztályaink ajánlata 20%-os árengedménnyel! Egyes; gyermeköltönyök, nadrágok, gyermekcipők, férfiingek, falvédők, pohártörlők. LEGYEN A VASARLÖNK NAP MINT NAP! 51EGED NAGYÁRUHÁZ