Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

Szerda, 1981. szeptember 30. 101 Megállapodás kutatási föladatok Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Pál Lénárd, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára kedden megállapo­dást írt alá a két országos hatáskörű szerv illetékessé­gébe tartozó országos és tár­caszintű kutatási- fejlesztési feladatok végrehajtását szol­gáló közös tennivalókról. E megállapodás szerint a hatodik ötéves terv időszaká­ban az MTA és az OMFB a rendelkezésükre álló esz­közökből együttesen mintegy hárommilliárd forint összeget irányoz elő olyan, elsősorban az országos középtávú kuta­tási- fejlesztési tervhez és tárcaprogramokhoz tartozó kutatások elvégzésére, ame­lyek közvetlenül járulnak hozzá fontos gyakorlati fej­lesztési feladatok megoldásá­hoz. Emellett az OMFB je­lentős részt vállal az MTA középtávú kutatási-fejlesztési programjaiban szereplő, a távlati tudományos és mű­szaki haladást megalapozó kutatások támogatásában. Indiai miniszter látogatása Pozsgay Imre művelődési miniszter meghívására szep­tember 26—29. között láto­gatást tett hazánkban Sheila Kaul asszony, indiai műve­lődési államminiszter. Sheila Kaul asszonyt fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Sheila Kaul asszony Itt­tartózkodása során tárgyalá­sokat folytatott Pozsgay Imre miniszterrel a két ország sok­oldalú, tudományos és kul­turális együttműködésének eddigi tapasztalatairól, ered­ményeiről és az együttmű­ködés továbbszélesítésének lehetőségeiről. A vendég ma­gyarországi tartózkodása so­rán ismerkedett hazánk ok­tatási rendszerével, kulturá­lis életével. Zsombói tervek Társadalmi munka — hétmilliéérf Parlament, tanároknak • Molnár József felvétele Zsombói gyerekek a felújított óvoda előtt Á hatodik ötéves tervidő­szakban a zsombói községi tanács összesen mintegy 22 millió forint fölött rendel­kezhet. Hogy a mai árak mellett és öt évre 6zánt sze­rény összeget kiegészítsék, több mint 7 millió forint ér­tékű társadalmi munkát terveznek a község vezetői. Beruházás még így ls mindösszé egy lesz. A köz­ségi vízmű egykor társadal­mi összefogással létesült, s most szeretnék átadni a szentesi Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Ehhez azonban mintegy 3.6 millió forint rá­fordítás szükséges: a válla­lat csak úgy veszi át a víz­művet, ha az megfelel a ma érvényben levő műszaki, egészségügyi előírásoknak. Elavult például az elektro­mos vezetékhálózat, szociá­lis épületet kell építeni a vízmű mellé. A víz metán­tartalma is meghaladja a megengedett szintet, gázta­lanító berendezést szerelnek föl a mostani átalakítás so­rán. Ezenkívül csak felúiftá­sokra van lehetőség. Tata­rozzák maid a művelődési házat, a körzeti rendőr szol­gálati lakásót Bővítik a ta­nácsházat: az év végéig na­gyobb méretű házasságkötő termet alakítanak ki. A be­rendezésre a megyei tanács­tól kannak pénzt, a bővítést viszont helvi erőforrásból és sok társadalmi munkával végzik. Már a hatodik ötéves terv programiába illeszkedett a napköziotthonos óvoda fel­úiítása, amely nemrég feje­ződött be. Szeptember köze­pén vehették birtokba a gv ereke)t az újjászületett énületet Ebben az évben már egyetlen ielentkezőt sem kellett elutasítani. Zsombót szerepkör nélkö. li településként tartják nyil­ván. A hetvenes években megállapították, nem Indo­kolt újabb lakóépületeket epíteni. A telekigények vi­szont nőttek-növekedtek: a Szegedhez közeli település dinamikusan fejlődött: a község lakosságának élet­színvonala lehetővé teszi, hogy sokan beköltözzenek a faluba. Negyvenkét telket már kiosztottak, most továb­bi 132-t alakítanak ki. Jó a kapcsolat a Gyü­mölcsös Szakszövetkezettel: a gazdaság gépekkel, pénz­zel segíti a községi taná­csot. A telkekhez a földte­rületet — amely egyébként több millió forint értéket képvisel —. ingyen bocsátot­ták rendelkezésre. Így leg­alább tíz évig megfelelő lesz a telekkínálat Zsombón. A tartós használatbavételi dí­jat a telek fekvésétől függő­en differenciáltan állapítják mea. Zsombón nagy jelentősé­get tulajdonítanak a sport­nak. Tíz lőállásos MHSZ-lő­tér épül a községben. A fa­lusi sportkörnek 5 szakosz­tálya van. a tollaslabdacsa­pat az országos első osztály­ban játszik, sőt Kiss Andrea személyében magyar bajno­ka ic van a falunak. Terve­ik szerint minden korosz­tálynak biztosítják a test­mozgás lehetőségét. A fel­újított óvoda udvarán pél­dául játékos testedzést biz­tosító mászókákat helyez­tek el. Községi sporttelep épül, öltözővel együtt. A kereskedelmi ellátás megfelel az igényeknek. A tanyán hűtőpulttal is ren­delkező önkiszolgáló bolt működik. Egy magánkeres­kedő pedig a szakszövetke­zeti tagok munkáját segítő kisgépeket árul. MÉH-telepet létesítenek. Kettős céljuk van vele: ér­tékes hulladékok mentek eddig veszendőbe, söt néhá­nyan annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogv a községi szeméttelepre elszál­lítsák, amit már nem tudnak haszálni. Helybeli rvugdí­ias vezeti majd az átvevő­helyet. A lakossági szolgáltatással elégedettek, idén három kis­iparos kapott működési en­gedélyt. 1985-ig valamennyi életképes tanyát szeretnék villamosítani. A DÉMASZ elkészítette már a terveket: idén 18 tanyában gyullad ki a villany, az ötéves terv vé­géig további 32-ben. T. I. A Tisza-parti Gimnázium Övónői és Vízügyi Szakkö­zépiskola igazglója. dr. Tö­rök László, az általa veze­tett 39 tagú tanári gárdát „tanuló tantestületnek" ne­vezte a minap. Nem indoko­latlanul. Az új oktatási-ne­velési terv mindegyik tanárt, az évtizedes tapasztalatokkal rendelkezőket és a pályakez­dőket is próbára teszi. A tantestület egyharmadá­nak, 13 tanárnak pedig, nemcsak az- új tantervet kell megtanulnia, hanem magát a tanítást. 30 éven aluli, fia­tal pályakezdők lévén. Az iskolavezetés nemcsak a Minisztertanács határoza­tának tett eleget, amikor a napokban megrendezte ifjú­sági parlamentjüket. Ez de­rült ki dr. Török László be­számolójából. Mint elmond­ta, mindig törekedtek az is­kola demokratikus légköré­nek kiszélesítésére, s nem idegenkedtek a pálvakezdők alkalmazásától sem. Ezt bizo­nyítja. hogy négy fiatal a második tanévet, három pe­dig az elsőt kezdte idén, szeptemberben. A pályakez­dők beilleszkedését a patro­náló rendszer kiépítésével, működtetésével, a szakmai segítségnyújtást a munka­közösségek kereteiben igye­keztek megoldani. Szólt a fi­atalok anyagi, erkölcsi meg­becsüléséről. Azon túl. hogy figyelemmel -kisérték a fia­talok szociális körülményei!, •a lehetőségeken belül igye­kezték könnyíteni anyagi gondjaikon. Kérésükre túl­órákat biztosítottak, a jutal­mak elosztásakor elsősorban a végzett munkát, a teljesít­ményeket vették figyelembe. Ismerik a lakásgondokat is. Azok végleges megoldása, érthető módon, meghaladja az iskolavezetés erejét. Tá­mogatták a pályakezdők fi­atalos lendületét, alkotóvá­gyát. kísérletező kedvét, s az értékelés szerint, azok. el­nyerték az idősebb kollégák elismerését is. A beszámolót követő hozzászólásokból ki­derült, az iskola vezetősége valóban nem kötelességének, hanem szívügyének tekinti a pálvakezdők sorsát. Egyet­len fiatal sem emelt kifogást az elhangzottakkal szemben — ami nem azt jelenti ter­mészetesen. hogy nem ven­nék szívesen például a fize­tésemelést —. inkább mun­kájukkal kapcsolatos gond­jaikat fogalmazták meg. Az elsők között kért szót. nem véletlenül, az a két tanár, akiknek otthonát ezerforin­tos albérleti szobák képezik. Lakáscímeket említettek, olyanokat, amelyek üresen állnak. Mások a túlzott ad­minisztrációs munka csök­kentését kérték, roppant idő­igényesnek tartva — különö­sen az év eleji és év végi hajszákban a számtalan ki­mutatás, statisztika készíté­sét. Az iskola eszközellátott­ságát jónak minősítették, sőt. újabb szemléltetőeszközök készítését ajánlották fel. A kémia, fizika szakosok szíve­sen tartanának még több kí­sérletező órákat ha lenne egy technikus, aki ' segítene mind az órák előkészítésé­ben, mind az eszközök ki­vitelezésében. A testnevelők szerint: elkelne még több tu­soló, még nagyobb öltöző az iskolában. Többen önkritiku. san ismerték el: a jövőben, nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a mozgalmi munka, a KISZ-élet fellenditéseért. Hiszen ki tartson a diákok­nak vitaköröket, ha nem a KISZ-es korú tanár? A fiatalok kérései zömé­ben Ismertek voltak az is­kolai pártszervezet, szakszer­vezet képviselői. valamint az állami vezetők előtt. Nem kaptak elhamarkodott ígé­reteket azok teljesítésére, ha­tározatba foglalták végrehaj­tásukat. Egv nagyon fontos kérdés azonban még a hely­színen megoldódott. Az is­kola kérésére az albérletben lakó két tanár elhelyezésé­ről — az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a saját munkásszállóján gondosko­dott. M. E. Egységes szabályozás Az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzeszközök képzése, felhasználása Az Állami Ifjúsági Bizott­ság a Pénzügyminisztérium­mal. a KISZ-szel és más szer-vekkel együtt újból sza­bályozta az ifjúságpolitikai céiú pénzeszközök egységes képzését és tervszerűbb, ha­tékonyabb felhasználását. Lóska Szilárd, az ÁIB tit­kárhelyettese ezzel kapcso­latban elmondotta: — Az utóbbi fél évtized­ben vállalatonként, intézmé­nyenként kialakult sokféle gyakorlat késztetett ben­nünket az újbóli szabályo­zásra. Remélhetőleg ennek nyomán megszűnnek majd a helyenként tapasztalt bi­zonytalanságok. A jövőben például a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél a jóléti, szo­ciális és kulturális alapból kell fedezni a sport-, a kul­turális. az üdültetési és egyéb szociális célokra köz­vetlenül fordítható kiadáso­kat. Ugyanez a forrás szol­gál a saiát kezelésű iflúsági létesítmények karbantartá­sára. felújítására. A része­sedési alapból támogatják majd a KISZ-szervezeteket, az ifjúsági termelési moz­galmakat és a pályakezdő­ket is. Az ifjúsági lakásépí­Kányádl Sándor megkapó szépségű verseivel nyit az új Tiszatáj. Morális felelős­ségtudat és igazságkereső szenvedély jellemzi ezeket az aforizma irányába egyszerű­södő költeményeket. Ágh István lírájának újabb föl­ívelését jelzi a most közölt három vers. Rózsa Endre és Kodolányi Gyula művei mel­lett olvashatjuk Farkas Ár­pád Bolyongásaim című jegyzetfüzérét, melyben a prózaírónak is kiváló romá­niai magyar költő bravúro­san eljátszadozik a meglátott jelenségekkel, nem ritkán szokatlan összefüggésrend­szerbe állítja azokat. Figye­li az élet apró jelenségeit, furcsa, vagy hétköznapi megnyilvánulásait. A törté­netek leggyakrabban jelen­téktelennek látszanak, még­is bonyolult kapcsolatokat sejtetnek A nyolcvan éve született Muharay Elemérre, a népi kultúra kiemelkedő érdeme­ket szerzett terjesztőjére a napjainkban méltatlanul el­feledett „népművészeti ta­nár úr"-ra kisebb összeállí­tással emlékezik a Tiszatáj. Muharay életrajzát, munkás­ságát Tasi József cikkéből is­merhetjük meg. Csoóri Sán­dor A sugalmazó ember cí­mű esszéjében „szellemi jó­tevőjének", „útbaigazítójá­nak nevezi „a harmincas­negyvenes évek nepi műve­lődésének egyik legelhivatot­tabb szervezőjét". Közli a Az októberi Tiszatáj lap Jancsó Miklós Muharay­hoz írt leveleit. A tömböt Vi­tányi Iván A magvetés embe­re című írása zárja. A Hazai Tükörben folyta­tódik Tóth Béla Tiszajárása. Az Örökség rovathan László Gyula SzabédJ Lászlóra em­lékezik Enyém ez a történe­lem című kötetének megje­lenése alkalmából. Fontos dokumentumokat publikál Tasi József (Kolozsvári in­tellektuelek tiltakozása Sal­lai és Fürst kivégzése miatt). Az 1944 őszi erdélyi háború­ellenes mozgalomról Vita Sándorra] Pomogáts Béla be­szélget. Négy Bartókkal fog­lalkozó írás is helyet kapott a rovatban. Gál István (Bar­tók és a szomszéd népek), Für Lajos (Népek zenéje) és Demény János (Egy Bartók­kutató műhelyéből) munkája mellett olvashatjuk Breúer János „megjegyzését", mely­ben Horváth Bélának a már­ciusi számban közölt cikkét igazítja ki. A Tanulmány rovatban Kiss Ferenc Juhász Gyula híres versét (Magyar táj, magyar ecsettel) elemzi, s a műben a modern magyar tájvers megszületését látja. Kemény G. Gábor a nemze­tiségi kérdés és a kisebbség­védelem eszméjét vizsgálja Csuka Zoltán publicisztiká­jában. Csorba Győző új verseskö­tetéről Grezsa Ferenc bírá­lata jelent meg. Baka István második könyvéről írja Gö­römbei András: „A Tűzbe vetett evangélium mindösz­sze huszonegy versből áll Ez j a vékony könyv azonban hi­ánytalan egész, líránkban megbecsülendő érték, Baka István költői pályájának mély felelősségű folytatása és az új kifejezési lehetősé­gek kei-esése egyszerre." Utassy József Pokolból jövet című kötetéről Varga Lajos Márton, a Magyar História sorozat új darabjáról (Hu­nyadi János és kora) Gergely András ír. A szegedi szabadtéri koc­kázata címmel Nikolén yi István két idei bemutatót (Ivan Szuszanyin, Teli Vil­mos) bírál. Glinka operájá­nak előadását „rendkívüli művészi sikerként" értékeli: „Páratlan a szegedi Játékok történetében, hogv egy nem­zetközi összefogással kivite­lezett előadás művészeti cso­portjai — a Szlovák Filhar­mónia Kórusa, a moszkvai szólisták és a szegődj feszti­válzenekar — ily példás munkamegosztással, ennvi>-e hasonló ambícióval mozdul­janak a siker érdekében." — A Tiszatáj októberi számát Várnai Gitta és Badnnny Csaba munkái illusztrálják. tést külön e célra létesített alapból támogatják. Hozzá­fűzném: egyebek mellett a társadalmi munkák bevéte­lei is felhasználhatók lesz­nek a jövőben is a fiatalok élet- és munkakörülményei­nek javítására. A szabályo­zás pontosan körülhatárolja, hogy nem az így kikereke­dő helyi ifjúsági alapból fe­dezik majd a jutalmazást, a segélyezést, a bérkorrekciót, nem ebből vesznek el a tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díira vagy például a kitün­tetési jutalomra. A költség-: vetési szervek — természe­tesen jóváhagyott költségve­tésük keretein belül — a gazdálkodásukra vonatkozó általános előírásokhoz iga­zodnak. Az ú.1 előírások azonban számolnak Déldául a diákok különbözö korosz­tályainak eltérő igénveivel. Az ifjúsági parlamenteken a fiatalok állást foglalnak az intézkedési tervben rög­zített feladatok rangsorolá­sáról. és a rendelkezésre álló összegek későbbi elosz­tásának arányairól is. Az If­júsági mozgalmi munkához biztosított anyagi támogatás összegével a KISZ-szervezet gazdálkodik. Minden egyéb, az ifjúsági törvény végre­hajtását. az utánpótlás ne­velését. beilleszkedését, szo­ciális körülményeinek javí­tását és szabad ideiének gazdagítását szolgáló össze­get — a KISZ és a szak­szervezet ellenőrzése mel­lett — a gazdasági szervek kezelik: az ifjúsági politikai célok támogatása ugyanis továbbra is elsősorban a gazdasági és társadalmi ve­zetés döntésein alapul, és a munkahely gazdasági lehe­tőségeire énül. Holland nő küldöttség hazánkban A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására hazánkba érkezett a hol­land nőtanács küldöttsége. A delegáció itt-tartózkodása alatt eszmecserét folvtat. az MNOT vezetőivel, megbeszé­li a két nőszervezet további együttműködésének lehető­ségeit.. A holland nők kép­viselői tanulmányozzák a magvar országgyűlés mun­káját, ellátogatnak több gyárba és üzembe, ahol a dolgozó nők élet- és munka­körülményeivel ismerked­nek. Találkoznak a Vöröske­reszt képviselőiW- is.

Next

/
Thumbnails
Contents