Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-22 / 222. szám

mto raouTJtwk (cnrttfnm DELMA6YAR0RSZAB M S Z w P SZEGED VÁROS! BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA 71. évfolyam 222. szám 1981. szeptember 22. kedd Ára: 1,40 forint Budapestre érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége A Magyar Népköztársaság országgyűlésének meghívására tegnap, hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A delegációt Eduárd. Sevardnadze. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának képviselője, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Grúz Kommunista Párt első titkára vezeti. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Budapestre érkezése után a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége — „élén Eduárd Sevardnadzeval — a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét, majd pedig a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél helyezett el koszorút. A magyar országgyűlés és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségei hétfőn tárgyalást folytattak a Parlamentben. A magyar tárgyaló delegációt Apró Antal, a szovjet küldöttséget Eduárd Sevardnadze vezette. A szívélyes, baráti hangú eszmecserén — amelyen ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is — Apró Antal tájékoztatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét a hazánkban végbement gazdasági, társadalmi. kulturális fejlődésről, szocialista építőmunkánk eredményeiről. Eduárd Sevardnadze a Szovjetunióban elért legújabb gazdasági, társadalmi, kulturális eredményekről, a kommunizmus építésének a béke védelméért folytatott erőfeszítéseiről tájékoztatta a magyar országgyűlés képviselőit. Kádár János fogadta firmand Hammert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titr kára, hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta dr. Armand . Hammer neves amerikai közéleti személyiséget, az Occidental Petroleum Corporation Társaság elnökét, aki rövid látogatásra érkezett hazánkba. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter. * Veress Péter külkereskedelmi miniszter hétfőn megbeszélést folytatott dr. Armand Hammer neves amerikai közéleti személyiséggel, az Occidental Petroleum Corporation elnökével. A találkozón áttekintették az amerikai vállalat és a magyar partnerek közötti együttműködés helyzetét. Véleményt cseréltek a további együttműködés lehetőségeiről. BNV — BNV — BNV n textil- és a ruházati ipar Az őszi- seregszemléjén a textilruházati-bemutatón rendszeresen számot ad a magyar könnyűipar ágazatainak gyártmány fejlesztési eredményeiről. Arról, hogy az egyes konfekcióüzemek és cipőgyárak, a nem csekély részarányt képviselő szövetkezeti ipar mennyire képes követni a mind gyakrabban változó divatot. Persze, korántsem mindegy, hogy az alapanyaggyártók képesek-e a legkorszerűbbet, a legkeresettebb kelméket szállítani a feldolgozóiparnak. Ezúttal a textilruházat kiállítása közel azonos területet vesz igénybe, mint az elmúlt esztendőben, több mint 7300 négyzetmétert. Ebből a magyar ipar 6300 négyzetméteren mutatja be divatújdonságait, csaknem ezer négyzetméterrel nagyobb kiállításon, mint legutóbb. Pamutiparunk szinte minden gyártója jelen van az idei vásáron. A Budaprint nyolc fonó-, szövő-, nyomó-, kikészítő- és konfekciógyárat képvisel, évi össztermelésük 130 millió négyzetméter hagyományos és nemes kikészítésű áru. Hét új cikkükkel vásárdíjra is beneveztek, közöttük lakástextíliák, frottírtermékek is szerepelnek. A Graboplast, amely évente 43 millió négyzetméter műbőrt állít elő a világ legnagyobb ilyen jellegű üzemei közé sorolható. Vásári bemutatkozásuk mottója: „Harmónia az öltözködésben, harmónia a lakásban." A BNV-n is látható újdonságaik között kiemelhető a Graboxan sport szabad idő cipőfelsőrész és egy textilalapú pvc-tapétacsalád. A kispesti Textilgyár szintetikus pamutterméket, kempingáru szövetet, flanellkészítményeket mutat be, a Kőbányai Textilművek új blúzanyagokat és jersey kötöttárut. a Pamutfonóipari Vállalat új varrócérnákat, a Pápai Textilgyár gyűrődésmentes, szennytisztító anyagokat. a Rábatext pedig ágyneműket- állít ki, hogy csak a legnagyobb vállalatokat említsük. A nagy múltra visszatekintő szegedi textilipar idén is kirukkolt a BNV-n. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat a hagyományos kender, pamut és szintetikus alapanyagokból készített fonalait, zsinegeit, köteleit, hálóit, műszaki szöveteit, különféle eljárással gyártott ponyváit és sátoranyagait, valamint malimo és tűzött nemezeket vitt a kiállításra. Egy újszerűséget is bemutattak a szegediek, amely valóban újdonságnak számít. Műszaki textília alátétre füves kertet varázsolhatnak bárhol. Ez az újdonság Derozion fúmagos gyepnemez. A Szegedi Ruhagyár is fölvonultatja termékeit. Minden bizonnyal fölfigyelnek a hazai és a külföldi érdeklődők a legújabb férfidivatra, amely kifejeződött abban, hogy a férfizakók ujja szűkebb lett és gyakran visszatérnek a kétsoros fazonmegoldásra. Sokan időztek a Szegedi Textilművek szöveteinél. elismeréssel nyilatkoztak a Pannónia Szőrmeárugyár igen praktikus bundakabátjánál, amely fregoli megoldású, egyik oldala perzsaszörme, a másik oldala pedig irha. Természetesen igen nagy sikert aratott a vásárhelyi HÓDIKÖT több terméke is, különösképpen pedig a Muskátli termékcsoport, amely elnyerte a vásár nagydíját is. A gyapjúipar standján olyan nagy nevű iparvállalatok újdonságaival ismerkedhetünk meg, mint a Finomposztó Vállalat kártolt szövetei, a Hazai Fésúsfonó és Szövőgyár fonalai, a Lakástextil Vállalat plüss bútorszövetei, a Magyar Posztógyár kabátanyagai és a Richards Posztógyár női és gyermekruházati alapanyagai. A selyemipar kiállításán említést érdemelnek a Magyar Selyemipari Vállalat vásárdíjra te—-felterjesztett svájci kooperációban készült blúz- és ruhaanyagai. A hazai rövidáruipar jeles képviselője a Gardéria Függönygyár is kiállít a vásáron. A bőr- és bőrfeldolgozóipar vállalatai közül megemlíthetjük a Budapesti Bőripari Vállalat és a Rákospalotai Bőr-és Múanyagfeldolgozó Vállalat kiállítását. A Pécsi Kesztyűgyár termékeit már az Európai ökölvívó Szövetség is elfogadta, s ez évtől használhatják azokat az Európa-bajnokságokon. A BNV-n ezúttal is felvonul a teljes hazai cipőipar. Az Alfa márkáról híres Alföldi Cipőgyár szabadidő- és sportkollekcióját állítja ki. Üj lábbeliket mutat be a Bonyhádi, a Duna, a Minőségi, a Sabaria, a Szabolcs, a Tisza és a Szigetvári Cipőgyár, valamint több szövetkezet. Információs irodát állit fel a Hungarotex és a Tannimpex gyapjú- és pamutkötöttáruval, jugoszláv és thaiföldi divatcikkekkel, szovjet szőrme- és prémtermékekkel, mexikói ruhákkal, kábátokkal, pakisztáni ingekkel és kötöttáruval, olasz pulóverekkel, belga farmerekkel, indiai ruhákkal és cipőkkel, valamint singapore-i gyermekruhákkal. Szedik a burgonyát Jó termést ígérnek a földek A mezőgazdaságban a természet az évszakhoz kapcsolja a munkákat. A tavaszhoz a veteményezést, a nyárhoz az aratást, az őszhöz a szüretet, a télhez pedig a számvetést. A modern gazdaságok igyekeznek a maguk akaratára kényszeríteni a természetet, de kisebb sikerektől eltekintve az még megy a maga útján — ősidők óta. (Nem haszontalan azért az újat akarók küzdelme, mert mindenkor nevelnek már zöldséget fólia alatt "az üvegházakban.) Viszont minden évszak új remény, új bizodalom. Hátha most történik meg, ami eddig még soha. Ilyennek gondolják az idei őszt most is a gazdaságokban. Talán jobb lesz, mint a tavalyi, bővebb termést, nagyobb nyereséget ígér. Szokták azt is mondani ilyenkor — ahány termény, annyi remény. Ha nem hozott valami jól a gabona, talán majd a napraforgó vagy a szőlő bepótolja. A burgonyát második kenyerünknek mondjuk, mert évente 50—60 kilót megeszünk belőle. Annyi a különbség. a két kenyér között, hogy az utóbbival sokkal több a haj. Nem tartható él sokáig, s nem dolgozható föl oly gyorsan, rriert a magyar mezőgazdaság .és áz ipar nem készült föl rá. (Más országokban már yan rá példa.) Igaz, nem is nagyon igényelték ezt a gazdaságok, mert eddig legalábbis megérte krumplit vetni. Amikor ,.rákaptak" a szövetkezetek a sokat termő külföldi fajtákra. olyan mértékben , föllendült a burgonyatermesztés, hogy nem tudtak mit kezdeni. a fölösleggel. Ez aztán ingadozóvá tette a piacot. A burgonyát is védőárral látták el, mint a kenyeret, s rengeteg olyan intézkedés született, ami az egyenletes krumplitermesztés érdekében fogant. Jelenleg ott tartunk: sok termett a krumpliból... A baj akkor van, ha nincs — incselkedik a zöldségkereskedőkkel az egyik téesz elnöke, akik inkább szívesebben megnézik a saját hátuk közepét, mint egy pótkocsival több krumplit vegyenek a szerződöttnél. És ajánlják, csináljon az árujával, amit akar. A baj korábban kezdődött, mint az idei nyárutó. Már akkor beköszönt, amikor a tavasszal elfogyott a korainak vetett burgonya. Azt beszélték mindenfelé, hogy nem lesz termés. Ezért rendeltek — biztos, ami biztos — még külföldről is. Magyar—• közlekedési Pullai Árpád közlekedésés postaügyi miniszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Ante Zelics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának tagja, a közlekedési és postaügy: bizottság elnöke. A tárgyaló felek áttekintik a két orjugoszláv tárgyalások szag közlekedési és hírközlési együttműködésének eddigi eredményeit, és megvitatják az együttműködés következő feladatait. Ante Zelics fogadására megjelent a Nyugati pályaudvaron PuLlai Árpád és Milán Veres. Jugoszlávia budapes-ti nagykövete. Elégedettek a burgonya minőségével a ZÖLDÉRT szegedi átvevő helyén Csongrád megyében tavasszal és nyáron annyi krumpli termett, hogy nem tudott mit kezdeni vele a kereskedelem. Ide tartozik, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — hogy kordában tartsa az árakat, meg a termelői kedvet — megígérte, ad pénzt az eddig tapasztalt évenkénti ingadozások csillapítására. Ennek tudtával kötötték a szerződést a téeszek. A sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz például ezer tonna burgonyára százötven családdal egyeáétt meg. hogy biztos meglegyen a kívánt áru.- „A sándorfalvi téesz-, ben úgy kötötték a szerződést áz emberekkel, hogy július ötödikére föl kell ásni a burgonyát, megmérik, és az egyharmadának az ára a részesművelési, a többi a téeszé. Csakhogy időközben leesett a burgonya átvételi ára. Három forinttal kevesebbért vette a ZÖLDÉRT, mint- amennyire a téesz megegyezett' a kistermelőkkel. Ebből aztán óriási zűrzavar keletkezett. A téesz igyekezett volna alkalmazkodni a kereskedelemhez, többször visszaküldte a krumpliásókat. Levelezgettek, magyarázkodtak, telefonáltak. Az árvitától függetlenül a burgonyát ássák a gazdaságokban. A fölösleg koraiból nyári, a nyáriból pedig Ő6zi lett, amelyért most már meghatározott árat fizet a ZÖLDÉRT. Amint azt tegnap válaszul kaptuk: „annak ellenére, hogy az országban sok burgonya termett, a ZÖLDÉRT Csongrád megyei vállalata ezen az őszön átvesz minden burgonyát, amire szerződést kötött". Naponta többször is fordulnak a járási téeszek teherautói a szegedi „nagy veremnél", a krumpliraktárnál. Eddig ezertonnányi burgonyát tettek el télire." • a tervezett ötezerből. Ennél jóval bővebb termést ígérnek a földek, . . ;«> Csongrád megyében a gazdaságokban több mint négyezer hektár burgonyát vetettek, és a korábbi évek átlagai szerint 10—20 tonnát i» terem egy hektáron. De szá' mítani lehet a kistermelők portékájára is, ami egyharmada szokott lenni a közösének. Így várhatóan sok krumpli lesz a piacon. Ássák a krumplit nemcsak Sándorfalván, hanem az Egységes- Zöldség- és Burgonyatermesztő Társulás többi gazdaságában is. . így például Kisteleken, RÖszkén, Rúzsán, Forráskúlon.' Bordányban. Az őszi érésű burgonyának csaknem felét már fölszedték a szövetkezetekben, M. T. Országgyűlési bizottság illése A szolgáltatóipar, a szocialista szektor és a hatósági keretek között tevékenykedő kisipar munkáját úgy kell továbbfejleszteni, hogy egyszerűbb, rugalmasabb szervezeti keretek és foglalkoztatási lehetőségek között működjön, s mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a jelenleg „illegálisan" működő szakemberek. A teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott szakembergárda túl azon, hogy növeli a szolgáltatások területén a szervezett ipar súlyát, erősíti a fogyasztók érdekvédelmét, egészséges versenyt alakíthat ki a lakossági igények színvonalas kielégítésében — így summázták véleményüket az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának hétfői parlamenti ülésén a képviselők. A vitaalap az Országos Tervhivatalnak az utóbbi 5 esztendőben a lakosság és a közületek részére végzett ipari, építőipari, személyi, kereskedelmi, s áruszállítási szolgáltatások alakulásái ól készített jelentése volt. Az utóbbi tíz esztendőben csaknem minden ágazatban országosan kiépült a szolgáltatóhálózat. Ennek köszönhető, hogy ma már kiegyensúlyozott a helyzet a háztartási gépek és elektroakusztikai berendezések javításában és karbantartásában, közepesnek minősíthető az igények kielégítettsége a textiltisztításnál, a ruházati és egyéb ipari, valamint a kereskedelmi és teherszállítási szolgáltatásoknál. A tevékenység leggyengébb pontjai köeé tartozik a lakáskarbantartas és a gépjárműjavítás.