Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

Vasárnap; Í98Í. szeptember fö; Nicaraguai küldöttség Budapesten A Hazafias Népfront Or- kára, a Forradalmi Hazafias szagos Tanácsa meghívására Front koordinátora. A külszombaton Budapestre érke- döttséget a Ferihegyi repüzett a Nicaraguai Forradal- lőtéren dr. Sütő Gyula, a mi Hazafias Front küldött- Hazafias Népfront nemzetsége. A küldöttség vezetője közi osztályának vezetője, a Gustavo Tablada, a Nícara- Magyar Szolidaritási Biguai Szocialista Párt főtit- zottság titkára fogadta. Tüntetés a Capitóliumnál # Washington (MTI) len kiváltó oka a PATCO — Százezrek tüntettek szom- az amerikai repülésirányítók baton Washingtonban a Re- szakszervezte — elleni koragan-kormány gazdaságpoli- mányakció volt. Augusztustikája, a szociális intézmé- ban a kormány ennek a nyek felszámolása és az új szakmai szövetségnek mind amerikai militarizmus el- a 1£ ezer sztrájkoló tagját len. Bár szombaton estig elbocsátotta, s jelenleg mastm a tüntetés szervezői, gának a szövetségnek a sem a htóságok nem hoztak megsemmisítésére folytat jonyilvanosságra pontos ada- gi eljárást. A szombati tüntokat, bizonyos, hogy a fel- tetés szervezésében a 15 miivonulás az amerikai közvé- nós ATL—CIO szakszervezelemény legtömegesebb, leg- ti szövetség mellett az állaerélyesebb akaratnyilvánitá- mi alkalmazottak szakszersa volt a vietnami háború vezeteinek szövetsége is óta. A washingtoni metrót erre a napra az AFL—CIO szakszervezeti szövetség — a tüntetés főrendezője — vette bérbe. Különvonator résztvett, a szövetségi alkalmazottak sztrájkjogát követelve. A tüntetők a Washingtoni Emlékoszlop és a Fehér Ház környékéről a Constitution kon, autóbuszokon és gép- sugárúton vonultak a Capikocsin ezerszám érkeztek tollúmhoz, hogy a törvénymunkások a fővárosba Bal- hozás tudomására hozzák timore-ból és távolabbi ipar- véleményüket Reagan belvárosokból, hogy kifejezzék politikájáról, szolidaritásukat a „reaga- Reagan elnök ezt a napot nomiának" elnevezett anti- jobbnak látta Camp-Davidszociálls gazdaságpolitika ben eltölteni. Pénteken az áldozataival, a munkanélkü- elnök Denverben mondott li-segélytől, a kedvezményes orvosi ellátástól, a nyugdíj kiegészítéstől, ösztöndíjtól " _ , megfosztott milliókkal. kuzden, fog A „szolidaritási nap" megbeszédet. Ebben kijelentette: az utolsó lélegzetvételig a törvényhozással a költségvetés továbszervezésének egyik közvet- bi csökkentéséért. (r»> Kí 1. „-H-." - -- -; A nyilatkozatok visszhangja 0 Varsó (MTI) helyezett kilátásba, azt hozPoznanban, Zielona Gó- va fel ürügyül, hogy a hatórában és Varsóban nagy- ságok beszüntették a nyoüzemi pártszervezetek kol- mozásl a márciusi incidens lektívái a LEMP PB és a ügyében. Több helyi „Szokormány legutóbbi nyilat- hdaritás„ szervezet, köztük kozataival kapcsolatban sürgették, hogy az abban a Sdanski és az olsztym, foglaltak megvalósítására te- nyíltan elutasította a PB gyenek határozott lépéseket állásfoglalását. es érvényesítsék minden területen a törvényességet, megakadályozva felelőtlen szélsőségeseket abban, hogy a hatalomhoz férkőzhessenek. Sürgették, hogy a kormány tegyen olyan lépéseket, amelyek elősegítik a IX., rendkívüli pártkongkongresszus határozatainak megvalósítását. Rámutattak, hogy a „Szolidaritáson" belül egyre inkább „olyanoké a döntő szerep, akiknek nem sok közük van a munkásosztályhoz". A Varsói Kohómű pártaktívájának néhány tagja a varsói televíziónak nyilatkozva sürgette: ne engedjék, hogy a „Szolidaritás" eltérjen az alapszabályában meghatározott tevékenységtől. A varsói „Ursus" Traktorgyár pártszervezete, valamint a Lenin Kohó pártbizottságának rendkívüli plénuma pedig leszögezte, hogy a párttagoknak nemcsak joguk, hanem köteleségük Is fellépni a párt, a kormány és az ország szövetségesi kapcsolatai ellen irányuló támadásokkal szemben. A Lengyel Partizánszövetség vezetősége felhívásában a többi között arra emlékeztet, hogy a megmegújuló demonstrációk, sztráikok, az egyre úiabb és újabb gazdasági és politikai követelések hovatovább lehetetlennné teszik a válságból való kijutást. A „Szolidaritás" bydgoszczi szervezete október elejéig meghosszabbította a sztrájkkészültsóget sőt a jövő hónapra is sztrájkokat Tárgyalásaink Közleményt adtak ki a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkársága Gáspár Sándor főtitkár vezette küldöttségének szeptember 15— 18-i moszkvai látogatásáról. A szovjet és a magyar szakszervezetek képviselői áttekintették a két szakszervezet tevékenységének időszerű kérdéseit. Kifejezésre juttatták megelégedésüket a magyar—szovjet szakszervezeti kapcsolatok gyümölcsöző fejlődéséről, megerősítették szándékukat, hogy tovább mélyítik és tökéletesítik kapcsolataikat. Pozitívan értékelték a két szakszervezet együttműködési megállapodásának megvalósítását. A találkozón a magyar és a szovjet szakszervezetek képviselői ismét kifejezték nézetazonosságukat a nemzetközi helyzet és a szakszervezeti világmozgalom minden időszerű kérdésében. A szovjet és a magyar szakszervezetek eltökélten síkraszállnak a béke és a népek közötti bizalom erősítéséért, a leszerelésért, a feszültség csökkentéséért * Szeptember 13—18. között Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Armando Emilio Guebuza, a Frelimo Párt KB állandó politikai bizottságának tagja, miniszter vezetésével került sor a magyar—mozambiki gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi együttműködési . kormányközi vegyes bizottság első ülésére. A megbeszélésekén sorra vették a két ország közötti gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi együttműködés valamennyi területét érintő kérdéseket. Megállapodtak a mindkét fél számára előnyös kereskedelmi forgalom növelését és kiszélesítését szolgáló intézkedésekben. Az ősz folyamán mozambiki kereskedelmi-delegáció jön hazánkba exportimport lehetőségeink felmérése és konkrét' üzletkötések létrehozása céljából. A mozambiki delegáció vezetője látogatást tett Dunaújvárosban, ahol megtekintette a Dunai Vasművet, Székesfehérvárott pedig az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat kereste fel. A mozambiki vendég szombaton megtekintette az őszi nemzetközi vásárt. A mozambiki küldöttség ma, vasárnap elutazik hazánkból. Hazánk, Kelet-Európa Múlt, jelen és jövő \*) A kelet-közép-európai tér- dokon át meghatározó há- a világ fejlettebb országa!-3 '^•ség 1949—72. közötti tör- rom, önmagát túlélt biro? hoz képesti társadalmi-gazténelme alakulását ismerte- dalom — a Habsburg, a cá- dasági-kulturális lemaradá-; tő cikksorozat befejezése- ri és a török — egycsapás- sukat. ként érdemes nagyobb törté- ra paszta történelmi emlék-- E hatalmas történelmi felnelmi tavlatból értékelni ké vált. Azonban, a história adathoz igen bonyolult nemkontinensünk e számos sa- kanyargós útjait bizonyí- zetközi feltételek — a hijátossággal rendelkező tör- tandó, a győztes antantha- degháború — között kellett ténelmi tájának múltját, je- talmaknak és a kelet-kö- hozzákezdeni, s a folytatás lenét és jövőjét, s — a tel- zép-európai társadalmi sem volt könnyű. Mindjesség igénye nélkül —meg- progresszió erői gyengesegé- ezek ellenére három évtipróbálni néhány egyetemes nek következtében a három zed alatt olyan eredménye értékű tanulság levonását, soknemzetiségű birodalom ket sikerült elérni, ameA Balti-tengertől a gö- helyett sok önálló, de etni- lyek alapvető változást rög szigetekig "terjedő föl-kai összetételében váltó- eredményeztek a szódeken élő számos nép a kö- zatlanul heterogén nemze- banforgó országok gazdasázépkor hosszú századaiban, « állam jött létre, s nem gi és társadalmi szerkezeté-szűnni nem akaró küzdel- Pedig a múlt század fórra- ben Lényegében mindenütt met vívott államiságának dalmi demokratái által any- - talán Albania kivételével megőrzéséért, vagy megte- ny.ra óhajtott föderáció - a fejlett szocializmus épíremtéséért, szenvedett kül- vagy a világforradalom tör- tésen munkálkodnak. ténelmi perspektíváitól fel- Egyes országokban voltak lelkesített kommunista har- — s lehetnek — kisebb-nacosok által megálmodott ta- gyobb politikai-gazdasági nácsállamok uniója. válságok. Ezek azonban sem-í A két világháború között miképpen sem a szocialista teremtő éveit e népek nagy eltelt röpke két évtized va- rendszer lényegéből fakadbirodalmának csekély vagy Amennyi ország számára nak' han<™ , ^ semmilyen függetlenséggel nehéz periódusnak bizonyult. ".^i^Só t^ ^ nem rendelkező - bár er- A többszörösére növekedett, korulhatárolható téves eazrLSt IStJFTiZ ^^ ÖSSZeZSUg°rodott 0rS2ág földi hódítók elnyomásától, s nemegyszer maga volt a hódító. A polgáriasodást, a felvilágosodást, a nagy francia forradalom új Európát gazhibás társadalompolitikai döntések, feszázad - Európa nagy év- 32 UJ°nnan ~ -^T^n gy leWtto vezetői magatartás szazad — Európa „nagy ev- visszaszerzett onalló állami * százada" a történelemben — lét eevaránt súlvos problé- kovetkezn?é,nyel!',A *T vécére knrsznknq változások OS/3™""- ®"íyosA p,?f nista pártok helyes, elvszevegere korszakos változások mákat teremtett. A térség - nolitikáiának döntő szementek végbe; a balkáni országai közötti viszonv a politikájának aonto sze nének töh^éeé kiszokodt a orseagai Közötti viszony a e n az objektív talassí .ssaíart; sreiss sisag? 'sssss ISX^SM1^ UTSSAT egyre érzékelhetőbb társa- mus» miatt úgyszólván ál- . , , , . dalmi, gazdasági, kulturális iandóan feszült volt. Ez a Számbavéve a kelet-kozépváltozásokat hozott, még- gyenge struktúra, amelyet az európai szocialista országok ha a Nyugat-Európához ké- 1929—33-as nagy gazdasági politikai, gazdasági, kultupesti elmaradás változatlanul világválság alapjaiban ren- ráiis együttműködésének szembeszoko volt is. getett meg, képtelennek bi- számog eredményét! azt a A térség népeinek egymás zonyult - s az adott társa- megkerülhetetlen körülményt közti viszonyában a törté- dalmi rendszer korlátai mi- megkerülhetetlen körülményt, nelmi tudatra hosszú ideig att ez talán nem is lehetett hogy ez az együttműködés a ható — pozitív és negatív — másként — arra, hogy gátot kommunizmust építő Szovesemények követték egymást, vessen a szennyes hitleri jetunióval, a világszocializFelemelő példa lehetett vol- áradatnak. A kelet-közép- wtekintélvesebb és lecna a magyar 1848-49; nem európai népek - ki pro- m^ legtek.ntély«ebb es leg kevés lengyel, cseh és más lektorátusként. ki „csatlós- erosebb tényezőjével szoros külföldi forradalmár küz- ként" — menthetetlenül a szövetségben fplyik, „a jövő dóira "tffegjfé? «s 'Í „világ- nerftiS TBágy wWKlr "h'atá- útját egyértelműen a továbszabadságérf'. Ugyanakkora rain- belül találták magu- bi integrációban lehet megnemzetté válás történelmi kat. jelölni. Mindez természetefolyanwtaban meglevő fázis- Ismét külső erő, a Szov- „„_ ne_ - , t- „ különbsé. különbségek eredményeként jetunió Vörös Hadserege te- Se" "em Jelentl a kulonbséa magyar forradalom — s remtett új történelmi hely- geket- a nemzeti sajatossanemcsak az akkor élő ge- zetet, hatalmas áldozatok gok bármiféle . mesterséges nerációk tudatában hagy- árán szabadítva fel a tér- megszüntetését. A történe£ "Ihfw gyÓgyuI"1 aka" népeit a fasiszta el- lem útja egyértelműen bebiró sebeket — sajat orsza- nvomás alól . gának nem magyar népeivel R„ . . .. . , zonyitotta: csakis es kizaróis szembekerült. R°v d áÍmfnetl -,doszak _ lag a más népek tisztelete, a „koalíciós kormányzás pe- 0 , T - ., Az első világháború — a riódusa után — a kelet-kö- megértése, elvhu tamogatánapóleoni háborúk óta az zép-európai országok hoz- sa jelentheti saját magunk első összeurópai trauma — zákezdtek a szocialista tár- megbecsülését és megbecsülnégy gyötrelmes éve után sadalom, azaz egy olyan tetését nemzetünk valódi Kelet-Közép-Európa gyöke- társadalom felépítéséhez, mp0tí,iálá8Ót resen megváltozott. A tér- amely távlatilag azt ígérte nelyeneK megtaiaiasai. ség népeinek életét végetér- nekik, hogy behozhatják az Molnár Tamás hetetlennek tűnő évszáza- önmaguk szükségleteihez és (Vége.) Púja Frigyes Megőrizni az enyiiüiésff tovább szilárdítani a békét és a biztonságot A

hidegháború tulajdonképpen a hatvanas évek közepe táján ért véget. A hetvenes évek legelején kezdődött meg az a folyamat, amelyet enyhülésnek nevezünk és amely 1975-ben érte el csúcspontját, a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlettel, amikor 35 európai és észak-amerikai ország vezetői aláírták az értekezlet záróokmányát. Ebben az időben bizonyára sokan hallhatták a következő megállapítást: a nemzetközi helyzet alakulásának fő tendenciája az enyhülés. Ez a megállapítás jogos és teljesen indokolt volt. Az enyhülés időszaka azzal kezdődött, hogy sikerült rendezni néhány fogas kérdést Európában, amelyeket korábban hosszú viták eredményeként sem sikerült megoldani. Tulajdonképpen a második világháború eredményeinek, a kialakult határok, a kialakult status quo elismeréséről volt szó. A Német Szövetségi Köztársaságban olyan kormány jött létre, amely hajlandó volt arra, hogy szembenézzen a második világháború következményeivel, s rendezze viszonyát a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ez új vonás volt a nyugatnémet politikában és ezen az alapon jó kapcsolatok jöttek létre a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság között. Négyoldalú megállapodás jött létre Nyugat* A CIKK A SZERZŐNEK AZ AUGUSZTUS 26-AN, SZEGEDEN, A MEGYEI TANACS SZÉKHÁZ ABAN TARTOTT MEGYEI TANEVELOKESZITO TANÁCSKOZÁSON ELMONDOTT, IDŐSZERŰ NEMZETKÖZI KERDESEKKEL FÓGLALKOZO ELŐADÁSA ALAPJAN KÉSZÜLT. (A SZERK.) Berlin státuszáról, amely korábbart sok vita, sőt incidens forrása volt. A második mozzanata ennek a periódusnak a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős javulása volt. Ennek eredményeire támaszkodva, számos két- és többoldalú szerződést kötött a két világhatalom a bilaterális kapcsolatok szférajában és egyes nemzetközi problémák terén. A harmadik mozzanatként említem a szocialista és a tőkés országok viszonyának megjavulását, kapcsolataik kibővítését általában. A negyedik mozzanat az európai biztonsági és együttműködési folyamat, vagyis az a küzdelem, amely a biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásáért folyt. Már egymagában az a tény, hogy az 1969-ben kiadott ..Budapesti felhívás" nyomán elkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése, enyhítette a nemzetközi feszültséget. Amikor pedig a helsinki záróokmány aláírásra került, joggal lehetett azt hinni, hogy az enyhülés hosszabb időszaka következik. Másként történt. És ami történt, nem ért bennünket teljesen váratlanul, hogy úgy mondjam, felkészültünk erre a lehetőségre is. eredeti fő céljait, a szocializmus, a haladás térhódításának megállítását, elvesztett pozícióik visszaszerzését természetesen az enyhülés folyamata alatt sem adta fel. Ellenkezőleg, azt hitte, hogy az enyhülés alkalmas kereteket biztosít e célok eléréséhez. Miután a szélsőséges imperialista körök rövid idő alatt rájöttek, hogy régi céljaikat az enyhülés, azaz az új keretek között sem érhetik el, 1977—78 körül fordítottak egyet az irányzékon, s megkezdték azt a fordulatot, amelynek most is tanúi vagyunk. Tulajdonképpen nem hirtelen fordulatról van tehát szó, nem olyan fordulatról, amely máról holnapra ment végbe az Egyesült Államok politikájában, hanem folyamatról, A Carter- és a Reagan-adminisztráció között a különbség nem annyira a politika lényegében van. hanem inkább a módszerekben, az élesebb fellépésben, a szóhasználatban, a retorikában. Mi most a helyzet? A helyzetet úgy lehetne jellemezni, hogy az enyhülés és a feszültség elemei egyidejűleg vannak jelen a nemzetközi politikában. De az utóbbi időben mintha a feszültség elemei előtérbe kerültek volna. Az enyhülés azonban nem halott, mint azt egyesek Nyugaton hirdetik, és nem is hiszem, hogy teljesen halott lesz. Mindenesetre tagadhatatlan, hogy Nyugaton. pontosabban az Egyesült Államokban erősödik az a tendencia, amely új hidegháború felé akarja taszítani a világot. Mi ennek az alapvető oka? Ugyanaz, ami korábban is volt; a szocializmus. a haladás térnyerésének megakadályozása, illetőleg az imperialista pozíciók visszaszerzése ott, ahol lehet. Nem elhanyagolható Az imper alizmus tényező az sem, hogy a tőkés világot elhúzódó válság gyötri. Túltermelési, pénzügyi, politikai és kormányzati válságok érik egymást a tőkés országokban. Az Egyesült Államok jelenlegi vezetőinek egyik prioritása az Egyesült Államok gazdasági életének a konszolidálása. Kiadták a jelszót: minden tőkés országnak érdeke az. hogy az Egyesült Államok gazdasága rendbe jöjjön. Az indok egyszerű: ha az amerikai gazdaság rendben van. akkor rendben lesz a többi is, mert az Egyesült Államok „jóléte" egyenlő a tőkés világ jólétével. Leegyszerűsített, mindenki számára érthető jelszó: az egész tőkés világ fizessen azért, hogy az amerikai gazdaság átvészelje a válságot. Fizesse a magas dollárkamatlábak útján, a fegyverkezési hajsza fokov