Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

Vasárnap; Í98Í. szeptember fö; Nicaraguai küldöttség Budapesten A Hazafias Népfront Or- kára, a Forradalmi Hazafias szagos Tanácsa meghívására Front koordinátora. A kül­szombaton Budapestre érke- döttséget a Ferihegyi repü­zett a Nicaraguai Forradal- lőtéren dr. Sütő Gyula, a mi Hazafias Front küldött- Hazafias Népfront nemzet­sége. A küldöttség vezetője közi osztályának vezetője, a Gustavo Tablada, a Nícara- Magyar Szolidaritási Bi­guai Szocialista Párt főtit- zottság titkára fogadta. Tüntetés a Capitóliumnál # Washington (MTI) len kiváltó oka a PATCO — Százezrek tüntettek szom- az amerikai repülésirányítók baton Washingtonban a Re- szakszervezte — elleni kor­agan-kormány gazdaságpoli- mányakció volt. Augusztus­tikája, a szociális intézmé- ban a kormány ennek a nyek felszámolása és az új szakmai szövetségnek mind amerikai militarizmus el- a 1£ ezer sztrájkoló tagját len. Bár szombaton estig elbocsátotta, s jelenleg ma­stm a tüntetés szervezői, gának a szövetségnek a sem a htóságok nem hoztak megsemmisítésére folytat jo­nyilvanosságra pontos ada- gi eljárást. A szombati tün­tokat, bizonyos, hogy a fel- tetés szervezésében a 15 mii­vonulás az amerikai közvé- nós ATL—CIO szakszerveze­lemény legtömegesebb, leg- ti szövetség mellett az álla­erélyesebb akaratnyilvánitá- mi alkalmazottak szakszer­sa volt a vietnami háború vezeteinek szövetsége is óta. A washingtoni metrót er­re a napra az AFL—CIO szakszervezeti szövetség — a tüntetés főrendezője — vette bérbe. Különvonator résztvett, a szövetségi alkal­mazottak sztrájkjogát köve­telve. A tüntetők a Washingtoni Emlékoszlop és a Fehér Ház környékéről a Constitution kon, autóbuszokon és gép- sugárúton vonultak a Capi­kocsin ezerszám érkeztek tollúmhoz, hogy a törvény­munkások a fővárosba Bal- hozás tudomására hozzák timore-ból és távolabbi ipar- véleményüket Reagan bel­városokból, hogy kifejezzék politikájáról, szolidaritásukat a „reaga- Reagan elnök ezt a napot nomiának" elnevezett anti- jobbnak látta Camp-David­szociálls gazdaságpolitika ben eltölteni. Pénteken az áldozataival, a munkanélkü- elnök Denverben mondott li-segélytől, a kedvezményes orvosi ellátástól, a nyugdíj kiegészítéstől, ösztöndíjtól " _ , megfosztott milliókkal. kuzden, fog A „szolidaritási nap" meg­beszédet. Ebben kijelentette: az utolsó lélegzetvételig a törvényho­zással a költségvetés továb­szervezésének egyik közvet- bi csökkentéséért. (r»> Kí 1. „-H-." - -- -; A nyilatkozatok visszhangja 0 Varsó (MTI) helyezett kilátásba, azt hoz­Poznanban, Zielona Gó- va fel ürügyül, hogy a ható­rában és Varsóban nagy- ságok beszüntették a nyo­üzemi pártszervezetek kol- mozásl a márciusi incidens lektívái a LEMP PB és a ügyében. Több helyi „Szo­kormány legutóbbi nyilat- hdaritás„ szervezet, köztük kozataival kapcsolatban sürgették, hogy az abban a Sdanski és az olsztym, foglaltak megvalósítására te- nyíltan elutasította a PB gyenek határozott lépéseket állásfoglalását. es érvényesítsék minden te­rületen a törvényességet, megakadályozva felelőtlen szélsőségeseket abban, hogy a hatalomhoz férkőzhesse­nek. Sürgették, hogy a kor­mány tegyen olyan lépése­ket, amelyek elősegítik a IX., rendkívüli pártkong­kongresszus határozatainak megvalósítását. Rámutattak, hogy a „Szolidaritáson" be­lül egyre inkább „olyanoké a döntő szerep, akiknek nem sok közük van a mun­kásosztályhoz". A Varsói Kohómű pártaktívájának néhány tagja a varsói tele­víziónak nyilatkozva sür­gette: ne engedjék, hogy a „Szolidaritás" eltérjen az alapszabályában meghatáro­zott tevékenységtől. A var­sói „Ursus" Traktorgyár pártszervezete, valamint a Lenin Kohó pártbizottságá­nak rendkívüli plénuma pe­dig leszögezte, hogy a párt­tagoknak nemcsak joguk, hanem köteleségük Is fel­lépni a párt, a kormány és az ország szövetségesi kap­csolatai ellen irányuló tá­madásokkal szemben. A Lengyel Partizánszö­vetség vezetősége felhívásá­ban a többi között arra emlékeztet, hogy a meg­megújuló demonstrációk, sztráikok, az egyre úiabb és újabb gazdasági és politikai követelések hovatovább le­hetetlennné teszik a vál­ságból való kijutást. A „Szolidaritás" byd­goszczi szervezete október elejéig meghosszabbította a sztrájkkészültsóget sőt a jövő hónapra is sztrájkokat Tárgyalásaink Közleményt adtak ki a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkársága Gáspár Sándor főtitkár vezette kül­döttségének szeptember 15— 18-i moszkvai látogatásáról. A szovjet és a magyar szak­szervezetek képviselői átte­kintették a két szakszervezet tevékenységének időszerű kérdéseit. Kifejezésre juttat­ták megelégedésüket a ma­gyar—szovjet szakszervezeti kapcsolatok gyümölcsöző fej­lődéséről, megerősítették szándékukat, hogy tovább mélyítik és tökéletesítik kap­csolataikat. Pozitívan érté­kelték a két szakszervezet együttműködési megállapodá­sának megvalósítását. A ta­lálkozón a magyar és a szov­jet szakszervezetek képvise­lői ismét kifejezték nézet­azonosságukat a nemzetközi helyzet és a szakszervezeti világmozgalom minden idő­szerű kérdésében. A szovjet és a magyar szakszervezetek eltökélten síkraszállnak a bé­ke és a népek közötti biza­lom erősítéséért, a leszerelé­sért, a feszültség csökkenté­séért * Szeptember 13—18. között Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Ar­mando Emilio Guebuza, a Frelimo Párt KB állandó po­litikai bizottságának tagja, miniszter vezetésével került sor a magyar—mozambiki gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kereskedelmi együtt­működési . kormányközi ve­gyes bizottság első ülésére. A megbeszélésekén sorra vették a két ország közötti gazdasá­gi, műszaki-tudományos és kereskedelmi együttműködés valamennyi területét érintő kérdéseket. Megállapodtak a mindkét fél számára előnyös kereske­delmi forgalom növelését és kiszélesítését szolgáló intéz­kedésekben. Az ősz folyamán mozambiki kereskedelmi-de­legáció jön hazánkba export­import lehetőségeink felmé­rése és konkrét' üzletkötések létrehozása céljából. A mozambiki delegáció ve­zetője látogatást tett Duna­újvárosban, ahol megtekin­tette a Dunai Vasművet, Szé­kesfehérvárott pedig az Ika­rus Karosszéria- és Jármű­gyárat kereste fel. A mozam­biki vendég szombaton meg­tekintette az őszi nemzetközi vásárt. A mozambiki kül­döttség ma, vasárnap eluta­zik hazánkból. Hazánk, Kelet-Európa Múlt, jelen és jövő \*) A kelet-közép-európai tér- dokon át meghatározó há- a világ fejlettebb országa!-3 '^•ség 1949—72. közötti tör- rom, önmagát túlélt biro? hoz képesti társadalmi-gaz­ténelme alakulását ismerte- dalom — a Habsburg, a cá- dasági-kulturális lemaradá-; tő cikksorozat befejezése- ri és a török — egycsapás- sukat. ként érdemes nagyobb törté- ra paszta történelmi emlék-- E hatalmas történelmi fel­nelmi tavlatból értékelni ké vált. Azonban, a história adathoz igen bonyolult nem­kontinensünk e számos sa- kanyargós útjait bizonyí- zetközi feltételek — a hi­játossággal rendelkező tör- tandó, a győztes antantha- degháború — között kellett ténelmi tájának múltját, je- talmaknak és a kelet-kö- hozzákezdeni, s a folytatás lenét és jövőjét, s — a tel- zép-európai társadalmi sem volt könnyű. Mind­jesség igénye nélkül —meg- progresszió erői gyengesegé- ezek ellenére három évti­próbálni néhány egyetemes nek következtében a három zed alatt olyan eredménye értékű tanulság levonását, soknemzetiségű birodalom ket sikerült elérni, ame­A Balti-tengertől a gö- helyett sok önálló, de etni- lyek alapvető változást rög szigetekig "terjedő föl-kai összetételében váltó- eredményeztek a szó­deken élő számos nép a kö- zatlanul heterogén nemze- banforgó országok gazdasá­zépkor hosszú századaiban, « állam jött létre, s nem gi és társadalmi szerkezeté-­szűnni nem akaró küzdel- Pedig a múlt század fórra- ben Lényegében mindenütt met vívott államiságának dalmi demokratái által any- - talán Albania kivételével megőrzéséért, vagy megte- ny.ra óhajtott föderáció - a fejlett szocializmus épí­remtéséért, szenvedett kül- vagy a világforradalom tör- tésen munkálkodnak. ténelmi perspektíváitól fel- Egyes országokban voltak lelkesített kommunista har- — s lehetnek — kisebb-na­cosok által megálmodott ta- gyobb politikai-gazdasági nácsállamok uniója. válságok. Ezek azonban sem-í A két világháború között miképpen sem a szocialista teremtő éveit e népek nagy eltelt röpke két évtized va- rendszer lényegéből fakad­birodalmának csekély vagy Amennyi ország számára nak' han<™ , ^ semmilyen függetlenséggel nehéz periódusnak bizonyult. ".^i^Só t^ ^ nem rendelkező - bár er- A többszörösére növekedett, korulhatárolható téves eaz­rLSt IStJFTiZ ^^ ÖSSZeZSUg°rodott 0rS2ág földi hódítók elnyomásától, s nemegyszer maga volt a hódító. A polgáriasodást, a felvilágosodást, a nagy fran­cia forradalom új Európát gaz­hibás társa­dalompolitikai döntések, fe­század - Európa nagy év- 32 UJ°nnan ~ -^T^n gy leWtto vezetői magatartás szazad — Európa „nagy ev- visszaszerzett onalló állami * százada" a történelemben — lét eevaránt súlvos problé- kovetkezn?é,nyel!',A *T vécére knrsznknq változások OS/3™""- ®"íyosA p,?f nista pártok helyes, elvsze­vegere korszakos változások mákat teremtett. A térség - nolitikáiának döntő sze­mentek végbe; a balkáni országai közötti viszonv a politikájának aonto sze nének töh^éeé kiszokodt a orseagai Közötti viszony a e n az objektív tala­ssí .ssaíart; sreiss sisag? 'sssss ISX^SM1^ UTSSAT egyre érzékelhetőbb társa- mus» miatt úgyszólván ál- . , , , . dalmi, gazdasági, kulturális iandóan feszült volt. Ez a Számbavéve a kelet-kozép­változásokat hozott, még- gyenge struktúra, amelyet az európai szocialista országok ha a Nyugat-Európához ké- 1929—33-as nagy gazdasági politikai, gazdasági, kultu­pesti elmaradás változatlanul világválság alapjaiban ren- ráiis együttműködésének szembeszoko volt is. getett meg, képtelennek bi- számog eredményét! azt a A térség népeinek egymás zonyult - s az adott társa- megkerülhetetlen körülményt közti viszonyában a törté- dalmi rendszer korlátai mi- megkerülhetetlen körülményt, nelmi tudatra hosszú ideig att ez talán nem is lehetett hogy ez az együttműködés a ható — pozitív és negatív — másként — arra, hogy gátot kommunizmust építő Szov­események követték egymást, vessen a szennyes hitleri jetunióval, a világszocializ­Felemelő példa lehetett vol- áradatnak. A kelet-közép- wtekintélvesebb és lec­na a magyar 1848-49; nem európai népek - ki pro- m^ legtek.ntély«ebb es leg kevés lengyel, cseh és más lektorátusként. ki „csatlós- erosebb tényezőjével szoros külföldi forradalmár küz- ként" — menthetetlenül a szövetségben fplyik, „a jövő dóira "tffegjfé? «s 'Í „világ- nerftiS TBágy wWKlr "h'atá- útját egyértelműen a továb­szabadságérf'. Ugyanakkora rain- belül találták magu- bi integrációban lehet meg­nemzetté válás történelmi kat. jelölni. Mindez természete­folyanwtaban meglevő fázis- Ismét külső erő, a Szov- „„_ ne_ - , t- „ különbsé. különbségek eredményeként jetunió Vörös Hadserege te- Se" "em Jelentl a kulonbsé­a magyar forradalom — s remtett új történelmi hely- geket- a nemzeti sajatossa­nemcsak az akkor élő ge- zetet, hatalmas áldozatok gok bármiféle . mesterséges nerációk tudatában hagy- árán szabadítva fel a tér- megszüntetését. A történe­£ "Ihfw gyÓgyuI"1 aka" népeit a fasiszta el- lem útja egyértelműen bebi­ró sebeket — sajat orsza- nvomás alól . gának nem magyar népeivel R„ . . .. . , zonyitotta: csakis es kizaró­is szembekerült. R°v d áÍmfnetl -,doszak _ lag a más népek tisztelete, a „koalíciós kormányzás pe- 0 , T - ., Az első világháború — a riódusa után — a kelet-kö- megértése, elvhu tamogatá­napóleoni háborúk óta az zép-európai országok hoz- sa jelentheti saját magunk első összeurópai trauma — zákezdtek a szocialista tár- megbecsülését és megbecsül­négy gyötrelmes éve után sadalom, azaz egy olyan tetését nemzetünk valódi Kelet-Közép-Európa gyöke- társadalom felépítéséhez, mp0tí,iálá8Ót resen megváltozott. A tér- amely távlatilag azt ígérte nelyeneK megtaiaiasai. ség népeinek életét végetér- nekik, hogy behozhatják az Molnár Tamás hetetlennek tűnő évszáza- önmaguk szükségleteihez és (Vége.) Púja Frigyes Megőrizni az enyiiüiésff tovább szilárdítani a békét és a biztonságot A hidegháború tulajdonképpen a hatvanas évek közepe táján ért véget. A hetvenes évek legelején kezdődött meg az a folya­mat, amelyet enyhülésnek nevezünk és amely 1975-ben érte el csúcspontját, a Helsinkiben meg­tartott európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlettel, amikor 35 európai és észak-amerikai ország vezetői aláírták az értekezlet záróokmá­nyát. Ebben az időben bizonyára sokan hallhat­ták a következő megállapítást: a nemzetközi helyzet alakulásának fő tendenciája az enyhülés. Ez a megállapítás jogos és teljesen indokolt volt. Az enyhülés időszaka azzal kezdődött, hogy si­került rendezni néhány fogas kérdést Európában, amelyeket korábban hosszú viták eredményeként sem sikerült megoldani. Tulajdonképpen a má­sodik világháború eredményeinek, a kialakult határok, a kialakult status quo elismeréséről volt szó. A Német Szövetségi Köztársaságban olyan kormány jött létre, amely hajlandó volt arra, hogy szembenézzen a második világháború következményeivel, s rendezze viszonyát a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal. Ez új vonás volt a nyugatnémet politikában és ezen az alapon jó kapcsolatok jöttek létre a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött. Négyoldalú megállapodás jött létre Nyugat­* A CIKK A SZERZŐNEK AZ AUGUSZTUS 26-AN, SZEGEDEN, A MEGYEI TANACS SZÉKHÁZ ABAN TARTOTT MEGYEI TANEV­ELOKESZITO TANÁCSKOZÁSON ELMONDOTT, IDŐSZERŰ NEMZETKÖZI KERDESEKKEL FÓGLALKOZO ELŐADÁSA ALAPJAN KÉ­SZÜLT. (A SZERK.) Berlin státuszáról, amely korábbart sok vita, sőt incidens forrása volt. A második mozzanata ennek a periódusnak a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős javulása volt. Ennek eredményeire támaszkodva, számos két- és többoldalú szerződést kötött a két világ­hatalom a bilaterális kapcsolatok szférajában és egyes nemzetközi problémák terén. A harmadik mozzanatként említem a szocia­lista és a tőkés országok viszonyának megjavu­lását, kapcsolataik kibővítését általában. A negyedik mozzanat az európai biztonsági és együttműködési folyamat, vagyis az a küzdelem, amely a biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásáért folyt. Már egymagában az a tény, hogy az 1969-ben kiadott ..Budapesti felhívás" nyomán elkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése, enyhítet­te a nemzetközi feszültséget. Amikor pedig a helsinki záróokmány aláírásra került, joggal le­hetett azt hinni, hogy az enyhülés hosszabb idő­szaka következik. Másként történt. És ami történt, nem ért ben­nünket teljesen váratlanul, hogy úgy mondjam, felkészültünk erre a lehetőségre is. eredeti fő céljait, a szo­cializmus, a haladás tér­hódításának megállítását, elvesztett pozícióik visszaszerzését természetesen az enyhülés folya­mata alatt sem adta fel. Ellenkezőleg, azt hitte, hogy az enyhülés alkalmas kereteket biztosít e célok eléréséhez. Miután a szélsőséges imperia­lista körök rövid idő alatt rájöttek, hogy régi céljaikat az enyhülés, azaz az új keretek között sem érhetik el, 1977—78 körül fordítottak egyet az irányzékon, s megkezdték azt a fordulatot, amelynek most is tanúi vagyunk. Tulajdonkép­pen nem hirtelen fordulatról van tehát szó, nem olyan fordulatról, amely máról holnapra ment végbe az Egyesült Államok politikájában, hanem folyamatról, A Carter- és a Reagan-adminisztrá­ció között a különbség nem annyira a politika lényegében van. hanem inkább a módszerekben, az élesebb fellépésben, a szóhasználatban, a reto­rikában. Mi most a helyzet? A helyzetet úgy lehetne jellemezni, hogy az enyhülés és a feszültség ele­mei egyidejűleg vannak jelen a nemzetközi po­litikában. De az utóbbi időben mintha a feszült­ség elemei előtérbe kerültek volna. Az enyhülés azonban nem halott, mint azt egyesek Nyugaton hirdetik, és nem is hiszem, hogy teljesen halott lesz. Mindenesetre tagadhatatlan, hogy Nyuga­ton. pontosabban az Egyesült Államokban erő­södik az a tendencia, amely új hidegháború felé akarja taszítani a világot. Mi ennek az alapvető oka? Ugyanaz, ami korábban is volt; a szocia­lizmus. a haladás térnyerésének megakadályo­zása, illetőleg az imperialista pozíciók visszaszer­zése ott, ahol lehet. Nem elhanyagolható Az imper alizmus tényező az sem, hogy a tőkés vi­lágot elhúzódó válság gyötri. Túltermelési, pénz­ügyi, politikai és kormányzati válságok érik egy­mást a tőkés országokban. Az Egyesült Államok jelenlegi vezetőinek egyik prioritása az Egye­sült Államok gazdasági életének a konszolidá­lása. Kiadták a jelszót: minden tőkés országnak érdeke az. hogy az Egyesült Államok gazdasága rendbe jöjjön. Az indok egyszerű: ha az ameri­kai gazdaság rendben van. akkor rendben lesz a többi is, mert az Egyesült Államok „jóléte" egyenlő a tőkés világ jólétével. Leegyszerűsített, mindenki számára érthető jelszó: az egész tőkés világ fizessen azért, hogy az amerikai gazdaság átvészelje a válságot. Fizesse a magas dollár­kamatlábak útján, a fegyverkezési hajsza foko­v

Next

/
Thumbnails
Contents