Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

Vasárnap, 1981. szeptember 20. Csempecsípő, gyertyakulcs mmmm \ 101 A Szegedi Szerszámkovács Ipari Szövetkezet bejáratánál hosszú lista: legalább hatféle munkára keresnek jelentke­zőt. Nagy János, a szövetke­zet elnöke elmondja, kapás­ból föl tudna venni 35—40 embert — ha jönnének. De nem jönnek. Nemhogy növe­kedne a létszám; a nyugdíj­ba vonulókat is egyre nehe­zebben pótolják. A szövetkezet éves terme­lése idén eléri a 32 millió fo­rintot. Termékeik felét ex­portálják. Fő megrendelőjük egy nyugatnémet cég, amely kereskedik a szerszámokkal, közvetítésével Izraeltől Svéd­országig szerte a világon használják a szegedi szövet­kezet fogóit, kulcsait. NDK-beli vállalat számára mezőgazdasági gépalkatrésze­ket készítenek bérmunkában. Belföldre kerül termékeik negyede — főként kisebb, 10 —12 ezres szériákat rendel a hazai kereskedelem. A minő­ségben nincs különbség, bár másféle cikkeket exportál­nak. mint amire itthon igény van. Minőségi kifogás miatt az utóbbi tíz évben sehonnan sem küldtek vissza szerszá­mokat. Elismerés magas búzatermést elért gazdaságoknak Szerszámkészítők munkában Egyes üzemrészekben a ko- fejlesztésére, új termékeket vács, a szerszámkészítő, a is forga'omba hcnak az év Van különbség a magyar és forgácsoló' műhelyekben két végén. Ezek egyike a csem­a nemzetköz; szabvány kő- műszakban dolgoznak. Egy pecsípő a konyhai, fürdőszo­A nehézségek ellenére lépni, lépegetni kell előre. zött. Sokáig hiánycikk volt a ió szakmunkás négy és fél, hazai üzletekben a kőműves- ötezer forintot keres, ám ez kalapács. A hiány pótlására Szegeden nem számít ki­a kereskedelem rendelt a emelkedően jó jövedelemnek, szövetkezettől a nemzetkőzi, úgynevezett DIN-szabvány szerint készült szerszámok­ból. Ezek azonban nem nyer­ték meg a magyar kőműve­sek tetszését — igaz, laikus számára is ormótlannak tűn­nek kicsit: vastagabbak, szű­kebb rajtuk a nyélnek való lyuk, de hát használni alig­hanem ugyanolyan 'ói lehet őket, mint a karcsúbb ma­gyar változatot. Rabicfogókat, harapófogó­keresztkulcsokat gyártanak nagyobb, 70—100 ezres téte­lekben. Többet igényelne a piac árujukból. a termeJés gyors növeléséről azonban két okból is le kell mondani­uk. Az extenzív fejlesztésnek határt szab a munkaerőhi­ány. Modern, nagy teljesít­ményű gépekre viszont sem a saját, sem a központ; erő­forrásokból nem futja egye­lőre. 1980-ig mintegy húsz szá­zalékos nyereséghányaddal dolgoztak. Az induló árak kedvezőtlenül érintették a szövetkezetet: a húsz száza­lék öt és félre csökkent bai szereléseket kunnyiti majd meg. A másik a csuk­lós gyertyakulcs, amelyet a hazai piacon is keresnek. A szövetkezet jövője biz­tosnak látszik: már a jövő évi megrendelések tekinté­Vannak terveik a géppark lyes része is befutott. Magyar- kubai gazdasági tárgyalás Ernesto Meléndez Bach, a se, fogadta Marjai József Kubai Gazdasági Együttmű- miniszterelnök-helyettes, a ködési Állami Bizottság első bizottság magyar társelnöke, elnökhelyettese és Pablo Jelen volt Jósé Antomo Fernandez Alegre kohó- és Tabares del Real, a Kubai gépipari miniszterhelyettes Köztársaság budapesti nagy­Budapesten tárgyalásokat követe. Ernesto Meléndez folytatott Soltész István ipa- Bach megbeszéléseket folyta­ri miniszterhelyettessel az lott Kovács Gyulával, az Ikarus típusú autóbuszok Országos Tervhivatal elnök­Kubában történő összeszere- helyettesével. Káplár József lésében való együttműködés és Vas János külkereskedel­továbbfejlesztésével kapcso- mi miniszterhelyettesekkel latos közös feladatokról. is. A kubai delegáció meglá­Ernesto Meléndez Bach-t, togatta az Ikarus karpsszé­aki egyben a Magyar—Kubai ria- és járműgyárat és meg­Gazdasági és Műszaki Tudo- beszéléseket folytatott a Tes­mányos Együttműködési Bi- co. a Metrimpex és Budavox zottság kubai elnökhelyette- vezérigazgatóival. Megyénkben — a kedvezőtlen időjárás ellenére — a tsz-ek és az állami gazdasá­gok viszonylag jó termést takarítottak be kalászos gabonákból. Ebben az is szerepet játszott, hogy gondosan felkészültek a be­takarításra, amelyre a körültekintő szer­vezés és együttműködés volt a jellemző, s így az tervezettnek megfelelően, 12 nap alatt fejezték be — országosan elsőként — a búza aratását. A betakarítás technikai feltételei — az alkatrészellátás kivételével — javultak. A kombájnkapacitás 4 százalékkal, a szállító­kapacitás 13 százalékkal nőtt az elmúlt év­hez képest. A gabona felvásárlása jóval meghaladta a szerződéses előirányzatot. A gazdaságok nagyobb mennyiségű termést értékesítettek a tervezettnél és csökkentet­ték a kiosztásra vagy takarmányozásra szánt mennyiséget. Az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága szeptember 13-i ülésén értékel­te a nyári betakarítási munkák és a gabo­natermelés idei tapasztalatait, s megálla­pította, hogy a gazdaságok magas színvo­nalú, gondos munkát végeztek, A testü­let köszönetét fejezi ki a mezőgazdasági dolgozóknak és mindazoknak a vállalatok­nak, irányító szerveknek, amelyek segítet­ték e fontos nyári munka sikerét. A gazdaságok munkáját dicsérik a bú­zatermelésben elért jó eredmények. A me­gyei párt-végrehajtóbizottság elismerését fejezi ki 13 gazdaság dolgozóinak, akik hektáronkénti 50 mázsa feletti termést ta­karítottak be. Ezek — sorrendben — a kö­vetkezők : A makói Kossuth Tsz, az eperjesi Ifjú Gárda Tsz, az árpádhalmi Árpád Tsz, a szeged-algyői Rákóczi Tsz, a hódmezővá­sárhelyi Marx Tsz, a nagymágocsi Egye­sült Tsz, a hódmezővásárhelyi Vörös Csil­lag Tsz, a pitvarosi Felszabadulás Tsz, az apátfalvai Aranykalász Tsz, a fábiánsebes­tyéni Kinizsi Tsz, a szentesi Május 1. Tsz, a mártélyi Fürst Tsz és az Ál latorvostudo­mányi Egyetem vásárhelyi Állategészség­ügyi Főiskolai Karának Tangazdasága. A megyei párttestület ülésén foglalko­zott az őszi mezőgazdasági munkák felada­taival is. Felhívja a gazdaságok dolgozóit, hogy használják ki azt a kéthetes előnyt, amit az eddigi betakarításban elértek, és felkéri a pártszerveket és pártszervezete­ket, hogy tevékenységükkel segítsék az őszi mezőgazdasági munkák sikerét. KorszeJeit toreskeáni Főboiti rendszer a mórahalmi ÁFÉSZ-nél Mórahalmon van pénze a folytatódott a kedvező ten­lakosságnak. A helybéli ke- dencia': a tavalyi, körülbelül reskedőnek nem öröm, ha 3 muiio 800 ezres első fél Szegedre áramlik az itteni évi nyereséggel szemben vásárlóerő. Tudajdonképpen 1981 első hat hónapjában 4 a vásárlónak sem öröm, ha millió 870 ezer forintot köny­a különben nem túl távoli velhettek el. vetkezet fölszabadította a készletekben lekötött tőkét, és többet tudott vásárolni a nagykereskedelemtől. A nagykereskedelmi vál­lalatokkal egyébként is igyekeznek szorosabbra fűz­varosba keli utazni a külön- Érdemes megnézni, milyen ni a kapcsolatokat. A hi­féle fogyasztási cikkekért. A gazdálkodási módszerek áll­cél hát az, hogy mindennel nak a számok mögött. Meg­ellássák a lakosságot, amit szabadultak például elfekvő helyben ésszerű körülmé­nyek között árusítani Ip'^et. Tartottak az új szabály­zók nyereségcsökkentő ha­tásáról Mórahalmon is. Utó­lag kiszámolták: a rendele­tek változása következtében mintegy 2 millió forinttal lett kevesebb a szövetkezet készleteiktől. Mindehhez a nagykereskedelmi vállalatok segítségét is igénybe vették. Ruházati forgalmuk elma­radt a megyei átlagtól. Meg­kérték a DÉLTEX kereske­dőit, mondanának véleményt a ruházati bolt árukészleté­ről. Félmillió forint értékű nyeresége. Ám az ÁFÉSZ jól árut kedvezményes akció­forgatta pénzét: az eredmé­nyes gazdálkodásból eredő többletjövedelem meghalad­ta a 3 és fél millió forintot. Kevesebb költséggel bonyolí­tották forgalmukat, az ener­gián is sikerült spórolniuk. Idén, az első fél évben val értékesítettek ezután. A nagykereskedelem és az ÁFÉSZ kockázati alapjuk­ból fele-fele arányban fedez­ték az árleszállítást. Min­denki jól járt az akcióval: a lakosság olcsóbban jutott az áruhoz, a fogyasztási szö­Zásával stb. Persze, nem megy minden simán. Hiszen a tőkés világ országai között nagy érdek­ellentétek feszülnek, s ezek azzal nem gyengül­nek, hogy az Egyesült Államokban konzervatív csoport került az élre. Politikája inkább élezi ezeket az ellentéteket. a módszerek nem vezettek eredményre. Előre meg lehet mondani, hogy most még teljesebb lesz a kudarcuk. Az imperializmus szavakban a konfliktusgócok megoldását sürgeti, a gyakorlatban szítja a tüzet és újabb háborús tűzfészkek létrehozásán mes­nemzetközi politikája, programja. A Szovjetunió­val és más szocialista országokkal együtt köz­ponti célkitűzésünk az enyhülés megőrzése és fejlesztése, a béke és a biztonság megszilárdítása, a békés együttműködés szélesítése. Meggyőződé­sünk, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs Az új amerikai külpolitikai irányvonal igen terkedik. Az szélsőséges imperialista körök a Kö- és nem is lehet ésszerű alternatívája, fontos célja a nyugati „egység" megerősítése. zel-Keleten, a Közép-Keleten, Dél-Afrikában, Ma tehát nem ugyanaz a helyzet, mint az öt­Magyarul: a nyugati államok hajlandóságának Ázsiában és Latin-Amerikában egyaránt mérge- venes évek elején, a hidegháború tetőpontján. elnyerése ahhoz, hogy elismerjék az Egyesült Ál­lamok vezető szerepét a tőkés világban. Az ame­rikai adminisztráció a régi vezető szerep vissza­állítására törekszik, amikor minden úgy történt, ahogy az amerikai vezetők elképzelték. Meg akarják „rendszabályozni" a fejlődő országokat zik a légkört, akadályozzák az igazságos és tar­tós megoldást, új és új kihívást intéznek a bé­keszerető erőkhöz. az egy évtizede viszony­lagosan nyugodt európai térségben is feszültebb lett a helyzet. Nemcsak flz urólibi időben is. Máris kijelentették, hogy csak azokat a fej- arról van szó, hogy szaporodnak a gyűlöletet lődő országokat támogatják, amelyek — úgy- keltő szovjet- és szocialistaellenes kampányok, Ma erős szocialista közösség áll az imperialista mesterkedések útjában. Ma a fejlődő országok legnagyobb része egyetért a szocialista országok­kal abban, hogy „megállj"-t kell kiáltani a há­borúnak, és csatlakoznak azokhoz az erőfeszíté­sekhez, amelyeknek a célja a tartós béke és biztonság létrehozása. A mai békemozgalom nemcsak a dolgozókat és a legkiválóbb értelmi­mond — az Egyesült Államok barátai. Ezek vi- hanem arról is, hogy a középhatósugarú ameri- ségieket tömöríti magában, de olyan középréte­szont rendszerint kegyetlen diktatúrák vagy más hasonló rendszerű országok. Mik az imperializmus módszerei? A legfontosabb a fegyverkezési hajsza foko­zása és a katonai fölény megszerzése a Szovjet­unióval és más szocialista országokkal szemben. Ezzel párhuzamosan a leszerelési tárgyaiások lassítására, blokkolására törekszenek, nyilván azzal a céllal, hogy az esetleges tárgyalások sem­miféle lényeges eredményre ne vezessenek. A második SALT-megállapodást nem ratifikálták, kai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésé­nek tervével rendkívül kiélezett helyzetet hoz­tak létre. Az Egyesült Államok kormánya egy­oldalúan bejelentette a neutronbomba gyártását is, amelynek az alkalmazását egyértelműen csak Európában képzelik el. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy a nem­zetközi helyzet kilátásai nem túl rózsásak. Számba kell venni, hogy a feszültség még növe­kedhet is az imperialista provokációk következté­geket is, amelyek a saját bőrükön érzik a nem­zetközi feszültség növekedésének hatását. Pcali ? rí rí IrórHócp ho§y a kis és közepes bdűA IUU Sül UGOC, tőkés országok, de a fej­lődő országok burzsoáziája is rájöjjön arra, hogy az amerikai monopóliumok törekvései kommunista- és szocialistaellenesség leple alatt az ő érdekeiket is mélyen sértik. A szabadság és a demokrácia jelszavainak görögtüze a legfonto­sabb nyersanyag-lelőhelyek és piacok ellenőrzé­ben, lehet, hogy a szélsőséges imperialista kö- sének törekvéseit van hivatva elrejteni, A iegy­megszüntették a tárgyalásokat az Indiai-óceán rök a Föld egyik vagy máisk pontján fegyveres verkezési hajsza, a különböző pénzügyi manöve­konfliktusokat is kirobbantanak. Nem világhábo- rek főképpen az amerikai monopolisták zsebét rúra gondolok, világháború a mai helyzetben el- duzzasztja. Csak idő kérdése, hogy a kis és kö­képzelhetetlen, inkább arra, hogy lokális ag- zepes országok tőkés körei is rádöbbenjenek ar­ressziókkal, fegyveres konfliktusokkal kísérlik ra: a szélsőséges amerikai imperialista csopor­meg céljaik elérését. Ez kétségtelenül még tovább tok tulajdonképpen olyan helyzetet akarnak te­mérgezné a nemzetközi légkört, s megnehezítené remteni, amelytől szövetségesek soha többé nem a békés együttműködést. szabadulhatnak. . , Mindez nem jelenti ázt, hogy a fejlődés kike- Ha mindezek az erők, amelyeknek életbevágó rekszik, hogy az egész tőkés világ szűkítse kap- rülhetetlenül ehhez vezet. Ellenkezőleg, á hely- érdekeit sérti az imperializmus szélsőséges poli­csolatait a Szovjetunióval és más szocialista or- zet egyik legfontosabb jellerrlvohása napjainkban tikája, összefognak, más irányt adhatnak az ese­szágokkal, főképpen gazdasági téren. Megszigo- éppen az, hogy a béke és a biztonság erői nem- rhények menetének. Mindezek alapján bizonyo­rítják és kibővítik az embargót. csak a világháború megakadályozására képesek, sak lehetünk abban, hogy a szélsőséges imperia­Bzekben a módszerekben semmi új nincs. E de a lokális agressziók, a helyi háborúk meg- lista körök próbálkozásai meghiúsíthatók, s meg­módszereket egyszer kipróbálták az ötvenes évek akadályozására is. védelmezhetők a békés egymás mellett élés. az elején, a hidegháborúban. Ismeretes, hogy ezek Pártunknak, kormányunknak megvan a maga enyhülés, a békés együttműködés eredményei. problematikájáról és más kérdésekről. A hidegháborús kampányok felújítása a har­madik módszer, amelyeket különböző ürügyek­kel és különböző kérdésekhez kapcsolva bonta­koztatnak ki. A negyedik; a kétoldalú kapcsolatok szűkítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval, de a többi szo­cialista országgal is. Az imperializmus arra tö­ánycikkekkel, szúk kereszt­metszetekkel megtűzdelt magyar kereskedelmi élet­ben ugyanis rendkívüli sze­repe van a pontos informá­cióknak, a megbízható part­neri kapcsolatoknak. Szor­galmazzák a termelő válla­latoktól való közvetlen be­szerzést, az áruházak egy­más közti cserekapcsolatait is. A második fél év során további változásokat tervez­nek. Ügynevezett szakmai tanácsokat hoznak létre egy­egy-egy árucsoport legjobb szakembereiből, az ÁFÉSZ áruforgalmi osztályvezetőjé­ből és az árcsoport vezető­jéből. Közösen határozzák meg a fő szállítókat: minden szempontot igyekeznek fi­gyelembe venni a partner megbízhatóságától a szállí­tás költségéig. Ügynevezett főboiti rend­szert alakítanak ki. A ko­rábbiakban ugyanis gondot okozott, hogy egyes árufaj­tákból túl sokat csomagolt egybe az ipar. Egy kis ta­nyai boltban például elfogy négy-öt dezodor pár hét alatt. Eddig csak egész kar­tonnal rendelhetett a bol­tos, amely esetleg egy évig sem fogyott el. A pénz nem forgott, új árut emiatt ke­vesebbet rendelhettek, végül beszűkült a választék. Elha­tározták: minden árucsoport­nak lesz gazdája, egy köz­ponti bolt, amely a kisebbe­ket igényeik szerint ellátja áruval. így kisebb tételben többféle portékát árusíthat­nak a kis üzletek is. A TÜZÉP-telepek szol­gáltatásai is bővülnek. Fog­lalkozik zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlással is a szö­vetkezet. Kis István né fő­könyvelő és Bán László ke­reskedelmi osztályvezető el­mondták, terveikben szere­pel az ipari tevékenység bő­vítése is. T. L i »

Next

/
Thumbnails
Contents