Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

Szerda, 1981. augusztus 12. 3 Téesztagok szociális ellátása A társadalombiztosítás és nyára mutatkozott különb- segélyre is jogosultak lettek * szociális elláUs terén a ség. 1975-ben a férfiaknál a termelőszövetkezetek doi­tsz-ek tagsága manapság lé- 65, a nőknél 60 év volt a gozói, jelenleg 21 ezren van­nyegesen kedvezőbb helyzet- nyugdíjkorhatár, ez évről év- nak gyes-en, A téeszben dol­ben van, mint öt évvel ez- re csökkent, és az idén már gozó asszonyok a tapaszta­előtt, a termelőszövetkezetek a népgazdaság egyéb ágaza- latok szerint, rövidebb ideig III. kongresszusa idején. A taiban dolgozókéhoz hason- veszik igénybe a gves-t álta­TOT összesítése szerint a lóan alakul. A mezőgazda- iában egy-másfél év utáin úi­tsz-tagoknak biztosított új, sági termelőszövetkezeteknek ra munkára ielentkeznek. illetve időközben növelt szín- jelenleg mintegy 550 ezer A szövetkezetek anyagi tű társadalmi juttatások nyugdíjasa, illetve járadéko­egész sor területen- elérték sa van. Az öt évvel ezelőtti­vagy szorosan megközelítet- hez képest növekedtek a erejükhöz mérten javították a tagok szociális helyzetét is. Például az üzemi étkeztetés ték a népgazdaság egyéb nyugdíjak, átlagosan mint- az elmúlt években csaknem valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben meghonoso­dott. A nagy nyári munka idején a dolgozóknak a hely­ágazataiban dolgozók ellátá- egy ezer forinttal. Az átlag­éi színvonalát. A közös gaz- nyugdíj viszont, amely jelen­daságok tagjainak, alkalma- leg 2123 forint, még min­zottainak helyzetét, élet- és dig alacsonyabb valamivel a munkakörülményeit az ered- népgazdaság egyéb ágazatai- színre viszik az ebédet, a ményesebb munka után já- ban dolgozókénál. A kiegyen- meleg ételt. Nem sikerült vi­ró, a korábbinál nagyobb lítődési folyamat azonban szont, lényegesen előbbre személyi jövedelmeken túl igen erőteljes. lépni a tsz-tagok üdülteté­ezek az intézkedések is ja- 1981-ben már 127 ezer tsz- sében, hiszen a tagságnak vitatták. tag részesül családi pótlék- , , „ » . . ... . , , . , , ... _ evente mindössze 3 szazale­Az utóbbi ot evben ki- ban, amelynek összege azo­egyenlítődött a nyugdíjkor- nos a munkás-alkalmazotta- ka vesz raszt szervezett üdü­határban a tsz-tagok hátra- kéval. A gyermekgondozási lésben, pihenésben. Makón és Szegeden „Gólyák" táborban A múló évek megszépítik, még élvezetessé is teszik a „kezdet káoszát". Pedig mi­lyen nehéznek tűnt akkor! Bolyongtak a ..gólyák" az. ismeretlen tantermekben, könyvtárakban, gépiesen töl­tögették az adatlapokat, tit­kon méregetve egymást, a leendő csoporttársakat. Óva­tosan tették első tapogatózó lépéseiket a közös jövő tit­kait rejtő tanszékeken, tisz­tes távolban a katedrától. Egymástól is. Félve, elron­tanak valamit, netán, még a kezdet kezdetén. Az elsőévesek nehéz start­ján igyekszik segíteni Sze­ged valamennyi felsőoktatási intézményének KISZ-bizott­sága, amikor táborokat szer­vez. Ismerkedjenek egymás­sal, a várossal, az intézmé­nyekkel. Könnyebb lesz így szeptemberben. A szállás, az étkezés pénzbe kerül, ezért a táborozás idején dolgoz­nak is. Igazából tehát spe­ciális építőtáborokról van szó. amikor a JATE és a SZOTE táborával ismerke­dünk. A SZOTE-s gólyák hagymái csomagolnak Makón — Ügy gondolom, nem mertetjük meg elsőseinket hátrány, hogy Makóra jöt- az egyetemi KISZ-élettel. itt tünk. A Lenin és a Kos- képezzük ki a reszortfele suth Tsz olyan feltételeket lősöket, s tartjuk majd az biztosít, amilyeneket Szege- első alapszervezeti vezetőség, den nem találtunk, pedig gyűléseket is. Segítségünk­re van tizenegy instruktor is, zömében harmadévesek. — Minden elsősnek küld- március óta kerestünk. A tünk meghívót — tájékoz- téesz képviselői gondoskod­tatott Czupi Gyula, negyed- tak a szállásról, étkezésről éves bölcsész-hallgató. a és jó munkafeltételekről. JATE-táborvezetője. Az ed- Még trikókat is kaptunk, digi tapasztalatok alapján Változatos szabadidő-prog­úgy 100-150 emberre számi- ramokat ánítotturik össze, tottunk. El is jöttek a nyi- , tora. augusztus 2-án. A ta- ezek megvalositasaban is valyihoz hasonlóan idén is a segítenek. Előadásokon is­DÉLÉP-pel kötöttünk nagyon * Az egyetemi KISZ-bizott­ságok törekvése, segítő szán­déka tiszteletreméltó. Ezt leg­jobban az elsősök értékelik majd szeptemberben ... Mag Edit Emelkednek a nemzetközi postai díjak A Nemzetközi Egyetemes Posta Egyesület kongresz­szusának határozata alapján a világszervezethez tartozó posták 1981. július 1-től fo­lyamatosan felemelik a nem­zetközi postai küldemények díját. Hatónkban 1981. szep­tember 1-től emelkednek a nemzetközi postai díjak. A díjemelés egyaránt .érinti a levélpostai és a csomagkül­deményeket. Az emelkedés mértéke át­lagosan 123 százalék. Ezen belül például a 20 gramm­nál nem súlyosabb levelek díja 100 százalékkal — 4 fo­rintról 8 forintra —, a nyomtatványoké 250-től 500 grammig több mint 200 szá­zalékkal — 10 forintról 32 forintra •—, a levelezőlapok díja pedig 67 százalékkal — 3 forintról 5 forintra — emel­kedik. Nem változnak" a külföld­re szóló pénzesutalványok és utánvételes küldemények, to­vábbá a szocialista orszá­gokba küldött, 20 grammnál nem súlyosabb levelek, va­lamint levelezőlapok és ké­pes levelezőlapok díjai. Egyszerűsödnek és általá­ban csökkennek a légipostai pótdíjak, mert az eddigi öt­féle pótdíj helyett csak két­féle lesz; Európában 1 fo­rint, Európán kívül pedig 2 forint. A megváltozott díjakról és feltételekről a postahivata­lok adnak részletes tájékoz­tatást. (MTI) Soron kívüli szállítások A Tüzér) kérésére a Tég­la- és Cserépipari Tröszt Vállalatainak dolgozói soron kívüli szállításokkal segítik a vihartól és jégveréstől megsérült szabolcsi épüle­tek helyreállítását. Korsze­rű épületfalazatok készíté­sére a fehérgyarmati, a mátraderecskei és az egri gyárak ötmillió téglablok­kot adnak soron kívül a szabolcsi vásárlóknak, s már megkezdték a vasúti szállí­tásokat. A megsérült kémé­nyek helyreállításához az Észak-magyarországi Tégla­ipari Vállalat Putnokról 300 ezer. az Alföldi Téglaipari Vállalat pedig Debrecenből és más gyártelepéről 150 ezer kisméretű tömör téglát küld. előnyös szerződést. Segéd­munkát végzünk 10 forintos órabérért, de szociális jutta­tásokban is részesülünk. A délutánokról, estékről szóra­koztató, kulturális progra­njokkal gondoskodtunk. a változatosságra törekedve, s hogv minél több embert megmozgassunk. A- táborvezetőség tagja Fekete Adél, a jogi kar KISZ-bizottságának titkára: — Az elsős jogászoknak külön szerveztünk programo­kat. A kari vezetőség három tagjával azon vagyunk, mi­nél jobban megismerjék a „hazat"'. Elvittük őket a dékáni hivatalba, a kari­egyetemi könyvtárba. Talál­kozót rendeztünk fiatal ok­tatókkal. többek között Bobvos Pállal, az oktatói­dolgozói KISZ-titkárral és Szondi Ildikóval, az első év­folyam patronáló tanárával. * Az orvosegyetem KISZ­bizottsága újított. A táborba jelentkezett 130 általános or­vos-, fogorvos-, gyógyszerész­gólya Makón találkozott az elmúlt hét végén. Évek óta , , ők is Szegeden rendezték az Somó8yi KArolyne Elvétele elsősök táborát, ám idén nem Messziről láthatók a zöld tízemeletes házak, ha a rókusi fölül.iárón közeledünk Szeged találtak megfelelő partnert. | Belvárosa felé. szépen is helyezkednek el egymás mellett, épnen csak közvetlen körnveze­Székely Annamária negyed i tük mutat még siralmas látványt, burjánzó gaz és víztócsák övezik. \z Ilona utcában eves orvostanhallgató, tábor-1 most a Kelet-magvarországi Vízügyi Építő Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádjának vezető mégis inkább örül. tagjai építik a járdát, hogy a Kossuth Lajos sugárót felől érkezők is rendezett úton jut­mintsem szomorkodik. ' Itassanak majd otthonukba Piac és idő K iapadhatatlanul szülte és szüli az emberi elme az aranyigazságokat az élet minden területére, dolgai­ra. A hajdani mesteremberek ismert jelszava volt. hogy a ió munkához idő kell, mivel a gyorsan összecsapott­ban nem sok a köszönet. Az élet ezt a mondást régen át­költötte; a lassú munkához idő kell, tapasztalhatjuk egy sor vonalon. Persze, a lassúság nem is azért jelentkezett, mert a mesterek elnehezültek volna, inkább a termelési fo­lyamatok, az abban tevékenykedők váltak indokolatlanul bürokratikussá, érdessé. A közgazdászok újabban átköltöt­tek egy ismert mondást, s azt vallják, éppen a mai piád ritmushoz igazítva, hogy: a gyorsaság fél nyereség. Termé­szetesen ez is csak féligazság, mivel a gyorsaságnak páro­sulnia kell sok egyéb föltétellel. Nemrégiben A Hét című tévéadásból értesülhettünk ar­ról. hogy élelmiszergépeket gyártó magyar cég a szokásos másfél-két év helyett fél év alatt épített föl és adott át üzemképes állapotban egy zöldségféléket földolgozó konzerv­gyárat Spanyolországban. Másnap éppen az export-import került szóba a mérnök ismerősömmel folytatott eszmecse­rében,, s fölemlegettem az említett példát. Partnerem egyet­értett a magyarok sikerévei, s megjegyezte, pedig nem is volt könnyű dolguk, hiszen a megrendelő pálvázatára fran­cia, német és a hazai spanyol gépgyártók is jelentkeztek ajánlataikkal. Tovább gombolyítottuk, boncolgattuk a dol­got. s nem volt nehéz levonnunk a következtetést: az üzlet megnyerésében éppen az játszott jelentős szerepet, hogy nem egyedül egy ajánlkozó jelentkezett, hanem verseny­zett több cég is. Ez a tény kikényszeríti a gyorsaságot, a rugalmasságot. A Hét munkatársa sem volt rest. és fölkereste az élel­miszergépeket gyártó hazai üzemeket, érdeklődött a gyorsa­ságuk és rugalmasságuk felől. Örömömre szolgált a szak­emberek véleménye. Egyikük sem mondott el titkot, vado­natúj fölfedezést. Mindössze arra hivatkoztak, hogy gyor­san és rugalmasan szervezték a tennivalókat, megbeszélték munkatársaikkal a föladatokat. Átálltak abban a pillanat­ban. ahogy aláírták a szerződést spanyol partnereikkel. Sőt, némely gépalkatrészt, berendezést éppen a versenytárgya­láson is megjelent francia és német, cégektől vásárolták ak­kora összegért, amely „belefért" a 7,5 millió dolláros ügy­letbe. Ebből arra is következtetni lehet, hogy nem kötöttek eget rengető, a Piaci viszonyokhoz mérten nagy boltot. De mégis jo a példa a mondandohoz. Lépjünk közelebb szűkebb pátriánkhoz és találunk ide­haza is dicséretes megoldásokat, A megye szövetkezeti ipa­rának termelési értéke a tavalyi időszakhoz hasonlítva je­lentősen emelkedett, több mint harminc százalékkal ter­meltek többet. E tény két megvilágításban is érdekes. Egyik — s a mai világgazdasági helyzet erre enged következtetni —: sehol sincs valami nagy érdeklődés a vásárlások iránt, éppen ezért meglepő a fellendülés. Más országokban örül­nek a termelők, ha „szinten maradhatnak", nemhogy nö­vekedést érjenek el. Már azt is sikernek könyvelik, ha csak kis mértékben kellett csökkenteniük termelésüket. Ebből következik, hogy a Csongrád megyei szövetkezeti ipar olyan cikkeket, termékeket gyártott, amelyeket megvásárolnak a piacokon — itthon és külföldön egyaránt. A másik: a ter­melésük fölfutását nem létszámemeléssel, vagy említésre méltó beruházásokkal érték el. hanem a termelékenység ja­vításával. Föltárták tartalékaikat, szervezettebben, jobba® okosabban gazdálkodtak. Menjünk még közelebb példáinkban. A Szegedi Univer­sal Ipari Szövetkezet elnöke, dr. Lackó István vegyészmér­nök mondta el, hogy előnyösen együttműködnek a világszer­te ismert CIBA-konszernnel, s azok által biztosított nyers­anyagból, alapanyagból gyártanak kétféle változatban is fertőtlenítő szereket. Az élelmiszeripar és az egészségügy látja hasznát a szegediek üzemében gyártott vegyszereknek, mivel korábban ezeket, külföldről kellett behozni. Vajon milyen gyártmányok ezek? A Bradofén—H az orvosi terü­leteken lehet előnyös, műszereket, fertőtleníthetnek vele. A Bradofén—S viszont az élelmiszeriparban hasznos. A hús­ipar, a tejipar, s ezenkívül még a fürdők is hasznát vehetik a fertőtlenítő szereknek. Az ebből az alapanyagból készült termékeket az Országos Közegészségügyi Intézet szakembe­rei is átvizsgálták, s megállapították, hogy mind a két szer kitűnően alkalmas a klinikák és kórházak mindennapjai­hoz. Ezeket különben devizáért vásárolták meg még tavaly is. Vajon a szegedi szövetkezetnek megéri e szereik gyár­tása? — kérdeztem az elnöiköt. Megéri — mondta —. hiszen máris élénk az érdeklődés termékeink iránt s akár ebben az esztendőben is megvásárolhatnának tőlük 400 tonna fer­tőtlenítő szert. De folytatták a kísérleteket, s úiabb kétféle anyagot képesek bármikor készíteni. A négyféle anyagból viszont már akár ezer tonnára is szükség volna a hazai piacon. A szegedi Universal Ipari Szövetkezet szívesen föl­aiánlia úi termékét, s literes. Vagy ha erre szuKség van. 20 literes ballonokban adia át a megrendelőiknek. Ezt a CIBA-cég által is forgalmazott, kitűnő terméket a szege­diek gyártják. Remélhetően, a hazai igénylők nem folya­modnak devizáért a nemzeti bankhoz, hanem vevők lesz­nek a hazai gyártmányhoz. L ehet, hogy most reklámnak tűnik az ilyen olcsó pél­dálózás — de ez távol áll tőlem. Ugyancsak az Uni­versal Ipari Szövetkezetnél hallottam, hogv talál­mánynak illő vegyszert is kikísérleteztek. Ez nagyon érde­kes dolog. Hazánkban is. de a szomszédos országokban is azt tapasztalták, hogy az almafákat bizonyos rovarok ká­rosítják. Annyira, hogv olykor nem csak a termés menv­nvisége csökken, hanem az almafáík is kárt szenvednek, sőt. ha elhanyagolják azokat, ki is pusztulnak. A szegedi szö­vetkezet képviselői és a velük együttdolgozó szakemberek kitaláltak valamit — olyan vegyszert, amely meggátolja az almafáik elhalását. A MÉM által finanszírozott kutatók gra­tuláltak a szegedieknek, azt mondták, hogy az utolsó pil­lanatban jöttek, s vegyszerüket találmányként jegyez­tetik be. Az újfajta növényvédő szernek a neve: UNISYN. Mire alkalmas? Arra. hogy az almafák kérgébe lerakodott ro­varkártevőket elpusztítsa. A kezdeti kísérletek — mivel ilven területen viszonylag hosszabb időre van szükség — kedvezőek. A partner állami gazdaság a hosszúhegyi és a Csongrád megyei Növényvédő Állomás szakemberei ió vé­leményt adtak. Talán azt sem érdektelen megiegvezni. hogy az almáskertek tulaidonosai. téeszek és gazdaságok, vagv akár maszekok is tudiálk hogy ezzel a vegyszerrel kezelt gyümölcsöseiket háromévente egyszer elegendő permetezni. Azzal kezdtük, hogy piac és idő, mennyire összefügg egymással. Való igaz, sőt az újságíró olykor még röstell­kedhet is, ha ilyeneket leír. Nálunk valószínű jobban is­merik ezeket az alapszabályokat a közgazdászok, a szegedi és a környékbeli cégek azon szakemberei, akikre az export­és a? importügyletek tartoznak. Cazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents